Népújság, 1974. március (25. évfolyam, 50-76. szám)
1974-03-01 / 50. szám
Tudományos alkotóműhelyek vidéken Az egri vincellérek modern utódai Az üvegházban már tavasz van. Molnár János Igazgató-kutató és Bereznai Lászlóné szőlész-technikus metszést végez. Hazánk egyik legnagyobb múltú borvidékén, Egerben, a Lenin út végén áll egy régi épület. Megkopott falai több mint 75 évesek. Itt hívta életre a valamikori földművelésügyi irányzat a mai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet Tájkutató Állomásának jogelődjét. E régi falak között működött egykor a Központi Szőlészeti Kísérleti Állomás és Am- peológiai Intézet. Abban az időben, az országosan pusztító filoxéra- vész után az új telepítések meggyorítására Egerben vincellériskolát is létesítettek, amely a Jiiai kutatóintézet elődjével együttműködött. Feladata volt a századforduló táján az egri és a Mátra a'ji borvidéken az új ellenálló szőlőfajták kiválasztása és elterjesztése. Segítették a szölőrekonstrukció szakszerű irányítását, a növényvédelem, a feldolgozás és a jó pincekultúra kialakítását. Az akkori intézet tanárai, akik egyben a kísérleteket is végezték — oktatták a XX. század elejének szőlész-borász szakmunkásait. Ezenkívül tanfolyamokkal és gyakorlati bemutatókkal is segítették a szőlősgazdákat. A valamikori ősök nyomdokain haladva immár több mint két évtizede működik Egerben a Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet kísérleti telepe. A kutatók legfontosabb feladata az egri és a Mátra alji borvidéken, a helyi földrajzi és éghajlati viszonyokat jól bíró. korai érésű, bőtermő, az intenzív művelési módoknak megfelelő szőlőfajták előállítása. Az egri telepen évek óta nemzetközileg is elismert rezisztencia-nemesítést végeznek. Az elmúlt 15 esztendőben mintegy 300 szőlőfajta-jelöltet állítottak elő, amelyek közül a Zalagyöngye, az Egri csillagok és a Bornemissza „család’’ tagjai a legismertebbek. Ezek a fajtajelöltek ellenállnak a peronoszpórának és igen jó a fagytűrő képességük is. Az államilag előzetesen elismert Egri csillagok—24 és a Zalagyöngye például három év átlagában 151,6 mázsát. az Egri csillagok—28-as pedig 320 mázsát adott hek- táranként. A Királyfurmint, mely államilag szintén előzetes elismerésben részesült, abban különbözik a furminttól, hogy 8—10 nappal korábban érik, aszusodásra hajlamos, és minőségi bort ad. A borszőlő-nemesítés mellett nagy jelentőségű munkát végeznek az egri kutatók, a rezisztens csemegeszőlő-fajták előállítására is. Tapasztalatok szerint ezek a fajták olcsón ^állíthatók és gazdaságosan teremnek. A i^kreAiő íajtajelalíek közöl a Bikavér—2 bizonyult a legjobbnak. Ez bő termő, tüzes, és festékanyagokban gazdag bort produkál, amely a hagyományosan háromnégy vörös borból készülő Bikavér legjobb tulajdonságaival rendelkezik. Az egri kutatók a nemesítésen kívül szerves- és műtrágyázási kísérleteket is végeznek a szőlőkben. A kísérleti telep jól felszerelt laboratóriumában pedig a kémiai és levélanalitikai vizsgálatok eredményeire épülő tudományos talajerő-gazdálkodás lehetőségeit kutatják. A talajerő- és a tápanyag- gazdálkodás r&ódszereinek kidolgozásával speciális recepteket adnak az egri borvidéken gazdálkodó szövetkezeteknek. Szaktanácsokkal segítik elő az intenzív tőkeformák és metszési módok elterjesztését is. Részt vesznek a szőlőfeldolgozás korszerű technológiájának kidolgozásában, különösen a szőlőerjesztési és pincekezelési módszerek üzemi átadásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának tudománypolitikai irányelvei jelentősen segítették a szőlészeti és borászati kutatás további kibontakoztatását. Ennek eredményeként az egri telepet tájkutató állomássá szervezték át. Eszel feladatai kibővültek és egyre inkább igazodnak a nagy múltú egri borvidék konkrét szőlőtermesztési és borászati kultúrájának fejlesztéséhez. Emellett a KGST- programban szereplő, nemzetközileg is összehangolt szőlészeti és borászati kutatásban is részt vesznek. Cserelátogatásokkal teremtettek kapcsolatot osztrák, nyugatnémet és francia kutatóintézetekkel. Az utóbbi néhány évben sokat fejlődött az állomás nemzetközi információs rendszere is. A legfejlettebb európai, szőlőtermelő országokban elért kutatási eredményeket publikáló külföldi szakfolyóiratokat rendszeresen megkapják. Az egri borvidéken is az ország más tájaihoz hasonlóan, a gazdaságos szőlőtermesztés és borgazdálkodás megvalósítására bevezetik az iparszerű, gépesített szőlőtermesztési rendszert. Ennek elméleti kidolgozásában részt vesz az egri tájkutató állomás is. A nemesítésben a már meglevő, bevált fajtákat válogatják, különösen a borvidéknek megfelelő leányka és Medoc noir fajtákat. Segítik a gépi szüretelás és metszés kidolgozását is. A néhai vincellériskola épületét hamarosan lebontják, miután a helyén az ötö dik ötéves tervben új lakótelepet építenek. A Kőlyuk(Fotói Puskás Anikó.) lett telepén építik fel az új központi székházat. Ennek munkáihoz hamarosan hozzálátnak. 23 millió forintos beruházással 1975 végére Magyarország legkorszerűbb tájkutató állomását alakítják ki, modern műszerekkel felszerelt biológiai és kémiai laboratóriumhálózattal. Ott lehetőség nyílik majd a sző- lőoltvány-vizsgálatoktól a tápanyag-gazdálkodáson át, az élet- és kórtani kutatások, borkezelési és borerjesztési eljárások vizsgálatára. Ezekkel is szeretnének hozzájárulni a nagy múltú egri borvidék további felvirágoztatásához. Mentusz Károly Divatos szakák - hiányszakmái! Az idén valamivel több mint 128 ezer fiatal búcsúzik az általános iskolától, s közülük 122 ezret várnak a középfokú iskolák. A Művelődésügyi Minisztérium keretszámai alapján gimnáziumba 25 ezer, szakközép- iskolákba 28.700, gyors- és gépíró iskolába mintegy 7 ezer, s a szakmunkásképzőkben oktatott csaknem 170 szakmára pedig 62 ezer fiatalt vehetnek fel a következő tanévre. Gondok A számokat tekintve talán túl szép a helyzet. A számok mögött azonban továbbra is megtaláljuk a korábbi évek gondjait. A nagy választék ellenére jó néhányan nem találnak kedvükre való folytatást. Az ok: a fiatalok (jobban mondva a szülők) elképzelése nem mindig egyezik a népgazdaság igényével. A Fővárosi Pályaválasztási Intézet munkatársainak ilyen tapasztalata jól tükrözi a problémát: a fiatalok 80 százaléka alkalmazotti, 20 százaléka fizikai állományban szeretne elhelyezkedni majd az iskolák elvégzése után. Tehát ilyen képzésben igyekszik részesülni. Az üzemek, intézmények várható munkaerőigénye azonban ennek éppen a fordítottja lesz a jövőben is. Az ipar, a kereskedelem, a mezőgazdaság évről évre több, jól képzett szakmunkást igények Az utóbbi időben viszont némileg csökkent a szakmát választók aránya, s nőtt az érdeklődés a középiskolák iránt. Az 1967/68-as tanévben még 100 általánost végzett közül 36, tavalyelőtt már csak 34 jelentkezett ipari tanulónak. Gond a gimnáziumokkal kapcsolatban: csökken az ide jelentkező fizikai dolgozók gyermekeinek száma. Ezért a közelmúltban a középiskolai ösztöndíjrendszert úgy módosították, hogy a fizikai dolgozók gyerekei nagyobb anyagi, szociális segítséget kapjanak a továbbtanuláshoz. A szakmát választó gyerekek gondjai öt év óta nem változnak: nehéz bejutni a divatos ötvös, keramikus, kozmetikus, autószerelő, szállodás, tv-műszerész szakmákra. A népgazdaság gondja, hogy alig akad jelentkező a „hiányszakmákra” : hengerésznek, kovácsnak, ácsnak, asztalosnak, kőművesnek, péknek. Bár újabban már jelentkezik a hatása annak, hogy a kormány és a vállalatok jóval nagyobb kedvezményekben részesítik azokat, akik a hiányszakmák tanulására vállalkoznak. Csak 30—40 százalék A gimnáziumokban 26.600-an, a szakközépiskolákban pedig csaknem 25.500-an végeznek az idén. Ismeretes, hogy az érettségizettek nagy része tovább szeretne tanulni. Egy részük az idén is csalódni fog: csak a 30—40 százalékuk jut be a felsőoktatási intézménybe. A felvételi keretszámok ugyanis a következők: egyetemre 6460 fiatal számára van hely, a tudományegyetemeken 2260, a műszaki egyetemeken 2060, az orvosi egyetemeken 1240, míg az agráregyetemeken 900 elsőéves felvételét tervezik. A főiskolákra valamivel többet, összesen 8840 fiatalt vesznek fel az ősszel. A többiek választhatnak a szakmatanulás vagy a munkavállalás között. Még mindig kevesen vannak azok, aikik érettségivel a zsebükben szakmát kívánnak tanulni. Pedig a szakmunkásképző-intézetek évek óta 7 ezer helyet kínálnak, de csak 4—5 ezren jelentkeznek. A 63 gyors- és gépíró iskolában körülbelül 5 ezren végeznek az idén, s valamennyi végzős legalább 3—4 munkahelyi ajánlat közül válogathat. A szakmunkásképzőkben 63 ezren végeznek, s ők szinte kivét ű. nélkül munkát is vállalnak. A negyedmillió végzősből tehát több mint 140 ezer előtt nyílik lehetőség a továbbtanulásra. A többiek — 63 ezer ifjú szakmunkás, 37 ezer érettségizett és az előző évek tapasztalatai alapján 10 ezer általánost végzett fiatal — viszont a munkáséveket kezdik me;!. Szerény számítások szerint is félmillió munkahely választhatnak. (Amennyiben a vállalatok nem „tévedt'''.:" munkaerőigényük bejele' misekor, ugyanis 750 ezer üres munkahelyet jelentettek n munkaerő-közvetítő irodádnak, s azok csak negyedm5’- lió jelentkezőt tudtak küldeni.) Aiánl ólevél A gimnáziumot végzett k közül a lányok találnak könnyebben munkát: többségük irodai alkalmazottként, adminisztratív dolgozóként kezdi pályáját. Az újonnan képzett szakmunkások helyzete a legkedvezőbb: az üzemek szakmunkásigénye olyan nagy, hogy már a tanulóévek elején igyekeznek ösztöndíjakkal lekötni a gyerekeket. A kitűnő munkalehetőségek ellenére a budapesti ifjú szakmunkások 3, a vidékiek 10 százaléka nem választott, s tanult szakmájában helyezkedik el, hanem inkább segédmunkát vállal. A tsz-ek egy része ugyanis nem szívesen fogadja a kezdőket, inkább a nagyobb gyakorlattal rendelkezőket alkalmazza. Az ipari szakmákat cserbenhagyok indokai pedig: az üzemek egy részében olyan nagy a segédmunkáshiány, hogy kénytelenek többet fizetni a segédmunkásoknak, mint a szakmunkásoknak. Különösen a fiatalon családot alapítók választják legalább is 2—3 évre a magasabb keresetet. A 14 évesen munkát vállalók gondja: egészségük óvása érdekében az érvényben levő rendelkezések egy sor munkakörből kizárják őket. Ennek ellenére, s különösen az iparcentrumokban valamennyi fiatalkorú el tud helyezkedni, általában kisegítő munkakörökben és könnyű betanított munkára. Egyre több megyében & pályaválasztási tanácsadókon belül ifjúsági munkaközvetítő irodákat hoznak létre, ahol szakemberek adnak tanácsokat a fiataloknak és természetesen munkahelyeket is felkínálnak nekik. Czippán György A málTaalji lankákon Az emberek általában gyakorlati érzéknek. Ha a szocialista mezőgazdaság valamelyik üzeméről esik szó, mindjárt azt kérdezik mit tesznek ott a lakosság jobb ellátásáért? Még inkább ezt hallhatjuk Gyöngyösön, amikor a város termelőszövetkezetét, a Mátra Kincsét említik. Maradjunk hát mi is ennél a szempontnál most, amikor a tavalyi gazdálkodósukat összegezzük. Mostoha időjárás Talán már unalmasnak tűnik, amikor az időjárást vesszük elő a mezőgazdasággal összefüggésben, de tény, hogy az utóbbi években nem kényeztette el a gyöngyösi szövetkezeti gazdákat az időjárás alakulása. Tavaly a szárazság okozott nagy gondokat. Kiszórtak annyi műtrágyát, mint korábban soha. de szinte hiába. A szárazság miatt a tápanyag nem tudott felszívódni. Hasonló okból maradt el a vegyszerek gyomirtó hatása is. De a szemek nagyságát, a kalászosoknál, a kukoricánál, a szőlőnél is visszafogta a szárazság. A tőkék fürtjeinek cukortartalma is azért volt alacsonyabb a szokottnál, mert a kevés csapadék hátráltatta a biológiai folyamatokat. Ugyan így beszélhetünk a szántóföldi kertészet növényeiről, a paradicsomról, a paprikáról, a burgonyáról. A gépek is kárát vallottak a szárazságnak: a talajmunkáknál szinte betonkeménységű földet kellett feltörniük, a munkagépek valósággal szikrát vetettek a kőkemény rögökön. ÍTurcsa, da s tavaly ön*szel elvetett szemek sem keltek ki a szokott időben, éppen az eső nélküli hetek miatt, hanem csupán a tél derekán kezdtek kibújni a vékony zöld szálak a földből. Az enyhe hőmérséklet itt segített valamit. A tervezett körül Nehogy úgy tűnjék, mintha valami elszomorítóan gyenge évet hagyott volna a háta mögött Gyöngyös szorgalmas földművelő népe. Az időjárásról mint jelentős tényezőről kellett szólnunk, de az elért eredmények nem hoztak szégyent a tsz gazdáira. A kalászosok átlaga megnyugtató volt, túlhaladta azt, amit előre számítottak. Csalódást keltett a kukorica, ahogy a borsó sem adott sok örömet. Burgonyából majdnem annyi termett, ameny- nyit vártak. A paprika kivételével ugyanezt lehet elmondani a kertészeti növényekről is Gyümölcsből a ribizli és az őszibarack néhány mázsával múlta felül a tervezettet, míg a szőlő aránylag jól fizetett. A több mint nyolcvan mázsás átlag hektáronként ugyan nem kimagasló teljesítmény, de a tavalyi körülmények ismeretében, megnyugtatónak mondhatjuk. Végső soron az ember áll ott minden átlag és minden szám mögött. Azzal a szorgalmas makacsságával, amivel kutatja a jobb megoldásokat és végzi is azok szerint a munkáját a határban, a Mátra alján húzódó lankákon. Két dolgot jellemzésül: elkészítették a helybeli főiskola segítségével a talaj táp- aayagtérképét arai szinte meghatározta a trágyázás módját és mennyiségét, majdnem parcellánként. A másik: új eljárást, a szál- vesszős metszést vezették be a szőlőkben. Mindig figyelembe veszik az egyes tőkék karát és fejlettségét. Kellemes meglepetés A kertészetnél is elmondhattuk, hogy a tsz erősen figyel a város lakosságának az igényeire. De sokkal inkább vonatkozik ez az állattenyésztésre. Bár a sertéstartásra a mar- kaziakkal szövetkeztek, a gyöngyösiek továbbra is foglalkoznak sertések nevelésével, hizlalásával. A paratí- fusz miatt 1972-ben ki kellett cserélniük a teljes állományt, de tavaly már úgy utolérték magukat, hogy nemcsak a tervet teljesítették túl, hanem emelkedett az állatok átlagsúlya is. Beállítottak ötezer baromfit tojástermelésre. Itt is jó eredményt értek el, mert a tervezett 800 000 tojás helyett kereken egymilliót szedtek össze a tyúkok alól. A nyáron pedig tizenötezer pecsenye csirkét vittek a piacra. A meglepetések sorából is kiemelkedik a közös sertéstelep. Közel kétmilliós veszteségre számítottak tavaly, a tény pedig közel egymilliós eredmény, nyereség lett. A telep több mint kétezer sertést adott 1973-ban, az év végi leltára pedig 5 866 állatot mutatott ki szám szerint. Teljes benépesítést. Gépek és emberek Ma már egyre több a gép a gyógy ősi tez-beu ts, egjpxs fontosabb szerepet kap az ember is az irányításban, a szervezésben, 8 korszerű művelési módok V?rjesztésében. Sokat segített az a tény, hogy a gépüzem megfelelő körülmények közé került. A téli nagyjavításokba bevontak traktorosokat is. Ezzel nemcsak a munkát gyorsították meg, hanem a gépek kezelőit is érdekeltebbé tették a gépek gondozásában. Céljuk a zártrendszerek kialakítása, ami ugyan sok költséggel jár; mire elérik, időbe is telik jócskán, de az élet feilődése, alakulása ezt követeli meg. Tervszerűen haladnak ezen az úton a Mátra Kincse Tsz-ben. Nagyon nagy lendületet ad a munkákhoz a szocialista brigádok mozgalma. Ez már elterjedt, élő és általános gyakorlat. A szorgalom, az akarás meghozza a gyümölcsét, bármennyire is hátráltatja az eredmények kiteljesedését a mostoha időjárás. Ez történt Gyöngyösön is, hiszen a közös gazdaság majdnem tizen- kilencmilliót használt fel •> munka díjazására, részesedésre. Egy napra 121 forintot, egész évre pedig egy dolgozónak átlagban köze) huszonnyolcezer forintot fizettek. Ezek a mok mindenféle összeír: üítást kibírnak. Mondják is a gyöngyösiek: ha csak egy jó évet kifoghatnánk, amikor sem az aszály, sem a sok víz, sem a fagy, sem a vihar nem okozna jelentős károkat, majd megmutatnánk, mire vagyunk igazán képesek. Hátha az idéi év a kezükre játszik. G Molnár Ferenc 1974, Burdas L, pentd» >