Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-03 / 52. szám

• • ... hogy a szervezés a lelke mindennek, — sőt az átszervezés. Ha valaki nem halad megfelelően, ha va­lami kimondottan hátrahalad, azazhogy előrehátrál, akkor e képzavar feloldására, az előrehaladás megte­remtésének legbiztosabb módszere: az átszervezés. Tá­vol álljon tőlem, hogy a magyar labdarúgás átszervezé­sén gúnyolódjam. Igazi honfi lévén, számomra a ma­gyar labdarúgás meg- és átszervezése fontos és ko­moly dolognak tűnik — kimondom —, politikának is, és nem véletlen, hogy szívből drukkolok az átszerve­zés sikerének. A magyar labdarúgás miatt is, meg az átszervezők miatt is, meg magam miatt is, a szurkoló magyar politizáló ember miatt is, akinek végtére nem mindegy, hogy csúfos vereség, vagy szép győzelem fe­lett lebegteti-e a szél a magyar lobogót Számos jel arra mutat — el ne kiabáljam! —, hogy az átszervezés sikeresen indult, ha nem is zök­kenőmentesen, s hogy a kis számú szubjektiven érin­tetteken kívül a lényegesen nagyobb számú és objek­tiven érintettek körében népszerűek azok a kezdeti in­tézkedések, amelyek történtek és még népszerűbbek lesznek, amelyek az eddigiek alapján még történni fognak. Mindezek után, aligha tűnik véletlennek, vagy akár meghökkentőnek is, hogy a magyar labdarúgás átszervezése mellett örvendező emberben, miközben az átszervezés felett töpreng, számos gondolat, képzettár­sítás jut az eszébe, — korántsem csak a sport világát érintően. Mert kedves olvasóim, ha az egész NB osztály, a „B”-osztály megszüntetésével, illetőleg II. osztállyá történő átszervezésével — és itt az átszervezésen van a fő hangsúly — lényeges lépést teszünk focigondjaink enyhítéséhez, miért nem alkalmazzuk az átszervezéses megszüntetés módszerét életünk más területén is? Ha az ÁFÉSZ-vezetök sikkasztanak, szüntessék meg az ÁFÉSZ-t, szervezzük át valami mássá, s máris jelentős lépést tettünk a szövetkezeti mozgalom «órain belül megbúvó esetleges korrupció, felelőtlenség, az ellenőr­zés hiányának megszüntetése irányában. Nemdebár? A vállalat igazgatója ostoba fajankó, akinek vezetése alatt a vállalat elkótyavetyélte becsületét, de még az ál­lami dotáció millióit is. Mi a tennivaló? Át kell szer­vezni a vállalatot. Megszüntetni két-három főosztályt, ha tröszt volt, decentralizálni, ha nem volt tröszt, ak­kor centralizálni, — a lényeg, hogy a vállalatvezető azért maradjon. Mert igaz ugyan, hogy ostoba fajankó, de soha egy rossz szót nem ejtett a szocializmus ellen! A szocializmusnak meg kell hát védenie őt... S a megvédés biztos eszköze: átszervezni! Ez a munkás itt a gép mellett mindent óhajt, csak becsületesen dolgozni nem. Ö a munkásosztály tagja, a hatalmon lévő munkásosztályé, s mióta szokás az, hogy aki „uralkodik”, az még dolgozzék is. Különben is hosszabb ideje lődörög már az üzemben ez a szak­társ, megszerezte a törasgárda-jelvény első, bronz fo­kozatát is, meg munkás is, mit lehet tenni?: át kell szervezni. Nem a munkást, hanem a gépeket, a mun­kát, mindent és mindenkit, csak őt nem, mert hogy jön az ki, hogy egy munkásállamban billentsenek fenéken agy munkást csak azért, mert ímmel-ámmal dolgozik. Átszervezéssel ugyanis minden megoldható. Itt tartottam a töprengésemben, s lelki szemeim­mel már azt is láttam, hogy ott fityeg' számos üzem, szövetkezet, vállalat kapuján a tábla: „Átszervezés miatt zárva”, sőt azt is, hogy az újra megnyílt válla­lat, üzem első emelete a földszintre, a földszint a má­sodik emeletre került, s az első emelet, mint olyan megszűnt... Mondom, ezt mind láttam, illetőleg látni véltem, amikor kezembe került az újság és olvasni kezdtem, hogy jeles labdarúgókat hosszú időre eltil­tottak a játéktól, mert vétettek a pálya kötelező sza­bályai ellen. Hja, szóval itt nemcsak átszervezésről van sző, ha­em intézkedésekről is valóban! Az más. Akkor félre i gúnyolódó hang és elő a remény: a gazdasági élet ninden területén eljutunk majd odáig, hogy azokat, akik vétettek a „pálya” szabályai ellen, eltilthassák a játéktól. Hosszabb, vagy rövidebb időre. Esetleg át­szervezéses alapon alacsonyabb osztályba sorolva, hogy játsszék ott tovább. Más szóval, nem arról van szó, hogy a szervezés a lelke mindennek, hanem a lé­lek mindene a szervezésnek! Izgatottan várom, mi történik majd az elkövetke­zendő hetekben, hónapokban a magyar labdarúgó- pályákon. ... & 'W* WWWAAAAAMAM/WWWW'Ä VNA/WV^W^WVAAAA^WWWWWWVWWS>*& Kinek h:ggyek? Pillanatkép még az ang­liai választások előtt. (Foto: L’Humanité Di- manche.) Közlekedési baleset áldó« zata. A szerencsétlen fiatal­ember maga kereste a bajt; jogosítvány nélkül, ittasan ült motorkerékpárra, szédü­letes sebességgel hajtott, s egy útmenti fának ütközött. A helyszínen meghalt. A vizsgálat megköveteli, hogy a bűnügyi orvoss-’ákértő megállapítsa a halált közvet­lenül okozó sérülést. Külsá- relmi nyom kevés, szinte je­lentéktelen zúzódások. A holttest boncolásakor kiderül, hogy megsérült a főér, s azonnali elvérzést okozott. A jegyzőkönyvben rögzítik: a halál oka — sérüléses sokk. Ki követte e'? Egyik feladat — számta­lan más között, — amivel a bűnügyi orvosszakértőknek foglalkozniuk kell. Jogren­dünk alapelve, a társadalom, az állampolgári jogok vé­delme határozza meg az igazságszolgáltatás rendsze­rében, a bűncselekmények és más hasonló ügyek felde­rítésében nagy szerepet ját­szó orvosszakértői munkát is. — Az orvosi tevékenység minden területét érinti fel­adatkörünk _■— mondta dr. Gazdag Antal, rendőrorvos. — így lehetne röviden össze­foglalni: a valóságot, a bizo­nyítékokat igyekezünk ter­mészettudományos módsze­rekkel feltárni. Akár vala­milyen közvéleményt fog­lalkoztató bűncselekmény felderítésekor, akár — ha szükséges — a polgári peres eljárások során. Az orvosszakértői munka már a nyomozás idején meg­kezdődik, s folytatódik a bizonyítási eljárás során egészen a jogerős ítélet meg­hozataláig. — Az élet, a testi épség és egészség elleni bűnügyek­ben, vagy a polgári peres el­járások egy részében olyan speciális kérdések merülnek fel, amelyekre az orvosszak­értőknek kell választ ad­niuk. Például a testi sérté- ses ügyekben a sérülések gyógytartamának, vagy a sérült cselekvőképességé­nek a megállapítása a bán­talmazás körüli időpontban. Arra is választ kell adnunk, hogy milyen eszközt, vagy eszközöket használtak, egy, vagy több személy okozta-e a sérül éseket... sőt arra is, hogy nő, vagy férfi követte el? Klasszikus példa: Beszéné a férjét vádolta a gyöngyösi Nyomoz az orv OS' szakértő kofa meggyilkolásával. A holttest boncolásakor azon­ban perdöntőén bebizonyo­sodott, hogy a halált okozó sérülések női kéztől szár­maztak. Szándékos, vagy gonoat’an A jogtudomány fejlődését, az orvostudomány legújabb módszereit természetesen mindenkor figyelembe veszi az orvoeszakértő, sőt a ma­ga módján a fejlődéshez hozzá is járul. A jogtudo­mányban például a szándé­kos és a gondatlan bűncse­lekmények közötti különbség bizonyos mértékig az orvos­szakértői tevékenység során kristályosodott ki. Az egyik étteremben vere­kedés tört ki. A sértettnek bordája tört. Ha á cselek­mény szándékos, a büntetés is súlyosabb. A sértett ve­rekedés közben az asztalnak esett, így tört el a bordája. A körülményeket vizsgálva azonban megállapították, hogy az asztal mögött egy oszlop állt! fici az nincs ott, a sértett estében eltolja he­lyéről az asztalt, s így nem következik be a csonttörés. Vagyis: a szándékosságot ki kellett zárni ebben az eset­ben. — Mi a feladata az orvos­szakértőnek a halálesetek vizsgálatában? — A hatósági eljárás so­rán jelentős feladatunk — mondta dr. Gazdag Antal — a halottszemlék megtartása. A cél a halál okának megál­lapítása. — Mikor van erre szük­ség? — Bizonyos esetekben csak a rendőrségi boncolás tudja kellően tisztázni a halál kö­rülményeit. Fontos, neikü- Jözhetetlen módszer ez is. így járul hozzá közvetve az orvosszakértői tevékenység például a csecsemőhalálozás csökkentéséhez, az öngyil­kosságok orvosi, szociológiai tisztázásához, vagy az üze­mi balesetek csökkenése ér­dekében a megfelelő bal­esetvédelmi rendszabályok kidolgozásához, esetenkint az orvosi felelősség tisztázá­sához, s nem utolsósorban az élet elleni bűncselekmé­nyek felderítéséhez. Aki sietett a temetéssel... — Gyakran hallom, hogy akkor is végeznek vizsgala­tot. amikor a haláleset ter­mészetesnek tűnik... — Természetesnek látsző, de rendkívül hirtelen bekö­vetkezett haláleseteknél ok­vetlenül el kell végezni a halottszemlét. így lehet meg­nyugtatóan tisztázni, hogy történt-e bűncselekmény, vagy nem. A hevesi járás egyik községében meghalt egy idős asszony. Elkészült a temetési engedély, már ki­szárították a ravatalozóba, amikor kaptuk a jelzést, hogy a községben fe1 akasz­totta magát egy fiatalember. Kimentünk a helyszínre, és természetesen megvizsgáltuk az idős asszonyt is. aki mint kiderült, az öngyilkos fia­talember nagyanyja volt. A nő nem természetes halállal halt meg, mint ahogy koráb­ban vélték; a szakértői mun­ka során megállapítást nyert, hogy megfojtották, méghozzá az unokája ölte meg, s aztán öngyilkosságot követett el... Hasonló eset történt Párádon. Egy fiatal­ember jött be hozzánk, hogy szállásadója, egy idős férfi meghalt, végezzük el gyor­san a vizsgálatot, hogy mi­hamarabb eltemethesse. Azt is felajánlotta, hogy maga hív taxit, csak menjünk... Elvégeztük később a bonco­lást, és fojtogatásra utaló nyomokat találtunk. A fia­talembert el is ítélték. Gázo'ás...? A közlekedési balesetek is sok munkát adnak az orvos- szakértőnek. Meg kell álla­pítaniuk a baleset mecha­nizmusát, vagy éppen azt, hogy az áldozat milyen kö­rülmények között^ mikor szenvedte el a sérüléseket. Volt már olyan eset, hogy valakit agyonütöttek, s aztán a vasúti sínekre helyezték... De olyan is, hogy cserben- hagyásos gázolás miatt eljá­rás indult egy gépkocsiveze­tő ellen. Holttest feküdt az úton, távolabb a kerékpárja. A külsérelmi nyomok arra vallottak, hogy egy gépkocsi ütötte eL A vezető később kézre is került. Elvégezték a boncolást, s akkor derült ki, hogy az idős férfi útközben rosszul lett, holtan zuhant le a kerékpárjáról, tehát halá­lát nem közlekedési baleset okozta. Szakértői munkával tisztázhatók a körülmények polgári eljárásokban például az apaság, vagy éppen a há­zastársi tartásdíj megállapí­tásakor. Szerepük van biztosítási kérdések eldönté­sekor is. Nyáridőben, csép- léskor egy férfi a gépbe zu­hant. és meghalt. Üzemi bal­eset — gondolta mindenki. A halottszemle folyamán azonban kiderült, hogy a férfi agyvérzést kapott, s már holtan esett a gépbe. — Az általános orvosszak­értői munka mellett — je­gyezte meg dr. Gazdag An­tal — nagy szerepe van az elmeorvosszakértői tevékeny­ségnek is. A bizonyítás szá­mára fontos, hogy például a bűncselekményt elkövető ember elme-, vagy idegrend­szeri állapota milyen volt a kritikus időpontban. Egy fiatalembert emberöléssel vá­doltak. Megtörtént az elme- szakértői vizsgálat, s kide­rült, hogy a vádlott súlyos elmebetegségben szenvedett. Azóta már zárt intézetben van. ★ Számos esetet és példái le­hetne még felsorolni, hogy teljes képet nyerjünk az or­vosszakértői munkáról, jfi itt elmondottakkal talájt si­került érzékeltetni, ho*gy ez a nem napi nyolcórás tevé­kenység — hiszen éjjel-nap­pal állandóan készenlétben kell lenni... — milyen so­kat jelent a bűncselekmé­nyek felderítésében. Lánc­szem a biztonságunkat köz­vetve, vagy közvetlenül szol­gáló komoly, felelősségteljes munkafolyamatban. Hátai Gibm

Next

/
Oldalképek
Tartalom