Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-21 / 67. szám

OftaAattsaag a/j^yfl/jW „A kor nagy dologra hí” A dicsőséges Magyar Tanácsköztársaságot idéz- ** zük — 1919. március 21-ét A magyar ta­vasz három forradalmi emléknapja közül a középső ez: történelmi folyamatosságban és a társadalmi fejlődés- menetben is közbülső tartóoszlopa annak a hídnak, amely 1848. március 15-én, a polgári demokratikus for­radalmat és szabadságharcot 1945. április 4-ével, a nem­zeti felszabadulás és győzelmes szocialista forradalom kiindulópontjával összeköti. A Magyar Tanácsköztársaság létrejötte és tevékeny­sége ugyanúgy az emberi haladás élvonalába emelte az országot és népét, amint 1848—49 hősies küzdelme tette azt a XIX. század derekán. Hiszen a magyar kommün első követője volt a Nagy Októbernek, a modern törté­nelem korszakos változásának. S, ezzel egyúttal fontos példa és bizonyíték is volt nemzetközi méretben és ér­telemben a harcnak egy olyan szakaszában, amikor a fiatal Szovjetunió a belső és külső forradalmi ellenség egyesült támadásának volt kitéve. Így látta ezt Lenin ezekben a napokban: „Egyedül Oroszország példája nem volt érthető az egész világ munkásságának. Tudták, hogy Oroszország­ban szovjet van — mindnyájan a szovjet mellett van­nak, de megijedtek a véres harc borzalmaitól. Magyaror­szág példája döntő lesz a proletártömegek számára, az európai proletariátus és dolgozó parasztság számára, mert azt bizonyítja, hogy nehéz pillanatokban a szov­jethatalmon kívül senki más nem tudja kormányozni az országot, öreg emberek azt szokták mondani: „Felnőt­tek a gyerekek, emberré lettek, most meg meghalha­tunk”. Mi nem készülünk meghalni, mi haladunk a győ­zelem felé, de amikor olyan gyermeket látunk, mint Ma­gyarország, ahol már szovjethataiom van, akkor azt mondhatjuk, hogy mi már megtettük a magunkét nem­csak orosz, hanem nemzetközi méretekben is és hogy mi kibírunk minden szörnyű nehézséget, hogy teljes győ­zelmet arassunk.” g éppen mert a magyar kommün mélységesen In­ternacionalista volt, a forradalmi felszabadítási világ­küzdelem tevékeny osztagának vallotta magát, s ebben a szellemben cselekedett is — ezért lehetett olyan iga­zán magyar, a valóságos nemzeti érdekek képviselője és kifejezője. Győzelmének, majd széles tömegbázisának az volt az alapja, hogy helyes válaszokat adott a dol­gozó tömegek kérdéseire, a magyar társadalom évtizedes megoldatlan problémáira. Nagyon kevés idő állt rendelkezésére a tanácshata­lomnak, hogy építőnrogram iát megvalósítsa, hiszen szin­te az első pillanattól kezdve fegyveres harcot kellett 1 folytatnia a munkásuralom védelméért, a nemzeti füg­getlenség biztosításáért az Antant-imperializmus és csatlós csapatai ellen. A magyar Vörös Hadsereg hősi harca — különösen a felvidéki hadjárat idején —, a ma- '■'var társadalom legszélesebb rétegeinek támogatását él­vezte. Maradandó értékű volt azonban a szocialista átala­kítás elkezdett kísérlete is. Negyedszázadon keresztül rágalmazta a Horthy-reakció ennek a rövid 133 napnak intézkedéseit, s ez a gátlástalanul hazug propaganda ter­mészetesen nein volt telejsen hatástalan. De a magyar nép legvHágosabban látó erőiben, mindenekelőtt a mun­kásosztályban, soha sem tudták feledtetni a kommün emlékét. A magyar munkás nem feledte, hogy a gyár az övé lett, a bankokat államosították, a munkásellenőrzés revén hozzákezdett a termelőmunka szocialista irányí­tásához. A munkásság, a parasztság, az értelmiség és a kö­zéprétegek leghaladóbb elemei a megvalósított tanács­hatalomban a régi úri rend szétzúzását és a népuralom megteremtését láttak. A szociális törvénykezésben — mindenekelőtt a munkáscsaládok és gyerekeik sorsának javításában —, pedig történelmi igazságtevést. Az egyik legfényesebb és hosszú évtizedekre világító fejezete a ta­nácshatalomnak a kultúra, a népművelés olyan felvi- . rágoztatása, amely a magyar szellemi életnek minden ■ értékét felkarolta, s ezzel minden alakját Lukács György- j tői kezdve Bartók Bélán, Kodály Zoltánon át Móricz ' Zsiemondig, Krúdy Gyuláig és Babits Mihályig a kul­turális forradalom lelkes segítőjévé, résztvevőjévé tette. Nemhiába írta 1919. tavaszán Babits Mihály: Magyarok! A kor nagy dologra hí, Mi vagyunk az idők postásai, Mi küldjük szét a vörös leveleket, Mélynek pecsétjei vérző szívek. S sokan remegnek, ha a posta jön, De még többeknek lesz ez szent öröm, Hogy nem volt annyi vér és annyi könny hiába, mert már a nagy óra jön. A Magyar Tanácsköztársaság bukása után az ellen- forradalom szószólói és a kommün egykori ingatag tá­mogatói közül is nem kevesen mindenképpen azt igye­keztek bizonygatni, hogy a tanácshatalom a belső támo­gatás hiánya miatt omlott össze. Ez azonban nem felel meg a tényeknek. Bár bizonyos hibák, mindenekelőtt a parasztpolitikában, a két munkáspárt egyesítésének mód­jában, az Antant-ígéretek jóhiszemű elfogadásában 1919. nyarán valóban gyöngítették a belső frontot, a tanács­hatalmat csak külső intervenció, katonai túlerő tudta le- gvőzni. Kedvezőtlen volt a nemzetközi helyzet. Szovjet- Oroszország nem tudott katonai segítséget adni. Ahogy Krupszkáia nemrég megjelent könyvében elmondja, Le­nin is azt vallotta, hogy a Magvar Tanácsköztársaság­nak, szemben a hatalmas kiterjedésű Szovjet—Oroszor­szággal. nem volt hova visszahúzódnia a polgárhá­borúban”. Abban azonban, hogy a felszabadulás után. a most már kedvező nemzetközi helyzetben a magyar munkás- osztály olyan erősnek, vezetésre képesnek mutatkozott, a néni hatalom viszonylag gyorsan felülkerekedett, rendkívül'' szerepe volt az 1919-es példának. S azóta is n Mniwir Tanácsköztársaság tanulságai és emléke be- énfiHok a magyar szocialista átalakítás gyakorlatába és imnipfébé. A magvar kommün örökké élni fog a megvalósuló ** szocialista Magyarországban! Nemes János VTLAG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXY. évfolyam, 67. szám ARA: 80 FILLER 1974. március 21., csütörtök Ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága március 19—20-án kibő­vített ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta a Politikai Bizottságnak az idősze­rű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatóját; a munkásosztály helyzetéről szóló je­lentését; a közművelődés helyzetéről és fejlesztésének feladatairól szóló előterjesztését, valamint a párt szervezeti életével kapcsolatos kérdésekben előterjesztett javaslatát. Az ülésről közlemény jelenik meg. „Emberről álmunk el sohse ejtsem...” Ünnepi nagygyűlés a Tanácsköztársaság kikiáltásának 55. évfordulója alkalmából A Tanácsköztársaság öt­venöt év távlatából, össze­állításunkat a lap 3. olda­lán olvashatják. Az olvasás: közügy — Ötvenöt évvel ezelőtt a magyar munkásosztály, szö­vetségben a szegényparaszt­sággal és az ország haladó erőivel, megdöntötte hazánk­ban a földesurak, gyárosok e e Otven éves az MNB — A Magyar Nemzeti Bank március 26-án ünnepi ülést tart alapításának 50. évfor­dulója alkalmából — ielen- tette be szerdai sajtótájékoz­tatóján Pulai Miklós, az MNB első elnökhelyettese. A bank alapításáról szóló törvényt 1924. április 24-én fogadta e! az országgyűlés, az alakuló közgyűlést május 24-én tar­tották. Az ünnepi ülésre szinte valamennyi európai országból bankdelegációt vár­nak üudüjHfctro, ó A régészeti kutatások mellett tervszerűen folyik tovább az egri vár helyreállí­tása, az idők folyamán 'néhol veszélyessé vált, elöregedett falak megerősítése, „fiatalítá­sa:’ E munka során a látogató egyre több újdonsággal találkozik: tavaly például el­készüli a hangulatos fali sétány a Varkoch-kaputól a Gergely-bástyaig, az idén pedig a felhalmozódott törmelék, s néhány régi épület eltávolítása után —, már a tavasszal — iOffltib szop panoráma Jogodig a turistákat, _ _ WlHqtp: &ni K. Gyulaji A Ganz-MÁVAG Művelő­dési Központjában szerdán ünnepi nagygyűlést rendez­tek a Tanácsköztársaság ki­kiáltásának 55. évfordulója alkalmából. Az MSZMP Köz­ponti Bizottsága, a Minisz­tertanács és a Hazafias Nép­front Országos Tanácsa ren­dezésében megtartott nagy­gyűlésen munkásmozgalmi harcosok, fővárosi dolgozók, ifjúmunkások részvételével emlékeztek a magyar törté­nelem jelentős eseményére. Az elnökségben helyet fog­lalt Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, Faluvegi Lajos pénzügy­miniszter, Keserű Jánosnál könnyűipari miniszter, Szép­völgyi Zoltán, a Fővárosi Ta­nács elnöke, továbbá a tár­sadalmi és tömegszervezetek oi-szágos és fővárosi terüle­teinek képviselői. A részve­vők soraiban helyet foglalt a munkásmozgalom sok régi harcosa; köztük több olyan veterán, aki személyes rész­vevője volt az 1918. június 20-án lezajlott MAVAG-gyá- ri tüntetésnek, amelyet gyil­kos sortűz fojtott vérbe. De más történelmi emlékek is fűződnek a nagygyűlés szín­helyéhez: 55 évvel ezelőtt, 1919. januárjában itt tanács­kozott a történelmi jelentő­ségű Vasas-gyűlés; s itt sze­relték fel és indították a frontra a Tanácsköztársaság védelmére a MÄVAG ön­kéntes alakulatát: a 8. mun­kásezredet. A Himnusz hangjai után Keres Emil szavalata hang­zott el, majd Bencsik Ist­ván, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtit­kára mondott elnöki megnyi­tót. Ezután Katona Imre, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Budapesti Pártbizottság titkára emelke­dett szólásra. és bankárok hatalmát. Győ­zelemre vitte a szocialista forradalmat, megteremtette a Magyar Tanácsköztársasá­got. Amikor a múltat, a Ta­nácsköztársaság 133 hősiesés dicsőséges napjat idézzük, az 1919. óta eltelt 55 évre, a megtett útra a jelen küz­delmeire és a jövő felada­taira is gondolunk. A Magyar Tanácsköztársaság a munkás- osztály, az egész dolgozó ma­gyar nép jövőbe mutató for­radalmi tette volt. A továbbiakban felidézte a Tanácsköztársaság létrejöt­tének történelmi körülmé­nyeit, az egymást követő eseményeket, forradalmi vál­tozásokat, a tanáesállam vív­mányait,. majd hangsúlyoz­ta: — A Tanácsköztársaság minden megelőző magyar forradalmi gondolat és cse­lekvés, így: az 1848—19-es forradalom és szabadságharc jogutódja, igazi népi forra­dalom gyümölcse volt, amely köztudottan általános, titkos választáson is megerősítést nyert és bizalmat kapott Az események egyértelműen bi­zonyítják: a nagy október orosz példáját követő ma­gyar szocialista forradalom népi, nemzeti ihletésű volt, szerves része a magyar törté­nelemnek. A Tanácsköztár­saság nemzeti volt és inter­nacionalista. A Tanácsköztársaság cél­jai, elgondolásai napjainkban válhatnak igazán valóra — hangsúlyozta. — Tanulságai ma is érvényesek, irányt mu­tatnak, figyelmeztetnek. Katona Imre ezután ki­emelte: — Napjainkban és a jövő­ben is szükség van a forra­dalmi szellemre, az önzet­lenségre, kitartásra és adott körülmények között az áldo­zatvállalásra is. A munkás­osztály, a dolgozó nép fel­emelkedéséért folyó harcnak még nincs vége. Létezik az imperializmus, van még re­akció, vannak még vissza­húzó erők, amelyek ellen forradalmár elődeinkhez is méltó módon, állandóan és megalkuvás nélkül — foly­tatni kell a harcot. — Akkor tekinthetjük ma­gunkat a dicsőséges Tanács­köztársaság méltó követői­nek, ha minden alkotó erő Összefogásával, pártunk ve­zetésével, következetesen és mindannyian nagyobb fele­lősséggel, , töretlenül folytat­juk a szocialista társadalom építését. (MTI) iiák programját ismertet­jük a 4. oldalon. Tudósítóink jelentik Levelezési rovatunk ösz- szeallítasa az 5 .oldalon. Gazdaságpoli­tikai tájértekezlet Egerben Gazdaságpolitikai újság­írók tanácskozásáról tudó­sítunk a 8. oldalon. Taps a tárgyaló­teremben E helyen rendhagyó véle­ménynyilvánításról szól munkatársunk írása a 8. oldalon. Tovább fiatalodik az egri vár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom