Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-14 / 87. szám
Két év aiatt több mint 25 százalékkal emelték a nők bérét a Mátra vidéki Fémmű vekben A Afik anyagi, erkölcsi megbeosü lesére hozott kormányhatározat végrehajtásának eredményeit értékelte a közelmúltban tartott közös ülésén a part, a KISZ üzemi végrehajtó bizottsága és a szakszervezeti bizottság a Mátravidékri Fémművek ben. A vezérigazgatói jelentés részletesen számot adott a kormányhatározatot köve tó vállalati intézkedésekről, majd tételesen felsorolta az élért eredményeket, és szólt a gondokról, a nehézségekről la. Éveken keresztül a Mát- ravidéki Fémművek is azok közé tartozott, ahol jelentős különbség volt az azonos körülmények között, azonos mennyiségű es minőségű munkát- végző férfi és nó- dolgozók bérei között Természetesen: a férfiak javára. Ma viszont már Sírokban egészen más a helyzet. Az 1972-ben és 1973-ban végrehajtott bérfejlesztésük során a nők lényegesen több pénzt kaptak férfi kollégáiktól. Egészen pontosan: 1972-ben — mintegy 1200 női dolgozót érintve — a nők javára végrehajtott bérfejlesztés mértéke meghaladta a 10, 1973- ban pedig elérte a 15 százalékot. Mindezek eredményeként: egyrészt megszűnt az igazságtalan bérkülönbség, másrészt a többszáz forintokat jelentő béremelések egyben erkölcsi megbecsülést is jelentettek a nők számára De korántsem csak forintokkal mérhető a nők iránti megkülönböztetett tisztelet és megbecsülés a vállalatnál. Sírokban szervezték meg az országban az első kismama üzemet, ahol a leendő édesanyák rendkívül kultúrát és kényelmes körülmények között dolgoznak. A többgyermekes és az egyedül álló édesanyáknak lehetővé tették — igaz, hogy különböző anyagi okokra hivatkozva mindössze 30-an vették igénybe — hogy csak egy műszakba járjanak dolgozni. Egészségügyi szakemberek mérték fel a vállalatnál a nőkre ártalmas munkahelyeket, a monoton munkakörökben dolgozóknak joguk és lehetőségük van. — egyre többen veszik igénybe — a munkahelyi testedzésre. Az üzemegészségügyi szolgálat keretében több szakorvosi rendelés van a gyárban, rendszeres a szervezett terhes-gondozás, sokan veszik igénybe a nővédelmi tanácsadásokat, 1972-ben tömeges rákszűrés is volt a gyárban. Kevés vállalat mondhatja él: a Sírokban lakó vállalati dolgozók gyermekeinek egytől egyig jut hely a korszerűen felszerelt óvodában, bölcsődében. Az abonyiakon pedig úgy segítenek, hogy anyagiakkal járul hozzá a vállalat a járási székhelyű gyermekintézmények fejlesztéséhez, viszonzásképpen a gyár dolgozóinak gyermekei helyet kapnak a nagyközség óvodáiban, bölcsődéjében. A tervek között szerepel — bár meg nincsenek biztosítva a feltételei — a kisgyermekes anyák éjszakai műszakból való mentesítése is. 1971-től 35-en részesültek minisztériumi, és ennél nagyobb elismerésben a vállalatnál és a kitüntetettek 22 százaléka nő volt. 1973-ban a vállalati kiváló dolgozóknak is közel fele — százan — a nők közül került ki. A hatékonyabb munka érdekében függetlenített nőfelelőst neveztek ki, aki egyrészt figyelemmel kíséri a nők anyagi, erkölo&i megbecsülésére hozott országos é6 helyi Intézkedések végrehajtását, másrészt a különböző intéz kedések, döntések előtt min den esetben figyelmezteti az illetékes szerveket a nők ér dekeire is. Mint a példák Is bizonyítják: az érem egyik oldala rendkívül bíztató tehát, másik azonban már korántsem ennyire pozitív. Ahogyan a me«ve többi üzemeiben, úgy Sírokban is nagy gondot 'elént, hogy a nők közül igen sokan nem rendelkeznek szakmával, ugyancsak sokan nem végezték el még az általános isko njiftii» osztályát Siam. Ez is az egyik oka, hogy a Fem- művekben is kevés a női vezető. Sajnos a nők többsége nem szívesen vállalja a felelősséget, a nagyobb megbízatást, a gyár által szervezett különböző szakmai tanfolyamokra beiratkoznak ugyan, vizsgákra azonban — a gépbeállító tanfolyamra huszonhármán jelentkeztek és csak. nyolcán tettek vizsgát — igen kevesen mennek el. Pedig valamennyien tudjak, illetőleg tudndők kell, hogy további anyagi, erkölcsi megbecsülésük mértéke szakmai képzettségüktől is függ majd. A gyár biztosítja a tanulás lehetőségeit, s a vállalat vezetői is nem egyszer hozták mór tudomásukra: a hiányzó szakembereket elsősorban a meglévő női dolgozók közül szeretnék pótolni. Ennek érdekében az idén is több új, úgynevezett c éltan folyamot szerveznek, most készül egy felmérés az általános iskola nyolc osztályával nem rendelkező dolgozókról. és mód nyűik majd a hiányzó osztályok pótlására is. A vállalat gazdasági, politikai vezetői — ahogyan eddig is tették — kiemelt politikai feladatnak tekinik a nők élet- és munkakörülményeinek javítását, anyagi, erkölcsi megbecsülésük növelését, és a 12 tagú állandó bizottságnak is az a feladata, hogy folyamatosan vizsgálja a nők helyzetét. Anyagiakból és jóindulatból nincs tehát hiány, és egészen biztos, hogy az elkövetkezendő években a jelenleginél is lényegesen jobb körülmények között dolgoznak, élnek majd a vállalat női dől-, gozói. A gyár erejéhez, lehe-' tőségeihez mérten mindent- elkövet értük. Viszonzásul azt várják ugyanakkor: a nők is jobban éljenek a társadalom, a vállalat áltál biztosított lehetőségekkel. Saját maguk, a gyár kollektívájának javára K. J. ü) szolgáltatást vezettek be Sopronban a Vas- és Járműipari Szövetkezet autószervizében. A szolgáltatási színvonal emelése érdekében elvállalták a járművek javítása mellett az időszakos műszaki vizsgák lebonyolítását is. A kezdeményezés nagy segítség a város és környéke autótu- lajdonosainak. (MTI Foto — Bajkor József.) Hegyes paprika és exportsaláta Ezer vagon á$ut gyűjt és terít évente a Szövteimék hatvani telepe Rendezetlen udvar, avult épületek nagy összevisszaságban. Ez a látogató első benyomása, amikor áthajt a Szovterm-ék hatvani telepének kapusorompóján. Majd felötlik a kérdés: Lehet itt hasznosan, tempósan dolgozni? Ahogyan megkívánja a város és környéke zöldségellátása, felvásárlásé? Sólyomvári Ferenc, az új telepvezető megnyugtat. — Nem sokáig tart az áldatlan állapot. Rövidesen megindul nálunk a terep- rendezés,-majd a központ jelentős anyagi támogatásával étkező, fürdő és egyéb szociális létcsímény épül telepünkön. De munkánkat addig is végezzük, ahogyan engedik a körülmények. Veszünk és továbbítunk már többféle primőrt. Például salátát, piros hónapos retket, karalábét, spenótot, sóskát, zöldhagymát. Boldog Termelőszövetkezete tegnap hegyes zöldpapirkával jelentkezett. Sőt útnak bocsájtot- tuk az első vagon idei exportsalátát. Hatvan ember dolgozik napról napra összehangoltan, hogy mintegy húsz település ÁFÉSZ-boit- jait, kiskereskedelmi árudáit és üzémi konyháit ellássa zöldséggel, gyümölccsel, burgonyával. Komoly gondot az utóbbi okoz mindmáig Sólyomvári Ferencnek és Trepper Géza raktárfőnöknek.. Hiába tároltak télire 30 vagonnyit a vásártéren, földbe szántva, s hiába takartak be itt a telpen szalma-bálákkal másjk 30 vagont, ügyelni kall a készletre, ha azt akarják, hogy kitartson az újig. Hasonlóan szűk a késaiet gyökérből. Ráadásul akadt Hatvanban üzletvezető, ciki visszaélt ezzel a helyzettel. A Szövtermék-raktárból érkezett olcsó áruját „maszeknak“ passzolta, hogy az dupla áron értékesítse a piaci fogyasztóknak, s a különbözeién megosztozkodhassanak. Természetesen hamar fény derült a turpisságra, s a központ revizorai már vizsgálják az ügyet, hogy mindkét vétkes elnyerje méltó büntetését. A hatvani Szóvte.mek-te- lep éves áruforgalma egyébként megközelíti az ezer vagont, s ennek mozgatását, a terítést, a begyűjtést, olykor 20—25 tehergépkocsi bonyolítja le. Burgonyaprizma mellett haladunk el. A megbontott tárolónál asszonyok szorgoskodnak. Maksa Mi- hályné, Matin Jánosné, Janik Istvánná. Zsákokba rakják a szemeket, miután le- dörzsölték róluk a fehér csiraszálakat. — Nagyon rá kell kapcsolnunk, ha azt akarjuk, hogy ne menjen tönkre a prizmá- zott áru. Mert olyan ennek a természete, hogy kitart, amíg le van zárva, hanem ha megbolygatják, s napfény kap, hirtelen megered. Ahogy halljuk, nem is maradunk ennyien. Holnap a vásártéren befejezik a les-sántát* burgonya felszedését, s húsz ember átjön hozzánk kisegíteni — mondja, Maksáné, aki két éve a telepen dolgozik. Ami különben Sólyomvári Ferencet legjobban izgatja ezekben a napokban: a lehetetlen, száraz időjárás. — Pár hete gyönyörűen megindult minden. Egyre- másra jelentkeztek a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok áruikkal. Most meg itt a visszaesés! Alig jön valami irmen-onnan. Szóval nekünk, közvetítőknek is akkor jó az idő, amikor a mezőgazdaságnak... Saját ládaüzem egészíti ki mind e munkák mellett a telep tevékenységét Főnöke Budai Mihály. S akik szakmai irányításával a kísebb-nagyobb zöidségtá- rolókat elkészítik: a flámán Kató szocialista brigád tizenkét tagja. — Csak exportládákat gyártunk, s nem csupán saját telepünket látjuk el vele, hanem szállítunk a megye több pontjára, téstvérte- lepeinknek — jegyzi meg érdeklődésünkre az üzemrész vezetője, majd rögtön néhány érdekes adattal szolgál. — Tavaly közel hárommillió forint értékben állítottunk elő ládákat, s a darabszám 150 ezer felett volt. Az idén megint ennyi körül lesz a termelés. Ezt azért merem ilyen határozottan kimondani, mert bár kevés nálunk az ember, a meglévő állomány remekül hajt. Különben a szocialista brigádok verseny- mozgalmában nem juthattak volna aranykoszorúhoz Su- rányi Andrásnéók. Nemrég Rácz Magdolna személyében újabb „kiváló dolgozónk” is lett! Azért mondok újabbat, mert tavaly és tavaly előtt Tóth József né. Gyónt Sándor már megkapták a kitüntető címet.-*■ Hatvan ember a vasútállomás mögött Valamennyi szorgos munkával, de igen mostoha. viszonyok közepette végzi fontos tevékenységét a város és a, környező 15—20 község áruellátását .Ügy véljük, időben nyírit hónuk áiá a Szovtermók megyei központja, amikor a telep korszerúsitese mellett döntöttek. Akik itt dolgoznak, rászolgálnak erre a megbecsülésre is! > Moldvay Győző A Fleischmann Rudolf által nemesített búzafajtáknak még ma is rangja, tekintélye van a szakemberek körében. A felszabadulás előtti időkben évtizedeken át, de utána is közel tíz évig termelték szerte az országban e kiváló fajtákat. Ugyanakkor ma már csak az alkotó tevékenységnek adóznak tisztelettel a szakemberek, hiszen kj termelné jelenleg a régi „kompaltit”, amikor ma a Kavkáz, az Auróra, a Jubilejnaja negyven-ötven mázsát is ad hektáronként. A közelmúltban egy Heves megyei tanácskozáson elhangzott, hogy a szakembereknek egyre inkább fel kell készülniük a gyorsabb „váltásokra“, mert ma már egy-egy fajta nem évtizedekig, hanem csupán néhány évig szerepel a köztermesztésben. Nem azért, mert rossz, hanem azért, mert újabbak, jobbak kerülnek ki a kutató intézetekből. Ez a felgyorsult ritmus is jelzi, hogy ma már a mezőgazdaság nem az, ami negyven, de nem is az, ami tíz évvel ezelőtt volt. A napjainkban lezajló tudományos-technikai forradalom alapvetően megváltoztatta és megváltoztatja a mezőgazdaság arculatát Ezrekben, milliókban Ma már a mezőgazdaság helyett egyre gyakrabban használják a biológia! ipar kifejezést. Nem túlzás ez. hiszen az ország termelőszövetkezeteiben, állami gazdaságaiban rohamos tempóban hódítanak teret az iparszerű termelési rendszerek. Lapunkban is hírül adtuk már. hogy megyénkben is jónéhány termelőszövetkezet csatlakozott a nádudMezipdaságból - biológiai ipar vari kukoricatermesztési rendszerhez s e gazdaságok többszer hektáron termelik korszerűen az értékes takarmánynövény*. Az sem újdonság ma már — megyénkben sem —, hogy egy-egy sertéstelepről évente öt, vagy éppen tízezer hízó kerül ki. Hiszen csupán megyénk közös gazdaságaiban az elmúlt években, több mint húsz szakosított sertés-, és szarvasmarha-telep épült. Az iparrá válás folyamatát jelzi, hogy hozzászók- kunk a nagy számokhoz, ezrekben, milliókban mérünk. Sőt, néha a milliárd sem tűnik soknak. Hiszen például az ország termelőszövetkezeteiben 1961 és 1970 között több, mint 26 ezer traktor, több, mint 6 ezer kombájn állt munkába, s ugyanebben az időszakban mintegy 2,5 millió sertés és több, mint egymillió szarvasmarha-férőhelyet adtak át rendeltetésének. A beruházások eredményeképpen pedig eevre növekszik az előáliított termékek mennyisége és_ minősége. A mezőgazdasági” termékekből évről évre több jut a hazai, de a külföldi vásárlók asztalára is. A mezőgazdaság az 1971-es esztendőben példáid közel 340 ezer tonna friss gyümölcsöt, 72 ezer tonna friss zöldséget, több mint százezer tonna marhahúst és több mint egymillió hektoliter bort exportált a szocialista, a fejlődő és a kapitalista országokba. A zöldség és borexportból megyénk is alaposan kivesz; részét. Az országból a legtöbb minőségi bort az Eger —Gyöngyös vidéki Pince- gazdaság szállítja külföldre. Nem szándékunk, hogy számokkal untassuk az olvasót e néhány szám csu- • pán azt kívánja jelezni, hogy mennyire iparszerűen kell termelni ahhoz, hogy e hatalmas mennyiségek 1 *•' rejöhessenek, sőt évről evre tovább növekedjenek. Szellemi, ipari háttér A fogyasztó, a népgazdaság azt várja a biológiai ipartól, hogy egyre többet, jobbat termeljen. Ez azonban a mezőgazdaság önerejéből nem történhet meg. Szükség van egy olyan szellemi, ipari háttérre, amely segíti, gyorsítja a közvetlen termelést. Kutatók százai dolgoznak azon, hogy új, nagyobb termőképességű növényfajtákat állítsanak elő. A közelmúltban például éppen a kompolti kutatóintézetből került ki egy új, intenzív őszibúza fajta. A hagyományos állatfajok sem bírnák a modem telepek körülményeit, ezért olyan fajtákat kellett kinemesíteni, melyek jól alkalmazkodnak a megváltozott körülményekhez. Kutatók dolgoznak az új műtrágyák, növényvédő- szerek előállításán, az új gépek kísérletein. S mind- ázt, amit kikísérleteztek vegyi, vagy gépgyárakban állítják elő. Új vágóhidak, konzervgyárak születnek, hogy a mezőgazdasági alapanyagból élelmiszert állítsanak elő. Amikor tehát felbontunk egy doboz paradicsompürét, nyugodtan elmondhatjuk, hogy nagyon sok ember munkája testesül meg benne, vagy közvetlenül, vagy közvetve. S miután a szellemi és ipari háttér hatása egyre nagyobb a mezőgazdaságra, az is nyilvánvaló, hogy ez a hatás egyre inkább iparivá formálja a mezőgazdaságot. Fele annyian, többet Érdemes megemlíteni, hogy a növekvő termék- mennyiséget egyre kevesebben állítják elő. Amíg 1950- ben az aktív keresők 51 százaléka dolgozott a mező- gazdaságban, addig 1970-ben már csupán 25 százaléka. Természetes folyamat ez, hiszen egy-egy korszerű gép jónéhány ember munkáját ellátja. Másrészt a növény - védőszerek következtében sok nehéz, fizikai munka — mint például a kapálás — feleslegessé vált, vagy válik. Az ember szerepe a mező- gazdaságban is változik tehát, a fizikai munkát végzőből a gép, vagy a termelés irányítója válik. Hasonlóan, mint az iparban. Ahhoz azonban, hogy a megváltozott szerepkörnek eleget tudjon tenni, jóval többet kell tudnia, mint fizikai munkát végző elődjeinek. Az iparszert! termelés ipar; szintű felkészültséget és szemléletet követel. A magyar mezőgazdaság egyre inkább megfelel e. követelményeknek. Hiszen amíg 1961-ben az irányító munkakörben dolgozók száma 33 ezer volt, addig 1971-ben már 62 ezren irányították a termelést s közülük mintegy hétezer felsőfokú, több, mini negyvenezer középfokú végzettséggel. A magyar mezőgazdaság ma középen foglal helyet a világranglistán. Az eddigi fejlődés és a jövő lehetőségei azonban feljogosítják arra,: hogy nem is olyan sokára az élenjárók közé felsorakozzon. Az eddigi fejlődésnek és a jövő perspektívájának legfőbb záloga a párt és a kormány helyes és következetes agrárpolitikája. A mezőgazdaság szocialista átszervezésével létrejöttek a valóban nagyüzemi keretek és e keretek egyre inkább megtelnek tartalommal. Ma már jónéhány állami gazdaság és termelő- szövetkezet nem csupán országos, de nemzetközi hírre is szert tett. A Bábolnai Állami Gazdaság — amely ma már egymilliárd forinton felüli termékmennyiséget állít elő évente — nem csak országosan, de nemzetközileg is elismert — eredményei alapján. S amit e gazdaság elért, mások számára is elérhető, ha nem is egy-két éven belül. S mindez azt jelenti, hogy lassan nem fogunk meglepődni, ha a sertéstelep gondozója ipari tv-n keresztül figyeli az állatokat. Hiszen nem hagyományosan értelmezett mezőgazdaságról beszélünk maid a jövőben, hanem a biológiai iparról, Kapos! Levente MEmkMQ 1971, április 14., vasárnap
