Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-17 / 64. szám

Tapasztalatok 1973-ból, feladatok 1974-re Előbb a gyöngyösi városi pártbizottság végrehajtó bi­zottsága, majd a pártbizott­ság is megtárgyalta: mit adott a város gazdasága ta­valy a nagy közösségnek, il­letve kijelölte azokat a ten­nivalókat, amik ebben az évben várnak az üzemek, vállalatok, szövetkezetek ve­zetőire, dolgozóira. így, állt össze az egységes kép. Ezt vázoljuk fel nagy vonásaiban most. Ha jellemző erővonalat keresünk, akkor azt kell megállapítanunk, hogy két, nagyon fontos dolog hívja fel magára a figyelmet Gyöngyösön. Az egyik: mennyiségileg általában jó ütemben fejlődött a terme­lés. A legfontosabb mutatók kedvezően alakultak. Az emberek szorgalma, lelemé­nyessége, ötletessége csök­kentette a kiadásokat és nö­velte a bevételeket. A gépipar például egy év alatt százötvenmillióval ter­melt többet. Ebben vezet az Izzó, a KAEV és a MEZŐ­GÉP, valamint az Agrome- chaniká Szövetkezet Ellenkező péda is akad, ami nem gyengíti mégsem az általános jellemző vonást Csökkent a nyereség a MÁV Kitérőgyártó Üzemnél és a Vas- és Fémipari Vállalatnál. Mintegy harmincmillióval lett kisebb a termelési érték a Gabonafelvásárló és Fel­dolgozó Vállalatnál. A hús­ipar közel 30 ezer sertéssel tudott kevesebbet levágni a tervezettnél, mert a száj- és körömfájás közbejött A másik jellemző vonás: újabb termékeket állítottak elő az üzemek a választék bővítésére. így a húsipar, a sütő- és a tejipar is. Növelte az exportját az Izzó, a Kékes Ksz. A fel­sőbb gazdasági szerven ke­resztül végez hasonló tevé­kenységet a gabona felvásár­ló, a parkettagyár és a hús­ipari vállalat A kereskedelemben nőtt az érdeklődés a tartós fogyasz­tási cikkek iránt. Kevesebb cukrot és tésztafélét, ugyan­akkor ' több halat és zsírban szegényebb árut vásároltak az üzletekben a gyöngyösiek. ★ Már tavaly a pártszerve­zetek mindenütt nagy gon­dot fordítottak a gazdasági tevékenység ellenőrzésére, segítségére. Szorgalmazták, hogy a gazdasági vezetés ké­szítsen intézkedési tervet. Ezt megvitatták, ha kel­lett módosították, és a pártszervezet is megállapí­totta a kommunisták felada­tait ennek az intézkedési tervnek a végrehajtásában. A gyakorlat azt bizonyítot­ta, hogy az intézkedési terv jól szolgálta a célt: az ered­ményesebb termelést, a mi­nőség színvonalának a növe­lését, a kiadások csökkenté­sét Rendszeresen ellenőrizték a pártszervezetek a határo­zatok végrehajtását. Szemé­lyekre lebontva nézték meg, hogy eleget tett-e mindenki a kötelezettségének. Természetesen a pártszer­vezetek sehol sem lépték túl azt a határvonalat, ami el­választja a gazdasági veze­tők hatókörét a pártszerve­zetek mozgáskörétől. A gyöngyösi városi pártbi­zottság megszabta az idei feladatokat is. Mindig a ha­táridők megjelölésével is. Ezek a feladatok a tavalyi év eredményeiből és hiá­nyosságaiból következtek. Az Agromechanika Szö­vetkezetben, a Vas- és Fém­ipari Vállalatnál tovább kell folytatni a termelés struk­túrájának a változtatását a keresett cikkek irányában, a nyereséges termelés érdeké­ben. A termelékenység növelé­se az országos átlagnak meg­felelően a kitérőgyárban, a fémipari vállalatnál, a gabo­nafelvásárlóknál került elő­térbe, ahol az egy dolgozóra eső napi termelést kell fo­kozni. Van tennivaló a munka- fegyelem növelésében is. Fő-’ ként azokban az üzemekben, ahol a termelés a különbö­ző szervezési és ellátási ne­hézségek miatt nem egyen­letes. Az önhibáján kívül tét­lenségre kárhoztatott dolgo­zó nem örül az ilyen kény­szer-pihenőknek. Nagyon fontos követel­mény, hogy a vállalatok a muhkáslakások építéséhez a húszszázalékos hozzájárulást biztosítsák. Ezt az üzemi pártszervezeteknek is szor­galmazniuk kell. A kereskedelemben a 44 órás munkahétre való át­térés okozhat kisebb-na- gyobb zökkenőket Ezt a rendeletet nagyon körülte- ^°en kell végrehajtani ^kjvelni kell a kiskereske­delmi üzletekben is, a nagy- kernel is az áruválasztékot vezeti turajáratok a megren­gi kell érni, hogy az úgyne- túrajáratok a megren­gj**™ döntő többségét ki­szállítsák és rendszeresen a ■megadott időben vigyék az árut az üzletekbe. Sokat beszéltünk már róla' de még mindig említeni kell ZíJemberekkel való bánás­módot. Többek között: a pártszervezetek megkérdezé­«L11*11,seho1 ne űöntse- ^-méM ügyekben. Még a döntés előtt kérjék ki a pártszervezet vezetőinek a véleményét, mindig a hatás­köri lista alapján intézked­ik­A megváltozott termelési m°dok> az újabb termékek előállítása, a technika fej­lődése megköveteli azt is, üo^y a munkások, a szak­emberek is fokozzák ismere­teiket. Továbbképzésükről központilag kell gondoskod­ik, illetve a vállalatoknak, üzemeknek kell erre lehető­det teremteni. A betanított munkások továbbképzése is népgazdasági érdek. A fiatalokra figyelni ögvelm, lendületüket, ener­giájukat hasznosítani sokkal nagyobb mértékben szSteÜ ses, mint ahogy ezt eddig tették a vállalatok, szövet? kezetek. Főként a KISZ StőSmuk 3 Azokkal a fiatalokkal, akik o-roiÍOC-lallsta brigádokban jó eredményeket értek el ki­emelten kell •foglalkozni. . ★ A városra átültetett gaz­daságpolitikai célok, felada-' tek megvalósítása megköve­teli,. hogy-. ez -öse^es-v peoitikai es szervezeti ...lehetőségeket k ihasználják a p'&ríszSftfezé- tek. Szoros együttműködés, megfelelő agitáció, pontos szervezés, illetve a határo­zatok végrehajtásának kö­vetkezetes ellenőrzése segít­het jelentős mértékben °az ■ idei év végi mérleg kedve­ző mutatóinak kialakításé-; ban. j (gmí) i E*er 110 milliós LemhÓTÓsa Nemcsak a szennyvíztisztítás jelent gondot... Ha egy településen a csa­tornahálózat bővítése, a köz­művesítés gyorsabb üteme, a korszerű szennyvíztisztítás elsők között számon tartott feladat, ott már valóban „nagy” városról beszélhe­tünk. Igaz, a „nagy” jelző miatti büszkeséget időnként beárnyékolják a szüntelenül jelentkező kisebb-nagyobb gondok, bosszúságok. Körül­belül ez a helyzet Egerben, a gyorsan gyarapodó megye- székhelyen is, ahol az egy­más után felnövő lakótelepek ugyancsak sürgőssé tették a csatornahálózat bővítését és egy korszerű szennyvíztisztí­tó rendszer létrehozását. Pil­lanatnyilag ugyanis elég je­lentős az aránytalanság a vízvezeték-hálózat és a csa­tornarendszer között: amíg a lakosság 85 százaléka már csővezetékből kap vizet, a szennyvízelvezető-hálózat csupán 35 százalékra terjed ki NAPI 22 EZER KÖBMÉTER Első és legfontosabb persze a tisztítórendszer megépíté­se, ahová majd a vezetékek csatlakozhatnak. A város ve­zetői helyes előrelátással na­gyobb kapacitású, bővíthető telep kialakítása mellett döntöttek, s így a későbbi esztendőkben sem jelent majd gondot a telep túlter-.. heltsége. A mintegy 110 mil­liós beruházás az ötéves tervidőszak elején indult, s egyúttal elkezdték az északi1 lakótelepről a városon át­vezető csatomagerinc-veze- ték építését is; ez csatlakozik majd a tisztítóműhöz. Né­hány adat, amely a munka nagyságát illusztrálja: az el­ső két szennyvíztisztító egy­ség naponta összesen 22 ezer köbméter szennyvíz tisztítá­sára lesz alkalmas, ez előre­láthatóan 1950-ig túlterhelés , nélkül,otfiegíeleil az igények­nek. Távlatokban »aztán még- ké;tw egységgel, lesz. bővíthető, így a napi kapacitás összeg sen 44 ezer köbméter szenny­víz befogadása lesz. A Közmű- és Mélyépítő Válla­lat . dicséretes gyorsasággal építi a gerincvezetéket: a második szakaszt az augusz­tusi. határidó előtt már ápri­lisban átadják. Az Észak- magyarországi Vízügyi és Közműépítő Vállalatnak van némi lemaradása a telep ki­vitelezésénél, mindenesetre a tervek 1976-ra írják elő a befejezést és ezt a határidőt tartani kell. A jelenlegi 6 ezer köbméter kapacitású tisztítórendszer ugyanis már csaknem kétszeres túlterhe­léssel dolgozik, nem is be­szélve arról, hogy ötven éve üzemel... Pénz dolgában nincs prob­léma, a város vezetői át­csoportosításokkal biztosítot­ták a csatorna és a telep épí­téséhez szükséges összegeket. Így teremtenek lehetőséget arra is, hogy az ötödik öt­éves terv éveiben hozzáfog­hassanak a peremterületek csatornázásához, s mind szé­lesebb körben terjesszék ki a teljes közműhálózatot A MELLÉKTERMÉK — NEM KELL SENKINEK A. felsorolt tények általá­ban megnyugtatóak. A na­pokban e témában Egerben tartott ankéton azonban szó esett olyan országszerte je­lentkező problémáról is, amely főleg a környezetvé­delem szempontjából lehet kritikus: mi lesz a tisztítóte­lepen keletkező nagy meny- nyiségű nyersíszappal? Dé- key Aurél, a MÉLYÉPTERV mérnöke, aki az egri létesít­ményt is tervezte, elmond­ta, hogy az országban igen sok helyen egyszerűen nem tudnak mit kezdeni a kelet­kező melléktermékekkel. Pécs határában például már valóságos tavak keletkeztek az iszapos üledékből — riasztó közelségben a lakó­épületekhez. Az iszapot fel­dolgozó és értékesítő talaj­erőgazdálkodási vállalat ugyanis nem hajlandó többet kokban hozzák forgalomba az így nyert tápanyagpótló terméket, s az is ismert do­log, hogy szervestrágya nél­kül nem elég hatásos a mű­trágya sem. Tudomásunk van egy tervezett rendeletről, amely megszüntetné a talaj­erőgazdálkodási vállalatokat és előírná településtisztasági szolgáltató üzemekké való átszervezésüket. Megszűnne az állami dotáció is a feldol­gozásra. Pillanatnyilag en­nek révén ingyen végezhet­jük a derítőaknák ürítését. Hogy mi lesz azután, ha ez a rendelet életbe lép, azt nem tudom.., ELSŐSORBAN: A KÖRNYEZET VÉDELME Zámbori Ferenc, a városi tanács műszaki osztályának vezetője egy sor, éppen a környezetvédelemmel kap­csolatos tervet ismertetett válaszképpen, amikor erről megkérdeztük: — Állandóan azt keressük, hogyan lehetne hasznosítani vagy megsemmisíteni, eléget­ni a városban keletkező sze­metet, hulladékot: az Orszá­gos Köztisztasági Egyesülés­sel közösen például egy sze­méttároló „mintatelepet” lé­tesítünk Eger határában, ahol a legkorszerűbb eljárásokat próbáljuk ki a megsemmisí­tésre, vagy feldolgozásra. Érthetetlen számomra, hogy a mezőgazdaság miért nem veszi át a feldolgozott ter­méket, hiszen az országnak sokkal többe kerül majd, ha új beruházásokkal tárolókat kell építeni, nem beszélve a környezetet szennyező ha­A tanácstagok áj segítői: a lakó* és uicabizottságok A Budapesti Közmű- és Mélyépítő Vállalat januárban 'kezdte meg az egri belvároson keresztül vezető szennyvíz fővezeték épí­tését. A csatorna a Csebokszári városrésztől a városon át az «M szennyvíztelepig épül Ezután nagyobb méretű csatornázásra lesz majd lehetőség a megyeszékhelyen. A most épülő vezeték a szer­ződés szerint ez év októberében fejeződne be. A városi tanács kérte a vállalatot, hogy a nagyarányú idegenforgalomra való te­kintettel még a szezon előtt fejezzék be a munkát. A vezeték épí­tése háromnegyedrészben már elkészült, s így várható, hogy áp­rilis végéig, az eredeti állapot visszaállításával az építők befeje­zik a munkát. Erre a budapesti vállalat ígéretet tett, s munkájuk alapján megállapíthatjuk, hogy ezt be is tartják. Képünk a csa­torna építésének dr. Hibay Károly utcai szakaszáról készült. (Foto: Molnár István) A NAPOKBAN, Heves megyében szokatlan esemé­nyekre, lakó- és ulcabizott- 6ágok választásaira invitálták a meghívók a városi lakos­ságot; a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkár­sága, illetve a Miniszterta­nács Tanácsi Hivatala aján­lására új szervezetek szület­tek. A lakás, a lakóház, a lakó­negyed szerepe fokozódó je­lentőségének felismerése ve­zetett az eseményeket meg­előző tanácsrendelet megal­kotásához, a választógyűlé­sek előkészítéséhez, összehí­vásához. Az említett terüle­tek- ugyanis rendkívül fon­tosak az emberi együttélés szempontjából: a családok, szomszédok, ismerősök élette­rei. találkozásaiknak, kap­csolataiknak színhelyei, szá­mos közös gond, probléma, feladat forrásai, amelyeket egyszerűen nem lehet észre­vétlenül hagyni. Ahogyan sok helyütt már korábban sem hagyták figyelmen kí­vül. S különösen nem Buda­pesten, ahol — mint széles körben ismert, — komoly ha­gyományai vannak e bizott­ságoknak. Ma is emlegetik és nagyra értékelik munká­jukat a háborút követő rom- eltakarítás. a lakóházak rendbetételének, a közellá­tás szervezésének, az új élet általános feltételei megte­remtésének időszakából és a későbbiekből is. A hasznos tapasztalatokat tekintve ké­zenfekvő, hogy a jó példá­kat követésre javasolják, korszerűbb formában, mai tartalommal megtöltve igyek­szenek a tradíciókat ápolni, s terjeszteni országszerte. Szó sincs tehát a testületek számának valamiféle okta­lan szaporításáról, — sokkal inkább újabb, mai segítő­társakra szeretnének találni a tanácsok a most megvá­lasztott bizottságokban. Olya­nokra, amelyek a lakókö­zösség érdekeit képviselik, ellenőrzik és értékelik pél­dául a mind általánosabbá váló bérházakban működő házfelügyelők tevékenységét, feltárják, a tanácsi szervek elé továbbítják a lakosság véleményét, javaslatait, kéré­seit, szervezik, mozgósítják az állampolgárokat az aktuá­lis, helyi társadalmi, város- politikai célkitűzések végre­hajtására, A TANÁCSTAGOK aktív munkatársait látják a bi­zottságokban, csupa olyan embert, akit választóival azo­nos, vagy sok tekintetben egyező érdek kapcsol egy­egy területhez, s a körzet, a város szenvedélyes szeretete jellemez. Akik emberségből, önzetlen feladatvállalásból, kötelésségteljesítésből úgy­szólván naponta vizsgáznak, s közéleti szerepléseikkel előbb vagy utóbb esetleg a tanácstagságra is alkalma­sakká válnak. Egerben — ahol a közel­múltban a városi tanács vég­rehajtó bizottságának titká­rával, Varjú Vilmossal be­szélgettünk a témáról — örömmel újságolta, hogy szimpátia kísérte az orszá­gos ajánlást, a helyi törek­véseket, a választógyűlések iránt élénk érdeklődés mu­tatkozott. Az eseményeket ak­tivitás jellemezte: a részve­vők közül csaknem négyszá­zan szólaltak fel, s 342-en tettek közérdekű bejelentést — amiket egyébként rövide­sen feldolgoznak a tanács­nál, fontosságuk szerint so­rolnak, s igyekeznek mielőbb rendre elintézni. A jelölteket — a bizottságok tagjait — túl­nyomórészt elfogadták, míg több körzetben alkalmasabb személyeket választottak az új tisztségekbe. Ez utóbbiak során a megyeszékhelyen összesen 72-en kerültek így. a bizottságokba, s lettek a kis testületek elnökei. A lakó- és utcabizottságok elnökeit Egerben még e hó­napban összehívják egy kö­zös munkaértekezletre, a ten­nivalók megbeszélésére, s a tervek szerint a továbbiak­ban is, legalább évente egy­szer sort kerítenek hason­lóra. S nem titkolják, bíz­nak abban, hogy beválnak mind a számítások, a kis testületek legjobb igyekeze­tük szerint dolgoznak válasz­tóik megelégedésére. Természetesen, számítanak arra is, hogy a bizottságok tagjait — tekintve, hogy fel­adataik végzése során nem egyszer „hálátlan” szerep vállalásra is kényszerülnek — itt, vagy ott, esetleg gá­tolják munkájukban. Ennél­fogva védettséget biztosíta­nak a tisztségviselők számá­ra, tekintélyes (ezer forintig terjedő) pénzbírsággal sújt­ják mindazokat a szabálysér­tőket, akik a bizottságok tagjait szándékosan akadá­lyozzák jogaik gyakorlásá­ban, feladataik ellátásában. ÚJSZERŰ VONÁS ez is, S több más mellett biztosíté­ka a valóban eredményes működésnek. Amit Egerben, Gyöngyösön, Hatvanban és másutt várnak. Gy. Gy. átvenni, mert a mezőgazda- sági üzemek nem vásárolják az egyébként fontos táp­anyagpótló terméket. A ter­vezőmérnök szerint Eger városa szerencsés helyzetben van, mert a szolgáltató vál­lalat talajerő részlege az épülő tisztítótelep szomszéd­ságában van, s onnan köny- nyen átengedhetik a feldol­gozó üzemnek az iszapot. Ám amikor erről Popovics Józse­fet, a Heves megyei Szolgál­tató Vállalat igazgatóját megkérdeztük, sajnos ko­rántsem nyilatkozott ilyen biztatóan: — A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium úgy foglalt állást, hogy a közös gazdaságok ne hasz­nálják fel ezt a szervestrá­gyát pótló anyagot. Kényel­metlennek és a technológiá­ba nem illőnek tartják. Ért­hetetlen ez számunkra, hi­szen más országokban asá­tásról. Mi a tisztítótelepet úgy terveztettük, hogy az iszapfeldolgozás és értékesí­tés ne jelentsen gondot. Lesz tehát a városnak egy korszerű szennyvíztisztító te­lepe, a fejlődés tovább gyor­sulhat. De ha a naponta óriá­si tömegben keletkező mel­léktermék feldolgozását nem oldják meg, annak — eny­hén szólva — elkeserítő kö­vetkezményei lehetnek. A mezőgazdasági üzemek szakemberei biztosan jobban tudják mire van szükség a földeken, de itt már nem csupán a hasznosságról van szó. Kell találni valamilyen megoldást, amíg nem késő... (h. s.) 1974. március 17., vasárnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom