Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

Idegenforgalom Futóvendégek A jó idővel együtt érkez­nek a turisták. Jönnek Eger­be a Mátrába és a Bükkbe is. Jö.mek külföldről és a hazai tájakról. Autóbusszal, vonat­tal, vagy saját gépkocsin. Az elmúlt esztendőben több mint másfél millió vendég furdalt meg Heves megyé­ben. Az idén bizonyára még többen jönnek. Megyénk idegenforgalma országos ranggal büszkélked­het. Mindez nem jelenti azt, h >gy nincsenek negatív voná­sai. Most erről szólunk. Idegenforgalmunk jellegét vizsgálva könnyen megálla­pítható, hogy a turisták több­ségé nem tekinti végcélnak Heves megyét, nem üdülni jön ide, csak kirándulni. Ar­ról persze nincs szó, hogy le­becsüljük a kirándulók nagy tömegét, hiszen a turizmuson belül ennek is megvan a he­lye és a funkciója is. De az arányokon már érdemes me­ditálni. Fentebb már jeleztük, hogy megyénk idegenforgalma évente több mint másfélmil­liót számlál Nos az elmúlt esztendőben ebből a nagy tö­megből mindössze 250 ezren kértek szállást és többségük csak egy éjszakára. A többiek délelőtt érkeztek s csupán né­hány órára vették igénybe megyénk vendégszeretetét. (Vizsgálódásunk körén kívül esnek most azok a dolgozók, akik valamilyen beutalóval érkeztek megyénk üdülőibe.) A turisták többsége tehát futóvendég Heves megyében. Pedig jogosan büszkélkedhe­tünk látnivalókban, gazdag műemlékekben, a szép tájak­ban, emellett gyógyhatású a víz, jó a levegő és nem ke­vésbé a bor is. Akkor miért nem töltenek több napot a vendégek a megyében? Hogy választ kapjunk a kérdésre számba kell venni mire van szüksége a több na­pos turistának. Szállásgondok A turistáknak elsősorban szállásra van szükségük. Még­pedig olcsó szállásra. Ez utób­bit azért hangsúlyozzuk, mert úgy tűnilc, hogy a vendéglá­tó vállalatok félretéve a reali­tást főleg a vastag pénztár­ca j ű turistákra számítanak. Márpedig idegenforgalmunk túlnyomó többsége a bérből és fizetésből élő dolgozókból tevődik össze. Igaz, évente mintegy 50 ezer külföldi is érkezik a megyébe, de senki ne gondolja, hogy ezek mind nagypénzű emberek. Közöt­tük is csak kevesen vannak olyanok, akik meg tudják fi­zetni az I. osztályú szállodák borsos árait. A szakemberek úgy mond­ják, hogy napi 50 forintos szállásköltséget még ki lehet bírni. A fizetővendég-szolgá­lat körülbelül ennyibe kerül. Megyénkben közel másfél­ezer férőhellyel rendelkezik a fizetővendég-szolgálat. Egerben 500-on felüli a férő­helyek száma, ugyanígy Mát- rafüreden is. E két helyen te­hát jól szervezett a hálózat. Nyáridőben és hét végeken mégis kevés a szobák száma. A továbbfejlesztést pedig ép­pen Idegenforgalmunk jellege gátolja: egy napos vendégnek ugyanis nem szívesen adnak ki szobát. Azt mondják nem kifizető. Sokat lendít a szállásgon­dokon az egri munkásszálló amely kétszáz turistát fogad, de természetesen csalás a hét végén. Viszonylag olcsó szállást adnak a turistaházak is. A Mátra és a Bükk hat turista- háza 400 főrőhellyel rendel­kezik. Ez nem is lenne rossz, csakhogy még mindig Buda­pestre. a Lenin körútra kell telefonálni, vagy írni. ha va­laki innen a megyéből, mond­ttJimüsw 1974. március 3L» vasárnap juk Bánkúira indul, hogy ott töltsön néhány éjszakát. E nehézkes, központi elosztás ellen szól többek között a tu­ristaházak rossz kihasznált­sága is: a bánkútié például mindössze 44 százalékos. A legolcsóbb szállást a kempingek biztosítják. Igaz, szolgáltatásaik alacsony szín­vonalúak, s ma már nem fe­lelnek meg az igényeknek, Talán csak a kis területű, eg­ri kemping mondható elfo­gadhatónak a többi — a fel- sótárkányi, a sástói, és a szép- asszonyvölgyi — csupán szükségmegoldasnak tekint­hető. Bár a szálláslehetőségek évről évre javulnak — és vanak jó tervek, elképzelé­sek is — mégis megfogalmaz­hatjuk, hogy a többnapos tu­rizmus kialakulásának egyik fékje: kevés az olcsó és kul­turált szálláshelyek száma. Reggeli 14 forintéit Az étkezés még nagyobb gond a turisták számára. Nézzük ezt a problémát is a kispénzű emberek szemszö­géből. Itt vannak például a fiatalok. Az Expressz adatai szerint megyénkben a legmagasabb az ifjúsági idegenforgalom. Ebben az évben 120 ezer fia­talra számítanak, s mintegy 70 ezernek szállást is szeretné­nek biztosítani. Ügy néz ki, hogy a fiatalok elhelyezése megoldható, hiszen a nyári szünetben segítenek a kollé­giumok Is. S ami a legfonto­sabb nem is kerül sokba. De az étkezés, az bizony sokba kerül: 50—60 forintba naponta. Itt is a szemlélettel kell vi­tázni, azzal az üzleti szemlé­lettel, amely a vendéglők és éttermek kialakításánál fi­gyelmen kívül hagyja az ide­genforgalmi érdekeket, s ez­zel együtt a kisebb keresetű emberek lehetőségeit is. Bizonyítékként elegendő megemlíteni, hogy a megyé­ben nincs egyetlen bisztró, vagy gyorskiszolgáló büfé, de sok helyen hiányoznak a tu­ristákat kiszolgáló III. osztá­lyú vendéglők is. Egerben például egyetlen egy sincs, amely csoportokat fogadhat­na. Csak II. osztályú éttermek vannak, ahol 14 forintba ke­rül egy reggeli. És ugyanak­kor emelkedik az I. osztályú éttermek száma! Lámcsak a most megnyíló Vadászkürtöt is az 1. osztályba sorolták. S mindezen túl az éttermek zsúfoltak, nem tudják gyor­san kiszolgálni a vendége­ket. Márpedig a turisták nem akarnak órákat tölteni az ét­kezéssel Végül: a program Ha azt akarjuk, hogy a tu­risták több napot töltsenek a megyében, akkor az olcsó szállás és a megfelelő étkezé­si lehetőségen túl programot is kell ajánlani. S itt ismét felmerül az aggodalom: va­jon tud-e a megye olyan kul­turális és szórakozási lehető­séget, valamint kirándulási alkalmakat biztosítani, amely több napra is itt tartja a tu­ristákat? Nos, ma még nagyon kevés a hosszabb távú program, mert hiányoznak a megfelelő feltételek. Nincsenek ifjúsá­gi szórakozóhelyek, vonzó kulturális rendezvények, a kirándulóhelyek megközelíté­se nehézkes, a közlekedés nem igazodik az idegenfor­galom igényeihez és még so­rolhatnánk tovább is azokat a körülményeket, amelyek bizony cseppet sem csábítják maradásra a turistákat És még nein szóltunk a zsúfolt egri strandról, s csak részben kihasznált gyógyvizekről, vagy a sokoldalú propaganda hiányáról, amelyek ugyan­csak befolyásolják a turiz­must * Tudjuk, idegenforgalmunk jellegének megváltoztatása hosszú folyamat De el kell kezdeni, hogy évek múltával ne csak kirándulni, hanem üdülni is jöjjenek a vendé­gek Heves megyébe. Márkusz László A panaszok na^ia: SZOMBAT... AkS arra kíváncsi, hogy p éldául miért nem szere­tik egymást az emberek, nézzen be egy szombati na­pon délelőtt az Egri Járásbí­róságra. Itt, és ekkor tartják a panasznapot Csak arra kell ügyelni, hogy a kielégí­tett kíváncsiság ne változzon át a kiábrándulás forrásává, amikor töményen lepi el a terem légkörét a harag, a keserűség, a bizalmatlanság hangulata... Akik ide eljön­nék, valakit, vagy valamit valóban nem szeretnek. Zöm­mel megvan rá az okuk is. Azért jönnek ide, hogy igaz­ságot találjanak. A panasznap a pereskedé­sek hivatalos nyitánya. G O O O Egy idős asszony járul a bíró elé. Látszik rajta, hogy életében nagyrészt csak ak­kor láthatott szép bolti kira­katot, amikor már mindenki elment onnan. És kedves sze­mű, mint a félénkséggel fel­hagyott kis veréb. Arról be­szél, hogy elvált a férjétől, de egy házban laknak, ö fi­zeti a lakbért, amiben annak idején hivatalosan is megál­lapodtak, — ... és most többet kö­vetel tőlem. Azt mondta, hogy a bíróság ítélt így. .. és ha nem vagyok hajlandó fi­zetni, a vizet is elzárja. Kossá István születésének 70. évfordulójára Teljesíthetetlen feladat " Kossá“ ‘ István' küzdelmes életét híven megrajzolni. A nincstelen napszámos fia nagy forradalmi, közéleti és emberi pályát járt be, törté­nelmünk legküzdelmesebb évtizedeiben. A szegénységnél is nagyobb csapás sújtotta négyéves korában: az árvaság. Kegyelem­kenyéren, rokonoknál, idegeneknél, ten­gődve szeretet, pártfogó gondoskodás nél­kül élte gyermekkorát, ifjúságát. Mindig és teljes erővel törekedett önmaga tökéle­tesítésére. Tanulni akart. Nagy küzdelmek árán jutott be a premontrei keszthelyi gimnáziumba, de az egyetem kapui már nem nyílhattak meg előtte. Budapestre jött, kenyeret kellett keresnie, villamoska­lauz lett. 1922-ben már részese a munkás- mozgalomnak és nemsokára a kommunista ifjúmunkások soraiba lép. Felismert igaz­sága megvilágítja számára a reakciós tár­sadalom egész szerkezetét, árvaságának gyötrő érzéseit feloldja a munkásosztály szolidaritása, és hű elvtársakkal szövetke­zik a harcos Villamos Szövetség szerveze­tében. 1932-ben a szakszervezeti ellenzék élére áll._ az újjászervezett Villamos Szö­vetség főtitkára, a Szakszervezeti Tanács tagja lesz. Leeá’is munkája még fontosabb illegális feladatokat takart A Vörös Villa­mos című lap szerkesztője lesz, amíg a rendőrség harminckét társával együtt le­tartóztatja. Szabadulása után nyilasok elle­ni tüntetéseket szervez, röplaookban leple­zi le a BSZKRT fasiszta tisztviselőit. A nö­vekvő elnyomás a munkásvezetők életére tor, és Kossá Istvánt is a 401-es büntetőszá­zaddal Ukra inába hurcol iák. Csak töretlen bútudata és páratlan életereje mentette--«us— .1 HIT ’Juu ■ I mi I ­meg a megsemmisüléstől. 1943-ban több társával együtt sikerült eljutnia a szovjet csapatokhoz. 1944. novemberében a párt megbízásából hazatért, hogy részt vehessen a Szálasi-uralom megdöntésében. A felsza­badulás harcaiból Kossá István roppant bátorsággal, tevékeny hűséggel vette ki a részét. Az új ország őt állította a szakszer­szervezetek élére. 1948-ig a Tanács főtit­kára volt. Kezdettől fogva tagja lett a párt Központi Bizottságának, többször volt mi­niszter, országgyűlési képviselő, a Közle­kedés és Postaügyi Minisztérium vezetője, aki a nemzetközi munkásmozgalom fóru­main is sokszor képviselte harcoló népün­ket. A felszabadult élet sok helyre állítot­ta, és Kossá István minden posztját kom­munista öntudattal és rendkívüli tehetség­gel töltötte be... Mindenkit munkára, tett­re, helytállásra biztatott. Nem ismerte a pesszimizmust, a lemondást, pedig az élet őt sem kímélte meg a csalódásoktól... De erőt merített világnézetből, abból a meg­győződéséből, hogy valami nagy, igaz és az egész emberiség boldogságáért munkáló ügy részese... Megnyerő közvetlenséggel bontotta le az emberi távolságokat. Minden embert közelállónak érzett és mindenkivel azonnal szót értett; hogyne lett volna ígv, hiszen Kossá István a nén leikéből lelked- zett jó fia volt. Amikor 1965-ben a párt a ravatalára tette a hála és az elismerés vi­rágait, méltán írták róla: „Minden te H kommunista bátorság, tudatosság, derűlátás jellemezte. Emlékét minden magyar kom­munista és szocialista, hazánk épüésén munVái Vodó minden dolgozó kegyelettel megőrzi”, ... .. ...................... ' * (Fotó: Perl Márton) Dr. Gál László járásbfró hamar kideríti, hogy ilyen bírósági végzés nincs, nem is volt Meg is mondja a néni­nek, hogy ne vegye komo­lyan a követelőzést — Csak annyit fizessen, amennyiben megállapodtak. Ha pedig elzárja a vi­zet, őt büntetik meg birtok­háborításért. A néni eltipeg. Hálás az igazságért, de tart tőle, hogy volt férje is hálás lesz-e... ? o o o o Most egy fiatalasszony áH az asztal elé, őt szólította a bíró, mert kisgyermekkel jött Négyéves, nagyszemű srác, vasgyúró, hetyke pepi­ta sapkával. Ha a szívem a kezébe tenném, biztos, hogy nem ejtené él. Remélem most lát először és utoljára bírósági tárgyalótermet.. Pedig — róla van szó! — Három éve váltunk el a férjemtől, aki azóta ötszáz forint tartásdíjat fizet... Ügy tudom, már emelték a fizetését, és az az ötszáz fo­rint. .. A gyerekre egyre többet kell költenem, ahogy nöL.. — Tehát keresetet akar benyújtani a tartásdíj feleme­léséért? — Igen. — Mennyi most a vótt fér­je fizetése? Tudja? — Biztosan nem, de hét­száz forintra már lehetne emelni a gyermektartást... — Hat hónapra visszame­nőleg akarja? — kérdezi dr. Gál László a jegyzőkönyv írása közben. — Ha többre nem le­het. .. ? A jegyzőkönyvet aláírja a fiatalasszony. A kisfiú pedig egy .-.agyőt ásít o o o o Megint egy gyermektartá­si kereset Csupán annyi benne a változatosság, hogy nem férj, hanem élettárs el­len adják be. A gyermek egyéves. — Élettarsa beismerte az apaságot? — Igen. Mások előtt is... Csak éppen nem fizet. — A gyámhatóságnál volt már? — Ott még nem... Jegyzőkönyv: „Kérem a járásbíróságot, hogy X. Y. élettársamat ideiglenes in­téskedéssel kötelezze gyer­mektartás megfizetésére.” o o o o A következő fél Ismét egy fiatalasszony. — A házasság felbontásit szeretném kérni — mondja. Egy éve külön élünk... A fércem iszik, durván bánik velünk, a fizetését nem ad­ja haza... Nem bírtvm már tovább. A gyerek miatt is el kellett költöznöm tőle. — Próbálták helyreállítani a kapcsolatot? — O igen... akkor is be volt rúgva... Közös vagyon nincs. Gyer­mektartást kér az aesaoioy, $ viselni kívánja továbbra M a férje nevét.. o o o o Két bot segítségével jön, az asztalhoz egy idős no. (Nem tudom, biztosan fél-., tűnt már eddig az olvasók­nak, hogy a panaszosok mind nők... !) Bírói ítéletet mutat. Egy férfi neve szerepel raj-, ta, akit súlyos egészségrom­lást okozó, gondtalanul elkö­vetett közlekedési vétségért ítélték el. Az asszony a bal­eset áldozata, aki tavaly jú­nius óta — akkor történt — semmilyen kártérítést nem kapott Nehezen mozog: mosnak rá, takarítanak, hordják számára az ebédet, s a gyógyító fürdőbe a heti két alkalommal is csak taxi­val tud elmenni. Ezt pedig havi hatszáz forint nyugdíj­ból nem lehet fizetni. Nem egészen kétezer fo­rint az a kártérítés, amit visszamenőleg összesen .kér az őt nyomorékká tevő bal­eset oközójátóL o o o o Egy másik idős asszony vissza szeretné kapni a há­zát, amit 1952-ben államosí­tottak. Vagy pénzt érte. — Erre 1957-ben lett voU na lehetősége a néninek —■ világosítja fel a bíró. — Ak­kor volt ezzel kapcsolatban egy rendelet. Miért nem élt a lehetőséggel? — Nekem senki sem szólt... — Sajnos, most már késő. — De hát én szeretném azt a házat! — Tessék megérteni, hogy a jelenlegi jogszabályok már nem teszik lehetővé. Akkor, ötvenhétben volt rá lehető­ség, de most már sajnos az a ház az ön számára elve­szett. — De a bíróság csak ítél­het. .. ? — Nénikém, én a maga ér­dekében nem veszem föl ezt a pert. Mindenképpen el- veszítené, s ez ráadásul ma­gának kerülne sokszáz fo­rintba. Kidobott pénz, ami­nek sokkal jobb helyet is találhat. A idős asszony nehezen ér­ti meg.Vagy egyáltalán nem. Talán túl egyszerűnek talál­ja így az igazságot? Vagy — és ez valószínűbb — a régi idők emléke miatt még min­dig képtelen elhinni, hogy az igazság ,ángyén” is igaz­ság lehet? Még akkor is, ha ezt a vesztes oldaláról néz­zük. .. o o o o Aztán újabb válóperek, gyermektartási perek kez­dődnek a felvett panaszok nyomán. Megannyi elromlott családi élet. Helyrehozhatat­lan. (?) És ott a gyerek is, aki nemcsak azt látja, hogy milyen' vastagon kenik a zsírt a kenyérre (s szórják meg csipetnyi sóval), hanem azt is, ami rossz van a leve­gőben. Amitől nehezebb amúgy isten igazában, játsza­ni. — Menjen a soros ügyész­hez — mondja a bíró az egyik panaszos nőnek. —, s kérjen intézkedést, hogy a férje kiadja az ön holmi­ját. — Azt ígérte, mindent ősz- szetör. Hogy nem áll jói magáért, ha felidegesítem... — Ha kárt tesz a közös va­gyonban, őt kötelezik a kár megtérítésére. o o o o A panasznap utolsó ügyfe­le egy férfi. A felsőtárkányi patakrendezés során har­mincöt négyszögölnyi terüle­tet kisajátított a tanács a kertjéből, s ezért négyszög- ölenklnt egy forintot kínál — Ezt én nem fogadom el Tisztességes árai kérek. Gon­dolom olyan száz forintot négyszögölenkint... ? Meg azt is kérem, hogy a túlol­dalra eső diófámat még ki­vághassam A sokszorosítóval készült kisajátítási jegyzőkönyvön a panaszos mellett még 27 név szerepel, akiknek a telke va­lahogy „beleesett” a patak- ro-jq zésbe. Nemsokára ők te itt les^..ek — jegyzi meg csea- desen a bíró. * mai Gäbest

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom