Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-31 / 76. szám

/ I Szálloda, bútor és kenyér A megye legnagyobb fo­gyasztási és értékesítő szö­vetkezete: hangoztatják szí­vesen Gyöngyösön. Erre a megkülönböztető rangsorolás­ra sok minden utal. ök épí­tik a Mátra első szállodáját, tevékenységük jelentős sze­repet kap a városban is, több ezer tagot számlál a szövet­kezet, foglalkoznak szinte mindennel, ami az emberi élet fenntartását könnyíti, segíti, szebbé, gondtalanabbá teszi. Ha ez így van, akkor még , valami fontos dolog fűződik ehhez a szövetkezethez. Óriá­si a felelőssége, hiszen több tízezer ember elégedettsége, hangulata, munkakedve függ a szövetkezet tevékenységé­től, jó vagy rossz munkájá­tól. Nézzük meg Ilyen szem­pont alapján a Gyöngyszöv munkáját. Ne lepődjünk meg: egyre többet a mélyhűtött és hűtött a kész- és félkész ételekből. Ruházati cikkekre is tíz szá­zalékkal költöttek többet a vevők, mint egy" évvel ko­rábban. Főként a drágább és divatosabb áru fogyott. Igaz, az olcsóbb fajtából nem mindig akadt elegendő a polcokon. A gyárak ezekből nem készítenek eleget Bútor: tizenötmillióval sze­repel. Egyre több az új la­kás, egyre többen vesznek új bútort. És a lakásba a kü­lönböző felszerelési tárgya­kat, gépeket: közel 900 hűtő- szekrényt ötszáz porszívót, 250 villanyboylert és ugyan­annyi gáztűzhelyet. Több mint ezer rádió, 1300 olaj­kályha és 400 televízió kelt et Mindez azt is bizonyítja, hogy a kényelmes lakás, a kulturált otthoni környezet lett az emberek egyik célja. valy év végén megnyitották a város központjában a sze- relvény-szaküzletet, amely­ben a legkülönbözőbb, na­gyon keresett vízvezetéki és fűtéstechnikai berendezé­seket találja meg bő vá­lasztékban a vásárló. Most az olcsó áruk bolt­ját alakítják ki a Kossuth Lajc« utcában, ezzel is a vo­natkozó konmányhatázatot szolgálva. Űj üzleteket építettek a környező községekben is ta­valy, egy sor boltot pedig rendbe tettek, kicsinosítot­tak, modern eszközökkel sze­relték fel. Persze, az igény általában megelőzi a lehetőségeket így a nagyrédeáek' is többet sze­retnének, mint amennyit kaptak, a gyöngyőshalásziak pedig a tervezett ÁBC-áru- ház elmaradását fájlalják. Közmű bővítések Egerben Az utcasarki figyelmeztető tábla „Megállj!”-t parancsol a múltnak is: a dinamikusan fejlődő város kényszerű örök­ségeivel előbb, utóbb feltét­lenül le kell számolni. Mint az egriek jóideje tapasztalhat­ják, számos lakónegyedben folytatják az idén is a köz­művek korszerűsítését, bőví­tését, ami átmenetileg ugyan — mint felvételünkön is lát­ható — „felfordulást”,, bősz- szúságot okoz, utóbb azonban kétségkívül pozitív változást jelent a város kiszolgálásá­ban. Képünkön a dr. Hibay Ká­roly utca, ahol most a belvá­rosi nagy munkák részeként modem szennyvízvezeték épül (Perl Márton felv.) Az a bizonyos szálloda Már épül, az alapkövét ünnepélyes körülmények kö­zött tavaly december 15-én helyezték el Mátrafüreden, de még mindig nem ültek el a hullámok körülötte. Még ma is akadnak néhányan, akik kétkednek ennek a be­ruházásnak a helyességében. Már .. a terv megszületése idején is kavargóit a „vi­har” a .szálloda körül. Minek az? Miért éppen a Gyöngy- 6zöv? Minek annyit beleöl­ni, egy ilyen építkezésbe? A szűklátókörűség visszafogta volna a vállalkozó kedvet. De szerencsére a gyöngyö­siek biztatást kaptak a Bel­kereskedelmi Minisztérium­tól és a szövetkezeti országos szervtől, a SZÖVOSZ-tól is. Egy szó, mint száz: három­millióért építtetnek a gyön­gyösiek egy nagyon szép szállodát, aminek a teljes költsége meghaladja majd a nyolcvanmilliót Ha két szá­mot egymással szembe állít­juk, rögtön kiderül, érdemes volt-e nekirugaszkodniuk en­nek a beruházásnak. Hogyne lett volna, hiszen a saját há­rommilliójuk csak egy kis töredéke a teljes összegnek. Ez a vállalkozás is példáz­za, hogy a jó ötleteknek sok­szor akadnak gáncsoló:. De a kicsinyességnek alul kell maradnia a küzdelemben. Évi háromszázmillió Kimondani is sok: egy év alatt több mint három­százmilliós forgalmat bo­nyolított le a Gyöngyszöv. Ebből a kiskereskedelmi üz­letek 230 millióval vezetnek. Ugyan miket vásároltak a gyöngyösiek és a Gyöngyös környékiek? Mint ismeretes: korszerűsí» tették már a 25. számú út ke.. recsend—egri szakaszát. A legújabb pedig: folytatják a megkezdett munkát a Tardo- 6i Fogadóig, illetve a csatla­kozó mellékvonalon egészen a Borsod megyei Vadna köz­ségig. S ez utóbbi értesülésünket a KPM Egri Közúti Igazgató­ságán szereztük. Berecz Ist­ván, az igazgatóság vezetője mindenekelőtt arról tájékoz­tatta lapunkat, hogy a továb­bi feladatok elvégzését első­sorban a bélapátfalvi nagy- beruházás, az épülő új, mo­dern cementgyár építése sür­geti. A jelenlegi pálya ugyan­is korántsem alkalmas ekko­ra vállalkozás kiszolgálására, illetve a későbbi jelentős közúti szállítások lebonyolí­tására. A program megvalósítása így. rövidesen megkezdődik. Áprilisban hozzáfognak az előkészítéshez, júniusban pe­dig a tulajdonképpeni kivite­lezéshez. A munka során szélesítik és új, az eddiginél megfelelőbb burkolattal lát­ják el az utat, összesen 41.6 kilométer hosszúságban. Egy­idejűleg — Bélapátfalva és Szilvásvárad között — útkor­rekció, új nyomvonal kial^ kítása válik szükségessé, s m Országszerte felmérik a mezőgazdasági szakszövetkezetek helyzetét jó eredményeket érnek el a kisállattenyésztésben is. Egyes Száz vagonnal több A legtöbbet emlegetett áru­féleség mostanában a zöld­ség és a gyümölcs. Ismertek azok az erőfeszítések, amiket államunk tesz a jobb ellátá­sért. Ennek a fényénél egé­szen jó képet mutat a Gyöngyszöv felvásárló mun­kája. Azt tervezték, • -hogy 354 vagonnyi árut vesznek meg a közös és a háztáji gazda­ságoktól, de tervüket több mint száz vagonnál teljesí­tették túl. Főként Gyöngyös- tarján, Szűcsi, Gyöngyöspata, Gyöngyössolymos és Gyön- gyösoroszi lépett kereskedel­mi kapcsolatba a szövetke­zettel. Miután a termés nem ér­te el az elképzelt szintet, ezért kevesebb burgonyát és paradicsomot tudtak meg­venni, mint amennyit szeret­tek volna, de kajszibarack­ból, dinnyéből és szőlőből a terevezettnél is többet Nem feledkeztek meg ar­ról sem, hogy a téli hóna­pokban is megfelelő mennyi­ségű zöldség- és gyümölcsfé­lét tudjanak kínálni. Ezért 28 vagon, árut tároltak, tet­tek el ősszel. Az idén minden élelmi­szerüzletben vásárolhatnak majd zöldséget és gyümöl­csöt a vevők. Éppen azért, hogy ezzel is a lakosság ér­dekeit szolgálhassa a Gyöngyszöv. Kultúrált módon A vállalkozókedv mindig is jellemezte a gyöngyösi szö­vetkezetét. Néhány évvel ez­előtt felépítették az akkori legnagyobb iparcikk-áruhá- zat. Aztán egy sor ÁBC-áru- ház létesült a városban és a környező falvakban is. Ta­Felismerhető a szövetkezet törekvése mindenféle: mo­dem és kulturált üzleteket kialakítani, amelyekben a vevő jól érzi magát, mivel az áruválaszték is kielégítő. Ehhez segítenek a szocialis­ta brigádok is. Több mint húsz brigádban kétszáznál több személy igyekezett a vevőkért mindent megtenni. Ide érdemes még egy ada­tot állítani. A kockázati alap terhére tavaly majdnem két­millió forint értékben haj­tottak végre árcsökkentést. Nagyon figyeltek arra, hogy az ármozgás a központilag meghatározott keretek kö­zött történjék. Nem könnyű A megye legnagyobb fo­gyasztási szövetkezetének lenni megtisztelő, de egyál­talán nem könnyű dolog. Egy kicsit mindenki azt sze­retné, ha egy ilyen szövet­kezet nem lenne mindig a Jég”. Ez a szakmai irigyke­dés, esetleges ■ féltékenység érthető is emberi 'szempont­ból. - - ; De a tények makacs dol­gok. Azok bizonyítják, hogy a Gyöngyszöv dolgozói, tag- .sága, vezetői, politikai és társadalmi szervezetei végzik a teendőiket Ezért kapnak elismerést a felsőbb szervek­től és a hétköznapok során a vásárlóktól, akik mint va­lami állandó társadalmi el­lenőrök: a legpontosabban tudják megítélni, mit érnek a tervek a tényékhez ké­pest a GyöngyszövnéL Ezt a szintet azonban nemcsak tartani, hanem fo­kozni is keli. Ügy tűnik, él a törekvés erre i6 a szövetkezetiekben. G. Molnár Ferenc A Minisztertanács elmúlt évi határozata, amely a me­zőgazdasági szákszövetkeze­tek fejlesztésének elősegíté­séről, a működésképtelen szakszövetkezetek helyzeté­nek rendezéséről intézkedett, megyénként bizottságok ala­kultak: ezekben a téeszek te­rületi szövetségeinek, a taná­csoknak és a banki szervek­nek képviselői vesznek részt, arról tájékoztatták a TOT il­letékesei az MTI munkatár­sát A haza! mezőgazdaságban 226 szakszövetkezet tevé­kenykedik több, mint 80 ezer taggal. A termelésben megha­tározó szerepük nincsen, de egyes, a lakosság által igen keresett zöldség- és gyümölcs- félék, valamint a szőlő ter­mesztésében számos tájegy­ségben nagy a jelentőségük. Az alföldi' borok egyharma- dát szüretelik, Tokajban is nagy területeket művelnek a szakszövetkezeti gazdák, akik (Tudósítónktól): Sarud községben 50 cigány- család éL Igen jelentős az a változás, fejlődés, amely az utóbbi években a mintegy 250 főt kitevő cigányság éle­tében megmutatkozik. A köz­ségi tanács felmérése szerint a helyi takarmánykeverő üzemben és a termelőszövet­kezetben 27 családfenntartó dolgozik. Huszonkét fő a köz­ségből kijáró dolgozó és tí­zen már nyugdíjasok. Az 54 iskoláskorú gyer­mek felét az iskolai napkö­gyümölcsfélék termesztését a szakszövetkezetek felsorolták, ily módon például a meggy 70 százalékát adják a kon­zervgyáraknak és a piacokra. A Minisztertanács határoza­ta szerint a szakszövetkeze­tek termelését tovább kell fejleszteni és erősíteni kell a gazdálkodás, valamint a ter­melő munka szocialista voná­sait. Megállapították ugyan­is, hogy egy részük ma már több szempontból nem felel meg a követelményeknek, egész sor szakszövetkezet mű­ködésképtelenné vált, más­hol pedig a fejlesztéshez hiá­nyoznak a feltételek. A bizottságok részletesen tanulmányozzák minden egyes szakszó vetkezezet működését, helyzetét öszr szesítik a közös használatban levő földeket, összeállítják a tagnévsort, majd tanulmá­ziottnonban helyezték éL Az óvodában hat kisgyermek, az öregek napközi otthoná­ban pedig egy idős ember kap helyet, két idős embert a tanács részesít állandó szociális segélyben. A sarudi cigányság sorsá­nak, életének változását igen jól kifejezi az a tény, hogy sorra felszámolódnak a ci­gánytelepek és mindannyian lakásvásárlások, építkezések révén illeszkednek be a köz­ség életébe. A múlt években a Dózsa úti cigánysort szá­molták fel. Az itt élő 39 csa­lád mindegyike, saját erőből, takarékszövetkezeti kölcsön és OTP szociális hitelakció keretében vásárolt vagy épí­tett lakást a község belterü­nyozzák a gazdálkodás felté­teleit és eredményeit. Az ada­tok ismeretében javaslatokat tesznek majd a helyes gaz­dálkodási arányok kialakítá­sára, a földhasznosítás fej­lesztésére és az Integrációs tö­rekvések támogatására. A TOT illetékesei hangsú­lyozták: a szakszövetkezett forma nem átmeneti jellegű, hanem a mezőgazdasági szö­vetkezetek önálló — bizonyos körülmények között a leg­megfelelőbb — formája. Fenntartása és fejlesztése el­sősorban ott indokolt, ahol a szakszövetkezet működése távlatilag is biztosított; ahol a közös gazdaság és a tagok gazdasága közötti arány — a helyi körülményekre is te­kintettel — megfelelően ala­kult és a szervezeti, yalamint a gazdálkodási’ tevékenység ■ megfelel a jogszabályi előírá­soknak. (MTI) létén. Báder Béla, Németh Miklós, Kiss Béla, Lakatos Károly és társaik minden igényt kielégítő korszerű, új otthonokat építettek család­juknak. A Bocskai úti cigánysort, amelyet 1948-ban létesítet­tek, szintén felszámolták. Az itt élők közül két család a múlt évben, másik két csa­lád pedig az idén vásárolt már családi házat és illesz­kedett be a faluközösség éle­tébe. További gond még né­hány nagy családos cigány el­helyezése, lakásproblémáinak megoldása, amelyhez a köz­éégi tanács a jövőben is megadja a szükséges segít­séget. Császár István Horszerűlili út - Bélapátfalvára Fdsztmsllák a sarudi cisáavt3iepat jgp Négysávos lesz az egri szakasz H Üj híd épül a Sajón hidat kap Borsodban a Sajó. Számottevő föld- és szikla­munkára van kilátás, főleg a hegyek közötti részen. Az út­burkolat felújítása, megerősí­tése pedig mintegy 40 ezer tonna aszfaltot igényel, ami például a máskor három megyét is ellátó, eger- baktai üzem éves kapa­citásának felét leköti. S még nehezebb mindez, ha figye­lembe vesszük, hogy a mun­kát természetesen ez alka­lommal is forgalom mellett végzik majd. Érdekesség, hogy a városból kivezető szakasz egészen kor­szerű formában épül, hogy méltóképpen csatlakozhassék egykor a 25-ös út váralagűton átvezető részéhez. Az egri Cif­rakapu tértől négysávos lesz a pálya a felnémeti házak széléig, de innen sem szűkül lényegesen, hiszen a 13—14 métert eléri egészen Felnémet túlsó végéig. A továbbiakban pedig a hat méteres szélességet tart­ják Vadnáig. Az említett 41,6 kilométeres vonalon optikai vezetősáv, kellő számú optikai vezetőléc lesz, helyenként pedig — a további biztonság végett — szalaghíd. S gondos­kodnak emellett természete­sen a megfelelő vízelvezetők építéséről is az út mindkét oldalán. Újdonság, hogy a pálya és az „árok” között nem hagynak szokásos föld­csíkot, az aszfalt „faltól-falig” ér. Ennélfogva közúttá válik az egész szakasz — amit már most az illetékes tanácsok fi­gyelmébe ajánlanak az igaz­gatóságtól. Kívánatos lenne, ha az érintett településeken — Felnémeten, Szarvaskőben, Mónosbélben, Bélapátfalván, Szilvásváradon és Nagyvis- nyón — az igények é$ a le­hetőségek szerint mielőbb foglalkoznának a biztonságo­sabb járdák építésével is. A Sajó új hiújával együtt, mintegy 115 millió forintba kerül a munka, s a szükséges pénzösszeget már biztosítót. ták Is. S a feladatokkal ösz- szefügésben szóba került, hogy a generálkivitelező Eg­ri Közúti Építő Vállalat új aszfaltüzemet is létesít. A1 megbízás ugyanis annyira le­terheli közeli egerbaktai üze­mét, hogy más megrendelése­ket mind kevésbé tud fogad­ni. Tekintve, hogy a jövőben csak fokozódhatnak az igé­nyek, feltétlenül indokolt a felkészülés, már most. A vállalat elképzeléseit, törekvéseit — ahogyan hal­lottuk — támogatja a KPM, az Útépítő tröszt, s helyeslik a tanácsok, így valószínű, hogy az egri—vadnai útépí­téssel egyidejűleg rövidesen elkészül az említett üzem is. Ami különben még a 41,6 kilométeres utat illeti: az első burkolatot az év végéig meg­kapja, s eddig elvégzik tulaj­donképpen a legfontosabb munkákat. A következő esz­tendő első felében pedig tel­jesen megoldják a feladatot ........ ía»éaö A VOLÁN 4. ss. Vállalat 1974. április 1-től kezdődően a hivatalos menetrendben feltüntetett .járatokon kívül, Mátraháza autóparkoló helyről óránként mikrobusz járatokat közlekedtet Kékestetőre A járatok Mátraházáról 8.00 órától 18.00 óráig, Kékestetőről 8.30 órától 18.33 óráig óránként, és naponta közlekednek, _______' -4_____ ;

Next

/
Oldalképek
Tartalom