Népújság, 1974. április (25. évfolyam, 77-99. szám)

1974-04-18 / 89. szám

Rang és kötelesség Czép, hármas tavassá ünnepségsorozat van immár mögöttünk. Napok és események, amelyeknek gya­kori kísérőszava, mottója volt a fiatalok forradalmi- Bága, forradalmi hagyomá­nyaink, s emlékezés a leg- jobbakra, akik korukból ki­emelkedve < lek. Az ünnepek után hétköz napok következnek, s a köz­napok velejárója, hogy ke­véssé szólunk ünnepi hang­nemben. A fiatalok, akik ré­szesei voltak ünnepeinknek, tanulnak, vagy dolgoznak, kinek mi a kora szerinti íeladata. Sokszor és sokfé'e vetü- letben esik szó a fiatalság­ról. Most nemcsak a néhol előforduló viselkedési fonák­ságokra, felnőtt zsörtölődé- sekre gondolunk, hanem az ifjúság között fellelhető ví­vódásokra, értékítéletekre, tisztázott és tisztázatlan kér­désekre. Az ifjúsági törvény végrehajtásának főbb kérdé­seit megtárgyalta a közel­múltban a Minisztertanács; gyárakban és tanácsoknál töprengenek azon, hogyan lehetne a fiatalok pólyakez­dési és lakásgondjain enyhí­teni. A legtöbbet általában a napi, velük kapcsolatos fel­adatokkal foglalkozunk. He­lyükről, szerepükről keve­sebbet szólunk, pedig néha nem ártana rávilágHani bi­zonyos elvárásokra utalni a fiatalság sajátos tennivalói­ra Olyan országban élünk, ahol — jóllehet, demográfiai gondjaink is jócskán vannak — több mint egymillió álta­lános iskolás nevelkedne. Félmillió körül van azok­nak a számi, akik valami­lyen középfokú iktatási in­tézményben tanulnak. S ha 3C éves komái vonjuk meg „fiatal” k irhaíárt, újabb milliós tömeget .számolha­tunk ehhez Van ‘ellát kö­rülbelül kát és fél-három­millió fiatal országinkban, a .lakosságnak legalább a ne­gyedét teszik ki. Felmérhe­tetlenül sokat jelent, miként találják meg a helyüket és jogaik mellett megteszik-e erejükhöz mérten a köteles­ségen et is? ttang és kötelesség. A tö- megnyl fiatalnak sjjátos rangja van hazánkban. Olyan rang, amely nemcsak el,a?ásókat és igényeket je­lent, hanem azt is h>gy a felnőttek törődése mellett adniuk is kell valamit. A rang: kényes foga'om Elő­kel c szerepet félté'elez, kor­szerű,' az igényekhez mér: gondolkodást. S azt s nogy a rung hordozója pontosan tudja, mivel kell „fizetnie”. Ha — más aspektusból — például egy vezető rangjáról beszélünk, feltételezzük, sőt igényeljük, hogy olyan er­kölcsi mérce szerint él, amely megfelel a rangnak. Tehát felsőfokon tesz eleget sokrétű kötelességének. Mit jelent eszerint az if­júság rangja? A szocialista társadalom — a munka tár­sadalma, ahol a munka jog, de kötelesség is. Nyilvánvaló tehát, hogy annak a fiatal­nak lehet igazi rangja, és nemcsak mondvacsinált, óhajtott rangja, aki — dol­gozik. Mégpedig a tehetsé­gének, képességeinek javát adva, kifogástalanul és oda- adóan. Diáknak munka; a tanulás, minden fokon és minden iskolatípusban. Az egyetemi hallgató, aki bu­kásokkal, utóvizsgákkal évie­kéi s a tanulásra a vizsgák előtti utolsó éjszakákat szán­Egymilliárd forint értékű bútor a tervezetten felül Az eredményes bútoripari rekonstrukció nyomán a ko­rábbi 300-zal szemben jelen­leg már mintegy 500—550 féle bútort gyártanak a vál­lalatok, szövetkezetek. Igaz, hogy a bolti eladótér szű­kössége miatt ennek a meg­lehetősen széles választéknak^ csupán egy része ismert a vásárlók körében, de mégis nagy az előrelépés. A két- 'három évvel ezelőtti meny- nyiségi hiány 1973 végére megszűnt, az ipar kínálata meghaladja a hazai keresle­tet, s a termékek egy részét a gyártók exportra is ajánl­hatják a külkereskedelem­nek. A bútoripar sikeres _ re­konstrukciója négy miniszté­riumi, kilenc tanácsi válla­latot és 33 szövetkezetei érint. Előreláthatólag a fej­lesztésekre a tervezett 2 mil­liárd forintnál valamivel ke­vesebbet fordítanak a válla­latok és a szövetkezetek, mert a beruházások a terve­zettnél hatékonyabban való­sulnak meg. 1975-ig évi mintegv 2,4 milliárd forint értékű bútor előállítására szolgáló korszerű gyártóka­pacitás lép üzembe, s ez 1975-öt követően még vala­melyest bővül az új beren­dezések teljesebb kihaszná­lása útján. További jelentős termelési többlet várható a meglevő üzemek saját erő­ből történő fejlesztései, va­lamint a munkaszervezés és más belső intézkedések nyo­mán. A rekonstrukció ered­ményei úgy foglalhatók ösz- sze, hogy előreláthatólag a jóváhagyott költsegkereten belül, határidő előtt valósul meg a program és ez a ter­vezettnél egymillióra forint értékűvel több bútort jelent A közelmúlt években a szekrényfalak, szekrenvsorok gyártása gyorsabban növeke­dett, mint a kárpitozott bú­toroké. Mivel a székek ke­lendő exportcikkeink és a hazai boltokban is k“resett lakbg-er»'tezési kellékek, a Könnvű’nari Miniszto-’um t-átn^0-0tokéval az elmúlt év már niM is kezdőjött a stzék- és Ka’-mtnsinari Vál’ato* feiiec-rt^so a debre­ceni és mohácsi gyáregysé­gekben. Kanizsa, a Zaja, az Agria és a Székesfehérvári Bútorgyár teljes, valamint a győri Cardo Bútorgyár rész­leges rekonstrukciója már a múlt év végén befejeződött. (MTI) ja csupán, nem lehet ran­gos fiatal. Az ifjú szakmun­kás, akinek a kezéből har­madrendű munkadarab, „összepofozott” selejt kerül ki, baráti társaságban, lehet „nagymenő”, az is előfordul­hat, hogy pénze van, jó „svádája”. Önmagában azon­ban rang nélküli ember, A fiatalság rangja a be­csületes tanulásból, a jól végzett munkából és a szo­cialista törvények szerinti életvitelből tevődik egésszé, korszerű és reális fogalom­má. A három tényező bár­melyikének semmibevevése azzal jár együtt, a lényeget tekintve, hogy a rang fontos tényezői közül valamelyik nincs jelen, tehát önmagá­ban a rang is csorbát szen­ved. Szólni keli erről, mert a fiatalság rangjának, szerepé­nek megítélésénél téves vá­gányokra vezethet egyeseket csak a külsőségek értékelése meglátása. Ha a szórakozás, a viták, a baráti kör, a ze­ne háttérbe szorítja a tanu­lást, könnyelmű életvitelt diktál, a fiatal lehet na­gyon népszerű szűkebb, ha­sonló társaságban, de mini értékes, rangos ember -- nem jöhet számításba. Fel­színes külsőségek elterelhe­tik ideig-óráig a figyelmet az igazi rangosságrói, de előbb-utóbb nyilvánvalóvá válik, hova sorolódik az ilyen fiatal s a valóban rangjukra adók kizárják ma­guk közül, eltávolodnak tő­le. Arról, hogy a kor forra- dalmisága — éppen a hét­köznapi tettekben gyökere­zik. Abban, hogy jó és kor­szerű lakóházak épüljenek, szép hidakat alkossunk, mo­dern gépeket, korsze- szerű mezőgazdaságot, a va­lóság igényeihez mért tudo­mányos életet, kutatásokat. Ha végiggondolj uky ez most legalább olyan fontos — hi­szen. a jövőt teremtjük meg vele — mint elődeink fórra-: dalmi harcai, nagy küzdel­mei. C sak éppen —> el kell fogadni, meg kell ér­teni. És eszerint kell élni. V. M. Kong a resszusi félidőben azafias Népfront Két év eredményei, két év teendői Népíranitmozgahmmik két kongresszusa között négy­éves munkaciklusban dolgo­zik. Legutóbb 1972. áprili­sában ülésezett a Hazafias Népfront V. országos parla­mentje, így ezekben a na­pokban vált időszerűvé a kétéves első félidő eredmé­nyeinek mérlege és a szám- bavetés a következő két esz­tendő feladatairól. Feladatok rendszerezett sokaságát tűzte ki állásfog­lalásában az V. kongresszus annak érdekében, hogy a mostani ciklusban tovább szélesedjék a Hazafias Nép­front mozgalmi tevékenysé­ge, közéleti szerepe, bővül­jön hatóköre \ az élet minden területén. A mögöttünk levő időben a népfrontmunkához is, rendkí­vül kedvezően alakultak a feltételek: a külpolitkáiban túlsúlyban voltak a pozitív és előremutató jelenségek és hazánk építésében újabb si­kereket értünk éL Orszá­gunkban erősödött a közéle­ti demokrácia, egyebek kö­zött születtek olyan új tör­vények, rendeletek, amelyek fontos alapot nyújtanak a népfrantrnozgolom munkájá­hoz is, ahhoz, hogy — a szo­cialista demokratizmus nö­vekedése jegyében — mind szélesebb rétegeket vonhat­tak be a közéleti, mozgalmi tevékenységbe. Kiemelkedő esemény volt e tekintetben például a VIII. magyar bé- kekongresszus és a részvétel — egész társadalmunkat képviselő delegációval — a békeszerető erők moszkvai világkongresszusán. A munkás-paraszt szövet­ség — mint a szocialista nemzeti egység fő bázisa — a kongresszus állásfoglalásá­ban különöleges nyomaték­kai szerepelt, azzal a tanul­sággal: erőteljesebben kell szorgalmazni a munkásság bevonását a népfrontmozgalornba. A népfiontmozgalom. számára a munikáspolitilca folytatása nem öncél, hanem oiyan kö­vetelmény, amely nagyon is hozzátartozik a mozgalom szelleméhez. A munkásosztály áidozai- vállalásának, életszemlélet­nek, az egészséges munkás- erkölcsnek olyan pozitívan érvényesülő tényezőnek kell lennie, amely kihat az egesz társadalomra. Az elmúlt két év tapasztalatai valóban azt mutatják, hogy a munkások a lakóterületi népíroniamm- ka köznapi, olykor hálátlan­nak tűnő feladatait is vál- lukra vették,1 igen sokat tesznek a lakóterület fej­lesztéséért. A munkáspolitika érvénye­sülésének a lakóterületen például aiz az eredménye, hogy az elmúlt tanácsi, .illet­ve lakóbizottságá választáso­kon a munkások bevonása a közéletben a korábbihoz ké­pest számszerűleg is növeke­dett. A közös munkálkodás további javítása érdekében együttműködési szerződést kötött a Hazafias Népfront a SZOT-tál. Élénken foglal­koztatja országszerte a nép­fronttá zottságöka't az átala­kuló falu élete, napirendre kerültek olyan témák, mint a szövetkezetek szerepe a helyi politikában, a lakóhe­lyi demokrácia erősítése, a tanyaikérdés. Az' értelmiség széles köre továbbra is rendkívül érté­kes szellemi tőkével gazda­gítja a népfrontmozgalmai', különösen a várospolitikai munkában értéltes partnerei az értelmi­ségiek a tanácsoknak és más állami szerveknek, amelyek részéről fokozódott az igény a helyi kérdéseikben való v é­leménynyilvánításra, mégpe­dig a határozatok megrimál­tala előtt. A kongresszus a eltelt időszakban gyakori iá- lálkozókra került sor a ir gyarországii egyházak képvi­selőivel, a múlt évben le­zajlott értelmiségi kongres’'- szusok területi előkészítés á- ből is részt vállalt a Ha fias Népfront. Társaláírói üggyé vált a nőpolitikái, majd a népese­déspolitikai határozatok megvalósítása, amelyhez a népfront — a maga töm. mozgósító erejével — nagy­iján hozzájárul A következő népfront- kongresszusig terjedő teen­dők ^ovábbhaladást jelente­nek a megkezdett úton. A Hazafias Népfront tovább akarja fejleszteni a lakóterü­leti politikai munkát, meg­erősítve a városok, körzetek népfrontbizottságainak háló­zatát Javítani kívánják a kapcsolatot a különböző szintű tanácsokkal es a me­gyei képviselőcsoportokkal, országgyűlési képviselőkkel, a megyei tanácstagok járási csoportjaival és a községi ’tanácsokkal. Fokozott figyel­met kíván, az a teendő, hogy bevonják a népfrontmozga- lomiba a fiatalokat különö­sen azokat, akiket alkatuk és képességeik alkalmassá tesz­nek a közéietiségre. Jelentős gazdaságpolitikai feladatának tekinti a Haza­fias Népfront az ötödik öt- 1 éves terv előkészítésében va­ló közreműködést. A következő időszakban az eddiginél is fokozottabb mértékben feladatának te­kinti a Hazafias Népfront a szocialista közerkölcs erősí­tését, kibontakoztatását. (MTI) Fleischmaim tanítványa volt Az ember életében van­nak nagy pillanatok, ame­lyek örökre bevésődnek em­lékezetébe és élete végéig kitörölhetetlenül hordozza azokat. Sikerek és kudarcok, megpróbáltatások és győzel­mek kusza szövedékéből formálódnak ezek az emlé­kek maradandóvá. A hétköznapok múló órái­ban is vannak ünnepi per­cek, amelyek ugyan nem mindig látványosak, mégis egy-egy állomást jelölnék, így volt ez dr. Bocsa Iván életében is. Tudós ember, a mezőgaz­dasági tudományok kandi­dátusa, aki dolgos életéből eddig negyedszázadot a ku­tatásnak szentelt. Huszonöt évvel ezelőtt kezdte pályá­ját és azóta is egy helyen, Kompolton, a Növényter­mesztési és Talajvédelmi Ku­tatóintézetben tevékenyke­dik. Energikus ember, naponta kilométereket sétál és gyak­ran megfordul azokon a par­cellákon is, ahol egykor az első kísérleti magvakat ve­tette és érlelte növényekké. Beszédét, mondatait át meg at fűti a szenvedély. Nem ismeri a nyugodt taglejté­seket, minden mozdulata in­dulatot ölt. Dolgozószobájá­ban könyvei a dzsungelek vegetációjához hasonló mó­don terjeszkednek, lassan birtokba véve minden talpa­latnyi helyet Most mégis néhány percre az emlékek könyvében lapozgatunk. — A Tiszántúlról indul­tam. Édesapám, aki tanár volt, egészen apró gyerek­ként belém plántá'^a a nyelv, íz irodalom es a föld szere- tetét. Tulajdonképpen az ő bölcs szava; eltek beraiem* amikor a mezőgazdaságot: a földet, a növényeket válasz­tottam élethivatásul. 1944- ben kerültem a budapesti Műszaki Egyetem mezőgaz­dasági és állatorvosi karára. Alikor ugyanis még nem volt agráregyetem Magyarorszá­gon. Olyan kiváló professzo­rok tanítottak, mint Dobi Géza, a biokémikus, Surányi János, a növénytermesztés Schandl József, az állatte­nyésztés kiváló ismerői. Bu­dapesten ért a felszabadulás. Néhány hónappal később megalakult az agrártudomá­nyi egyetem, mélynek 1948- ban első végzős hallgatói között én is diplomát kap­tam. Bocsa Iván alig másfél temen is behatóan foglalko­zott növénykórtannal és ge­netikával. — Húsz Béla és Mándy György professzorok révén kerültem kapcsolatba a kompolti növénynemesítő te­leppel és személy szerint an­nak akkor már világhírű ve­zetőjével, dr. Fleischmann Rudolffal. 194S. nyarán ab­ba a szerencsés helyzetbe kerültem, hogy két hónapig Kompoltra jöhettem dolgoz­ni. Ez volt az első nagy ál­lomás az életemben, amelyre mindig szívesen visszaem- lékszem. Fleischmann mar idős volt és korán megva­kult. Ennek ellenére mégis nagy egyéniség, akinek sze­mélyes varázsa alól nehezen szabadult az ember. Hatal­mas életművet hagyott ta­nítványaira.' melyeknek egyi­ke én lehettem. Nagyon meg­szeretem ezt a kiváló tu­dóst és neki köszönhetem, hogy 1949. februárjában véglegesen nemesítő asszisz­tensként Kompoltra kerül­őim. Véres Peter, az elhunyt Tvossuth-díjas írónk, az Or­szágos Földreform Bizottság akkori elnöke, látva Fleisch- raann nagy érdemeit, visz-, szaadta a harminc holdas ál­lamosított kísérleti telepet a mezőgazdasági kutatásnak. Bocsa Iván alig másfél évet dolgozott együtt nagy tanítómesterével, akinek ha­lála megszakította a további együttműködésüket. — Fleischmann-nak kö­szönhetem, hogy egészen fiatalon megismertem az ak­kori magyar és európai nö­vénynemesítő nagyságokat. Tudományos titkárává foga­dott és én folytattam a le­velezéseit, valamint az érte­kezletekre is elkísértem. Ak­koriban itt, a kísérleti tele­pen a búzától a babig, mint­egy tízféle növény nemesí­tésével foglalkoztunk. Fleischmann halála után Kompolton is megindult a vövénynemesítés specializá- ciója. 1950-től Bocsa Iván rendszeresen a kender és a lucerna nemesítésével kez­dett foglalkozni, és az el­múlt negyedszázad munkás­ságát is e két növénynek szentelte. — Már az ötvenes évek elején, az új alapokra helye­zett hazai textilipar igényel­te az új kenderfajtákat. Tanítómesterem hagyatékát folytatva, 1955-ben megszüle­tett az első kompolti kender­fajta, amelyet azután nap­jainkig újabb három állami­lag elismert fajta követett. A csúcs azonban mégis 1971-ben következett, amikor hosszú munka után először Európá­ban sikerült kinemesítenem a sárgaszárú kendert, mely­nek termelésére nemzetközi szabadalmat kaptam. Bocsa Ivan 1957-ben meg­szerezte a me- zőgazdasági tu- í dományok kan- : didátusa foko­zatot. Nem ; sokkal később pedig egy ked- t;::; vés munkával bízták meg. pf — A kompol- I ti kísérleti te- lep fennállásá­nak negyven éves jubileu­mára megírtam / Fleischmann Rudolf életének , és munkássá- | gának összefog- l;; laló monográ- j fiáját. Ezt a kö- t, zel kétszáz ol­dalas könyvet, amely a Mező­gazdasági Könyvkiadó gondozásában meg is jelent, mesterem rám hagyott kéziratai, cikkei és jegyzőkönyvei alapján állí­tottam össze. A hatvanas évek elejétől a lucernanemesítéshez is inten­zíven hozzálátott. A nagyüze­mek megalakulása után nagy szükség volt az új fajtákra. — A lucernanemesítés na­gyon lassú, fáradságos és ke­vésbe látványos dolog. Mun­kánkat azonban ebben is si­ker koronázta. A Nemet De­mokratikus Köztársaságbeli bernburgi Növénylermesztc- s-i Kutató Intézet munkatár­sával sikerült kinemesítenünk az első közös lucernafajtát: a Vertibendát, amely a beteg­ségeknek ellenáll. Mint álla­milag elismert fajta, nagyon kedvező eredményeket adott a hazai termesztésben is. Je­lenleg intézetünkben mabb kísérleteket folytatunk. Biz­tató eredményeink vannak az időjárás viszontagságainak ellenálló szárszilárd lucerna, valamint a lucernaliszt folya- •matoz etöaUitasaí szolgáló, (Foto: Puskás Anikó.) gyorsan sarjadó és kaszálha­tó fajta nemesítésére tg. Bocsa Ivánnak eddig hatvan tudományos publikációja je­lent meg. A közeljövőben a Magyar Tudományos Akadé­mián védi meg doktori disz- szertációját, amely a nemzet, közi és a hazai kenderneme- sités összefoglalása. Nemrég Fleisch mann-e mlekér emmel tüntették ki kimagasló nö­vénynemesítő tevékenysé­géért. A 48 éves tudós a kö­vetkező évekre két fő célki­tűzést tett maga elé: — Fiatal kutatógárdát sze. retnék kinevelni, amely itt, Kompolton Fleischmann szel­lemében tovább folytatja majd az elkezdett munkát. Azokat az új növényfajtákat pedig, amelyeket nemesítet­tünk. szeretnénk mielőbb a termelésbe is bevonni. Ezek •a feladatok lelkesítenek és to­vábbi erőt adnak munkám­hoz. Mmíuws &*«%'

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom