Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-01 / 100. szám

Megréck a körúti jármupmgrambaa Hogyan fejlődnek a vállalatok? kijelölt Interjú dr. Fontos döntések vannak születőben a hazai gépipar jövőjéről. A fejlődés ebben az iparágban gyorsabb lesz, mint az ipar egészében; a tervek szerint 1980-ra már mintegy 138 milliárd forint lesz a gépipari vállalatok termelési értéke, s ebből 70 milliárdot tesz ki az export. Megyénk iparában szintén ez az ágazat kapta a legna­gyobb hangsúlyt, sőt, az or­szágos jelentőségű, kiemelt fejlesztési programokban is vannak feladataink. Ezekről beszélgettünk dr. Betlej Sán­dorral, kohó- és gépipari miniszterhelyettessel. — Az első kérdésr a Haj­tómű és Festőberendezések Gyárának egri gyáregységé, vei kapcsolatos. Milyen sze­repet kapott a HAFE a jar- műprogramban, amely as egri gyár jövőjére u hatás­sal lehet? — A közelmúltban szüle­tett a kormány döntése a mintegy 373 miliő forinté* beruházásról, amely az autóbusz-sebességváltó gyár­tására biztosít kapacitásbő­vítést és korszerűbb techno­lógiát. Ezt a feladatot a Hajtómű és Festőberende­zések Gyára kapta, s es érrint két gyáregységet, így az egrit is. Természetesen a felosztás a technológia kiala­kításától is függ, de az biz­tosra vehető, hogy nagy ha­tása lesz a bekapcsolódott üzemek gyarapodására, ■ nagy termelési felfutást eredményez. Ezt a fejlesz­tést ugyanis a közúti jár­műprogram egyik Igen fon­tos részeként tartjuk szá­mon. Mindezek mellett a tárca figyelemmel kíséri a programban részt vevő vál­lalatok kihasználtságát és keressük annak lehetőségét, hogy más gyártmányok gaz­daságos előállítását is biz­tosíthassuk a részükre. Mindenekelőtt kész termé­kekre gondolunk: azt hi­szem, az egri gyár számára is előnyös lenne ez. Termé­szetesen a részletek már vállalati hatáskörbe tartoz­nak, de egyelőre az emlí­tett sebességváltó gyártásán (kívül még nem született döntés más fejlesztésekről Ebben a témában viszont már rendeztük a pénzügyi problémákat, készül a prog­ram, a közeljövőben dön­tenek egy új, korszerű se­bességváltó licencének vá­sárlásáról, amelynek várha­tóan 1976. januárjában meg Is indulhat, a sorozatgyár­tása. Folyamatos felfejlesz­tés mellett évi 12 ezer se­bességváltó készül maid a hozzátartozó, megfelelő mennyiségű pótalkatrésszel. Azt hiszem, ez jó hír Eger­ben... Betlej Sándor kohó- mi n iszterhely ettegael a centrális utasítási rend­szer visszaállítása felé A végrehajtásban viszont fi­nomításokra van szükség, s szüntelenül keressük, mi is lehet a legjobb megol­dás. Közgazdasági eszközök­kel, a szabályozórendszer korszerűsítésével akarunk célt érni: nagyobb összhan­got szeretnénk biztosítani — közvetett befolyással — a helyi csoportérdekek és a központi elhatározások kö­zött. Hogy nem a közvetlen irányítás a célunk, azt bi­zonyítja ss a hoszzú idő óta tartó munka is, amely­nek során többféle módszer­beli változatot dolgoztunk már ki. Korábban úgy lát­szott, e munka eredménye­ként 1975 januártól, az új ötéves tervidőszak kezdetén bevezethetjük a módosított szabályozórendszert, de az­óta újabb változat is szü­letett A döntés időt vesz igénybe. így a módosítást előreláthatóan egy 4w«l el kell halasztani — A magyar gazdaság nyílt jellegéből adódik, hogy egy-egy vállalat fejlődésé­ben nagy szerepűk »an s külföldi piacoknak. A szo­cialista országokkal folyta­tott kereskedelemben, amely általában termékcserén ala­pul, előfordul, hogy a part­nerek nem tudnak áruinkért megfelelő árut biztosítani. Több megyei üzemünknél is okozott uz már problémát, hogy ilyen helyzetben más országgal kellett új kap­csolatokat keresni Várható- e e téren változás? — A gépiparunk erport- orlentációjú. Magyarul ez azt jelenti: a külföldi üzle­tek jelentik a fejlődés lehe­tőségét Természetes és tör­vényszerű, hiszen nekünk ij szükségünk van gépekre, alapanyagokra mind a szo­cialista, mind a Ifikés orszá­gokból, s ennek ellenérté­két lehetőleg meg kell ter­melnünk. Kétségtelen tény, nem mindig tudjuk kellően összehangoltan bonyolítani egyes országokkal a termék­cserét .az import támogatá­sát s ezek okoznak néha nehézségeket Mj is a leg­jobbat szeretnénk minden­bőt ugyanakkor az szintén igaz, hogy vannak olyan fejlesztéseink, ahol nem mindig tudunk szocialista or­szágokból behozott gépeket beállítani. Korlátozó ténye­zők azok is, hogy tovább tart az egyes üzletele elő­készítése, korán kell felad­ni a megrendeléseket. Job­ban össze keilen* hangolni gépipari az egyes tárcák között a külkereskedelmet és na­gyobb támogatást adni a szocialista országokból be­hozott gépekhez, ilyen tö­rekvések egyébként már ta­pasztalhatók. — Azt viszont nem lehet eléggé hagsúlyozni: bár­mennyire is ösztönözünk a tőkés vállaltokkal való ke­reskedelemre. azt csak a szocialista országokkal kia­lakított szilárd, széles körű kapcsolatainkra támaszkod­va tehetjük. Nem kockáztat­hatjuk gyarapodásunkat a tókés világban tapasztalható erős ingadozásokai, igyek­szünk azok hátrányos ha­tásaiból kiszűrni mindent, amit csak lehet. Kell a biz­tos támasz, a megbízható nyersanyagellátás, a gazdál­kodás kiegyensúlyozott fej­lesztése érdekében. Ez a legfontosabb szempont kap­csolataink kialakításában. — A kiemelt öt vállalat s megkülönböztetett figye­lem mellett központi támo­gatást is kap. Arra kérünk befejezésül választ, hogy az idén várható-e jelentősebb intézkedés gazdálkodásunk javítására? — UJ dolog kezdődött el ebbe« az évben: a támoga­tást kiterjesztjük a szocia­lista integrációban való részvételre. Igazolja az elő­ző kérdésre adóét válaszo­mat és igazolja partnereink segítő készségét Is ez az új lehetőség: több szovjet vál­lalattal együttműködve 10— 15 éves megállapodásokat készítünk elő kiemelt válla­lataink részére, összehan­golt gyártás, biztos piac er­re az időre, biztos ered­mény: lehetőség a gazdálko­dás javítására, műszaki fej­lesztésre Két konkrét té­mában már eredményekről Is szólhatok, az egyik a HAFE-t, * az egri gyáregy­séget is érinti: automata se­bességváltók közös gyártá­sára készült megállapodás. Ennek előkészítésére szov­jet delegáció járt a vállalat­nál, az egri és a nyíregyhá­zi gyáregységnél ta Ezen­kívül felületvédelmi beren­dezések gyártásában szintén együttműködés várható. Hosszú Időre biztonságot Je­lent ez az érintett gazdál­kodó egységeknek, s ezalatt megteremthetik a korsze­rűbb gazdálkodás feltétele­it. Ez most számunkra a legfontosabb... — Köszönjük az interjút. Hekeli Sándor Á számonkérés időszaka következik HOGYAN, s milyen ered­ményességgel halad a Köz­ponti Bizottságnak az üzem­éé munkaszervezés korszerű­sítésével kapcsolatos határo­zatának megvalósítása? Tár­sadalmunk politikai, gazdasá­gi követelményeit ismerve, üzemeink, termelőegységeink milyen döntéseket, intézkedé­seket hoztak a termelés gaz­daságosságának fokozására, a gazdaságosabb termékszerke­zetek kialakítására, a haté­konyság növelésére? A mérlegkészítés annál is kikáb aktuálisabb, hiszen az említett párthatározat ides­tova 30 hónappal ezelőtt szü­letett meg, így bőven volt már idő a feladatok megismerésé­re, a konkrét célkitűzések ki­dolgozására. a végrehajtáshoz szükséges feltételek kialakí­tására. Ahogyan az országos és a megyei felmérésekből is ki­derül: bár egyetlen olyan üzem, vállalat sincs, ahol a különböző gazdasági és poli­tikai fórumokon ne tűzték volna többször is napirendre a határozatból adódó helyi felaiatokát, a az eddigi ered­ményekkel azonban mégsem lehetünk elégedettek. A főbb gondok pedig a kővetkezők: Igen »ok munkahelyen még ma is kampányjelleggel keze­lik a tennivalókat Ügy gon­dolják: a függetlenített üzem- szervezők beállításával, né­hány felmérés elkészítésével, tulajdonképpen végre is haj­tották a határozatot Holott nem lehet elégszer hangsú­lyozni: ezt a határozatot idő­ben sohasem lehet végrehaj­tani, mert a legokosabb, a legértékesebb intézkedéseket Is újaknak kell majd követ­niük, hiszen a fejlődéssel, tár­sadalmunk követelményed vél. csak így lehet haladni, lépést tartant A gondolkodás, az új, a Jobb, az okosabb keresése folyamatos feladatot jelent tehát BEBIZONYOSODOTT to­vábbá az is: a hangzatos, nem egy esetben tetemes költség­gel elkészíttetett vagy elké­szített felmérésektől, tanul­mányoktól sem nő még auto­matikusan a termelékenység, a hatékonyság. Különösen, ha a dolgozók többségének csak néhány termelési tanácsko­zásom. vagy brigádgyűlésen biztosítanak lehetőségeket megismerni a vezérkar terve­it, döntéseit , Máris feszültséget okoz to­vábbá az is, hogy igen sok rövid és középtávú elképze­lés anélkül került papírra és nyilvánosságra, hogy reálisan felmérték volna az adottsá­gokat, az igényeket, az erő­forrásokat '■ 1 ............ ■ - " 1 “•% A közelmúltban mondotta az egyik minisztériumunk ál­lamtitkára : nagyon sok üzem­ben 1971. december 1 óta úgy beszélnek a munka, és üzem- szervezésről. mint valamiféle csodafegyverről, mint egy ta­lálmányról, pedig az üzem- és a munkaszervezés egyidős a termeléssel S miért kellett akkor mégis határozatot hoz­ni fejlesztésére, korszerűsíté­sére? Mert elavult, nem ka­matoztatta kellően az adott­ságokat, a szellemi, a téchni- kai erőforrásokat, a belső tar­talékokat. Nem tartott lépést az igényekkel, nem vette kel­lően figyelembe, hogy nép­gazdaságunk életében az el­múlt évek során jelentős mennyiségi és még nagyobb minőségi változások történ­tek. Min. s kín múlhat a jogo­san várt eredmények meg­születése? Azoknak van iga­zuk, akik azt vallják: az első számú felelős a munkahelyi vezetés. Nekik kötelességük reálisan ismerni, felmérni, hogy miben erősek, és miben gyengék, hogy mit érdemes és mit nem sza­bad fejleszteni, gyárta­nk termelni. S ugyancsak a vezetők munkaköri kötelessé­gébe tartozik a népgazdaság igényeihez igazodó tervek ki­dolgozása. s a végrehajtás legjobb módszerednek keresé­se, elterjesztése is. A termelés költségeinek csökkentése, a munkaidőalap hatékonyabb kihasználása, az anyag folya. matos biztosítása ugyanúgy a vezetésre tartozik elsősorban, mint a jó munkahelyi- légkör kialakítása, a legjobbak meg­különböztetett megbecsülése, a rend, a fegyelem megterem­tése. NEM VARHATÖ azonban eredmény, ha mindezt a dol­gozók egyetértése, vélemé­nyük kikérése, ötleteik, javas­lataik figyelembevétele nélkül kívánják megvalósítani. Le­het ugyan vita. nézeteltérés a kollektív gondolkodásban, az egyéni, a vállalati érdekeknek azonban sohasem szabad szem­bekerülniük társadalmunk érdekeivel, követelményeivel. Ne az legyen a perdöntő, hogy kié az ötlet, a javaslat, ha­nem az, hogy melyik okosabb, melyik ér többet, melyikkel lehet fokozni a gazdaságossá­got, amelynek eredményeként több jut az egyénnek, a vál­lalatnak és a társadalomnak is. Gyakran hallani megyénk­ben is: az.ért lassúbb a válto­zás üteme, mert nincs elég anyagi erő a fejlesztésekhez, az elavult technika kicserélé­séhez. az új technológiai el­járások bevezetéséhez. Sok igazság van a megállapítás­ban, hiszen a munka- és üzemszervezés korszerűsítésé­hez az esetek többségében pénzre is szükség van. Véde­kezni azonban mégsem lehet a szemlélettel, mert ahol reá­lisan mérték föl a lehetősé­geket, ahol a fokozatosság el­ve alapján kívánnak előbbre lépni, ott legfeljebb egészsé­ges türelmetlenséget, de sem­mi esetre sem megoldhatat­lan ellentmondást pkozhatnak a pillanatnyilag még hiány­zó anyagiak. De különben is: téved, aki azt hiszi, hogy csak komputerekkel, számítóköz­pontokkal, programvezérlésű gépekkel lehet jobban, töb­bet termelni. S az sem biztos, hogy ami az egyik üzemben bevált, az a másikban is al­kalmazható. Ez azonban nem zárja ki egymás módszereinek tanulmányozását, a szakmai vélemények kicserélését. Már csak azért sem, mert egy sor vállalattól — a Mátraalji Szénbányák, Egri Dohány­gyár, Mátravidéki Fémmű­vek, Agria Bútorgyár, egri Fi­nomszerei vény gyár, a hevesi, az andornaktályai termelőszö­vetkezetek — valóban van mit tanulniuk a többieknek. Az említett üzemekben, szö­vetkezetekben ugyanis nem­csak beszéltek, hanem sokat is tettek és sokat is nyertek az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésével. AZ ELTELT harminc hó­nap alatt az üzemi pártszer­vek. pártszervezetek, az or­szágos és megyei párthatáro­zatokból adódó feladatok megismertetésére fordították elsősorban figyelmüket. A harminc hónap elteltével azonban a türelmi Ícío & le­járt. az elkövetkezendő hetek­ben, hónapokban, években már a számonkérés követke­zik. Nem kampány jelleggel, nem szenzációkat várva, nem segító szándék nélkül, de na­gyon határozottan, következe­tesen. az érdemek elismeré­sével és felelősségre vonással együtt. Teszik ezt ugyanazon cél érdekében, amelyet a gaz­daságosabb termelés kialakí­tásának Is szolgálnia kell: a további dinamikus fejlődés, életszínvonalunk emelése, a kiegyensúlyozottabb, a terv­szerűbb, az eredményesebb gazdálkodás. Koós József — A HAFE a megfigyelt vállalatok közé tartozik. A fejlesztési program kialakí­tásában — miként ez az el­mondottakból is kitűnik — fokozottabb mértékű támo­gatás, irányítás tapasztalha­tó a minisztérium részéről Ez némi változást mutat az 1968 óta kialakult gyakor­lathoz képest; csak a meg­figyelt vállalatoknál van így, vagy az irányítás mód­szereinek változását Is jelen­ti? — A minisztériumok közt legkorábban a KGM java­solta, hogy a vállalatoknak nagyobb segítséget kell ad­ni a gazdaságos termékszer­kezet kialakításához. Terv­szerűen, központi segítséget kell adni a gazdaságos ter­mékszerkezet kialakításá­hoz, központi segítséggel összehangolni a munkát: ez a mi feladatunk, hiszen így hosszabb távra, nagyobb biz­tonsággal teremthetjük meg a hatékonyabb gazdálkodás feltételeit. Nem hozhat tar­tós eredményt, ha ebben magukra utalva döntenek a gazdálkodó egységek — ter­mészetesen a segítségnyújtás vállalatonként a kiemelt programokat Is figyelembe véve különböző mértékű le­het. — Nem kell arra gondolni, hogy törekvéseink a mód­szerek változására, akárcsak egy lépést • is jelentenének Az együttműködés jegyében A veszprémi Bakony Müveknél elkészültek a 126-os típusú Polski Fiatokhoz szállí­tandó alkatrészek ipari mintapéldányai. Ha' a minőségellenőrzési vizsgálatok pozitív ered­ménnyel zárulnak, úgy már ez évben megkezdődik az alkatrészek sorozatgyártása. Ké­pünkön: a gyújtáselosztókat vizsgálják. (MTI-foto — Danis Barna felv. — KS) Befejeződön a cukorrépa vetése A szárazság gondot okoz Országszerte elvetették a cukorrépát a mezőgazdasági nagyüzemekben. Az idei terv- előirányzat százezer hektáros termőterület lel számolt, ez­zel szemben a gazdaságok csaknem 103 ezer hektárra vetettek el répamagot. Való­jában azonban minden évben több ezer hektárral kisebb területről takarítják be a termést, mint amekkorán végigvonultak a vetőgépelt, ezért a kisebb-nagyobb ki­esésekkel. károkkal már ele­ve számolnak a mezőgazdasá­gi szakemberek. A Cukoripari Vállalatok Trösztjének szakemberei a vetési előirányzat teljesíté­sével nagyjából elégedettek, ellenben — amint az MTI munkatársának elmondották — aggasztja őket a tény, hogy az elmúlt hetekben igen kevés volt az eső. A ter­melők sok helyről azt jelen­tették, hogy nem kelt ki idő­ben a cukorrépamag, illetve a fiatal növények fejlődése-a szárazságban túlságosan le­lassult. Még azzal is számol­ni kell, hogy esetleg kisebb- nagyobb területeken újra kell vetni a növényt, mert a ve­tés eredménytelen volt. A cukorrépa-termelés anya­gi-műszaki ellátása idén minden eddiginél kedvezőbb volt. Elegendő vetőmagot biztosítottak a termelőknek, mégpedig igen nagy arány­ban. úgynevezett egymagvú vetőmagot, amely kevesebb ápolási munkát igényel. Kö­zel 200 új szemenkénti ve­tőgépet vásároltak a gazda­ságok, ezek egy része tőkés importból származott. De nagyszámú hazai berendezés is vevőre talált. A jól sike­rüli talajelőkészitést szintén hazai gyártmányú berendezé­sek segítették. Az őszi betakarításra 400- nál több hazai és külföldi betakarítógépet hoznak for­galomba. Idén a termőterület 85 százalékáról géppel taka­rítják be a cukorrépát. (MTI) 1974, május L, szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom