Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-09 / 82. szám
A KÉPERNYŐ Arany Páva Skeminár um Három nappal hazánk t'el- Bza'oadulusának évfordulója után került a képernyőre az Arany Páva nemzetközi népzenei versenyének döntője. Ügy szokás mondani, hogy névnapot, születésnapot köszöntem három nappal előbb, utóbb még az illendőség és a szabályok keretei között van, Ezt a döntőt tehát akár úgy is felfoghatnánk — miért is ne tennénk? —. mint hazánk születésnapjának rigmusos, regölos, táncos, dalos köszöntőjét. A döntő resztvevői között különben, mint láthatták, valóban a jók között is a legjobbak voltak ott, a sumiaci férfikar például Csehszlovákiából, a bolgár Nagyesda és Aszparuh Hvojnev, a lengyelországi Jan Sab ala női kvartett, a szovjet Szergej Kuular, a sándorfalvi citera- zenekar —, hogy csak a felét említsem a nagyszerű, és immár népszerű „mezőnynek”. A népzenei verseny résztvevőinek értékelését, művészi munkájuk mércéjét megtette és felállította a zsűri* e sorok írójának aligha volna oka, joga és lehetősége e virágos mezőből kiválasz; tani a neki legjobban tetsző színt é6 illatot, s azt kiáltani ki a legjobbnak. A legjobb hogy az Arany Páva itthoni győzedelmes diadalútja után a nép daliam- és ritmustárának „édee bilincseivel”, vagy hogy inkább színe« szőttesével egységes műsort kovácsolt össze a színpadon. Miután megelőzően az együttműködés szándékát ébresztette fel as NDK, az osztrák, a bolgár, a csehszlovák, a szovjet és a magyar népművészek között. A népművészek és a népművészet összefogása, az Arany Páva nemzetközisége is lám milyen nagyszerűen példázza, hogyan lehet izig- vérig nemzetközi az, ami magyar. s izig-vérig magyar is, ami nemzetközi. Politikai okokból persze. Erzsébet, az angolok királynője, aki mint mondja, „eljegyezte magát a népével", nem óhajt általa Ismeretlen urakhoz feleségül menni. Azt, hogy Erzsébet oly fenségesen mondta e sorozat immáron második részében, miszerint ő népének eljegyzett jegyese, nos, azt nem kell természetesen komolyan venni. A filmben igen, de a történelemben már kevésbé. Marx, a Kronológiai jegyzetekben Erzsébet működéséről ezt írta: „ ... noha kormányzása alávaló volt és uralkodása idején a nép nagy nyomorban élt”, az a veszély, amely Anglia önállóságát veszélyeztette, elsősorban Spanyolország, a katolikus reakció részéről, „nemzeti jelentőségű kérdéssé tette, hogy Erzsébet maradjon a kormány élén" — írta és állapi tóttá meg Marx. Mert kétségtelen, hogy Erzsébet uralkodása egybeesett Anglia fel - emelkedésével, a spanyol Nagy Armada pusztulásával és Anglia világhatalmi útjának első és meghatározó lépéseivel, de az is kétségtelen, hogy a kialakuló manufaktúra-rendszer, az ipar, a 1 tőkés termeles hajnala az angolok, skótok, egyszóval a sziget népeinek a sötét éjszakát is jelentette. Kétségtelen Erasébet egyéniségének, történelmi szerepének meghatározó volta Anglia történelmére. Az sem lehet vitás, hogy egy ilyen asszony, aki szerelmek és az utókortól rápakolt pikáns viszonyok. V. Pius pápa kiái- kozó és trónfosztottnak nyilvánító bullája, a „kalózok királynője” mivoltában egész mozgalmas életével, családjával, történeti és történelmi környezetével a legalkalmasabbnak látszik a romantikus történetek hősének lenni. Ebben az új angol televíziós filmsorozatban úgy tűnik, Erzsébetnek ezt a romantikus „nagy asszony i'-sá- gában is esendő asszonyi mivoltát hangsúlyozzák jobban a rendezők. De az is úgy tűnik, hogy a rendezői szándékon túlnő és túlmutat Glenda Jackson helyenkint lenyűgöző játéka, amelyből már most kiérzik, ez az Erzsébet az ágyban talán lehet esendő asszony, de az ágynál többnek tartja a trónt, s a trónért kész a legkeményebb leszámolásra is. Bárkiről is legyen sző. Hogy kikről lesz szó? Várjunk Anglia XVI. százada történetéről — nem mindig a történelméről! — szóló televíziós filmsorozat többi részeit. Gyurkó Géza Jelenet az Erzsébet királynő c. tv-filmsorozat II. részéből. Felsőoktatási intézmények kórusainak és szólistáinak fesztiválja A gálaműsorról Vasárnap délelőtt, az egri Gárdonyi Géza Színházban ünnepélyes keretek között fejezték be az idei fesztivált, A záróünnepély műsorának jelentősegét nemcsak az emelte, hogy a házigazda Ho Si Minh Tanárképző Főiskola eddig is kiválóan minősített énekkara, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem és a KISZ Központi Művész- együttes egyetemi vegyeskara is szerepelt, hanem az is. hogy a Magyar Televízió stúdiófelvételt készített a fiatalok gálaműsoráról!. A szólisták közül a gálán a soproni Adorján Edit jutott pódiumhoz Farkas Ferenc népdalfeldolgozásaival, ' a szombathelyi kettős. Mol- Aár Márta és Brenner Edit Beethoven Farkasvadászatá- val, a pécsi Kovács Katalin a jól énekelt Händel-számmal, a szombathelyi Segesdi Zsuzsa pajkos csángódalaival, a kaposvári trió. Matu- sek Éva, Werstroh Friderika és Mayer Marianna a n§gy tetszéssel fogadott Bosnyák lakodalmassal. Az egri szólisták közül Szü’c Tamás a Pomádé király áriáját énekelte Ránki György meseoperájából, Kiss Zsuzsanna egy Schubert-dalt adott elő. míg Balogh Ágnes ugyancsak Schubert Litániáját szólaltatta meg. Az egri énekeseket Knóth Judit és Fábián Magdolna kísérte zongorán. A szombathelyi Rácz Ilona közvetlen hangú népdalfeldolgozásokkal aratott sikert. A fesztiválon részt vevő és versenyző kórusok közül egy-egy fesztiválszámot adtak elő a pécsi tanárképzősök, Dobák Pál vezényletével, az esztergomi tanító- képzős lányok Hunyadi Zoltán karmesteri közreműködése mellett, a szegedi tanárképzésük (karnagy dr. Mihálka György), a szentendrei katonai főiskolások (karnagy Szécsényi Olivér) és a budapesti .tanítóképzős lányok (karnagy Tímár Imre). A fesztivál zsűrijének értékelése valóban mértékadó abban a tekintetben is, hogy a fesztiválon szereplő énekkarok a műfaj lelkes és hivatott munkásai és ezüst fokozatnál „lejjebb” nem is értékelt teljesítményt. A gála nyitó- és záró számát az egri tanárképző női kara énekelte Tar Lőrinc vezénylete mellett. A Karai- szám, a Fiatal életek indulója valóban jól zárta le a nemes vetélkedést. A KISZ Központi Művészegyüttes egyetemi énekkara magyar és szovjet szerzőkből állított össze műsort. A Liszt-díjas dr. Baross Gábor együttese, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Bartók Béla énekkara most is. mint hangversenyein általában, meglepetéssel szolgált. Ez alkalommal- két Benjamin Britten számot adtak elő (Time és Concord), anyagában és stílusában idézve a jeles operaírót, akinek művei bizonyos mértékig mércét is jelentenek a ma alkotó színpadi zeneszerzők számára. Ez a két kis müve is érdekes ízelítőül szolgált a fesztivál közönségének. Bemutató eladásként hangzott el Zie- linsky Offertorium XXX- című műve. amely az áhitat modem hangvételét hozza. Van ebben az offertórium- ban a vallásos ihletettségen túl valami, amit jobb híján az elmélyült magány kifejezéssel határoznánk meg. Mint ahogy ennek az elmélyült magánynak éppen az ellenkezője, a harsogó játékosság. az önfeledt és mégis tudatos pukkasztani vágyás, elképesztési szándék ölt testet az Erik Bergmann verseire Morgenstern által komponált dalokban. Már a szöveg meghökkenti a hallgatót, az improvizációknak hangzó dallammozaikok, hangzatok pedig elképesztik azokat, akik a zene ünnepélyes világában érzik otthon magukat. (farkas) Egri főiskolások a tévében Bemutatják Gyöngyös városát (Tudósítónktól.) Hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére országos tévé-vetélkedőt rendeznek. Az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola csapata, amely május 17-én Gyöngyös városát és környékét mutatja be, lassan befejezi az ösz- szegyűjtött anyag rendezését. Április 7-én találkoztak a műsor főszerkesztőjével, Liszkai Tamással, a város egv-egy szakterületének vezetőivel, hogy a még felmerült problémákat megbeszélhessék. A kétórás adásban szereplő másik csapat tagjai — a szegedi főiskolások — Baja városának ismeretéből vizsgáznak. Gyöngyös bemutatása során sző esik majd a város ipari, mezőgazdasági múltjáról és jelenéről, történelmi, kulturális és irodalmi hagyományairól. Bemutatkozik majd a Bajza Tudományos Könyvtár, a Mátra Múzeum, a Kertészeti Egyetem, az Egyesült Izzó Gyöngyösi Gyáregysége, a Vídróczki táncegyüttes. Hegyvári Sándor puskaműves és még sokan rpások. A gyöngyösi műsor, illetve a város vendége lesz a stúdióban Szurdi István belkereskedelmi miniszter. Gyöngyös országgyűlési képviselője, Heisler Vilmos, a Váltó és Kitérőgyár volt igazgatója, Balázs-Piri Balázs grafikusművész és Berényi József Gyöngyös város tanácselnöke. Bárányi Imre. — Felállni, fel a kezekkel! — kiáltott rá Josef. — Ni- csak, Hansi szomszéd! — mondta, amikor a férfi megfordult. — Moser — szólalt meg a vadorzó. — Szomszéd, tartsd meg az őzet, meg a fegyvert is, csak hagyj elmenni! — Szó sincs róla — mordult rá Josef. — Hoci az őzet, te meg menj isten hírével! Hansi szomszéd félórai gyaloglás után beért a faluba, s egyenesen a rendőrállomásra sietett. Letette a fegyvert az asztalra. Egy héttel később a rendőrök ismét ellátogattak Josef Moserhez. — Ostobaságot követtél el, Josef — mondta az egyik rendőr Mosemak. — Miért? — Hansi nál volt egy húska, azzal lőtték le az ossza! a nagypapádat ' — Szóval, Hansa volt * gyilkos? — Nem. Égre-főldre eskűdözött, hogy két héttel ez- 'előtt találta a fegyvert az erdőben. El volt ásva. És mi hittünk neki. Tudod, Josef, az ilyen drága Mausereket számmal látják el a gyárban. A gyári nyilvántartás alapján könnyen megtudtuk, hogy ez és ez a számú fegyver Schneider fegyverboltjába került, Schneider pedig gondos kereskedő, mindig feljegyzi, hogy kinek milyen puskát adott el. Ha hagyod, hogy Hansi el vonszol ja az őzet, egészen biztos, hogy megúszod, így azonban bosz- szúból elhozta a Mausert. A rendőr szinte bocsánat- kéröleg vállat vont, és rá- kattintotta a bilincset Joaeí kezem Dalos, táncos, eiterás szeminárium volt ez a szoeia- ! lista hazafiságról és annak nemzetköziségéről. Játék a házassággal Erzsébetet, az angol királynőt, férjhez akarják adni. REINER WIRTZ: 16 10: Ház a sziklák a’att Magyar film. A televízió a középiskolai filmesztétikái oktatáshoz, illusztrációként tűzi műsorara a filmet, mi a felnőttek, figyelmét hívnánk iel rá. 15 évvel ezelőtt, 1959 januárjában mutatták be a mozik Mukk Károly rendező film jé' amelyben pgy tragikus végű történet példázza, hogy aki a múlthoz köti magát — elpusztul. A film Tatay Sándor írásából készült, a színhely a Badarsonvalja, közvetlenül a háborút követő időszakban. A front, ol hazatérő két ka- tonabarat közül csak az egyik igényéi földet, a másik — Kós Ferenc ott próbálja folytatni, ahol a háború előtt abbahagyta. iVe lőj nagypapára l kai, de sokkal könnyebb lett. Dőlt a pénz a házhoz, és Jo- sefnek vadászatra is több ideje maradt. Reggelente vállára vette e puskát, és 4971. ágnills 3-, kedd — Na, sikerült? — kérdezte Maria Moser a férjét. Josef Moser lehuppant az ágy szélére, és megrázta a fejét: — Semmi! mormogta. — Egyszer még lelövöm az öreget! — Ne vétkezz! — rótta meg a felesége. — Ilyet még álmodban 6e mondj! Még hogy a nagypapát lelőni! — Hiába beszélek neki. Szépen megmagyaráztam, mennyi hasznunk volna belőle, ha a házhoz építenénk egy takaros vendégszobát, kicsinosítanánk a konyhát. Az irigységtől elsárgulok, amikor arra gondolok, hogy a többi falubeli hogy megszedi magát a turisták pénzéből. mi pedig csak éldegélünk. — Mégis mit mondott? — Tudod már. Hagyj békén a modem ötleteiddel. Amíg én élek, idegenek nem teszik be lábukat a házba! Várd meg, hogy meghaljak, aztán csinálhatsz magadnak vendégfogadót. De a halálomra még várhatsz, he. he, he! Hát ezt mondta De tévedett, nem kell már olyan sokat várni. ★ Josef Moser a nagypapa meggörnyedt alakját kémlelte a puska látcsövén. — Sajnálom, öreg — mondta —, ha szüleim élnének, talán nem kényszerülnék ilyesmire. Ta vagy az oka. miért vagy olyan önfejű — aztán ujját a ravaszra tette. Tompán dördült a fegyver. j s Josef látta, mint esik össze a nagypapa. Felemelkedett, leporolta a térdét, és az egy nappal előbb lelőtt őzbakot a nagypapa holtteste mellé vonszolta. ... , Egy nappal később a tanya közelében megjelent a köhögés, rozoga Volkswagen, a falusi rendőrállomás gépkocsija. Josef Moser meghallotta a pöfögést, és kiállt az ajtóba: — Mi van. Martin? —kérdezte a rendőrt. • — Rossz hírek, Josef — felelte. — A nagypapád megtaláltuk az erdőben. — Baj van vele? — Halott. Ügy látszik, egy vadorzó lőtte le. Közvetlen közelében egy lelőtt őzbakot is találtunk. — Istenem — morogta Josef. a rendőr azonban félbeszakította: — Előttünk nem kell tettetned magad, tudjuk, hogy haragban voltál az öreggel. E’ppen ezért is kérdezném mindjárt, hol voltál tegnap reggel négy és hét óra között? — ötig feküdtem, aztán az istállóban dolgoztam — mondta Josef. — Mit jelentsen ez a kérdezősködés? — Csak formaság —nyugtatta a rendőr. — Mindenesetre a fegyvereket magammal viszem. — A fegyvereket? — vigyorgott Josef. — Csak vigyázzanak rá. mert ma olajoztam meg őket. — Ha véletlenül lőttél volna valamelyikkel, az olajozás nem sokat segít rajtad. A városban már olyan módszereket tudnak a rendőrök, hogy el sem képzeled .. . Miután az öreg Vollcswa gén eldöcögött, Maria előbújt az istállóból. — Minden rendben volt? — kérdezte. — Minden. A fegyvereket elvitték, de nyugodtan vizsgálhatják őket. Nemrégiben vásároltam egy új puskát arról még senki nem tud Azután szépen elástam a/, erdőben. Ott vár négy • évig, amíg az ügy elévül A falu szép reményekkel varta a nyarat. A turisták mind nagyobb számban özönlöttek. Jooel Moser élete soknekivágott az erdőnek. Egy nap, séta közben, puekadör- renés zavarta meg gondolatit. Vadorzó, gondolta magában és meggyorsította ípteit. Nemsokára egy férfit nllantott meg, elégedetten szemlélt egy pompás őzet, éppen útnak akart indulni vei*. .. _____ ,
