Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-17 / 64. szám
Jobüsasi ke'l gazdá!«odni az emberrel is... Szuez — a legendás víziút 6. A jövő számlája Az utolsó izraeli tankok & elhagyják a csatorna övezetét. (TERRA—KS) " A demográfusok előrejelzése szerint körülbelül 1985- ig stagnál a munkaképes korú népesség száma, s ez azt jelenti, hogy jelentősebb munkaerő-tartalékokra nem lehet számítani az elkövetkező években. A munkaerő- forrás apadására jellemző: míg a harmadik ötéves terv idején mintegy 200 ezerrel g yarapodott a munkaképes korú népesség, a mostani tervidőszakban ez a szám a százezret sem igen éri eL Ebben a helyzetben kell létszám- és technikai ellátottság szempontjából egyaránt gyorsan fejleszteni oyan fontos ágazatokat, mint például a vegyipar, a számítástechnika, alumíniumipar vagy éppenséggel a szolgáltatások. Addig, amíg a többi iparágban nem terveznek (nem is tervezhetnek) számottevő létszámbővítést, ezeken a területeken szükség van nagyobb létszámú munkaerő biztosítására és a szakemberképzést, az oktatási rendszerünket is e célnak kell alárendelni. Hogyan változik hazánkéban az elkövetkező években a munkaerő-struktúra? Milyen ágazatok erőteljesebb fejlesztésére van szükség? Többek között ezekről a kérdésekről is szó esett Ka- rakas László munkaügyi miniszternek a napokban tartott sajtótájékoztatóján. Nemzetközi tapasztalatok igazolják, hogy egy ország gazdaságában az ipar legfeljebb az összes foglalkoztatottak 30—10 százalékát igényli, s ha a fejlődésnek erre a szintjére ér, a létszámnövekedés megáll, stabilizálódik. A mezőgazdaság a zárt rendszerű termesztési módok fokozatos elterjesztésével munkaerőt szabadít fel. miközben ugrásszerűen megnő a közös gazdaságok dolgozóinak képzettségi szintje is: mind több felsőfokú végzettségű szakembert alkalmaznak Hazánk gazdasága is eljutott már idáig; az ipari létszám fokozatos állandósulása mellett mintegy százezerrel csökken néhány év alatt á mezőgazdaságban Kendéiét az élelnrszeroazáa* ságban dolgozó középfokú szakemberek továbbképzéséről A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter rendelettel szabályozta az ágazat területén dolgozó középfokú szakemberek továbbképzését. A rendelet szerint a mezőgazdasági, az élelmi- szeripari, az erdőgazdaság- es faipari, a mezőgazdasági gépipari és a földügyi továbbképzést szakosítják, s mintegy 50 ezer középfokú szakember továbbtanulását, oktatását teszik lehetővé. Az oktatási programot a MÉM mérnök- és vezetőképző intézete fogja össze; az oktatás színhelyéül az élelmiszer-gazdasági középiskolákat, oktatási intézményeket, illetve több vállalati központot jelöltek ki. A rendelet előírta, hogy az üzemek es a vállalatok évente továbbképzési tervet kötelesek készíteni. A megyei tanácsok illetékes szakigazgatási szervei a mezőgazdasági termelőszövetkezetek szakembereinek továbbképzését az oktatás koordinálásával segítik. A legtöbb megyében továbbképzési tanácsot hoznak létre az előírt feladatok meg- • valósítására. A MÉM illetékesei szerint a rendelet nyomán évente 7—8000 középfokú szakem bér tanul majd tovább. WH. március 17., vasárnap foglalkoztatottak száma. Jóval nagyobb viszont az úgynevezett tercier ágazat, vagy más néven harmadik szektor, az „infrastruktúra”, a szolgáltatások létszámigénye. Itt még a fejlődés későbbi szakaszában sem csökken számottevően a szívóhatás, mert egy sor tevékenységben egyszerűen nem helyettesíthető az ember. Nálunk ez az ágazat a következő ötéves tervben úgy alakul, hogy a kereskedelem, az egészségügy és a kulturális ellátás területén lesz nagyobb arányú létszámnövekedés, a közlekedés fejlesztésében már nem tapasztalható ilyen mértékű munkaerőigény. 1980-ig egyébként várhatóan az összes foglalkoztatottak 70 százaléka a harmadik szektorban dolgozik majd. Nem kevésbé érdekes kérdés az sem, hogy állandóan tökéletesedő, mindig hatékonyabb gazdálkodásunkban hogyan alakul az alkalmazottak, illetve az adminisztratív létszám aránya. Szintén általános tapasztalat, hogy a fejlődés magával hozza az alkalmazotti létszám fokozatos növekedését. Hazánkban ez a folyamat as új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta gyorsult meg: új munkakörök születtek, mint például az üzemszervező, árelemző, piackutató, reklámszakértő, s az itt foglalkoztatottakat mind „ad- minisztratív"-ként tartja számon a statisztika. Szükség van rájuk a gazdaság új szerkezetében, persze csak akkor lehet helyes arányt kialakítani, ha alapos felmérések, vizsgálatok előzik meg a döntéseket. Mindent összevetve, ■ a jelenlegi magyar viszonyokat nézve azonban egyértelműen elmondhatjuk: a mi fejlettségünk nem indokolja az adminisztratív létszám mostani nagy arányát. Igen sok a párhuzamos tevékenység, az ügyvitelgépesítést nem követte megfelelő szervezés, a munkaerő-gazdálkodás fogyatékosságai miatt nem megfelelő a hatékonyság és még — Megindultak a dinnyések. Néhány nap alatt közel háromszáz család kerekedik fel' Csányban, hogy szeptember végéig az ország különböző tájain táborozzon! — ezzel fogadott minap Szilas József községi, tanácselnök. — Ami azonban újdonság: igen sokan viszik magukkal a házukat No, nem az igazit Hanem amit a tél folyamán műanyag lemezből, üveggyapot szigeteléssel, elkészítettek. A különböző elemeket kocsira pakolják, s ötven, vagy kétszázötven kilométerrel odébb összeszerelik. Lassan befellegzik a nádkunyhóknak. Nagy Lászlóék Bala- tonendréden valóságos kis palotát raktak le a termelő- szövetkezet dinnyeföldjén. Még autógarázs is van benne... Hogy mibe kerül egy- egy újféle vándorház? Akad, aki néhány ezer forintból kiállítja Mások tíz—tizenöt- ezret ráköltenek. De azt mondják, megéri. Kulturált körülmények között tölthetik a munkás hónapokat... Legtöbb csányi dinnyés egyébként Hevesen, a Rákóczi Termelőszövetkezetnél kötött ki. Harmincnál is többen vannak. Közöttük olyan tapasztalt „menők”, mint Kovács Lajos, Kiss Tibor, Bártfai Zoltán... ★ Rat György, a Búzakalász Termelőszövetkezet kertészeti üzemágának vezetője, a 3300 lelkes község megyei tanácstagja, egészen másféle hírrel fogad bennünket. ★ — Tiliczki József ország- gyűlési képviselővel, Ferenc Jenő párttitkárunkkal, s Morvái István tanácstitkárral nemrég a megyei tanácsnál jártunk, ahol Fekete Győr elvtárs fogadott bennünket. Elmondtuk, hogy semmi kulturálódási lehetősége nincs a falunak. A mozi, a kultúrház életveszélyes állapotban van, le kellett zárni. Építtetni szeretnénk. üeftetae aseoM öswáfete a hiányosságokat A mostani helyzeten változtatni viszont csak fokozatosan lehet a létszámcsökkentésről hozott központi döntések zavarokat okoznának. Szüntelenül változó képet mutató népgazdaságunk munkaerőgondjaihoz az előbbiekkel együtt hozzátartozik • fluktuáció, a munkaerő- vándorlás is. 1970—71-ben ez nálunk Igen nagy méreteket öltött egy sor vállalat került kritikus helyzetbe miatta Tavaly viszont már gyakorlatilag megszűnt a kárt okozó vándorlás, nem érte el az 1967. évi szintet sem. A munkaerő-kínálat bővítésének egyébként nagyobb vállalati lehetőségei is lennének. A pályaválasztási tanácsadók munkája évről évre eredményesebb, javul a fiatalok pályára irányításának hatékonysága Persze, azt is tudomásul kell venni, hogy a pályatévesztés szintén gyakori. Hiba lenne adminisztratív akadályokat gördíteni a kezdő évek „szerencsét próbálása” elé, hiszen — különösen a műszakiaknál — nagyon nehéz szétválasztani a tehetségük következtében nagyobb vállalkozó kedvű fiatalokat a vándormadaraktól. Átgondolt, módszeres szakmai nevelésre van szükség a munkahelyeken, s akkor majd valóban kicsiny lesz « fluktuáció. Miért kell már napjainkban is többet foglalkozni a munkaerőigények hosszú időre szóló előrejelzésével? Oktatási rendszerünket szintén az állandó változás, módosulás jellemzi. Ügy tűnik, a jövőben a mostaninál is fontosabb szerepe lesz az oktatásnak, a szakember- képzés színvonalának a jobb, eredményesebb gazdálkodásban. Még rugalmasabban alkalmazkodni az igényekhez, az élet követelményeihez; s mivel a hasznos változtatások hatása úgyis csak évekkel később érezhető — nem lehet azokat elég korán elkezdeni.;.Hekeli Sándor Á hetesztendős álomból most ébredő csatorna gyökeresen megváltozott világgazdasági helyzetben — az előzetes tervek szerint július elején — kezűi meg újra működését A csatorna eddigi történetét a nagy, drámai összecsapások jellemezték, amelyekben a világgazdasági tényezők csak másodlagos szerepet játszottak. Ha a világnak szerencséje van — az újjáéledő csatorna gondjai elsősorban gazdasági jellegűek lesznek. Igaz, ezek nem kis gondok. A lényeges változást abban lehet összefoglalni, hogy hét év alatt a világ tengeri teherszállítása óriási változásokon ment keresztül. Ezeket a változásokat éppen az kényszerítette ki, hogy a Szuezi-csatorna kiesése felborította a nemzetközi tengeri kereskedelem legfontosabb útvonalainak egyensúlyát A Perzsa-öbölből Londonba vezető út megkétszereződött A Perzsa-öbölből a legközelebbi szovjet kikötőig, Ogyesszáig vivő útvonal 40 százalékkal lett hosszabb és ugyanennyivel növekedett a tengeri szállítás távolsága Tokió és Rotterdam (tehát a Távol-Kelet legnagyobb exportáló országa és a legnagyobb nyugat-európai kikötő) között! Különösen érzékenyen érintette természetesen a Szuezi- csatorna kiesése az olajszállítást. 1966-ban, az utolsó esztendőben, amikor Egyiptom még zavartalanul irányíthatta a csatorna forgalmát, 176 millió tonna olajat szállítottak a csatornán keresztül. A Perzsa-öböl országaiban hajóra rakott olaj 36 százaléka ezt az útvonalat vette igénybe (emellett a csővezetékek játszottak különösen nagy szerepet.) A csatorna lezárása után ez az egyensúly felborult. A Közép-Keletről Nyugat-Eu- rópába áramló olajnak körül kellett hajóznia egész Afrikát. Ez forradalmat idézett elő a nagy tankhajók építésében. A jóval hosszabb Afrika körüli út természetesen lényegesen megdrágította az olajszállítás költségeit. Ennek az ellensúlyozására erőltetett í ütemben megkezdték az óriási, 200 ezer tonnás és annál is nagyobb, úgynevezett „szupertankhajók” építését. Így egyetlen úton óriási mennyiségű olajat lehet szállítani, ami lenyomta a költségeket és kiegyenlítette az Afrika körüli út hosz- szúsága miatt okozott veszteséget. A Szuezi-csatorna újjászületésének legnagyobb gazdasági kérdőjele ily módon az: hogyan alakul majd a csatorna és a mammut- tankhajók gazdasági párbaja? Jelenleg a Szuezi-csator- na maximálisan csak körülbelül 70 ezer tonnás hajókat tud átbocsátani. Az egyiptomi kormány már 1968-ban nagyszabású terveket készített a csatorna ki- szélesítésére. Ezeket a terveket a háborúk szele elsöpörte — most azonban újra előveszi őket A történelmi drámák ismertetése után érdemes egy kissé a számok felé fordulni, hogy megértsük az újjászülető csatorna dilemmáját. Előzetes becslések szerint 1980-ban a Perzsa-öböl környékének országai körülbelül másfél milliárd tonna olajat termelnek majd. Ebből 1,3 a személyforgalom mellett ezen az úton bonyolódik le minden csányi termék elszállítása, s itt érkeznek községünkbe a különböző iparcikkek, amelyek az ellátást szolgálják. Politikai kérdés tehát az út megépítése, mint ahogyan annak tekintjük az egyéb fejlesztési feladatokat, így a kultúrházat, óvoda- bővítést, s a belterületi utcarendezést. Az utóbbira félmillió forint támogatást kaptunk a megyétől, s az Arany János utca burkolata készül el belőle. ★ Később kiderül, hogy nem csupán nőnapi megemlékezés vendégei vagyunk az egykori Halász-kastélyban. Huszonöt esztendővel ezelőtt költöztek be ide az első elaggottak, magukra maradottak, hogy öregkori árvaságukban az állam, a társadalom segítőkészségét élvezzék. Eljöttek erre az alkalomra kis műsorukkal az óvodások, valamint Czétő József tanár bácsi dalosai, muzsikusai, s itt van az intézmény szervezője életre hívója, Kecskés Józsefné, a járási hivatal főelőadója. Juhász Árpád, a nőnapi szónok, őt is köszönti, amikor az otthon lakóihoz szóL Es ahogyan minden ráncos arcú, fejkendős nénike előtt ott az ünnepi gyümölcs, bor. sütemény, Gyöngyösi Erzsébet otthonvezető neki is juttat a hála, a köszönet virágaiból. — Teheti ezt annál inkább, mivel Kecskés Józsefné, a járás öregeinek Marikája, ezúttal búcsúzni jött Csányba. Huszonhat esztendő emlékeivel megrakodva nyugalomba készül, hogy átadja helyét a fiatalabbaknak. A gratnlációval mi sem maradunk el. Jó egészsége* kívánunk neki. S örömet az unokákban, akik most már egész szívét bérelhetik. _ Moldva^ Győző mfflíárdot tengeri étm keD szállítani. Figyelembe véve azonban a mammui-tankhajók időközben történt előretörését, az említett mennyiség szállításához szükséges nyolcszáz hatalmas tankhajóból mindössze kétszáz tudná használni a csatornát. Még egy igen érdekes érvet kell említeni. A mammut- tankhajón a szállítási költségek viszonylag annyira olcsók, hogy egy 250 ezer tonnás óriás hajó, egész Afrika megkerülésével, olcsóbban szállít Nyugat-Európába egy tonna olajat, mint a lényegesen rövidebb szuezi úton hajózó 70 ezer tonnás tankhajó. A megoldás kézenfekvő: a Szuezi-csatorna gazdasági jövője az új helyzetben azon áll vagy bukik: alkalmassá tudják-e tenni az óriás tankhajók áthaladására! Ez technikailag teljesen megvalósítható. Végrehajtásához a jelenlegi számítások szerint körülbelül 6—8 esztendőre és több száz millió dollárra van szükség. Ez az újjászülető csatorna előtt álló gazdasági gondok lényege. Van a kérdésnek egy világpolitikai és hadászati oldala is. A Szuezi-csatorna megnyitása, inajd kibővítése azt jelenti, hogy szovjet hadihajók gyorsabban juthatnak el a Fekete-tengerről a Perzsa-öbölbe vagy az Indiai-óceánra. Ugyanakkor az amerikai földközi-tengeri flotta hajói előtt is megnyílik ez a lehetőség. Külön tényező, hogy az amerikai flottában, annak jellege miatt, magasabb az óriási méretű repülőgép-anyahajók aránya. Ez azt jelenti, hogy a Szuezi-csatorna kibővítése, minden kereskedelmi tényezőtől függetlenül, hadászati- lag is érdeke az Egyesült Államoknak! Meg kell azonban jegyezni, hogy az utóbbi időben a Szovjetunió haditengerészeti erői is nagyméretű helikopterszállító anya- hajókkal bővültek. Az említett politikai és katonai tényekből eredő következtetések világosak. Nevezetesen: az újjászülető csatorna világgazdasági feladatainak ellátása mellett csak akkor tekinthet békés jövő elé — ha a világpolitikában a jelenleginél is határozottabban kibontakozik az enyhülés légköre és mindenekelőtt a szélesebb körű szovjet-amerikai együttműködés. A hajdani „Fáraók csatornája”' viharos történetének új szakaszához érkezett. És egyben válaszúihoz is: az enyhülés és a világbéke elemi érdeke, hogy a csatorna történetét a jövőben ne a hadügyminisztériumok térképészeti szobáiban írják, s a földkerekség talán legfontosabb vfziútja a békés kereskedelem ösvénye legyen. Több mint egy viharos évszázad után a Szuezi-csator- nának erre szüksége van. fVége.) Csányi március Természetesen úgy, hogy mi is besegítünk. Ki pénzzel, ki társadalmi munkával... A válasz: máról holnapra nem megy, de a következő ötéves terv elején komoly támogatást nyújt a megyei tanács. Amivel lehetővé válik a kétszintes kulturális központ létrehívása... Az előkészületekhez mi már hozzá is kezdünk. A lakosság összefogásával nyár végére lebontjuk a régi hodályt, hogy helyet teremtsünk az újnak ... Ehhez még csak az kívánkozik, hogy szeptemberre huszonöt férőhellyel bővül az óvodánk. Az átépítést tanácsi felújítási keretből pénzeljük, berendezéséhez pedig az állami gazdaság, a termelőszövetkezet és az ÁFÉSZ nyújt anyagi segítséget. ★ Ha már szóba került a fogyasztási szövetkezet, nem mulasztha'tuk el a találkozást Zölei János ügyvezető elnökkel, aki éppen az igazgatósági ülés előkészítésével foglalkozott. — Ma este vitatjuk meg a részközgyűlések tapasztalatait, s intézkedünk a soros feladatokról. Tagjaink különösebben nem marasztaltak el bennünket Legfeljebb azt fájlalták, hogy nagyobb arányú fejlesztést még az idén sem valósíthatunk meg. Egymillió forinttal ugyanis érdekéitek vagyunk az Egerben épülő szövetkezeti áruházban ... Persze, igyekszik az ember megkeresni a kiskaput. Így kimódoltuk, hogyan lehetne mégis előre lépni. Rendelkezünk némi tartalékkal, abból hajtunk végre korszerűsítést. A községben nincs egy rendes szórakozóhely, ahol zene mellett elpoharaz- gathatnának, megvaaoráz- hatnának az emberek. Ezen változtatunk az idén, mégpedig a bisztró teljes belső átalakításával. Vagyis év végére étterme lesz Csány- nak... Am} egyéb elgondolásainkat illeti, közülük a zöldségprogram kínálkozik említésre Tavaly a háztáji kiskertekből kétmillió forint áru vegyes zöldséget vásároltunk össze, s juttattunk él a városi lakosságnak. Hatvanöt vagonnyi árura 1974-ben is számítunk, ami jelentősen hozzásegíthet bennünket 22 millió forintos árbevételi terv teljesítéséhez. ★ A szociális otthon hangulatos, bensőséges nőnapi ünnepségén találkoztunk a községi pártszervezet titkárával, Ferencz Jenővel, aki néhány esztendő alatt igen termékeny munkakapcsolatba került Csány különböző intézményeivel, s a politikai feladatok, célkitűzések mellett figyelemmel kísér minden gazdasági, társadalmi törekvést. Látogatásunk alkalmával észrevehetően elégedett volt. — Termelőszövetkezetünk, állami gazdaságunk, de az egész falu lakossága szempontjából is érdeklődést keltő beruházások indultak el a napokban. Megkezdődött a Csány és Hatvan közötti út teljes rekonstrukciója, ami államunknak közel ötmillió forintjába kerül. A küenc kilométeres pálya jelentős szakaszán már terítik a zúzalékot, szélesítik a burkolatot, hogy helyet adjanak a bitumenes leöntésnek. Szinte egymást érik a KPM teherautói, s az útszakaszra érkeztek a különböző munkagépek. Ha továbbra sem csökken az iram. nem futunk ki az esztendőből, s közvetlen kaocsolata lesz a községiek Hatvannal. Különösen azért sürgető számunkra ez a munka, mer*
