Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
KOSSUTH 8.20 Népi zene. 9. üti Harsan a kürtszó! 9.35 Operanarmasok. 10.03 Kincskereső Kisködmön. íi. rész. 11.02 Kaiijnanyinov: III. zongoraverseny. 11.40 A költészet hete. 12.20 KJ nyer ma? 12.33 Melódiák ok tel. 13.45 Törvénykönyv. 14.00 Kórusmű. 14.06 Mikrobi és a Pantagonit II. rész. 14.48 Éneklő Ifjúság. 15.10 Nóták. 15.24 Radióiskola* 16.05 Rádiónovella., pályázat. 16.25 Lajtlta László: Négy emlékezés. 16.49 Kiport. 17.05 Slrauss-keringök. 17.30 Okosabbak lesznek-e utódaink? 17.45 örökzöld dallamok. 18.3ü A Szabó család. 19.25 Arckép vázlat. 20.24 25 év budapesti hangversenyeiből. 22.30 Az operaiiaz történetéből. IV. rész. 22.25 Vers. 23*30-—0.25 Nóták. PETŐFI 8.05 Beethoven: Prometheus*. 9.03 Fűvószene. 9.20 Népdalok. 9.53 Könyvek, tájak« emberek. 12.00 Kamarazene. 13.03 Kőrusmuzsika. Kettőtől — hatig ... Zenés délután. 18.10 Egy asztal mellett..; 18.40 Haydn: e-moll szimfónia. 19.00 Sport, könnyűzene .., Közvetité* az asztalitenisz EB-ről. 23.15 Sosztakovics: V. szimfónia. Szolnoki Rádió Alföldi krónika. Népdalok. A tanácselnöké a sző . J ♦ Csákányi László énekek A gyárból az egyetemre. Szerkesztik a hallgatók. TEJ MAGYAR 8.10 9.05 10.00 14.00 17.10 17,25 17.35 18.10 18.40 19.15 19.30 20.00 21.40 21.50 Továbbképzés nevelőknek. (Alsótagozat.) Továbbképzés nevelőknek. (Felsőtagozat.) Szünidei matiné. Kis filmek. 11 ■ Iskola-tv. Hírek. KRESZ-mese gyerekeknek. óvodáskorúak műsora. Bálint Endre műtermében. Játék a betűkkel. Esti mese. ; | . Tv-híradó. Emberek között. Magyarul beszélő szovjet film, Tv-híradó. Asztalitenisz ETEL POZSONYI 9.«30 Múmiák háborúja. 18.50 A Szövetségi Bűnügyi Központ nyomoz. 19.00 és 21.15 Híradó. 20.15 Tavasz 17-szer. Szovjet tv-sorozat. 22.05 Szlovák zeneszerzők művei. mozi Rejtvénypályázat Kirándulás a Mátrába I. Pá w_ 1 2 3 4 A V 5 6 • 7 8 ft ft ~ ___j 1 0 11 W 12 ; 13 §g^ ÜT I 15 1 I áÜlíi fgjp 16 17 a 18 hT] 20 21 ___; É li ft 22 23 24 ft 25 T2 26 27 28 # 29 31 32 • 33 34 ft * ft 35 37 38 W ft 4041 1 ft! A tavaszi szünetben meghívunk benneteket egy rejt- vényes kirándulásra a festői Mátrába. Gyönyörű utunk egy-egy állomását megtaláljátok a keresztrejtvény vízszintes 1. és 41. soraiban. Vízszintes: 8. Pál becézve. 9. Derűt követi. 11. Vissza: Etelka röviden. 12. Felfelé. 14. Félig reggel. 15. Állóvíz. 16. Előbbre jut 18. A gallium vegyjele. 19. Kicsinyítőképző. 20. Történés előidézője. 22. Fém. 23. Lopva megfigyeL 25. Vízgőz. 26. Lejegyez. 28. Nyugati nép. 29. Bátor, délceg. 33. Menyasz- szony. 35. ... áb, jugoszláv város. 36. íme. 37. Coca-..., üdítő itaL 39. Magyar Balázs. 40. Az oszmán-török hadsereg tisztje. Függőleges: 1. Katalin becézve. 2. Késnek van. 3. Kérdő névmás. 4. Téli sportot űz. 5. Kutya. 6. Lakoma. 7. Idős. 8. Vastag szaruképződmény a lovak lábán. 10. Kutya igéje. 12. Magas növény. 13. Enekhang. 16. Szakad, reped. 17. Valuta. 19. Felső végtag. 21. Kés távirati nyelven. 22. Romba dőlt vár maradványa. 24. Téli sporteszköz. 25. Heti vásár. 27. Főváros. 30. Névelő. 31. Buddhista szerzetes 32. Olasz, angol és magyar gépkocsik jelzése. 34. Valami alatt levő helyre. 36, Járom. 38. AT. 40. Mint a függőleges 3Q. •ár A megfejtéseket április 18- ig kell beküldeni, mind a négy rejtvény megiejtéset egy levelezőlapon. A lapra ragasszátok ra a rejtvénypályázat mellett levő betűket, csak az így beküldött megfejtésekkel lehet részt venni a pályázat sorsolásán. lief a Bükk tetején 2. Ősi mesterségek művelői 'Ár iiVíj. ..... tvíi -.. w 's Azon vagyok, hogy ellessem a mesterséget. A Bükk hazánk legrégebben lakott területe. Terméketlen fennsíkja azonban egészen a XVIII. századig lakatlan maradt. Ekkor az üveghuták és a vashámorok szlovák és német ajkú munkásai számára teljesen új falvak — Répáshuta, Bükk- szentkereszt, Bükkszen tiás z _ ló — épültek a hegy belsejében. A betelepített munkások utódainak többsége napjainkban is az erdőgazdálkodásból él. Az ősi mesterségek — a fakitermelés, a szén- és mészégetés, a fafaragás — egyes családokban apáról fiúra szállnak, öröklődnek. Szénégetőket látogatunk meg az erdő borította Kőrishegy oldalában. Már mesz- szíről halljuk a motorfűrész zúgását, közelebb érve pedig a kivágott fák tompa puffanását, a letörő ágak reccse- nését. Az ég felé törő, egyenes törzsű bükkfák között, kÍ6 tisztáson szénégető boksa, vagy ahogyan az itteniek nevezik: mile füstölög. Odébb emberek hajlonga- nak, újabb boksát készítenek. A tisztás szélón hasábfából készült „bogárhátú gunyhó” áll, a szénégetők nyári szállása. A két, hatvan év körüli répáshutai szénégető rövid időre abbahagyja a munkát. — Hogyan készül a szénégető boksa? A középmagas, kalapot, viselő P. Frider Lajos kétágú fát szúr a földbe, vele szembe másikat, majd az ágasok közé egyenes ágat helyez. — Erre rakjuk rá a köny- nyen gyűlő száraz fát — magyarázza. — Előbb a vékonyakat, majd mind vastagabbat. A gyújtós tetejére kerül aztán a nyers fa. amiből a szén készül. Bármilyen fa megfelel, de a legjobb a bükk. A hasábfákat kör alakban úgy kell egymás mellé és fölé rakni, hogy a 17 abron- csos — ugyanennyi méter kerületű — boksából legalább harminc mázsa szén kiégjen. A kúp alakban végződő miiét végül nyers gallyfával körülrakják, majd földdel letakarják. Ezután olajos ronggyal az egészet alulról begyújtják. Az így lefojtott tűz 6—10 napig ég. A tüzet sohasem szabad magára hagyni, ügyeim kell arra, hogy egyenletesen, láng nélkül izzón. Az izzó faha> NAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/^AAá^AAAAAAAAAAAAA/WVWVVAAn^VVVVvVWWV/WVVVVVVVVVVVWVVVVVV EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Du. fél 4 órakor: Ar. elveszett kutya Színes, szinkronizált szovjet 1 film. Fél 6 és este 0 órakor: Sutjeska Monumentális, fizínce Jugoszláv film EGRI BRÓDY (Telefon: 14-07) Du. fél 4 órakor Nyílhegy és aranyöv Színes, szovjet kalandfilm Du. 8 órakor Solaris I—n. rész Színes szovjet film GYÖNGYÖSI PUSKIN Kabaré GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Oázis HATVANI VÖRÖS CSILLAG Illatos út a semmibe HATVANI KOSSUTH A pap felesége HEVES Csínom Palkó ŐRKÉNT ISTVÁN: Tébolydában t ORVOSI | ÜGYELET I Egerben: 19 órától szerda reggei ? óráig, a Bajcsy-Zsi- linszkv utcai rendelőben. Telefon: Rendelés gyermekek részére is. Gyöngyösen: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca_ 41. w*. alatti rendelőben. Telefon; A Lipótmezőt franciául Asyle Sainte Anne-vak hívják. Óriási a. párizsi tébolyda. Fala, mint o gellérthegyi Ci! :della. Kertje, mint kétszer az Állatkert. öt akkora ház áll benne, mint a pesti Parlament, Olyan jövés-menés, mint az Arumintavásá- ron. Én is jövök-megyek. mert sehol sem találom Csíkszere- daiéket. Pedig még otthon, néhány nappal elutazásom előtt, telkemre kötötte egy szépasszony, hogy Párizsba érve kutassam fel őket. Az óta két levelben kérte, hogy ne feledkezzek meg szegényekről. Csíkszeredáit és a feleségét hét évvel ezelőtt vitték be az Asyle Sainte An ne-ban. Azóta nincs róluk hír. — Van itt egy örmény - mondja a kisasszony, a fel vételi irodában. — Ügy hívják: Karpeisz Doriszpáno- vics. — Nem az lesz az — csóválom a fejem. — Hogyhogy nem az? — bosszankodik a kisasszony. — Emez nem örmény, hanem magyar. És nem Kar-) peisz, hanem Csíkszeredái A kisasszony sóhajt. Két szekrény kartotékot böngészünk ót. Százféleképpen írják a franciák a csé betűt Ts-sel, Ch-val, Tch-val. De Csíkszeredaiéket még így sem írták. Ügy írták, hogy ne lehessen rájuk találni. — Biztos, hogy nem örmény? — kérdezi gyanakodva. — Biztos — mondom. — Akkor szíveskedjék leírni a nevet. Leírom, megnézi, földerül az arca. — Ja úgy! Zikszredé! Hát mért nem szól? Kiderül, hogy Zikszredét személyesen ismeri. A férfi elmebeli állapota kielégítő. Tavaly itt dolgozott ő is a felvételi irodában, aztán kikerült vidékre, mezőgazda- sági munkárá. Van az intézetnek egy tanyája, Csíkszeredái most odakint van és dolgozik... A felesége csinos, karcsú fiatalasszony, nem lehet több huszonnyolc évesnél, idebent van. hogyne. lehet vele beszélni. Menjek el a kettes női pavilonba. A főmadámot keressem. Madame Magnan a neve. Madame Magnan nagyon megértőén hallgat végig. V'u- *ó pillantást arra a c' ulára is, melye a felvéti irodában nyomtak a kezem be. ■— Magyar? — kérii. — Magyar. <— Huszonnyolc éves? — Annyi. — Akkor megvan. Csak egy magyar fiatalasszony van a kettes pavilonban; mindjárt idevezetem, addig foglaljon helyet... Otthagy az irodában öthat hölggyel, akik Írógépeinek, radirral játszanak, fé- sülködnek, és mind engem néznek. Alighanem örültek, mert fehér vászonköntöst és bokáig érő, fehér aljat viselnek. Az egyik íróasztalon, befőttesüvegben, lila virágokat veszek észre. Oroszlán- száj a nevük; lehet, hogy ők is őrültek. Behozták őket egy virágüzletből, ahoi kínos feltűnést keltettek, olyan kevéssé hatotúítanak a virágokhoz. Sajnálkozva szemlélem a csokrot, amikor végre visszatér Madame. Egy fehér ruhás asszony tipeg a nyomában, iszonyú kövér és legalább negyvenéves. Talán az a rögeszméje, hogy huszonnyolc — gondolom, fölkelek, odalépek, meghajolok. — Kezét csókolom, asszonyom — mondom. — Bocsásson meg a zaklatásért. H-né küldött, a kedves családjától hozok üzenetet. Onagysága eleinte nem nagyon figyelt rám, de ag- tán mosolyogni kezdett es' azt mondta: Kiriszambó. Könnyen tehet, hogy nem '■iriszambót mondott, hanem '■’terótászt. ven. emlékszem :ár pontosan. Annyi bizonyos, hogy nem volt semmi értek,,e. Körülnéztem, zavaromban sábokat az erre a célra «w>l« gáló doronggal rendszeresen tömörítik. Amikor már nem füstöl, a boksa, két napig hűlni hagyják, utána szétbontják. A faszenet 2—8 centiméteres hosszúakra tördelik, műanyag zsákokba pakolják és elszállítják. — Mi 121 forintot kapunk egy mázsáért — mondja Bánhegyi János. — Ha igyekszünk, a havi 4—5000 forintot megkeressük. A bükki faszén jó minőségű, a nagy divattá vált grill- sütéshez kiválóan alkalmas. A termelés nagy részét nyugati országokba exportáljuk. Csak az NSZK-ba és Ausztriába évente 35—40 vagon faszenet szállítunk. Néhány száz méterrel odébb háromtagú brigád dolgozik. Fűrészgéppel döntik a fákat. Óránként váltják egymást a gépnél, vagy ahogyan ők mondják: tankonként, mert az állandó rázás vibrációs betegséget okoz. Ez afféle munkaköri betegség a favágóknál, aminek megelőzésére félévenként orvosi vizsgálaton vesznek részt. A brigád tagjai: Vasas Károly, Mikesz József és fia, Mikesz Béla. élete? Milyen a szénégetők újra meghajoltam. A csa-í Iád — mondtam — jól van,\ halislennek. Miklós a múlt! héten lett osztályvezető. | Erre némiképpen felmele-> gedett, hosszan és tűr elme.-> sen magyarázott valamit,? amiből egy szót sem lehe-? tett 'érteni. Odaléptem Ma-$ damehoz, és a fülébe súgtam, hogy ez az asszony £ nem Csikszeredainé. — Hát ki? — kérdezte. — Azt nem, tudom.. Dej még csak nem is magyar. — Honnan tudja, hogy! nem magyar? — kérdeztej barátságtalanul. — Onnan, hogy egy szót| sem értek a beszédéből. — Hogy tehet az? — nézett rám fürkésző tekintet lel. — Mikor olyan jól elbeszélgettek ... — Több magyar nincs a) pavilonban? — Csak ez az egy. Nem okoskodtam tovább.! Meghajoltam és elindultam£ kifelé; Madame szúrósan bámult utánam, szemmel lát-! hatóan gyanakodott. Gyor-l san átvágtam a parkon, de a] kapu előtt megálltam. Kari volt úgy sietni. Nem is leheti rossz. Sőt, kitűnő lehet.! Könnyű és édes, mint gyermekkor, mint a mámor,, m \nt a boldogság. Az emberi törekedjék pontos fogalma-< zásra, amíg fiatal és erős.5 Amikor belefáradt, elég, ha) azt mondja: Deferótász. Még5 tíz évig, gondoltam, írok.! Aztán visszatérek ide, szent! Anna oltalmába ajánlom> magam, a látogatóknak art! mondom. Kteiszambó, és li-> la oroszlánszájat tűzdelek a> hajamba. Ha lesz niég ha-; jani. I Faszénnek legjobb a blikk. — Nehéz — feleli rövidest az apa. aki gyermekkora óta az erdőben dolgozik es végigpróbált már mindenféle erdei mesterséget. — Igaz, jól keresünk, de tavasztól őszig szinte egyfolytában távol vagyunk a családtól. Száraz koszton élünk, esetleg magunknak főzünk. — Hogy megvettem a P—20-ast, gyakrabban haza tudok ugrani — mutat a gunyhó mellett álló Pannóniára a 43 éves Vasas Károly. — Egyébként csak néhány éve vagyok szénégető, azelőtt gyári munkás voltam Diósgyőrben. Itt, az erdőben jobban érzem magamat. A szénégetés olyan tudomány, amit nem lehet hónapok alatt, elsajátítani. Nem mindenki tud kiváló faszenet égetni. A 18 éves Mikesz Béla jó szénégető akar lenni. — Szeretem ezt a munkát — mondja. — Azon vagyok, hogy ellessem a mesterséget apámtól és> Károly bátyámtól. Szöveg: Kolaj László Foto: Sólymos László MMMMO 1974. április 9„ kedd