Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-20 / 66. szám

i A Nap kél: A Hold kél: március 5.4!), nyugszik: 17.56 órakor 3.59, nyugszik: 14.36 órakor Szeretettel köszöntjük névnapjukon HUBE RT nevű kedves olvasóinkat’. A név ógermán eredetű és latinos alakja a Hu­bertus a legismertebb. Az ógermán nyelvben a „hu- yu„értelmet, észt”, a „berath” pedig „fény”’-t jelent. Nyolcvan évvel ezelőtt, 92 éves korában halt meg Kossuth Lajos, a nemzeti 1 ügyetlenség ért, a feudális kiváltságok felszámolásáért, a polgári szabadságjo­gokért folytatott. XIX. századi küzdelmeink legna­gyobb alakja. Monokon született, 1802. szeptember 19-én, birtoktalun köznemesi családból. Sátoraljaúj­helyen, Eperjesen, Sárospatakon diákoskodott, majd 1823-ban Pesten tett ügyvédi vizsgát. Nehéz lenne pár sorban ismertetni Kossuth tevékenységét az 1848— 49-es forradalom és szabadságharc szervezésében, irá­nyításában. Hosszú élete során, az emigrációban sem szűnt meg minden energiájával hazájáért, az ország korszerűbb politikai és gazdasági berendezkedéséért tevékenykedni. Teljes joggal zárta oly mélyen szívé­be népünk, s tekintjük a magyar történelem egyik legkiemelkedőbb vezető egyéniségének. IDŐJÁRÁS: Várható időjárás ma estig: felhőátvonulások, el­szórtan kisebb futó esővel, záporesővel. Élénk, időn­ként erős délnyugati, nyugati szél. Varható legmaga­sabb nappali hőmérséklet 15, 20 fok között. 300 millió köbméter viz a gátak között Az eredetileg tervezettnél előbb, már 1977-re befejezik az Észak-magyarországi Víz­ügyi Igazgatóság dolgozói a Tisza dél-borsodi és Heves megyei szakaszán a kiskörei duzzasztómű hullámtéri víz­tárolójának a kialakítását. A csaknem százmillió forint be­ruházást igénylő munkálatok során a folyó jobb oldalán — Poroszló és Tiszakeszi között — több mint másfél millió köbméter föld felhasználásá­val megerősítik a védelmi töltést. A gátat olyan magas­ra és főleg szélesre építik, hogy alkalmas legyen állan­dó víz tartására. Az így ki­alakuló tárolóban felduzzasz­tott előreláthatólag több mint háromszázmillió köbméter vizet öntözésre használják majd. A munkálatok meg­gyorsítására azért volt szük­ség, hogy Csongrád térségé­ben a tervezett időben meg­kezdhessék a Tisza harma­dik vízlépcsőjének az építé­sét. (MTI) Lj sorozat Tanulmányok Heves megye történetéből A minap több mint 200 oldalas könyv hagyta el a Heves megyei Nyomdát. A térképmelléklettel és táblá­zatokkal kiegészített tanul­mány dr. Soós Imre, nyugal­mazott levéltári igazgató munkája. Heves és Külsö- Szolnok megye 1772—1849. évi rovásadó összeírásait tar­talmazza. Hiteles levéltári adatok alapján az adózás történetét írta le, eddig még ismeretlen forrásokból me­rítve. Ez a tanulmány tulajdon­képpen része annak a soro­zatnak, amelyet ezentúl a Heves megyei Levéltár ad ki évente. A nyomtatásban meg­jelenő dolgozatokkal is sze­retnének hozzájárulni a hely- történeti kutatás eredményei­nek népszerűsítéséhez. Mint Kovács Béla igazgató­tól megtudtuk, ezentúl min­den évben két tanulmányt adnak közre, amely segíti majd a még feltáratlan hely- történeti anyagok megismer-. tetősei. Egyben hozzájárul annak a munkaközösségnek a tevékenységéhez is, amely hamarosan hozzálát Heves megye történeti monográfiá­jának megírásához. Egy korszerű, modérn igé­nyeket kielégítő megyetörté- neti monográfiára mihama­rább szükség lesz, miután legutóbb a század elején Sze­derkényi Nándor írt, majd Borovszki Samu szerkesztett ilyet. Legutóbb pedig 1936- toan jelent meg egy ismerte­tő munka Heves megyéről, a „Magyarország Vármegyéi és Városai” sorozatban, A levéltár által kiadásra kerülő munkák közül az idén ősszel jelenik meg a máso­dik tanulmány, amely tulaj­donképpen egy dokumentum­kötet lesz. Magyarország fel- szabadulásának 30. évfor­dulója tiszteletére teszik köz­zé. Varga László levéltáros Heves megye településeinek felszabadulási körülményeit írja le a fennmaradt levél­tári dokumentumok alapján. (mentusz) Tanulnak a cigányok isi Határidő előtt elkészül a kömlői tanácsház A megyei tanács mellett megalakult a cigányügyi munkabizottság, amely az el­maradott cigány lakosság társadalmi helyzetét hivatott javítani, együttműködve a megyei tanács művelődés- ügyi osztályával. A határo­zatok, rendeletek megjele­nése óta eltelt időről, az in­tézkedésekről a művelődés­ügyi Osztály felmérést készí­tett. Megállapította, hogy a cigányok közül mind töb­ben végzik el az általános iskolát, sót kisebb hánya­duk szakmát tanul, vagy középiskolába jár. Bányász kulturális és sporthetek (Tudósítónktól) Az üzemi szakszervezeti sport- és kultúrfelelősök rész­vételével tanácskozást tartot­tak a Mátraaljai Szénbányák Vállalat központjában; a megbeszélés témája a bá­nyász kulturális és sporthe-. tek programjának megszűr- < ozése volt. •Javasolták vetélkedők szer- ; yezését a brigádok, üzemek! részére; ezenkívül versenye-! két rendeznek több sportág-? ban is. A kulturális hetek < programjában több író—ol-< vasú találkozó és dalest, szó- akoztató műsor szerepeli majd. A résztvevők javasol-; ak, hogy Rózsaszentmárton- ban egy bányászmúzeumot! alapítsanak, ahol bemutat-! hatnák a vállalat fejlődését,! a bányászat kialakulását a? környéken. Ismeretes, hogy a? bányaüzem fejlődése Rózsa- < szentmártonban, egy ottani < akna nyitásával kezdődött. A < bányász kulturális és sport-! napok rendezvénysorozata; augusztustól jövő év április < 6-ig tart, összekapcsolva az; ország felszabadulásának 30. j évfordulója alkalmából ren-; dezett ünnepségekkel. Tóth Lajos Helyesbítés Tegnapi, keddi lapszámunkban) „A Szovjetunióba utazott az; MSZBT delegációja” című cik­künk első sora helyesen: „Az; “ZMBT meghívására .. gal szembeni előítéletektől, Sokan nem tartják őket egyenrangú dolgozónak, nem biztosítanak részükre mun­kalehetőséget, letelepedést. A megyei tanács felmérése alapján megállapítható, hogy a cigány lakosság közműve­lődésbe való bevonása sajá­tos életmódjuk miatt ko­moly feladatot és differen­ciált módszereket igényel a lakóhely szarinti közműve­lődési intézményektől. A mű­veltségi szint emelésében a hevesi, valamint a füzes­abonyi járás községei értek el eredményeket. A Hevesi Járási Könyvtár olvasóinak 13 százaléka cigány. Említésre méltó, hogy a cigánylákosság művészi kész­ségeire több közművelődési intézmény is felfigyelt. Hat­vanban például az 1973-as évben gitároktatást indítot­tak, valamint rajkózenekar is működött, közismereti tanfolyammal egybekötve. Hevesen kiállítást rendez­tek, ahol a fafaragók mun­káit mutatták be. Varadi Anna A kömlői Május 1. Ter­melőszövetkezet vállalta, hogy felépíti a község új ta- mácsházát, ahol korszerűbb körülmények között tudnak foglalkozni akömlöiek ügyei­vel a tanács dolgozói. A hét Irodahelyiségből és egy ta­nácskozóteremből (ez utóbbi lesz a házasságkötő terem is) álló épület átadási határide­jét annak idején, 1974. júni­us 30-ban állapították meg, azonban az építők jó mun­Az 1973—74-es tanévben 57 cigány tanuló részesült szakmai képzésben. A szak­munkásképző intézetek a ta­nulmányok elsajátításához nyújtott segítségen kívül szociális támogatásban is ré­szesítik a diákokat. A szo­ciális helyzetüknek megfele­lően két alkalommal kaptak 800 forint segélyt. A lemor­zsolódás nem nagy. Az ál­talános iskolás korú gyer­mekek beiskolázása azonban már komoly gondot jelent, hiszen csak adminisztratív eszközökkel sikerült biztosí­tani. Sokat javult a cigányok egészségügyi és kommunális ellátottsága, azonban a fej­lődés üteme nem kielégítő. Igen elmaradott kulturális, egészségügyi körülmények között élnek. Nehezíti a ci­gányság felemelkedésén munkálkodó szervek — a megyei tanács, a cigányügyi munkabizottság, az S25MT — tevékenységét, hogy saj­nos, társadalmunk sem men­tes még a cigány lakosság­^VVWWVNAZNAAAZWVXAZ^V^^^^yV^^^^^^^^^AA^^^Z^^^AAAAAZNAAAAAAAAAAAZsAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/NAAAA^AA^S^^^ Iskolapad és paletta káj áriak köszönhető, hogy mégis határidő előtt elké­szül a tanácsháza: a kilenc- szazezer forintba kerülő lé­tesítményt május 1-én adják át rendeltetésének. Míg ez az építkezés folyik, a tszépí- töbrigádja megkezdi már a jövő hónap elején a községi pártház építését is, amelyben a helyi KISZ-szervezet is he­lyet kap majd. Erre a mun­kára ötszázezer forintot for­dítanak. Ülést tartott a Vöröskereszt egei városi szervezete Kedden délután Egerben dr. Papp Kálmán főorvos el­nökletével ülést tartott a Vö­röskereszt városi szervezéte. Az ülésen részt vett Búzás Lajos, az MSZMP Egri Váro­si Bizottságának osztályveze­tője és Gere István, a Vörös- kereszt Heves megyei titkára is. A vezetőség elsőként sze­mélyi kérdést tárgyalt. Goschy Ferencnó városi tit­kárt érdemeinek elismerése mellett — nyugdíjba vonulá­sa alkalmából felmentette funkciójából és Marsai Fer- dinándnét megválasztotta a Vöröskereszt városi szerveze-. tének titkárává. A továbbiakban megtár­gyalták az 1973-ban végzett munka eredményeit és az idei feladatokat Lőrinci és Selyp búcsúzott orvosától Lőrinciben és környékén nincs ház, nincs család, ar A ne fordult volna meg ^3 esztendei praxisa során dr. Jeszenszky Gyula érdemes orvos, aki a gyógyító ember, az orvos, a humánum fo­galmának megtestesítője volt egész életében. Fáradhatat­lanul végezte munkáját kör­zetében és a selypi üzemek­ben, ahol a higiénia, a dol­gozók egészségügyi ellátásá­nak magas foka szintén az ő nevéhez fűződik. Idős korban, 75 évesen, de mégis váratlanul elhunyt Lő­rinci orvosa, a nagyközség polgárainak szeretett Gyula bácsija. Temetése tegnap, kedden délután zajlott le a helyi köztemetőben, s a gyá­szolók ezres tömegében ott búcsúzott a halottól dr. Zsö- gön Éva egészségügyi mi­nisztériumi államtitkár, dr. Szabó Ferenc, megyei főor­vos, dr. Novak Pálné, or­szággyűlési képviselőnő, va­lamint a megye és Gyöngyös járás szerveinek sok-sok képviselője, az orvosi kar számtalan tagja is. „Följelentem az emberiséget í** Karinthy-est Egerben „Följelentem az emberisé­get!” címmel irodalma estet rendezett Karinthy Frigyes műveiből az SZMT központi könyvtára az egri épitök szállóján. A műsorban köz­reműködik Györvári János és Dariday Róbert, az egri Gárdonyi Géza Színház mű­vészei. Az irodalmi est műsorá­ban előadták A majom és a hangya, A zsarnok és a köl­tő, a Cenzúra, A magyar pénzhiány okmányozó törté­nete, a Főnyeremény, a Né­pek öröme, Az ember és a szék, a Tessék pontosan kér­dezni, a Fő a diszkréció, va­lamint az Elmeorvosok című humoreszkeket. I ,,Minden kilométerkőnél. Szenvedélye a rajz és a festészet. Kezdődött már gyermekkorban, amikor em­lékezetébe rögződtek a palóc tájak, a sajátos, kifejező portrék. Később már ösztö­nösen szükségét érezte an­nak, hogy vizuális élményeit papírra vesse, megjelenítse. A megérzés elhatározássá érlelődött az általános isko­lában, s még inkább később, amikor tagjfc lett a recski képzőművészeti körnek, s értő szakember ismertette meg vele a mesterség alap­elemeit. Nyolcadik osztály után mégis borászati technikum­ba jelentkezett Budafokra, s négy even át tanulta egy. a pikturatól meglehetősen tá­vol álló szakma ábécéjét. Érettségi után Bolyki István a gyermekkori elképzelés valóra váltásával próbálko­zott, jelentkezett a Képző- művészeti Főiskolára. — A kitérőt a tájékozat­lanság magyarázza: nem tudtam arról, hogy van kép­zőművészeti gimnázium is. A négy évet mégsem bá­nom, hiszen Pest közelben éltem, s magántanulóként neves művész irányításával foglalkozhattam a rajzzal, a festészettel. Sajnos, a felvé­teli vizsga nem sikerült, most, jó néhány év után tu­dom. hogy azért vallottam kudarcot, mert azt gondol­tam: a művészet csak intuí­ció kérdése, s vajmi keveset törődtem azzal, hogy elsajá­títsam a nélkülözhetetlen szakmai biztonságot. A si­kertelenség nem keserí­tett el: először dolgoztam, majd a katonaság után je­lentkeztem az egri Ho Si Minh Tanárképző Főiskola földrajz—rajz szakára. A másodéves fiatalember tanárjelöltként is hallatott magáról. Lapunkban és a Hevesi Szemlében egyaránt jelentkezik rátermettségről, sokat ígérő képességekről ; valló munkáival, közben ter­mészetesen készül leendő hi- ; vatására, a tanári pályára. Vajon, hogy egyezteti majd a katedrát a palettával az, akit elsősorban az alko­tásvágy inspirál? — Ügy érzem, hogy peda­gógusként is sokat tehetek az ügyes kezű diákokért.; Hiszem, tudom azt, hogy jó- ! val többen vannak, mint1 ahányat számon tartunk, s ! vallom azt is, hogy sokkal 1 többet lehetne termi értük, mint eddig tettünk. Alkal­mat kell adni képességeik kibontakozásához. Persze, ez ! még távoli terv, hiszen jó! két ev meg hatra van a fő- ' iskolábóL Egy azonban mar ma is tény: az ügyes kezű fiatal­ember figyelemreméltó, biz- | tató jövőt ígérő alkotásokkal > jelentkezett... (pécsi) • f ' , ár-L V ' Szabó Imréről és „tehetséges” gépéről válóban elmond­hatjuk, hogy ott vannak minden kilométerkövel. A közúti igazgatóság gyöngyösi kirendeltségének UNIMOG nevű nyugatnémet gépe harmincketféle műveletet vegez. Tálal- kozasunkkor éppen a Poroszló fele vezető út jobb oldalán tisztította a kilométerköveket. Aztán a megyehatárnál, a Tiszánál megfordult, és sorra vette á bal oldaliakat is. Az­nap a 3-as, a 24-es, a 21-es és a 32-es útvonal néhá.ny sza­kaszát járta be. Ahol szükséges, mosott kilométerkövet, kor­látot. de a sok művelet között kisebb útegyengető munkái is elvégzett, a gépkocsivezetők örömére. (Foto: Puskás Anikój

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom