Népújság, 1974. május (25. évfolyam, 100-125. szám)

1974-05-16 / 112. szám

Vj y**erntckváro& WliskoScoM Miskolcon 54,5 millió forintos beruházással új gyermekváros létesült. A gyer­mekotthon mellett 80 személyes óvoda és 200 személyes általános iskola is épült. Az új gyermekvárosban 3—18 éves korú gyermekek vannak, a középiskolás korúak kijár­nak a varos egyik gimnáziumába. (MTI Foto — Erezi K. Gyula felvétele) Szakmunkások iskolája Megjelent a művelődésügyi miniszter utasítása A művelődésügyi minisz­ter most megjelent utasítá­sa részleteiben is szabályoz­za: miképpen szerezhetik meg a. szakközépiskolai vég­zettséget a munkájuk mel­lett továbbtanulni szándéko­zó szakmunkások? Az utasítás aláhúzza: mindazok, akik az általános iskola nyolcadik osztályát sikeresen elvégezték, vagy azzal egyenlő értékű iskolai végzettségük van, továbbá szakmunkás-bizony ít vány­nyal rendelkeznek és mun­kaviszonyban állnak, avagy szövetkezeti tagok — esti, illetőleg levelező formában úgynevezett kiegészítő kö­zépiskolai tanulmányok, vagy egyéni felkészülés alapján megszerezhetik a szakközépiskolai végzettsé­get. (Az utasítás az ipari, valamint az élelmiszer- és fagazdasági szakmunkásokra vonatkozik. A kereskedelmi és vendéglátóipari szak­munkás-képesítéssel rendel­kezők kiegészítő szakközép­iskolai tanulmányairól kü­lön utasítás rendelkezik.) Az újonnan bevezetett to­vábbtanulási lehetőségnek az a célja, hogy a már szak­munkás-képesítéssel rendel­kező dolgozók korszerű ál­talános — középfokú — mű­veltséget szerezzenek. A tanulmányi idő három év. A jelentkezők felvételé­ről az igazgatók döntenek, felvételi vizsgát nem kell tenni. A szakmunkások szakközépiskolai képzésében a tananyagot három évfo­lyamra kell elosztani. Az esti tagozaton az oktatás a hét három munkanapján fo­lyik. A foglalkozásokat mun­kaidő után, a lehetőséghez képest a dolgozók üzemi munkarendjéhez — műszak­váltásához — igazodva kell megtartani. Törekedni kell az üzemi csoportok kialakí­tására és a szabad szomba­tok kihasználására. Az esti tagozaton a tanítási órák látogatása kötelező. A leve­lező tagozaton tanulók egyé­ni tanulását a hét egy, vagy két napján tartott foglalko­zás segíti. Azok a szakmunkások, akik egyéni felkészülés alap­ján kívánják a szakközépis­kolai végzettséget megszerez­ni, az előírt tananyagot köz­pontilag kiadott ütemterv és egyéb tanulmányi segédesz­közökkel sajátíthatják el. Az egyéni tanulók a művelődés- ügyi osztályok által kijelölt iskolákban bármely vizsga­időszakban tehetnek vizsgát egy-egy évfolyam tananya­gából. Kívánságukra egy vizsgaidőszakban két évfo­lyam tanyagából összevont vizsgát is tehetnek. A harmadik évfolyam si­keres elvégzése után a ta­nulók — az érettségi vizs­gaszabályzat rendelkezései szerint érettségi vizsgát te­hetnek. Azok, akik egyéni felkészülés alapján kíván­nak vizsgázni, a művelődés- ügyi osztályok által kijelölt szakközépiskolákban jelent­kezhetnek érettségire. A sikeres érettségi vizs­gára kiállított szakközépis­kolai érettségi bizonyítvány a középiskolai érettségi eredményét és — a bemuta­tott szakmunkás-bizonyít­vány alapján —, a szak­munkásképesítést együttesen tartalmazza. Azok a tanulók akik nem kívánnak érettsé­gizni, a harmadik évfolyam valamennyi tantárgyából tett sikeres vizsga után szakkö­zépiskolai végbizonyítványt kapnak. A továbbtanuló Szakmun­kásokat mindazok a tanul­mányi kedvezmények meg­illetik, amelyeket a dolgo­zók szakközépiskoláiban ta­nulók kapnak. (MTI) Könyv és fogaskerék Hatvanban léptek egyet — Legolcsóbb továbbkép­zés a folyóirat, a jó szak­könyv. S egyáltalán, a szo­cialista embereszmény meg­valósítása' nem képzelhető ei olvasmány nélkül. Kell a széppróza, a vers. a művé­szetek világába elkalauzoló írésmű. Nélkülük nincs tel­jes ember, csak szakbar­bár ... Ambruzs Sándor, a hatva­ni szakmunkásképző iskola igazgatója eléggé keményen fogalmazta meg az imént idézett mondatokat. De egyet kell értenünk vele. Meg az­zal a törekvésével is, amely­nek eredményeként előbb önálló könyvtárosi státuszt harcolt ki tantestületének, most pedig avatás előtt ál­lanak: május utolsó napján adják' át rendeltetésének az intézet két teremből álló, korszerűen berendezett könyvtárát. o o o o Hegyi Fereim mögött ti­zenkét esztendő eredményei, apróbb kudarcai sorakoz­nak. Tanított. művelődési házban dolgozott. Múlt- év szeptemberétől pedig a hat­vani szakmunkástanulók és nevelőik körében végez fon­tos munkát: szervezője, ki­alakítója az iskolai könyv­tárnak. Vajon, hogyan - fo­gadták őt az új munkakör­ben? S milyennek ítéli le­hetőségeit? — Ahogyan eddigi vitá­inkból kiderült, kollégáim érzik a könyvtár jelentősé­gét. s mihamar sokoldalú ér­deklődést tanúsítottak tevé­kenységem iránt. Ez úgy is még nyilvánult, hogy szak­kérdésekben fordultak hoz­zám. különböző könyvekért folyamodtak. Máskor pedig jó tanáccsal, biztatással szol­gáltak. Tehát valamennyien érzik, hogy szükség van munkámra, szükség , van könyvtárunk fejlesztésére. Eddigi állományunk elég alacsony. . Pillanatnyilag mindössze háromezer köte­tet mondhatunk magunké­nak. De amióta itt vagyok, kedvezően alakult a művek megoszlása. Könyveink 45 százaléka ismeretterjesztő alkotás. Lehetőségeimről szóljak? Állandó a javulás. Ma még előfordul, hogy Va­lamelyik kolléga vagy ta­nuló részére az Ady Endre Könyvtárból hozók szakiro­dalmat, az idei évtől azon­ban minden januárban tíz­ezer forint áll rendelkezé­semre a hiány pótlására. Egyébként nagyon tetszetős és célszerű lesz a könyvtár két termének berendezése. Erre most kaptunk 80 ezer forintot a megyei tanácstól. A „Marabona” típusú cső­állványzatot már korábban beszerezte az igazgatóság. o o o o Felmerül azonban a kér­dés; elegendő-e Hegyi Fe­renc személye ahhoz, hogy a rövidesen „belépő” új lé­tesítmény, az iskolai könyv­tár betöltse szerepét? Ter­pentinillatban, forgácsot ta­posva járjuk a csinosodó termeket, s várjuk Ambruzs Sándor igazgató válaszát. — Egy könyvtáros, .még ha olyan buzgó, hozzáértő is, mint Feri kollégánk, egyedül nem válthatja meg a világot. Vagyis képtelen arra, hogy olvasóvá nevel­jen sok száz diákunkat. Cé­lunk tehát, hogy szolgálatá­nak jelentőségét tudatosít­suk nevelőtestületünk tag­jaiban. Azután pedig arról nyújtsunk nekik tájékozta­tást, mi az oktatómunka és a könyvtár gyümölcsöző kapcsolatának százféle for­mája, lehetősége? E tekin­tetben kifejezetten helyi to­vábbképzésre gondolok, amely alól sem a tanárok, sem a szakoktatók nem von­hatják ki magukat. S lebo­nyolításában számítunk szakmai felügyelőnk, dr. Pásztor Emilné segítségére, ö eddig is mellettünk volt. Észrevételeinek, szakmai megjegyzéseinek sok hasz­nát látja a könyvtár, s ma­ga Hegyi Ferenc kollégánk. O O 0 o A hatvani 213-as Szak­munkásképző Iskola me­gyénkben az ötödik közíép- fokú intézet, ahol függetle­nített könyvtáros dolgoiik, s megteremtették munkájá­nak minden feltételét. Vagy­is az állomány folyamatos feltöltésén túl nem csupán kölcsönzéssel segíti az in­tézmény a tanárok, diákok művelődését, hanem 25—30 személyes olvasósarkot is ki­alakítottak az egyik terem­ben. Itt az egyedi példá­20.00: Egyetemi éveim Magyarul beszélő szovjet film a televízió Orosz kiasz- szikusok című sorozatának legújabb bemutatójaként. Az egyéni hangú szovjet mű­vész, Mark Donszkoj, Gor­kij önéletrajzi regénytriló­giájának filmrevitelével vált egyszeriben ismert rendező­vé. Az első két rész 1938- ban készült (Ködös Ifjúság — Gyermekéveim, illetve az Emberek között), a most bemutatásra kerülő Egyete­mi éveim pedig 1939-ben. Donszkoj e filmjében is drá­mai erővel, szemléletes ké­pekben jelenítette meg a gorkiji világot, a nagy író teremtette alakokat. A könyvben és a filmben egy­aránt érződik az a gazdag élettapasztalat, amelyet Mak- szim Gorkij fiatal korában gyűjtött, amikor több tucat­nyi foglalkozást volt kény­telen folytatni. Az író volt cipészinas, hajósinas, szent- képfestő, pereces, péklegény, favágó, hajóvontató, halász, kikötőmunkás és még sorol­hatnánk. Művei ezért kötőd­nek olyan mély gyökerekkel a valósághoz. A főszerepben Valbertet láthatjuk magyar hangja Szacsvay László. (KS) Óvodapedagógiai nyári egyetem A kecskeméti felsőfokú óvónőképző intézet, a TIT és Kecskemét város Taná­csa az idén első ízben óvo­dapedagógiai nyári egyete­n.N&mm 1074. május 18., csütörtök met rendez, a Művelődés- ügyi Minisztérium, az Or­szágos Pedagógiai Intézet és; a Pedagógus Szakszervezet Bács-Kiskun megyei Bizott­ságának támogatásával. Az 1 óvónők eddigi akadémiáját I sorolták ez évtől kezdve a nyári egyetemek közé, ez­zel is hangsúlyozva az óvó-, dai nevelés iskolaelőkészítő' funkciójának fontosságát. 26. Giuliano most a völgyet figyeli, ahol már áll az emelvény, és ég a tűz a nyársak alatt. Aztán körbe­tekint az egész területen, és a hegy oldalában a másik lejtőn észrevesz három va­dászt, akik kutyáikkal vad- nyúlra lesnek. A három is­meretlent a többi bandita és fiú is észreveszi. Giulia­no az őrjáratnak kiadja a parancsot: fogják el a há­rom vadászt. Portellába érkezik Carme- lo, az öreg pianai fényké­pész. Nála van régimódi ka­zettás gépe. A hosszú baj- szú öreg hagyományos gö­rög népviseletben van. Bol­dog ember, szép baritonjá­ról ismerik a könnyező vá­roskákban. Most is teli to­rokból énekel, bele a friss reggeli levegőbe; az emel­vényen a szél meglengeti a zászlókat meg a transzpa­renseket. Egy bandita, kezében gép­pisztollyal, hátulról meglepi a vadászokat, és egy szikla­barlangba tessékel! őket. Odaér Giuliano is, hosszan, szótlanul nézi őket, aztán személyi igazolványukat akarja látni. — Most már tudom, kik vagytok. Hát ti tudjátok, én ki vagyok? Nem — feleli a három vadász. Ez valószínű is, mert ' az újságokban megjelent né­hány fényképen Giuliano még egészen fiatal. — Jobb is, ha nem ismer­tek — mondja a bandita, és megparancsolja. hogy vi­gyázzanak rájuk, ne enged­jék' ki őket a barlangból. — Es ha hazudtak? Ha rád ismertek? — Tudják, hogy hallgat­niuk kell. A városkában jönnek már a miséről az öregasszonyok, alakul már a menet a portél- lai úton. San Giuseppében az öreg pap kinéz az ablakon, köszönti az elhaladókat. — Jöjjön velünk, jöjjön el a portellai ünnepségre — hívja valaki. — Nagyon szívesen men­nék, gyermekeim! Csakhogy én már öregecske vagyok. Egy fiatalember tréfásan odaszól egy kifestett nőnek, aki félreállva figyeli a ké- szülődőket: M. R. az, a vá­ros kurvája. — Te is jössz? — Én a mezőre megyek sé­tálni, egyedül. — Egyedül? — A forráshoz megyek, a hegyen túlra. nyokban, a különböző lexi­konokban és kézikönyvek­ben búvárkodhatnak a láto­gatók. Ugyanott r.akjúk ki a polcokra azt a 45 féle szakmai folyóiratot, ami je­lenleg jár a könyvtárnak. A feldolgozás, kartotéko­lás, az állandó készeniét nem kis feladat. Hegyi Fe- rencre mindezek mellett más gondok is várnak az inté­zetben. Szervezője, előkészí­tője minden közművelődési eseménynek, ami csak lezaj­lik e falak között, vagy amelyen részt vesz az isko­la. Hogy e tekintetben sem kell tanácsért a szomszédba mennie, már bizonyított. Legutóbb; az ifjú szakmun­kások megyei találkozóján szerepelte!^ műsorral diákjai. A tavasz születését, a május elseje eszmei tartalmát ki­fejező összeállítás teljes egé­szében az ő munkája volt, s ö készítette fel a programra Gólya Imrét, Holló Jánost, Csuka Ilonát, akik szép szö­vegmondásukkal különösen kitüntették magukat. Vagy ott a Tanácsköztársaság em­lékünnepe alkalmából ren­dezett vetélkedő! Érdemes lett volna hallani, mennyi­re jártasak voltak az ifjú­munkások mind a történel­mi kérdésekben, mind pedig a hozzájuk kapcsolódó mű­vészeti értékek ismeretében. o o o o Követésre méltó az újabb hatvani példa? A látottak, a tapasztallak ismeretében egyértelműen igennel kell válaszolnunk. Nem kitaposott még az in­tézeti könyvtárak rendsze­rének útja, nem határozott a függetlenített munkatár­sak tevékenységének körvo­nala, de mindez csupán idő kérdése... S természetesen a megértő iskolavezetésé! Bízunk benne, a Közpon­ti Bizottság nemrég megfo­galmazott közművelődés-po­litikai irányei«ei mindin­kább ez irányban hatnak. Akkor pedig szélesedik, erő­södik majd a mozgalom, amelynek emblémájára — ha lenne ilyen! — nyugodtan a fogaskerék mellé kerülhetne a tudást, az emberség ha­talmát szimbolizáló nyitott könyv. Moldvay Győző Három fiatalember, aki meghallotta szavait, cinkosan rákacsint. Közben az úton, ahol már elindultak az öreg paraszt­asszonyok, gyerekek, vagy tíz lovas vágtat előre-hátra; a lányokkal tréfálkoznak. A pianai lányok ősi görög népviseletbe öltöztek. A menyasszonyok az út mentén várják jegyesüket, akik lo­vuk magasából ragadják de­rékon és emelik őket a nyeregbe. A többi lány a lovasok mellett, jövendő je­gyesük oldalán halad. A San Giuseppe-i muzsi­kusbanda népdalokkal járul az ünnepi reggel kavargásá­hoz. A Portella völgye még ki­halt. Egy tölcséres gramafon harsog-visszhangzik a két hegy közt. A banditák szót­lanul nézelődnek. A fiúk Salvatore Giulianót figyelik. Pisciotta köhög. Van, aki késlekedik. A ti­zenhárom éves Provvidenzá- val pöröl az anyja, mert még mindig a tükör előtt bíbelő­dik, ügyes kis kendőt köt hosszú fekete hajába. Prov- videnza gyönyörű szép lány­ka, de annyira nagyra van magával, hogy rajta mulat a fél város. Amikor végre szépen meg- fésüLködve kilép a házból a ragyogó napfénybe, néhány fiatalember versengve ajánl- gatja neki lova nyergét. Prowidenza azonban gőgö­sen visszautasítja őket: — Nem vagyok én egyi- kőtök menyasszonya se — mondja, és a fiúk nevetnek. —Gyerek vagy te még, nem való neked a szerelem! (Folytatjuk)

Next

/
Oldalképek
Tartalom