Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)
1974-04-25 / 95. szám
Megkezdődön az országgyűlés tavaszi ülésszaka w (folytatás az l. oldalról) (4) Az engedély megadásáról vagy megtagadásáról a gyámhatóság a szülő (törvényes képviselő) meghallgatása után határoz. (5) Érvénytelen az a házasság, amelyet a házasuló a gyámhatóság engedélye nél- küj vgy a (3) bekezdésben megjelölt életkor elérése előtt kötött.” — E javaslatot megtárgyalta és elfogadta az országgyűlés jogi, igazgatási és igazságügyi, valamint a szociális és egészségügyi bizottsága. Dr. Korom Mihály a törvényjavaslat fő rendelkezései kozott ezután a családi kapcsolatok erősítéséről, a családtagok egymás iránti felelősségéről, valamint a női egyenjogúság további kiteljesedései szolgáló rendelkezésekről szólt. Elmondotta, hogy a házasságban élő nők nagyobb szabadságot kapnak a névviselési forma megválasztásában: A nők maguk döntik el, hogy a házasságban milyen nevet kívánnak viselni Szólt az igazságügyi miniszter arról is, hogy a házastársi vagyonközösség als-vető szabályozásán a tö Javaslat nem kíván Vj ni. Üj vonást említeti viszont a házasságok felbontásának bírói gyakorlatában. A törvényjavaslat szerint felbontható a házasság akkor, ha a bíróság úgy látja, hogy a felek azt véglegesen elhatározták es házasságuk teljesen és helyrehozhatatlanul megromlott; a házasfelek egybehangzó akaratnyilvánítása alapján történő házasságfelbontás tehát egyszerűsített módon történik meg. Megemlítette a miniszter a válásokkal kapcsolatban, hogy a nőit politikai és gazdasági felszabadulása tette indokolttá e javaslat megtételét, ugyanis az asszonyok ma már nincsenek kiszolgáltatottságra, elvtelen tűrésre vagy megalázkodásra kárhoztatva a családon belül sem... Ezek után dr. Korom Mihály kitért a gyermek válás utáni elhelyezésének problémájára is. A cél ezután is Erde« Lásztóné: Pillanatkép az ülésteremből: Fock Jenő, mögöttük Kádár a gyermek érdekeinek fokozott védelme lesz, ezért a gyermek elhelyezésénél a bíróság mindig az ő érdekeiket tekinti döntő, általános elvnek. A gyermek elhelyezése nem lehet alku tárgya, nem használhatják fel anyagi haszonszerzés, zsarolás, vagy éppen a bosz- szúállás eszközéül. A kormány megítélése szerint a benyújtott törvényjavaslat valóságos társadalmi .igényeket fejez ki szocialista céljaink szolgálatában. Elfogadásával újabb jelentős lépést teszünk előre a család intézményének fejlesztése, ezzel együtt pedig társadalmi rendünk további építésének, erősítésének útján. Befejezésül dr. Korom Mihály, a 'Minisztertanács megbízásából kérte, hogy az országgyűlés a házasságról, a családról, és a gyámságról szoló 1952. évi IV. törvény módosítására és egységes szövegének megállapítására vonatkozó törvényjavaslatot vitassa meg, fogyja el és iktassa az ország törvényei közé. Az ebédszünet után Péter Janos elnökletével folytatta munkáját az országgyűlés. előtérben Losoncéi Pál és János. (Foto: Puskás Anikó) módosítása olyan, az egész társadalmat érintő kérdés, amely különösen közel áll az egészségügyhöz. A továbbiakban a népesedés statisztikai adatok tükrében elemezte a házasságkötések alakulásában bekövetkezett változásokat. Egyebek között elmondotta, hogy a fiatalok ma hamarabb kötnek házasságot, s vannak olyanok, okik bár elváltak, újra házasodnak, azaz továbbra is a családot tekintik életük legfontosabb keretének. Mindez azt bizonyítja, hogy lakosságunk a szocializmus által létbiztonságot megfelelő alapnak tekinti a c«"'™"15 érthez, a gyermekek vállalásához. Or. Schultheisz Emil rámutatott, hogy a családi eletre való nevelés fontos részé népesedéspolitikai törekvéseinknek. A családi élet ugyanis a házasságkötéssel kezdődik, de a házaséletre való felkészítést a , családi életre nevelést már sokkal korábban, a szülői házban kell megkezdeni. Ezért fontos dolog egy olyan törvényalkotás — hangsúlyozta —, amely a családot védi. A népesedéspolitikánkkal kapcsolatos egészségpolitikai célkitűzésekről szólva az Pártunk és kormányunk következetes csa!áápolit káia Erdei Lászlóné (Szabolcs- Szatmár megye, 16. v. k.), a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke kiemelte: az előterjesztett törvényjavaslat szervesen illeszkedik a nő-, az ifjúság- és a népesedéspolitikai határozatok sorába, azokkal együtt képviseli pártunk és kormányunk következetes családpolitikáját. A Magyar Nők Országos Tanácsa a X. pártkongresz- szus után megvizsgálta, hogy a női egyenjogúság miképpen érvényesül törvényeinkben. Szerte az országban rétegtalálkozókat szervezeti, s meghallgatta a dolgozo nők észrevételei t, amely elv valós társadalmi igenyeltet fogalmaztak meg. Mindezek alapján 41 javaslatot tett, amelyek közül 27 a mostani előterjesztésben is szerepel. Erdei Lászlóné a továbbiakban á fiatalkorúak házasságkötés! korhatárának javasolt módosításáról szólt A tapasztalatok azt mutatják — mondotta —, hogy ma két fő jellemző irány érvó-v°sül. Mind több fiatal köt házasságot felsőfokú tanu’-póovainak szakképzésének befejeztével: ez a tendencia a szocialista társadalom fejlődésével erősödni fog. Ugyanakkor nem felkedkezhetünk meg arról sem, hogy az ország egyes területein még mindig szokásos a korai házasságkötés. — Tény, hogy nemcsak meggondolatlan házasságkötések, hanem meggondolatlan válások is vannak —, folytatta. — A megegyezésen alapuló bontás törvényerőre emelése a meggondolatlan válások ellenszere is lehet. — A törvényjavaslat minden vonatkozásában a gyermek érdekét tartja szem előtt. Lényeges az a módosító javaslat és a hozzá kapcsolódó ' kormányrendelet, amely a meghatározott ősz- szeg mellett a gyermektar- tasdíjat százalékosán is megállapítja. Ez megkíméli a gyermeket nevelő szülőt attól, hogy ismételten pert indítson a tartásdíj emeléséért, ha egyáltalán tudomására jut, hogy a volt házastársnak jövedelme növekedett. Ennek megfelelően az elvált szülők gyermeke is részesülhet az életszínvonal emelkeegészségügyi miniszter kifejtette: cél, megszüntetni a családtervezés terén kialakult helytelen gyakorlatot, hogy a családtervezés legelterjedtebb módja a terhesség művi megszakítása legyen. Ezért döntött úgy a kormány," hogy a házasulandók számára köte(Munkatársunk telefonjelentése): A parlamenti tudósítók ki sebb vita után arra a megállapításra jutottak, hogy az országgyűlés témái így oszlanak két csoportra: hálás és még hálásabb témák. A családjogi törvény módosításával kapcsolatban a második meghatározást részesítették előnyben. Tulajdonképpen „parázs” vitára senki sem számított, hiszen az előkészítés során a népfrontfórumoktól es irtás e témával foglalkozó ankétoktól a bizottsági vitákig a legszélesebb körben foglalkoztak vele. Természetesen mindez nem jelenti azt, hogy nem ez volt a folyósói beszélgetések fő vezérfonala. •k A tavaszi ülésszak — e választási ciklus „utolsó tavasza” — napfényes, szép idővel köszöntötte a fővárosba érkező képviselőket, derűs színekben tobzódott a folyosókra beragyogó, napsugár — láthatóan engedett komorságából az épület, ha nem is ünnepélyességéből. A törvényalkotás kicsit ünnep is. déséből, Dr. bellii'tlieiftz Emit *yi min «»Irr ftv szólalűsa A családjogi törvény módosításának parlamenti tutajában- felszólalt, dr. Schultheisz Emil egeszsegugyi miniszter is, aki hangsúlyozta, hogy a családjogi törvény-r Ragyogó ez a tövény — mondta Fodor Istvánná képviselőnő. •— Minőségi változást jelent a korábbiakhoz kepest, megtalálható minden benne, amit ebben a kérdésben a társadalom, a •tor venyaJJcotakiai elvárhat. lezővé teszi a házasság előtti tanácsadást, amelyről már most elmondható; jó irányú változást hozott. — Az új családjogi törvénytervezet egészségpolitikai és népesedéspolitikai. célokat is szolgai. Védi a házasság intézményét, erősíti a családi kapcsolatokat, gazdagítja a családi élet tartalmát Védi a gyermek és a szülők érdekeit, és óvja társadalmunk alapját a családot —, mondotta befejezésül dr. Schultheisz Emil, egészségügyi miniszter. Bánáti Gézáné Pest me gyei és Terényi József..-- Borsod megyei képviselőnői után Sas Kálmán, Heves megyei képviselő, a Cement és Mészművek Bélapátfaiv; Gyárának igazgatója kap„ ’ szót. Sas Kálmán felszólalása Bevezetőben Sas Kálmán hangsúlyozta, hogy a házasságról, a családról és a gyámságról szoló 1952. évi IV. törvény kiállta az idő próbáját, s a most javasolt módosításokkal további évtizedekig be tudja tölteni hivatását, s eleget tehet társadalmi feladatúnak. — Minthogy a jövő társadalmának pillérei, a mai gyermekek szellemi és fizikai fejlődése szempontjából döntő jelentősége van, hogy milyen környezetben nőnek fel, a gyermekek elhelyezéséről rendelkező módosításhoz kívánok néhány megjegyzést fűzni — mondotta. A jelenlegi rendelkezés szerint, ha a gyermek elhelyezése kérdésében a szülők nem tudnak megegyezni, a bíróság dönt. Ilyen esetben a hatodik életévét betöltött fiúgyermeket rendszerint az apánál, a leánygyermeket es a hatodik életévét be nem töltött fiúgyermeket az anyunál kell elhelyezni, örömmel vettem tudomásul, hogy a javaslat a kor és a nem szerinti megkülönböztetést mellőzte, s a módosítás szerint a gyermeket annál a szülőnél kell elhelyezni, akinél a kedvezőbb testi, értelmi és erkölcsi fejlődése biztosítva van. Ahogy a miniszteri indoklás megállapítja, a korábbi megkülönböztetés a gyakorlatban sok zavart okozott, bár a Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatos polgári elvi döntése óta a bíróságok ítélkezési gyakorlata rést ütött ezen az idejét múlta rendelkezésen. Örömmel nyugtázom, hogy. a javaslat az elvi döntésnek megfelelő, tételes szabályokat tartalmaz. Sas Kálmán a továbbiakban elmondotta, hogy sajnos, manapság is előfordul, amikor a gyermek elhelyezésének megváltoztatása iránt indított pereket nem a gyermek iránti szeretet, nem a gyermek érdekeinek szem előtt tartása motiválja. Nemegyszer a szülök egymás iránti bosszújukat akarják kiélni, hogy ne a másiké legyen a gyerek. Gyakran pedig a hideg számítás húzódik meg a ragaszkodás mögött, hogy ne kelljen gyermektartást fizetni. Akad olyan eset is, amikor őszülő azért harcol foggal-körömmel a gyermekéért, hogy a gyermek révén hozzájusson a közös lakás kizárólagos használatához.-— A módosításra kerülő családjogi törvény jogi eszközökkel kívánja biztosítani, hogy a szülök rendezett házaséletet folytassanak — mondotta a képviselő. — Mélységesen elszomorító ugyanis, hogy miként alakult a rendezetlen családi körülmények között élő gyermekek sorsa. Megdöbbentem, amikor tudomást szereztem arról, hogy a szabadságvesztés büntetésre ítélt fiatalkorúak több mint hetven százalékának a bűnözés a szülői ház hibáira vezethető vissza. Ezért fogadtam megnyugvással a módosításban ezt a kitételt: „ha a szülőnél történő elhelyezés a gyermek érdekeit veszélyezteti, a bíróság a gyermek érdekében őt máshol is elhelyezheti”. Nyilván itt a gyermek szülőkön kívüli közeli rokonai is szóba jöhetnek, vagy ha nincsenek, esetleg erre nem alkalmasak vagy nem vállalják—, az a lanti gondozásba vétel válik szükségessé. Sas Kálmán felszólalásában örömmel üdvözölte a tervezetnek azt a rendelkezését is, amely a gyermek elhelyezése megváltozta tása - nak lehetőséget kifejezetten törvénybe iktatja. Ez a tény — jelentette ki — rendkívül nagy garancia lesz a gyermek helyes, gondos nevelésére, hiszen aki egyszer a bírói döntés, vagy közös megegyezés alapjan megkap-., ta a gyermeket, maximál! - san. törődik majd a gondos nevelésével. Ha nem, számolnia kell azzal, hogy a törvényi rendelkezés alapján a jobb nevelést biztosítani tudó szülőhöz kerül, a gyermek. Befejezésül a képviselő hangsúlyozta, hogy a legjobb jogszabály is csalt any- nyiban hasznos a társadalomra, amennyire azt végrehajtják. A módosított családjogi törvény említett rendelkezésének alkalmazásánál nem lesznek könnyű helyzetben a bíróságaink, amikor meg kell állapítaniuk, melyik szülő biztosíthatja jobban a gyermek testi, értelmi és erkölcsi fejlődését, hiszen legtöbbször többé-ke- vésbé elfogult tanúvallomásokra támaszkodhatnak. Szükségesnek mutatkozik, hogy az eddiginél alaposabb, ■részletesebb környezettanulmányok '/liánok a bíróság rendelkezésére, amelyekből egyértelműen megállapíthatók a helyes döntéshez nélkülözhetetlen szubjektív éh objektív tények. Végül Sas Kálmán az előterjesztett javaslatot megalapozottnak és célravezetőnek tartva elfogadásra ajánlotta. ★ Halasi Lajosné, Baranya megyei képviselőnő a nap utolsó felszólalásában elismeréssel szólt a törvény- előkészítés módszeréről, az előzetes társadalmi vitákról, ezzel a szerdai ülés végétért. Az országgyűlés ülésszaka csütörtökön délelőtt 10 órai kezdettel folytatja munkáját 4 A legfontosabbnak a sok legfontosabb között azt tartom benne, hogy még tovább erősített, segített a nők helyzetén. Az is szép és érdekes, hogy gyakorlati törvény, mely évtizedekre szól. + A csengő tanácskozásra szólítja a képviselőket. Hogy a téma milyen érdeklődést keltett, azt legjobban a zsúfolt karzatok, a zsúfolt diplomáciai paholysor, a külföldi és a hazai újságírók nagy száma is jelezte. Amikor a parlamenti tudósítók részére tájékoztatást tartottak az ülés megkezdése előtt, még akkor is folyt a módosítást előkészítő bizottsági vita: sokan a jogi és igazságügyi bizottságban nem tartották helyesnek az először javasolt 14—16 éves legalsó korhatárt a házasságkötések engedélyezéséhez. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának egyik munkatársa hozta a hírt: megegyeztek. hogy mégis a 16— IS éves korhatárt javasolják, s ezzel a kormány is egyetértett. (A 16. eletév a lányokra, a 18. a fiukra vonatkozik.) Tehát —• az utolsó pillanatban is módosítottak kicsit a — módosítást.« A miniszteri "indoklás, majd a törvényjavaslat bizottsági előadójának beszéde után még jobban kiteljesedett a témái. — Hogyan értékeli ezt a törvényt a pedagógus? — Tettem fel a kérdést a szünetben Gyöngyösi József képviselőnek. — A területemen sajnos elég sok a veszélyeztetett körülmények között élő gyermek. A segítségadásban, a nevelésben döntő szerepe van az iskolának is. Egy másik téma: véleményem szerint a család szeretetre való növelésnek is nagyobb hangsúlyt kellene adni az iskolákban. Még az alsó tagozaton ezzel nincs is baj, de a felsőtagozaton már nem mélyítik kellően tovább, a középiskolákban pedig szinte nem is esik erről szó. A családi életre váló felkészítés egy tanácsadással nem oldható meg. — Van egy kérdőjel a gyermekek elhelyezésével kapcsolatban — tette hozzá kis tűnődés után Gyöngyösi József. — Milyen döntést tudnak. hozra a bírósagok, amikor válás közben kiderül. haou mindkét szülő egyformán alkalmas a gyermek felnevelésére? Hogyan tudják majd megoldani ezt a gyermek károsodása nélkül? Erre azt hiszem csak a gyakorlat adhat majd megfelelő választ. ★ Szabó Imre és Sas Kálmán, Karakas László munkaügyi miniszterrel sétált végig a folyosón a szünetben. Egy vitás nyugdíjkérdéssel kapcsolatban kérték ki a miniszter tanácsát. Később Sas Kálmán visszatért. Mint mondotta készül a délutáni felszólalására. — A feleségem mar egyetértett a felszólalás szövegével — mosolygott — ez az első siker, de még hátra van a Ház... Ebédszünet után a harmadik felszólaló volt Sas Kálmán. Itt is sikert aratott — miközben ezeket a sorokat írom éppen felhangzik az egyetértést tanúsító nagy taps a tanácskozóteremben ★ A törvényjavaslat vitája ma még folytatódik bent a teremben, és a szünetekben, kint a folyosón is. Rátái Gábor ÜBitó© 1974= unit 3&* csütörtök
