Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)

1974-03-01 / 50. szám

T utörlők o»i. külpolitikai kommentárunk Lahore után HATVANEZER SZEMPÁR szegeződött február 22-én í reggel a pakisztáni főváros, messzeföldön híres badzsani) mecsetjébe tartó 30 iszlám államfőre, akik csúcskonferen- 5 ciára érkeztek Lahoréba. Talán van abban valami szimbó-5 likus, hogy a reggeli imára érkezők közül a tömeg Jasszer) Arafátot, a Palesztinái Felszabadítási Mozgalom vezetőjét] részesítette a legmelegebb fogadtatásban. E spontán meg­nyilvánulás alighanem a királyok, államfők és miniszter-] elnökök által képviselt 37 ország többszázmillió lakosának J a véleményét, óhaját is tükrözte: közös erővel el kell érniJ az összes megszállt arab terület felszabadítását, s a fejlő-$ | dő országoknak össze kell fogniuk, hogy meg tudják vé-J s deni érdekeiket a nagy olajfogyasztó tőkés államokkal < > szemben. > Az összefogás azonban feltételezi az országok közötti 5 egyetértést és harmóniát. Bizonyára így gondolkoztak azok < > az arab államférfiak is, akik csatlakozva India álláspont-i > jához azt javasolták Bhutto pakisztáni miniszterelnöknek: ] l haladéktalanul ismerje el Bangladest, hogy annak képvi-1 j selője is részt vehessen a csúcstalálkozón. A pakisztáni ] i miniszterelnök kormányának tagjaival és a parlament el- < < érhető képviselőivel folytatott villám-konzultáció után aj \ televízió nyilvánossága előtt bejelentette: kormánya elis­? meri Bangladest Félóra múlva ünnepélyes keretek közötti j megnyílt a 38 iszlám ország állam- és kormányfőinek < csúcskonferenciája. A bangladesi delegáció Mudzsfbur Rahman sejk mi-< niszterelnök vezetésével csak másnap érkezhetett meg aj konferenciára. A késésért kárpótolta őt az ünnepélyes fo-< gadtatás. A pakisztáni főváros repülőterén Bhutto mi­niszterelnök fogadta, s a szó szoros értelmében keblére] ölelte a bangladesi kormányfőt Ezzel is jelezte, véget ért] a két ország között 1971 óta tartó ellenségeskedés. A ze­nekar Banglades himnuszát játszotta, a szél a bangladesi] és pakisztáni zászlót lobogtatta. Pakisztán elfogadta a rea-< litást E KITŰNŐ KEZDET ÜT AN már Igazán semmi sem] állhatott a sikeres tanácskozás útjába. S amint a véget érti csúcskonferenciáról szóló tudósításokból, s az első kom-] mentárokból is kitűnik: a tanácskozás részvevői hasznos] munkát végeztek. A tanácskozásról kiadott közös közleményt aláíró, j mind a 38 ország, kötelezettséget vállalt, hogy hatékonyan] támogatja az arab országoknak a megszállt területek fel- \ izabadítására irányuló erőfeszítéseit. A deklaráció a to- < ábbiakban megállapítja: a palesztin nép nemzeti jogai­nak a helyreállítása, az igazságos és tartós közel-keleti bé- íe megteremtésének alapvető feltétele. Kelet-Jeruzsálem j ;érdésében sem fogadnak el olyan megoldást, amely nem < ziintetné meg a város izraeli megszállását A deklarációi égül hangsúlyozza: véget kell vetni a fejlődő országok] izsákmányolásának, ugyanakkor biztositani kell, hogy S zók teljes mértékben rendelkezhessenek természeti kin-! ;eik és erőforrásaik felett A LAHOREI CSÜCSKONFERENCIA tehát nagy je- ] íntőségű, antiimperialista határozatokat hagyott jóvá, és! icdig egyöntetűen. E határozatok a fejlődő országok teljes] .azdasági függetlenségéért folytatott harc alapjául szolgál-! natnak, s erősítik a szóbanforgó országok egységér, előse- i gítik a közel-keleti konfliktus igazságos rendezését < VAAAAAAAAAAWAAAAAAAAAAAAAAAAAAA/WWWWW/4AAA/WiAVWbSVVVV>é Katonai enyhülésnek ke!! jönni© Európában Oltványi Ottó, az MTI tu­dósítója jelenti: A közép-európai haderő- és fegyverzetcsökkentési tárgya­lások csütörtöki plenáris ülé­sén a kanadai küldöttség ve­zetője, George K. Grande fejtette ki kormányának ál­lásfoglalását. Az ülésről nem adtak ki közleményt, de annyit közöltek a tudósítók­kal, hogy a legközelebbi tár­gyalást a jövő héten rende­zik. A Hofburg sajtóközpont­jában a bolgár álláspontot tartalmazó kommentárt hoz­tak nyilvánosságra. A Szófia sajtóügynökség kommentár­ja hangsúlyozza, hogy a Bécs- ben folyó tárgyalásoknak az a feladatuk, hogy a politikai klíma javulásával katonai enyhülést valósítsanak meg Európában. A bolgár kommentár töb­bek között kitér a nukleáris fegyverzet csökkentésének fontosságára is. „A bolgár nép a bécsi tár­gyalásokon lehetőséget lát arra, hogy a nukleáris ve­szélyt mérsékeljék. Jogos az a várakozása, hogy a részt­vevő 19 állam egyetért ennek a fegyverfajtának a csök­kentésében is. Várható, hogy éppen abban a térségben, amelyben a katonai konfron­táció különösen nagy, Euró­pa szívében, katonai enyhü­lést valósítanak meg. A Kö~ zép-Európában végrehajtan­dó csökkentés sikerei kihat­nak a szárnyakra is, kato­nai enyhülést hozna egye­bek között a Balkánra. Ennek érdekében konkrét és reális javaslatot tett a Szovjetunió, az NDK, Len­gyelország és Csehszlovákia. Azok a nemzetközi tárgya­lások — folytatja a bolgár kommentár —, amelyek je­lenleg Becsben folynak, ak­kor hozhatnak pozitív ered­ményeket, ha a döntések egyik fél számára sem jelen­tenek egyoldalú előnyöket. Hailé Szelasszié új kormányfőt nevezett ki Hailé Szelasszié etióp csá­szár délután rádióbeszédben jelentette be a nemzetnek, hogy új kormányfőt nev jzett ki, és a korábban jelzettnél magasabb zsoldemelést ad a katonáknak. Egyiptom és az USA. helyreállítja diplomáciai kapcsolatait Anvar Szád at egyiptomi elnök Kissinger amerikai kü­lügyminiszterrel folytatott megbeszéléseinek befejezté­vel csütörtökön bejelentette: Egyiptom és az Egyesült Ál­lamok úgy határozott, hogy helyreállítja a teljesértékű diplomáciai kapcsolatokat. Szadat elnök egyúttal kö­zölte, hogy kairói látogatásra hívta meg Richard Nixomt. Az új miniszterelnök En- dalkacsev Makkonen, volt posta- és közlekedésügyi mi­niszter. Az uralkodó ezen­kívül bejelentette, hogy a közlegények havi fizetését nem 100, hanem 112 etióp dollárra (56 amerikai dollár) emeli. An»ol Hideg időben, csípős szél­ben, mégis nagy arányú vá­lasztási részvétel jegyében folytak csütörtökön az álta­lános választások Nagy-Bri- tanniában. A szavazóhelyi­ségeket reggel hét órakor nyitották meg, este tíz óra­kor zárják, s nyomban utána a 635 választókerületben a helyi közigazgatás és ban­kok apparátusából kiváloga­tott szavazatszámlálók meg­kezdik a hajnali órákba nyú­ló munkájukat. A közvéleménykutatások a szavazás előestéjén a követ­kező képet mutatták: Gallup intézet: konzerva­tívok 39,5 százalék, munkás­párt 37,5, liberálisok 20,5 százalék. Brezsnycv fogadta K"on Bahrí LEZAJLOTTAK hát a császári aranylakodalom fé­nyes ünnepségei Japánban: az eddig százhuszonnégy ural­kodót felvonultató dinasztia történetében ez volt az első eset, hogy a császári pár a trónon érte meg házasságá­nak ötvenedik évfordulóját Az udvar jó taktikai érzéké­re vallott,, hogy nagy nyilvá­nosságot biztosítottak az oszakai Szeicsi Isikava nyug­díjas biztosítási tisztviselő családi ünnepének is, ez a házaspár ugyanis Hirohito császárral és Kuni Nagako hercegnővel együtt ülte meg aranylakodalmát... Amint az aranylakodalom előtt és után a házasság hét­köznapjai zajlanak, úgy a japánok érdeklődése is ha­marosan visszakerült a meg­szokott kerékvágásba. A té­mák között ott szerelep az időjárás, az európai konti­nensen tapasztalható enyhe­séggel szemben az idei tél szokatlanul keménynek bizo­nyult a távol-keleti szigetvi­lágban. Az előrejelzések ugyanakkor forró tavaszt jó­solnak, legalábbis politikai- m-teorológiai értelemben, s a japán dolgozók hagyomá­nyos tavaszi offenzívája már­is megkezdődött. A japán viszonyokat mesz- sziről szemlélőnek talán meg- leoetést is okoz az a nyugta­lanság, amely a felkelő nap országát ezekben a hetekben eltölti s az a rendkívüli he­vességű belpolitikai küzde­lem, amely kibontakozott. Japánt ugyanis a „gazdasági csoda” mintaországának tar­tották, s a fejlett tőkés or­szágok sorában valóban ki­tűnt páratlanul gyors növe­kedési ütemével. Gazdasági japán s Arany !akoc!a!om után 1874. március U> jiéntek szaktekintélyek szinte éven­ként jövendölték be a japán konjunktúra fékeződését, de a valóság minden alkalommal rácáfolt véleményükre. AZ ELMÚLT ÉV ŐSZE óta azonban minden nagyobb számban kerültek és kerül­nek homokszemek a japán gazdaság eddig zavartalanul működő fogaskerék-rendsze­rébe, Az inflációs spirál me­redeken halad felfelé és túl­lépett minden korábban meg­engedhetőnek tartott mérté­ken; az idén 13—14 százalé­kot is elérhet az árak emel­kedése. Ha számottevő mun­kanélküliségről még nem is szólhatunk, a japán sajtó el­ső ízben húzza meg a vész­harangokat. A konjunktúra helyett mind többször sze­repel a visszaesés, vagy fino­mabban a lassulás, tempó­váltás kifejezése. Sokan az energiaválsággal hozzák kap­csolatba a nehézségeket, amiben van igazság, hiszen a japán gazdaság gyenge pontja a hazai nyersanya­gok csaknem teljes hiánya. Valójában az olajkrízis in­kább csak előrehozta és ki­élezte egy mélyebb válság jelentkezését A dolgozók tavaszi offen­zívája ilyen körülmények kö­zött annyit jelent, hogy száz- nyolcvan szakszervezeti és szakmai szervezet, nyolc és fél milliós tagsággal, közös küzdelmet kezdett követelé­sei teljesítéséért. Ezek között az inflációt kiegyensúlyozó béremelés, valamint más munkáskövetelések teljesíté­se szerepel. A harci szakasz során március elsején lép­nek sztrájkba a vasutasoké« postások, a hónap közepén a vasasak és é^ítőmunkáeok, április 5-én a magántisztvi­selők, s a mozgalom így hul­lámzik tovább. A Tanaka- kormány mindenképpen sze­retné leszerelni az elégedet­lenséget, a gazdasági célki­tűzések mellett ugyanis po­litikai jellegű kívánságok is felmerülnek. Ez pedig már a forró nyarat vetíti előre. Va­lószínűleg júliusban felsőhá­zi választásokra kerül sor Ja­pánban. Figyelembe véve a közigazgatási választások eredményeit (a hat legna­gyobb városban, Tokióban, Oszakában, Nagoyában, Kio­tóban, Yokohamában és Ko- béban az eilenzék szerzett többséget), reális lehetőség­nek látszik az abszolút több­séggel rendelkező liberális- demokraták veresége. Ez minden bizonnyal egy rend­kívüli parlamenti választás kiírását hozná magával. Az ellenzéki pártok — kommu­nisták, szocialisták, szociál­demokraták, s a Komeito- buddhisták — máris tárgyal­nak egy népi koalíció távla­tairól, jóllehet ehhez sok né­zetkülönbséget kell áthidal­niuk egymás között is. A BELPOLITIKAI GON­DOK láttán Tanaka minisz­terelnök hajlamos arra, hogy követve más példákat, külpo­litikai sikerekkel ellensúlyoz­za tekintélyvesztését. Az el­telt két esztendő során több világ körüli utat tett, s járt Washingtonban, Moszkvában Pekingben, a Közös Piac né­hány országának fővárosá­ban, valamint öt délkelet­ázsiai államban. Ezek az uta­zások azonban csak részle­ges eredményekkel járhat­tak. A nyugati táborban ép- penhogy megkezdődött a ha­talmi yieaoityofc Air araad*; Leonyld Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára a Kremlben fogadta Egon Bahrt, a Német Szövetségi Köztársaság tárcanélküli mi­niszterét A képen: Brezs­nyev (jobbról) és Bahr kéz­fogással fidvözll egymást zödése 8 jóllehet Tokié vi szonylag csendben ülte végig a washingtoni olajkonferen ciát, ellentéteit még nem tudta megoldani az Egyesült Államokkal és Nyugat-Euró- pávaL (Japán természetesen nem ellenzi a többi fejlett tőkés országokkal való szö­vetséget, de a vita azon van, hogy ki kinek a hátára áll­jon, kinek az érdekei érvé nyesüljenek a másik rová sara.) A „kínai nyitás”, ami­től annyit reméltek Japán­ban, lelassult s a zavaros kí­nai belpolitika kérdésessé te­heti a további haladást A Szovjetunió kész a kölcsönö­sen előnyös együttműködés­re, ezt Tanaka előtt is ki­fejtették Moszkvában, de eh­hez egyértelmű elhatározás szükséges Japán részről is. (Nyilván különböző gazda­sági feltételállítások, vala­mint a területi követelések fenntartása az úgynevezett „északi területek” tárgyában, nem segítik a közeledést.) Maradt a délkelet-ázsiai kör­út, s ez okozta a legnagyobb fiaskót, különösen Thaiföldön és Indonéziában valóságos tömegfelkelésre került sor a japán látogatók megérkezé­sekor. Tanaka útjának ered­ménye mindössze egy elha­tározás volt: felül kell vizs­gálni Tokió politikáját eb­ben a térségben... A KÖZVÉLEMÉNY-KU­TATÓ intézetek a japán kormány eddigi népszerűt­lenségi csúcsáról tudósítanak. S az aranylakodalom után keserves napokat írnak Ja­pán és a liberális-demokrata kabinet „házasságában.. ma Ervia -+■ (Népújság-telefoto — —MTI—KS.) AP De Gaulle: Háborús emlékiratok Franciaország volt az esz­ményképe, de ö nem volt mindig eszménykép a fran­ciák előtt. Nimbusza sem­mit nem kopott a múló évek során, mint katonáé, ö ma­radt és marad is a Francia- országot felszabadító küzde­lem vezéregyénisége. Mint politikusról, megoszlanak a vélemények. Tulajdonképpen ez a ket­tősség teszi nagyon izgal­mas és eredeti olixismánnyá De Gaulle emlékiratait. Sze­mélyes sorsának története kordokumentum, és így nem választható el Franciaország sorsától. Még szubjektiviz­musa, francia imádata is ezt a célt szolgálja: Franciaor­szágot csak mint európai vezető hatalmat tudja el­képzelni, sőt egész Európa nem lehet boldog, elégedett, gazdag és konszolidálódott a franciák vezető szerepe nélkül. Reálpolitikájából francia és személyes szuve­renitásából fakad, hogy szö­vetségeseivel is gyakran szembefordul, ha úgy érzi, kötöttségei már az önállóság rovására mentek. A könyv 1940—46-ig azt a periódust tárgyalja mindenekelőtt, amely De Gaulle életének is kiemelkedő korszaka volt. S periódus történelme, esemé­nyei és De Gaulle itt vállalt szerepe nálunk is inkább is­mertek tevékenységének há­rom évtizedéből. Az olvasó számára termé­szetesen az írás beszél — elsősorban az a kérdés me­rül fel, mennyiben érdekes, újat adó nagy kortársainak emlékiratai mellett ez az ol­vasmány, a nagy francia em­lékiratai. Tényanyaga rész­ben kétségtelenül ismert, hi­szen nagy kortársaihoz ha­sonlóan ő is ugyanazoknak az időknek volt szemtanúja és résztvevője. Ám a de- gaulle-i stílus egyéni ét speciális, látásmódja is kü­lönbözik számos esemény megítélését illetően kortár­saitól. S emellett maga tt stilus is nagyvonalú és szug- gesztív. Az emlékiratokat kedvelők számára valóságos csemege, A kötet gondozót, az elő­szó szerzői, gondot fordítot­tak arra, hogy az olvasó fel- készülten induljon és otthon érezze magát a korban és a degaulle-i atmoszférában egyaránt. Dél-vietnami helyzetkép A saigoni kormányzat az összes érdekelt felekre im­már több mint egy éve kö­telező érvényű dél-vietnami tűzszünet betartásának már a látszatát sem próbálja meg­őrizni. Nyugati haditudósítá­sok szerint a Thieu-rezsim hadserege csütörtökön pán­célos, légidesszant és ranger- alakulatok bevonásával „két­ágú” offenzívát indított a Saigontól északra fekvő tér­ségben. az Egri Ruhaipari Szövetkezet mintaboltja Eger, Dobó u. 30. sz. alatt Különleges női és férfi kabátok, fiú és férfi iltönyök nagy válasz é.ban kaphatók reklám­áron.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom