Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

) LEVENDULA Ooerettbsmutató az egii Gárdonyi Géza Színházban A - i'O éves jubileumát az •gri «iáinirtai együtt ün­neplő miskolci Nemzet Színház az évfordulóra, éb­re» «tget-rd kívánván Déryné Siépnaíaki Róza íflíifczwnv romantlkm ködökbe burlai- Wükó emlékéit, bemutatta az Ötven évvel ezelőtt teftlefcke- zett baromiéi vonásos Ope­rett mai Változatút. A Le- v«nduic Szilágyi László első operettl’beettója volt. 1933- ban. A rrerső a könnyed ka- barétréfák világából érké­zéit az operett színpadra, hu­szonöt évesen és annyi elán­ná.. hogy a kezdet után még két érti ledig kitűnően *u hol­ts karrierjére, 1043-ben be­következett haláláig. A lexi­kon úgy emléke/ik meg ró­la, hogy a műfajnak abban az időben a legügyesebb és legsikeresebb műkedvelője volt. Van is benne valami, mert később megírta aa „En és a kisöcsém”. a „Hulló fa- tévé'"’, az „Egy boldog pesti nyár” és a valóban siker ..Mária íőhadnagy'-ot. Ez a Levendula azzal zá­rul, hogy Déryné a harma­dik felvonásban Senke urammal egyetemben és a «teretett saintársulat élén Miskolcra megv játszani, a fogadóbe., a csűrbe, mert a színész akkor igazán szí­nész és magyar, ha nem né­metül játszik, hanem ma­gyar nyelven és magyar szívvel teatrista. Ügy gondoljuk, hogy «ív­nyi az Indok, amiért a jubi­láló miskolci színház indo­koltnak tartotta elővenni ezt a színháztörténeti adatot, ezt a szelíden nametellenes. a reformkort bieclermeyer- hamgulattal idéző és tetéző, a hazafiságot ismert szólamok­kal kinyilvánító darabot. Arra a színház dramatur­giája sem gondolt, hogy az eredeti szöveget megtartsa, íe- és kiporoltatla azt Szász Károllyal. A darab meseszö­véséhez nem nyúlt hozzá a beavatkozó kéz, a szöveg szabását és néhol molyrág­ta rojtjait igazította meg egy kevéssé. Ügy érezzük, nem eléggé, mert bár az ope­rett versei ma is elevenek és jól énekeihetók — itt, a ver­mekben legerősebb Szilágyi László — Hajdú Júlia zenéje sem tudta valódi életre fel­erősíteni ezt a színpadi ár­ny ékviligot. Hegedűs László, az operett rendezője nagy Játékmentei-: szorgalommal rormáité-dé- déltette ezt a jubileumi té­mát, Még azt se .mondhat­nánk. hogy a kezébe kerüli <'ínészanyasból nem gaz­dálkodott célszerűen. Igaz, «»erény iroda" m; tájékozott • súgunk alapján más megie- hwíiést vártunk volna Me­gveti Károlyt é* Széni ne' -.rí ZsiMiru^ndot illetően, de ha az adott helV/vtban csaa ezt kaphatlak, arról nem a ren­dező tehet. (S'enlpéteryt Rózsa Sándor. Megyerit. Ka­nalas László ‘játszotta). He­gedűs ért b mókáző'őshöz és mégis ez alkalommal azaz érzésünk, hogy 5 sem tett vagy nevn tehetett elég sót ebbe a levesbe. némileg ízetlennek, langyosnak tű­nik ez a játék. Pedig Vár­hegyi Márta Dérvné S/“p- pai'.aki Róza alakjában a he­lyén t an. amikor a zenekar nem játszik túl hangosan. Sőt folytatnánk tovább: Ka­milla grófnő szerepében Csorba Ilona kitűnően éne­kel. tartása is van. az ugrí- bugri, füléig szerelmes Lot­tót pedig teljes tavaszi kiví- rutasban és bájjal, tempera­mentummal játssza Héczey Éva. akinek minden valószí­nűség szerint egyre maga­sabb szerepkört kell majd biztosítani a színháznál. Olgyai Magda nem véletle­nül kap forró tapsot, mert magabiztos jókedéllyel vesz részt a játszadozásban. Som­ló István Flóriánja jó figu­ra. Nagypál György tolaká- ja — bár utánoz — hangula­tot hoz. az epizódisták meg­teszik a magukét. így Má­tyás Jenó. Györváry János, PAlff yörgy. Márffy Vera, Nagy Mária, Hídvégi Elek, Bánó Pál, Sárközi Sándor, Fekete Alajos és Szabados Ambrus rutinosan egészítik ki a játékot. És mégsem íz­lik ez az egész előadás! A kulcsszerepekben hiányzik a vonzóerő, az a bizonyos ha­tás, amellyel a színész be­fészkeli magát a közönség szívébe. Lehet az énekes ki­váló, lehet a színész nagy múltú és jó emlékeket idéző, a közönségnek a pillanat varázsa kell, azé a három óráig tartó pillanaté, amikor el akarja hinni a színház festett kulisszáiról, hogy Őt akarják a mennybe vinni. Ha már a kulisszáiknál :..nonk. egenast Róbert. díszletei ez egyszer teljes si- i kernel vesznek részt Az illú­zióik házon kívül tartásá­ban : a díszletéit olcsónk, la­posak. úgy szorulnak egymás mellé a kis színpadon, mint­ha éppen most tartottak vol­na rr'; térrendezést. A szegé­nyes díszletekkel ellentétben ragyogó kosztümöket, jelme­inket készíttetett Greguss Ildikó, stílusban es ízlésben az előadás legszebb részét teremtve. A színé* d játékhoz si­mulva a dalok mellett es néha azok fölött érvény;' öU Somos* Zsuzsa koreográfiá­ja. A színpad méreteivel ő is nehezen boldogult, de a harmadik felvonás bevezető jelenetében hozott mozgal­mas pantomimjével mintha új oldaláról mutatta volna be .a színház tánckarát. Talán a színpadi hatásban az egyik legfeifOkozoíitabb törést éppen Hajdú Júlia modern hangvételű. vagy legalábbis az e század hat­vanas éveit idéző tánczenei stílusa okozta. Az rendiben van, hogy egy mai zeneszer­ző mai muzsikát ír. a színpa­don azonban Schubert ko rát hozzák vissza a kosztümös figurák, isrv' valahogyan a zenei stílus szinkronja za­varóan hat. Hát még aho­gyan a fúvósok ezt néha ját­szották! Herédy Éva kar­mesternek nem volt köny- nyű dolga ezen a bemuta­tón zenészeivel. összegezve: a színház írathatott volna Dérynéről modernebb darabot i«, hi­szen uuwr Györggyel pél­dául rendkívül jó tapaszta­latai adódhattak éveikkel ez­előtt zenés színház ügyében. Vagy nincs szövegíró Ma­gyarországon ? Farkas András A faiiitcfo Emléktábla őrzi .azoknak a külföldi delegátusoknak a nevét, akik a Halászbástya melletti kis parkban fát ül­tettek. Azon fúl. hogy az em­ber kellően értékeli ezt a szép gesztust bizonyos fo­kig mégis szmokingot, cso- kornyakkendőí kénzei azok­ra a fákra, madáriieszek he­lyett óra zsebbel.. A proto­koll bői esetleg átnő a törté­nelembe egyik-másik fa. ta­lán az utódok csodájára jár­nak némelyiknek, de — mi ez ahhoz képest. amit Szilá­gyi György Egerben csinál? Nem is olyan régen lakik itt ez pz idős. nyugdíjas em­ber: 1907-ben költözött át családjával Gyuláról. — Két dolog tűnt fel mind­járt — mondja Szilágyi bá­csi. — Az egyik, hogy keve­sebb a fa. mint kellene, a másik pedig, hogy egyes ut­cákban ötlettelenül, minden elképzelés nélkül nyolc—tiz fajtát is elültettek. Ez a La- josvárosra vonatkozik. Eger területének majd egyharma- dára. Itt lakom én Is, ebben a körzetben. Nyakát«! vette hál a La- josvárost, bejárta az utcá­kat, szemlélődött, számolt, jegyzetelt. Nem kérte rá senki, s ez benne a nagysze­rű. Szinte látom, ahogy nap­cserzette arcán ránchullá­mokat vet a mérlegelés, s eres kezével olykor bejegyez valamit a naplójába. Mert naplót is vezet a fásításról. — ötméteres távolságot figyelembe reve. pontosan 1- ezer tő? fára van szükség a Lajosvárosban — idézi a kis kék füzetből. — 3197 darab már volt, s kell még hozzá 8955 darab. A mai napig 52ti-ot sikerüli elültetni. Az újságíró néha jóindu­latú nagyvonalúsággal keze­li a számokat, „helyszűke” miatt lefelé, v^gy fölfelé ke­rekít, de azt hiszem, megér­tik. hogy most miért ragasz­kodom minden egyes szám­hoz. Hiszen fákról van sző! Zöldről.- természetről, szemet pihentető meleg színfoltok­ról. Fákról, ahonnan átuta­zóban lepottyantja az asz­faltról alkotott véleményéi a madárvilág. Szilágvj bár*i természete­sen nem sajátítja ki magá­nak ezt a munkát; bekapcso­lódott a 3-as számú nép­frontkörzet tevékenységébe, ahol Összehangolt programot dolgoztak ki Levélben kér­ték a lakókat, hogy a házuk előtt ássák ki a csemetéket befogadó gödröket. A levele­ket ő maga kézbesítette, de hogy nem is olyan egyszerű a meggyőzés, arra újabb szá­mok adnak példát: nyolcvan gödröt Szilágyi bácsi ásott ki. százhúsz fát pedig ő ül­tetett el. saját kezűleg. — Hársat. és juhart kap­uink a kertészettől — mond­ja a faültető. — Szépeit mu­tatnak majd. Nyugodt kék szemével e ..kiscsoportos"’ pálcikákból már árnyas fasort lát, átrez- gő napsugarakkal a délután makkegészséges csendjével. Gyakran járja az 'erdői, s csak az ilyen ember tudja igazan, mit jelent a Ea a vá­roslakónak. Ha elkeseredik, az azért van, mert nem is ritkán megcsúfolva látja munkáját: letört, kitépett fák — megölt facsemeték jelzik néhol, hogy milyen sokoldalú is az emberi kéz... — Az idén háromszáz da­rabot ültetünk el a körzet­ben. Illetve: szeretnénk eny- nyit elültetni az eddiginél Jobb szervezéssel, és remél­ve, hogy most már minden­ki közreműködik majd. — KV vegye rossz néven a kérdést, Szilágyi bácsi: miért csinálja ezt? — Az ember mindig arra törekszik, hogy maradandót alkosson. Legyen ez az én alkotásom. ★ Az utcákon majd túlnövik a támasztó karókat, aztán „Legyen ez az én alkotá­som ■..” (Foto: Perl Márton) az ablakot.. majd az ereszt az életre Kelteit fák. sza­porodnak az évgyűrűn, s egyre erősebben kapaszkod­nak a gyökerek a földbe. Az ember csak a fa le­velét éli túl Kutat Gábor A tudornál)vos szocializmus klasszikusai Magyarországról Két hasonló témájú gyűj­temény jelenik meg u kö­zeljövőben a Kossuth Kladó- nál: ar-,,Márx''és Engels Ma­gyarországról” . és á „Lenin Magyarországról” A Marx és Engels műveiből álló kötet olyan szemelvényeket tartalmaz, amelyekben a marxizmus megalapítói ér­demileg szóltak Magyaror­szágról, hazánk múlt századi társadalmi és politikai hely­zetének alakulásáról, vezető személyiségeinek politikai W'-'AW> V.\ VVVk VWWWVV V íVNO'VWv'vAVN'VVvWv'vVV'/VWV'iiWv' 18.20: Nyitott boríték Kevés műsor vetekedhet — a nézőszám vonatkozásá­ban —, a Nyitott borítékkal. A naponta rendszeresen je­lentkező adás közvetlen mó­don foglalkozik mai gond­jainkkal. A műsorban meg­vizsgálásra kerülő konkrét ügyek, esetek százakat, ez­reket érintenek, mivel ezek­nek a nézőknek ts hasonló apróbb-nagvobb bosszúságot jelentő ügyük van. A műsor­ban ezúttal *gy riportot lát­hatunk n szabod szombat problém "'űról. A váci Köny- nyűlpari öntödében például az üzem két műszakos ter­melése miatt többen elesnek a szabad szombattól, mivel beosztásuk éppen akkor szombat, délutánra szól. Egy másik film a Tapolcsánv! utcába viszi a nézőket, itt egy lakásban tíz éve készül­nek a födémcserére, melyet az IKV az elmúlt években többször megígért ugyan, de mindeddig az égvilágon sem­mi sem történt OßßJiBiffi Dli április 1»., csütörtök. s. Egyik éjjel a csendőr fő- törzsőrmestet a falu határú­ban leste őket néhány em­bere kíséretében. Bevitte a fiúkat a kaszárnyába, ki- fagatta és figyelmeztette őket. Amikor kiléptek a lak­tanyában. a fiúk teli torok­ból rázendítettek egy charlestonra: „Lola. mit tanulsz az iskolában?” Mire húszévesek lettek, megbolydult körülöttük a ré­gi világ. Volt, amelyikük megszökött a katonaságtól, mások szabadságra mentek vagy leszereltek. Pisclotta katonáéknál megtanult autói vezetni, teherkocsit is, és ügyesen bánt a motorral is. Mind elsajátították a fegy­verek használatát. kézről kézre adtak néhány puska! és régi revolvert. ezekkel gyakorolták a célba lövés* fent a hegyek közt. Amerikai repülőerődök húztak el éjjelente Monte­lepre fölött, hallani lehetett a közeli tengerről visszhang­zó torpedókat. A ivVnetek a Trapani—Palermo vonni mentén vonultak vissza; a sziget fővárosából érkezők pusztító bombázásokról be­széltek. Elsüllyedt teherha- jókról, kihalt rakpartokról, módszeresen szétrombolt vasútállomásokról, golyószó­róval megbénított országúti forgalomról; még a távolsá­gi buszok meg az elsőrendű fontosságú szállításra hasz­nált teherautók is lerob­banva, kifosztva álldogáltak az utakon. Szicíliában az éhség lett a legfőbb úr. Nem volt már munka a fiatal telefonszere­lőnek, nem volt már mű­hely a bádogosnak, se autó. teherkocsi annak, aki a ka­tonaságnál jogosítványt szer­zett. A környéken elharapózott n rablás, a Inpás; Giuseppe Cucíriella még nem töltötte be huszadik é'vét, amikor bátyjával meg egy csapat pásztorfiúvai először meg akarta védeni állatait, Az­tán, amikor mégis kirabol­W, VVVWVWVWWWWVWVWWVWWVWWVWW'/WWWW**W* A létfenntartás ösztöne találkozott benne a felülke- rekedés, az érvényesülés, az uralkodás vágyával, mint ál­talában az olyan emberek­nél, akik a társadalom és az egyén erkölcsi törvényei nélkül kénytelenek élni. A bűncselekményt is saját éle­tük védelmében követik el. Es már itt is vagyunk a borzalmas, véres és tragikus: történet kezdeténél. A part menti helységekbe, Pál or ­mától Trapamig — de a bel­jebb fekvő városkákba is — titokzatos „barátok” érkez­tek; amerikalas hangsúllyal beszélték a szicíliai nyelvjá­rást. Sok volt köztük az is­merős, akadtak rokonok is. A szövetségesek 1943. júliu­si partra szállása előtt csak futó látogatásokat tettek, ké­sőbb igaz* megbízatásokat is teljesítettek. Először elvál­toztatott külsővel, titokban állítottak be, később az Egyesült Államók hadsere­gének egyenruhájában. A geTimeT.tervüág neves szemé- l'dségel voltak. Mint például az a vili abate!, a titkosszol­gálat ezredese, Partinicóban meg volt egy őrnagy, aki kábítószer miatt már ült a Sing-Singben Is. Corleoné- ba pedig a nagy főnök meg­bízottja érkezett, hogy békét teremtsen a különböző cos- cftk közt A monted eprei fiúk figyeltek. Glultano nagybátyja, Fran­cesco, csúfnevén Kanális Ferkó, a feketepiacon ügy­ködött. Gabonát szállított a gazdaságokból n malmokba aztán titekban eladta a lisz­tet, Elég jói keresett és Tu- ridd csatlakozott hozza. (FotytatjukJ ták, úgy kárpótolta magát, hogy ő meg mások állatai hajtotta el. Amikor a dűlőúton meg­gyilkolva találta bandájának v egyik tagját, nyomban még vadabb kegyetlenséggel vá­gott visasa. tevékenységéről és n ma­gyar munikásrnozg u .ómról. Első ízben jelenik meg ilyen válogatás, s nagy jelentősé­gű mind Marx es Engels szemléletének alaposabb megismerése, mind a ma­gyar múlt tu dóm-íny os meg­ítélése szempontjából. A kö­tet első része az 1843—49-es magyar forradalom és sza­badságharc eseményeiről szóL, amelyeket Marx és Engels nagy rokor.szenvvel és érdeklődéssel kísért. A második rész Kossuth és a maigyar emigráció 1849., utá­ni tevékenységével foglal­kozik. A szerzők, a tudomá­nyos szocializmus klassziku­sai a szabadságharcot és emigrációba került vezetői­nek további működését is a nemzetközi politikával és a világ proletariátusának har­cával összefüggésben szem­lélték.., Ugyanez a szemlélet hatja át a kötet harmadik és negyedik részét is. ezek kö­zül az előbbi Ausztria—Ma­gyarország kül- ts belpoliti­kájáról, az utóbbi pedig azok­ról a kapcsolatokról szól, amelyek a magyarországi munkásmozgalmat a prole­tariátus nemzetközi küzdel­méhez fűzték. A marxizmus—tenlnizmus klasszikusainak kiskönyvtára sorozatban lát napvilágot „Lenin Magyarországról” cí­mű művének átdolgozott ki­adása. A gyűjtemény'Lenin­nek Magyarországra vonat­kozó írásait, megállapításait tartalmazza. Az első részben az 1848—49-es forradalomról, szabadságharcról és a dua­lizmus korszakának Magyar- országról tett megjegyzések, megáll ap í t ások szere pel n ek. A továbbiakban az Osztrák —Magyar Monarchia fel­bomlásával. a munkásosztály 1919. márciusáig vívott har­cával kapcsolatos anyagok kaptak helyet. A harmadik rész Leninnek a M itVar Ta­nácsköztársaság ideién mon­dott beszédeit, illetve be­szédeinek részleteit, a ma­gyar vezetőkhöz és munká­sokhoz intézett leveleit, táv­iratait foglalja macában. A befejező írásokban és beszé­dekben Lenin összegezi a Magyar Tanú ^köztársaság történetének tanulságait, vé­gül a fehőrterror és az ellen- forradalom elleni harc idő­szakához kancsolódó mun­kák. kainak helyet. iMXI) i

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom