Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

KOSSUTH Í.ÍO S.íHj ».25 10.03 10*40 in. 43 11.14 lhS.% 14.00 15.20 11-34 11.47 13.10 10.03 16.15 10.24 16.40 17.Ü.J 17.33 16.00 1A.48 10.23 20.3« 22.20 22.30 23.15 0.10 Népi zene. Kincső vik, a víz. Ti. r. Liszt: Amit a hegyen hai* la.nl. Életutam. Zrínyi verse. H'vndel operáiból. Gondolat. K! nyer ma? Melódiakoktél. Aranvospuszta — italos- puszta.'’ Kósa: Dalok. Liszt: 11. rapszódia. Sarkad! tmre hősei. Petőf i bánya. Dók. - ni üsor. Az élő népdal. Pol-beal. Fúvószene, A magyar nyelv hete. Sehubrrt: Befejezetlen szimfónia. Szívünk alatt... VI, A zongoraművészet aranykora. IX. Zenéről tíz percben. !í dn yv tár'»sok vetélkedője. Kossiul: BruscUlno ür, Víg- opcra. Délk *?ei-A/,siai útijegyzet. Nóták. Zenekari muzsika. Filmzene. első PETŐFI «.05 Könnyűzene, s.20 ivét kórusniü. 9.15 Sláeermú/eum. 11.50 Lenin Debrecenben. 12.00 Zenekari muz-sika. 13.03 Nyíregyházi stúdió. 13.20 Mozart-áriák. Ifjúsági randevú kettőtől hatig... 18.10 Csak fiataloknak l 19.13 Holnap közvetítjük ,., 19.43 Könnyűzene. 20.28 Hang látók Schőnherz Zol­tánról. l. r, 21.07 Népdalcsokor. 21.45 Archeológia mint hobby. 22.00 Toronyzene. 23.15 Könnyűzene. Szolnoki rádió Alföldi krónika. Kuruc nóták. Mit szól a beosztásához? Pár perc dzsessz. Gond űzőben. Beat parádé. Közben: Sporthí­radó. MAGYAR fi.05 15.00 17.05 17.38 17.45 18.15 18.20 19.15 19.30 20.00 21.35 22 05 22.45 írv. Tv-ovl. (Iwm.) Ember a felvegógéíppei. — Szovjet ciokumentumíilm. Hírek A Iicrjozkt együttes műsort. (Színes.) Szovjet film. ReklámmüsoT. NyRott bontók. mese. T íradó Erzsébet királynő. TV. f. A látóhatár szélén. IV. r. Vitamüsor. A Tv Galériája. Tv-híradó. Mezőgazda fiági » iláglühőr f~nwzT~] Hm ^ EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon.: 22-33) Du. fél 4 és fél 6 órakor Illatos út a semmibe Színes magyar film Este 8 órakor Macltbeth Shakespeare arámija színes angol filmen EGPI BRODY (Telefon: 14-07) Du. fél 4. fél 6 és este 3 órakor i Kihívás ; Lengyel film GYÖNGYÖSI PUSKIN Merénylőn GYÖNGYÖSI SZABADSÁG ! ■ Du. fél 4 órakor A betyárkapitány Fél hat és este íé! 8 órakor Egy különös szerelem HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ö. maga rettenetes FÜZESABONY Pók háló Löo-NCI Feleségem kalandjai \ színház1 E2G,bPn. <=>?*? 7 órakor A KOCSI RABJAI (Moliére bérlet) gőáteresztő képességét és kedvezően befolyásolja ned- vességmegtartó képességét. A tenger, m-nt é»eímiszertorras Ugyancsak a Zemedelec számol be arról, hogy szov­jet kutatók a tengerben élő puhatestűekből (ide tartoz­nak a csigák is) koncentrá- tumot készítettek, melynek tápértéke azonos a halliszt tápértékével. A szakértők az Azov: - és a Fekete-tenger- ben élő puhatestűek mennyi­ségét 1,5—2 millió tonnára becsülik. A puhatestűekből készített élelmiszerek tápér- téke azért magas, mert a puhatestűek sok aminósavat, nyomelemet és vitaminokat tartalmaznak. Román selyemhernyó­tenyésztés A Sctnteia e. bukaresti lap a román selyemhernyó-te­nyésztésről közöl cikket. Ro­mánia éghajlati viszonyai rendkívül kedvezőek az eberfatermesztésre és ez igen jó alapot ad a selyemher­nyók neveléséhez. Az idén az országban ezer tonna se­lyemgubó felvásárlására szá­mítanak és ezt a mennyisé­get 1980-ra mintegy 5500 tonnára kívánják növelni. Ez igen hatalmas mennyi­ség, ha figyelembe vesszük, hogy egy kilogramm se­lyemgubót legombolyítva 900 kilométer hosszú selyemfo­nalat kapnak. Ebből sok négyzetméternyi selyem ké­szíthető. Az utóbbi években egyes országokban olyan se­lyemhernyót tenyésztenek, amely ricinus- vagy ' >! ^fa­levéllel táplálkozik. kísér­letek szerint ez a fajta Ro­mániában is sikerrel te­nyészthető. Ez az' t fontos, mert a román mezőgazdaság nagy területen termel rici­nust, másrészt az ormáéban igen jelentős a tölgyállo­mány. Válságban az almapiac A Mitteilungen der DLG c. frankfurti lap arról szá­mol be. hogy az elmúlt év végén, de azóta. is egyre na­gyobb nehézségbe ütközik az alma értékesítése a nyugat­európai országokban. Ennek több oka van. Egyrészt igen nagy volt a múlt évben a termés, másrészt az almá­nak egyre erősebb konkur- rensei az olcsó déllgyüi'n&l- csök. Éppen ezért a jövőben az egyes fajták között egy­re erősebb versenyre lehet számítani. Szakmai gyakorlat mongol fiataloknak A mongóliai Darhnngban magyar segítséggel épülő húskombinát szakembereit if a Kaposvári Húskombinát­ban képezik ki. /'Ti- ■ ■?: W ‘Vl A három, hónapos szak­mai gyakorlaton 36 fiatal vesz részt, akik középszin­tű vezetői lesznek Mongó­lia első húskombinátjának. (MTI-foto — Bajkor József) TüethiJ' ituk iefei/tlifé Marhahús ~ exportra A Foreign Agriculture, e washingtoni sajtóorgánum érdekes cikket közölt az eu­rópai szocialista országok szarvasmarha-tenyésztésé­ről. A cikk leírja, hogy min­den szocialista ország meg­különböztetett, komoly fej­lesztési támogatásban része­síti ezt az ágazatot. Az ál­lománynagyság — a lakosság számához viszonyítva — Len­gyelországban a legnagyobb, míg a mezőgazdaságilag mű­velhető területhez képest az állomanysürűségben az NDK jár az élen. A legjelentősebb marhahúsexportáló ország (a cikk a Szovjetunió adatait •nem tartalmazza) Magyaror­szág. Magyarország évente mintegy 100 millió dollár ér­tékben szállít külföldre élő­marhát és marhahúst. Ma­gyarország — annak ellené­re, hogy a tenyészállomány kiváló — igen nagy gondot fordít a tenyészállomány to­vábbi javítására. Az elmúlt évben mintegy kétezer üszőt importált an USA-böl, többnyire holsteini fajtát. Csehszlovák prognózis Az Ekonomika Pólnohos- podárstva c. pozsonyi iap ér­dekes cikket közöl arról, hogy 1990-ig miként alakul Csehszlovákiában az állatte­nyésztés. A lap szerint az 1970-től 1990-ig terjedő idő­szakban a hivatalos elő­irányzat szerint az állatte­nyésztés bruttó termelésének 75 százalékkal, míg áruter­melésének 137 százalékkal kell emelkednie. A szarvas­marha-állomány — a prog­nózis szerint — 270 ezerrel növekszik, ezen belül a te­hénállomány 97 ezerrel. Nö­vekszik az egy tojótyúkra jutó hozam, az 1970 évi 168 ,-darabról 267-re. Az 1970. évi 13 milliós baromfilétszám 19,5 millióra nő. Gumiból — termőtalaj A Zemedelec e. prágai or­gánum arról ad hírt, hogy Ausztráliában a kutatók a lefutott gumiabroncsok fel- használásának új módszerét dolgozták ki. Két évig tar­tó kísérletezés eredményei alapján megállapították, hogy amennyiben az elhasznált gumiabroncsok finom, apró szemcséjű zúzalékát a földbe juttatják, akkor az kedve­zően befolyásolja a növé­nyek fejlődését. A kötött, gyenge minőségű agyagos talajba juttatott, porrá őrölt gumi javítja a talaj leve­, fey*wiv^)vVVVVNAA/VVVVVS/VVVVVNAAA^VVVVVVVVb/V>A/V%i^/>^^ Hatvanból Több mint száz, a forga­lomhoz tartozó vasutas gyűlt össze a napokban a hatvani állomás oktatótermében, ahol ■ régi munkatársukat, Schmidt Ferenc forgalmi oktatótisztet búcsúztatták nyugdíjba vo­nulásaikor. A mindenki által ismert Feri bácsi 36 évet dolgozott, a vasútnál. Mint szerződéses és napidíjas se­gédtiszt, még 1938. decembe­rében került az akkori ál- iamvasútakihoz. A tiszti tan­folyam elvégzése után for­galmi szolgálattevő, veaémy- lötészt. majd ügyeletes és tartalékos volt. Hatvanba 1941-ben került, azóta telje­sített szolgálatot a különbö­ző munka uerü 1 eteken. Az utóbbi húsz évben oktató- tiszt volt. Munkája elisme­réséül több kitüntetést ka­pott, legutóbb a Munka Ér­demrend ezüst fokozatát ado­mányozta neki az Elnöki Tanács. Munkatársai ajándékokkal kedveskedtek a nyugalomba vonuló Feri bácsinak. Szűcs Ferenc Gyöngyösről A Mátraalji Szénibányák Vállalat gépészeti osztályán dolgozó szocialista brigád tagjai közös kirándulást szerveztek Budapestre. A dolgozók családtagjaikkal együtt érkeztek a találkozó­helyre, majd együtt folytat­ták az utat. A délelőtti órák­ban érkeztek az ország fővá­rosába, ahol először a vár­múzeumba látogattak el. Megnézték a legújabb feltá­rásokat és az itt talált szob­rokból rendezett kiállítást is. Délután. a Népstadionba mentek, hogy megnézzék az FTC—Újpesti Dózsa mérkő­zést. Az esti programban színházlátogatás szerepelt. Tóth Lajos Adácsról A közművelődés intézmé­nyei, köztük a könyvtárak sokrétű társadalmi funkciót látnak el. Jelentős szerepük van a világnézet, a közgon­dolkodás kialakításában, az általános műveltség szintjé­nek növelésében. Az a d ácsi községi könyvtár is nagy sze­repet vállal ebből a muriké­ból. Érthető hát. hogy a he­lyi tanács hosszú évek óta a. súlyának megfelelő módon foglalkozik a könyvtár hely­zetével, problémáival. Az el­múlt évben a könyvtár ve­zetője egy beszámoló alkal­mával elmondotta, hogy az állománygyarapításra fordít­ható összeg kevésnek bizo­nyult. Az egy lakosra jutó 2,13 forint nem elegendő, a minimum a lafcosokénti 5 forint lenne. A tanács veze­tői egyetértettek a javaslat­tal és év közben 4 ezer fo­rintos póthitellel segítettek az új könyvek megvásárlá­sában. Ebből az összegből 261 könyvet tudtak vásárol­ni, így ma már az egy la­kosra jutó könyvek száma 2,3 darab. Az új beszerzé­sekkel egyidőben javult az ismeretterjesztő és a szép­irodalmi művek aránya, ez pedig több olvasót vonzott Eserhen: 19 órától péntek . ég#': úráiR. n Baj - - í*' •• <?!fv ■ mi re-vMőber, 'Tel* f-n .110). Rendelés «ysrn.ek*­Cvöng y.sftft! 19 ófától esüTörtók r<c*gel 7 óráié a Jókai jóca 41 s-'3m Vi-íni rendelő bei*. Tele* Ima. U*Wé* Amint mondják, az örege­ket elnyomják a családban. Nos, ha ez így is van, B - ékre nem vonatkozik. Náluk a nagymama igen nagy kegyben áll. Nem múlik el névnap, születésnap felkö- szöntetlanül, karácsonykor, húsvétkor, nemzetközi nőna­pon nagyanyó éppúgy meg­kapja a maga ajándélcait, mint bármely más tagja a családnak, azaz, hogy úgyabbul. mert neki külö­nös gonddal válogatják ki a kedvére valót. Ez meg azért van, mert bár a nagymama közeledik a kilencvenhez, de az igényei nem csökkennek az idő mü- lásával. Ahogy ő mondja, nem muszáj neki mindig kapni valamit, de ha már keep, akkor ne szúrják ki a szemét filléres bóvlival. Az édességet példának okáért nem kedveli. cukorkának- rsokoládénak nem ö'-ill, nya­lánksággal nem lehet örö­met szerezni neki. Sokat ad viszont a külse­jére. Fiától születésnapra egy kalapot kapott, órákig próbálta a tükör előtt: va­jon felveheti-e színházba, mo'íha, vagy csak afféle sraladqálös kalap ez. hentes­nél közértben megjárja, de jobb helyen nem illik mu­tatkozni benne... Mivét a kalap magjaiéit, névnapjára Ajándék nagymamának a menye hozzá illő táskával lepte meg. Nagyanyó gond­dal mustrálta az ajándékot. Nem szeretne — mondta — olyan táskát, amibői túl sok van. ami szembeköszön ne­ki az utcán. Az unokák már nem. is tudom milyen alka­lommal sállal kedveskedtek neki. Ennék nagyon örült a nagyanyó: a kalapnak, kesz­tyűnek, sálnak és a táská­nak össze keli stimmelnie, még a magamfajta öregasz- szonynál is — magyarázta a gyerekeknek —, sőt nálam még inkább, az én korom­ban irgalmatlanul megszól­ják az embert, ha elhanya­goltan jár. De talán mindennél töb­bet ad a cipőre. Ha lábbelit vesznek neki. ügyelni kell. ne legyen túl kicsi. túl nagy túl feltűnő, túl egy­hangú, ahogy 6 mondja, szo­lidan kövesse a divatot, de azért kényelmes legyen, mert bizony gyerekeim, o macskaköves úttesten sajog már az cn öreg lábam. Ami­kor megkérdezték, mit kí­vánna karácsonyra, csizmát kért. nem mert ez a divat, de ha a piacon sorba kell állni a kofánál, megfázik az »mbar lóba. Nagymama már évek óta ruhaneműt, sőt utcára való ruhaneműt, felsőruhát, íca- bátot, sálat, kesztyűt, cipőt kap ajándékba. És a kabá­tok, cipők, kesztyűk, sálak, kalapok évek óta érintetle­nül sorakoznak a szekrény­ben, szépen becsomagolva, azonmód, ahogy kapta. — Mondjátok csak — kér­dem B.-éket —, miért csi­náljátok ezt? Tulajdonkép­pen miért vesztek neki csu­pa hasznavehetetlen holmit, utcára való kijárását? Hi­szen szegény nagymama, ti tudjátok legjobban, hosszú évek óta nem hagyhatja él a lakást, nem megy az ut­cára, se a piacra, se a kö­zértbe, se színházba, se mo­ziba. mert már nem tud járni. Évek óta nem volt rajta nagykabát, kalap, kesz­tyű, táska. Nincs hová fel­vennie. Vennétek neki in­kább házipapucsot, hálóin­get meleget, zsebkendőt, tö­rölközőt egyebet, amiben helyhezkötöttségében is ked­vét lelheti... — Megtehetnénk, igaz — mondják B.-ék —, de nézd csak, a cipőnek, csizmának, utcai kabátnak, kesztyűnek jobban örül. Amíg ilyeneket kap, addig — kijárhatna a; piacra, a henteshez, elme-; hetne a barátnőihez, ha „ép-; pen úgy adódna" és bizo nyara azt gondolja, mi, akik; ezeket a holmikat hozzuk,; mi is tudjuk, hogy ő tulaj-; donképpen éppúgy kisétál-J hatna a kajpun, mint bárki; más, csak éppen valamilyen; ostoba ok miatt a kijárás; átmenetileg szünetel. Legkö­zelebb egy összecsukható er-( nyőt veszünk neki. Hátha elered az eső. ' 1 Novobáczky Sándor l a könyvtárba, .Jelenleg « lakosság 27,2 százaléka tag­ja a köny vtárnak, s ez jóval a járási átlag fölött van. Emelkedett a könyvtári ren­dezvények száma is: iró-ol- vasó találkozók, vetélkedők, irodalmi színpadi bemuta­tók nézői, résztvevői lehettek az adáesiak. A jó munkát látva, az eredményeket fi­gyelve, a községi tanács ve­zetői elhatározták, hogy 1975-től 3 ezer forinttal eme­lik a könyvbeszerzési kere­tet. Burányi Imre Recskről A községben. is olvasták azt a felhívást, amelyet a faluszópítési mozgalom el­terjesztésére adtak ki a me­gyei szervek. Ennek hatásá­ra vállalták a recskiek, hogy a felszabadulás 30. évfordu­lójára még szebbé', tisztáb­bá és virágosabbá varázsol­ják a lakóhelyüket. Erre a munkára szükség is van, mert a most is bővülő vízhá­lózat építésekor feltúrják az utcákat. A 'lakók vállalták, hogy a már vizvezetökkek ellátott utcákban, a megja­vított útpadkák, járdák mellett virágokat, ültetnek, élökerfceket készítenek. Maruzs János «álból A községben a hatvanas évJk elején indult fejlődés­nek a klúlamozgalom, amely­nek fó irányvonalai a mű­velődési házban működő Fó­rum Ifjúsági Klubban bon­takoztak ki. Ebből fakadt a következő lépés, amikor á község legnagyobb termelő­üzemében, a termelőszövet­kezetben is életre hívták s fiatalok klubját. Az alakuló összejövetelre 1968 végén került sor, s az ezt követő időszakban az ismeretszer­zés és a klubvezetés tapoga­tózó lépéseire futotta csak az erőből. Az igazi klubos munkára a hetvenes évek­ben került sor. örvendetes tény, hogy az ifjúság politi­kai-ideológiai nevelését, az ismeretek gyarapítását, a szabad idő hasznos eltölté­sét sikerült a klubon belül megszervezni. Az elmúlt években például többször megkapta a közösség a fci- váló oktatási kör, majd pe­dig a kiváló ifjúsági klub cí­met. A szövetkezeti fiatalok kö­zösségének erre az évre is megvannak a terveik: ezek között szerepelt a forradal­mi ifjúsági napok sikeres megszervezése, a szépiroda­lom remekednek a megis­mertetése, a színházi kultúra megszerettetése, zenei prog­ramok megvalósítása, Bar­tók, Kodály és a kor társ ze­neszerzők bemutatása. Varga Gyula JIMMMQ 1974. április 15., csütörtök

Next

/
Oldalképek
Tartalom