Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-03 / 28. szám
25 éves a „Mazowsze” együttes i g népszerűsíti a lengyel népi művészetet a világ színpadain. Az ország különböző vidékeit képviselő gyönyörű, népviselet mindenütt bámulatot kelt. mindenekelőtt azonban az együttes tagjainak — táncosainak, énekeseinek, zenészeinek —, remek művészete váltja ki a közönség tetszését. A jubiláló Mazowsze eddig ezer külföldi előadást tartott — több mint 3 millió néző előtt Elég-e a nyelvet álmunkban megtanulni ? Elektronikus bíró? Mi újat ajánl az idegen nyelvek alvás Idején történd tanulásának módszere? —-vErre a kérdésre felel Szvetlána Melnyik, aki a Maurice Thorez moszkvai pedagógiai intézetben az idegen nyelvek tanszékét vezeti: Az idegen nyelvet tanulni kívánók között még nemrégiben igen népszerű volt ez a módszer. A hatvanas évek vége felé az orvosok azonban korlátozni kezdték a módszer felhasználását. Azzal mágyarázták, hogy bizonyos károsodások érték azokat a tanulókat, akik ezzel a módszerrel tanultak. A Szovjetunióban a tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy az álom néhány fázisa (például a félálom állapota, az első 20—30 perc álom és a felébredés előtti szakasz), felhasználható szóbeli információbevitelére az emlékezetbe, anélkül, hogy a tanuló egészsége károsodnék. Tehát a hípnopédíát csupán az álom meghatározott szakaszaiban lehet alkalmazni. ' ' Azt jelenti-e ez, hogy amíg az ember alszik, megtanulhat idegen nyelven beszélni? Természetesen nem. A hipnopédia önmagában nem biztosítja a nyelv gyakorlati tudását — á beszéd, az olvasás és a megértés készségét. í A mítosz, hogy álomban szupergyorsasággal lehet nyel- •ü.v;: vet tanulni, már így megszűntnek tekinthető. As elektronika egyre jobban behatol az élet minden területére. Egyesek azt jósolják, nincs messze az az idő, amikor az ítéleteket is számítógép fogja hozni. Legalábbis erre a következtetésre jutott a nyugat-németországi jogászok nemrégen Münchenben ülésezett kongresszusa. A jogászok arra hivatkoznak. hogy a bűncselekményeket gyakran azonos séma szerint követik eL Az elektronikus számítógép kitűnően rendszerezi és elraktározza ezt az információhalmazt. A gép memóriaegységében könnyen megtalálja a bűncselekmény hasonmását és... meghozza u ítéletek Interjú Karinthy Ferenccel Nagy sikerű drámák, remekbe szabott elbeszélések teszik emlékezetessé Karinthy Ferenc írói munkásságának utóbbi évtizedét. „Bösendorfer” című egyfel- vonásosa világsikert aratott: csaknem negyven országban játszották. Másik színpadi műve, a „Gőz”, hasonló szériához közeledik, mind az európai, mind az amerikai színházak sorra műsorra tűzik. Az író hazai népszerűségét bizonyítja, hogy valamennyi megjetlent kötete he-, tek alatt „eltűnt” a könyvesboltokból, a decemberben kiadott „Leányfalu és vidéke” című novellas kötetét például egy hét alatt elkapkodták. „Hosszú weekend” című új drámáját márciusban mutatja be a Madách Színház, a Szépirodalmi Kiadó még ebben az évben megjelenteti „Európa Amerikában” című elbeszélésgyűjteményét, s hamarosan ismét kiadják legtöbbet dicsért és kritizált regényét, az „Epepét”. Közben rengeteget utazott, kétszer járt az Egyesült Államokban, a múlt év végén pedig az őshazába, a vogulok- hoz és az ősztyákokhoz látogatott Karinthy ugyanis megmaradt nyelvésznek is, és ezzel a legutóbbi útjával régi álma teljesült — Harminc éve, hogy nem Járt nyelvész az őshazában —■ mondja. — Csodálatos találkozás volt, amiben az volt a legizgalmasabb, hogy szegényes vogul és osztyák tu- dásimmai mennyire tudom megértetni magam. Nagyszerű érzés volt felfedezni a rokon hangzású szavakat az ugor nyelvcsalád kis lélekszámú közösségének nyelvében. Utazásomról az Űj Írásban számolok majd be. A szovj etu ni óbell utazást űjabb út követte: január 25-én az USÁ-ba repült. Egy nemzetközi Irodalmi díj odaítélésében kapott jelentős szerepet, zsűritag lesz. — Minek tulajdonítja drámáinak külföldi sikerét? — Köztudott, hogy a magyar íróknak — éppen a nyelvi sajátosság miatt — nagyon nehéz a dolguk a nemzetközi piacon. Sokkal jobbat, vagy érdekesebbet kell írnunk, mint angol, német, francia, orosz, vagy olasz nyelvű kollegáinknak. Ugyanakkor az Is igaz, hogy a magyar irodalom csak akkor lesz versenyképes, ha nem utánozza a divatot, hanem ahogy Illyés Gyula megfogalmazta: a magunk problémáiról kell beszélnünk, — világszinten. Meggyőződésem, hogy akár a Lágymányoson, akár Afrikában fúrunk le a földbe, a fúrási pont közös. Az a fontos, hogy nagyon mélyre fúrjunk le, nem szabad a felszíni réteg kiásásával megelégedni. Hogy felfigyeljenek ránk, ahhoz persze szerencse is kell, őszintén mondom, nem számítottam ilyen hangos nemzetköri sikerre. — Prőzairónak, vagy drámaírónak vallja magát? — Elsősorban prózaírónak. Nem véletlen, hogy drámáimnak túlnyomó többsége prózai munkámból született. A prózai mű sikere attól függ, hogy tetsrik-e vagy nem, kiadják-e vagy nem. A színpadi siker ennél sokkal összetettebb: melyik színház mutatja be, ki rendezi, kik játsz- szák, ki a díszlet- és jelmez- tervező. S még ott a közönség: minden este, ahányszor játsszák a darabot, le kell győzni. Ez egyben viszont a varázsa Is a drámaírásnak, a sikert tapsban, előadása iámban is mérik. — Prózai, vagy színpadi munkáinak a témája legtöbb esetben a jelen, illetve a közelmúlt. Mi ennek a magyarázata? — Nagyon egyszerű: csak a mai élet érdekel. Ügy érzem, kötelességein, hogy a máról beszéljek. — Az Epepe, mintha kilógna a Karinthy-képből? — Én is azt hiszem, nem tudok mást mondani, bennem volt ez a regény, mert nemcsak a jelen, a jövő is izgat — „Szorgalmas" írónak tartja magát? — Ez nézőpont kérdése. Sokak szerint nagyon termékeny vagyok. Pedig erről szó sincs. Nagyon lassan dolgozom, általában naponta 20— 30 sort de ezt következetesen, konokul végrehajtom. Máskülönben nyári és téli időszakom van. Télen kizárólag délután és éjszaka dolgozom, későn kelek. Nyár elején Leányfalura költözöm, .itt már hajnalban fenn vagyok és asztalhoz ülök. A nap további részét focizással, fejeléssel, lábtenisszel, úszással töltöm. Élvezem az életet, játszótársaim 10—20 éves fiúk. A sport egyébként is hozzátartozik életemhez, nem tudok létezni nélküle. Életfilozófiám: élni az életet, minél lazábban. — Korábban több írása is megjelent a Magyar Nemzet hasábjain, az „Epepe" folytatásokban került a lapba, — Tíz évig „nyelveltem” az újságban, s ma is a lap munkatársa vagyok. Nagy fájdalmam, hogy az újságírás és az irodalom elszakadt egymástól. Apám idejében ragyogóbbnál ragyogóbb regények jelentek meg folytatásokban az újságokban. Igaz, akkor az irodalmat nem tartották el, a megélhetés biztosítása az írók dolga volt. Számomra öröm, hogy az íróknak nem kell gürcölniük á megélhetésért, de úgy érzem, több írót „tart el” az állam, mint ahány író van. Az a különös helyzet alakult ki, hogy legtöbbén lenézik az újságokban közölt folytatásos regényeket, szerzőik „gyanússá” válnak, mintha kizárólag a pénzre utaznának. Boldog lennék, ha sikerülne feléleszteni álmából Kosztolányiék hagyományát, mindenki nyerne vele: az újság, az Irodalom, s legfőképpen az olvasóközönség. — Mint nyelvész: hogy látja a magyar nyelv változását? Gyakran hallani, a fiatalok elcsúfítják a nyelvet... — A fiatalok mindig „elcsúfítják” a nyelvet. Mégsem féltem a magyar nyelvet, mert hallatlanul nagy az öntisztulási készsége. A nyelv örökösen változik, s ez nem baj. Még a hivatali nyelvtől sem kell félni, mert időtlen idők óta nyekerek és magyartalan: az élő nyelvet nem képes megfertőzni. Pethes Sándor WSAAA^AA ^ mikor a há2a»társak váltósatog életükből húsz egyné- | hány évet már „lehúztak” egymás > mellett •— vannak, akik teljes i egyetértésben, mások örökös cívó- ■ dások közepette, veszekedésekkel mérgezve egymást és önmagukat > —, hozzáfognak környezetük apró- i lékos tanulmányozásához. Az £ egyik házassági tanácsadó pszichológusa szerint az otthon „mikroklímája” döntő mértékben befolyásolja § házastársak lelki egyensúlyát, Ahhoz, hogy a családi békesség és boldogság tartós legyen, nem . árt időnként átrendezni a lakást, ami szükségszerűen pozitív változást eredményez. Meg kell azonban jegyezni, hogy a fekhelyeket nem célszerű íz ablakhoz tenni. Egyeseket ugyanis a sors azzal a rossz szokással áldott meg. hogy amint megszólal a vekker, kiugranak az ágyból, és ha az ablak az adott pillanatban éppen nyitva van, a teljes ébredés máraz utcán, vagy a kórházban éri utol az „áldozatot”. Hogy elkerüljük az egyhangúságot., ki kell cserélni a bútorokat is. Megállapítást nyert például, hogy a modem lakásokban az öreg ágvak nyikorgása felébreszti az élénk fantáziájú szomszédot. A sok szintes lakóházak kényelmét tanulmányozó tudós-férjek azon a véleményen vannak, hogy egy ágy átlagéletkora húsz év. Ezután potom pénzen el kell adni, vagy odaajándékozni valakinek. Ügyszintén fel kell újítani a lakás többi helyiségének berendezését is. Ez ugyanis a család költségvetését egyensúlyban tartja, Illetve adóssággal terhelj. Az üzletemberek azt. tanácsolják a fogyasztóknak, hogy minél többet vásároljanak hitelbe, mlvelhogv a hitel a tartós inflációs viszonyok között jelentős tökét eredményez... E lli és Jusztusz már huszonnégy éve házasok. „Nézzék csak ezt a mintaházaspárt —■ MAKTTI LAKNI TÜKÖR mondogatták nemegyszer a ház lakói. — Békésen megférnek ketten abban a parányi lakásban, és még csak nem is igénylik az újat..Valóban,- Elüt és Jusz- tuszt egyáltalán nem foglalkoztatta környezetük megváltoztatása. Miért vegyenek új ágyat, amikor a régi még nem nyikorog? Felesleges volna kidobni az öreg asztalt és a székeket is, ha korukat elrejtheti a festék. És minek vonszolnák el a szemetes kukába a kiszáradt fikuszt, amikor annak is megvan a maga funkciója: este az ágaira lehet, akasztani a nyakkendőt, az inget, a harisnyát stb... A házaspár lakásában mégis volt valami, ami a férfit fölöttébb idegesítette: egy lábakon álló, körülbelül egy méter magas tükör, amit még a felesége örökölt, — Meg kéne már szabadulni ettől az öreg kacattól — mondotta gyakran Jusztusz. — Miért? — kérdezte csodálkozva a felesége. — Ez az egyetlen értékes darab a lakásunkban. Manapság Ilyen rokokó-tükör teljesen ritkaságszámba megy. Miért utálod annyira? A férj homlokát ráncolta. — Túl sok időt rabol el tőled. — Időt... tőlem ? Hogy érted ezt? —• El kell ismerned, hogy minél idősebb leszel, annál többet állsz a tükör előtt. — Bezzeg, amikor összeházasodtunk, és megkaptuk ezt a tükröt, nem igv beszéltél. Akkor azt ígérted nekem, hogy még öregen, V ' " í v- iríi. I masaim1 I csúnyán !s szeretni fogsz —durcáskodott a felesége. — öregszel, igaz, de azért még mindig szép vagy... A rokokő-tükör előtt folytatott beszélgetés ezzel abbamaradt Egyébként, a családi békesség kedvéért Elli engedett férje akaratának. Jusztusz lecipelte a tükröt az udvarra, kért a házfelügyelőtől egy kézikocsit,, rátette a tükröt és kihúzta az utcára. Az üzlet ahova igyekezett, egy kilométernyire volt a házuktól. Fél évszázaddal ezelőtt egy ilyen kis kiruccanás jelentéktelen apróságnak számított volna. De 1974-ben egy kézikocsit vonszoló férfi már sokkal nehezebb helvzetben van, és többszörös veszélynek teszi ki magát Autók robogtak el mellette, s a kipufogógázzal „dúsított” levegőben alig kapott lélegzetet. A forgalomirányító rendőrök — a közlekedési szabályok megsértése miatt — négy alkalommal figyelmeztették Jusztuszt. Forgalmi dugó szándékos okozásáért kétszer kapott szigorú megrovást. A gépkocsivezetők megelégedtek a folyamatos dudálással ... Jusztusz már félúton tartott, amikor elhatározta, hogy kifújja magát.. Nagyot sóhajtott, majd a kézikocsival lehúzódott a járda mellé. Emiatt azután újabb forgalmi fennakadást idézett elő. Pillanatok alatt körülállták a gyalogosok, s nézegetni kezdték magukat a tükörben. Egy fiatal hölgy elöhalászta retiküljéből kozmetikai felszerelését, átfurakodott a tömegen, s a tükörhöz hajolva rú- zsozni kezdte magát A másik — utat törve magának —, haját tu- pírozta; egy harmadik — szinte belebújva a tükörbe levált műszempilláját igyekezett visszaragasztani, a negyedik megcsavarodott harisnyáját igazgatta. H amarosan égy váOas ftekő csatlakozott a tömeghez. Félretolta a hölgyeket előadta, hogy megivott tíz üveg sört, és haladéktalanul be kell jutnia abba a bizonyos helyiségbe. A nők — mintha a föld nyelte volna el őket —, eltűntek, az ittas férfi pedig odaállt a tükör elé. Abban a hitben volt, hogy megtalálta a „Férfiak” feliratú ajtót, csak a vele szemben álló alak eltakarja a bejáratot Mereven nézte a. tükröt, majd megtörölte szemét es üvöltözni kezdett — Miféle figura ez itt? Csak áll, és nem takarodik el az útból! — Nézze meg magát jobban! — mondta dühösen Jusztusz. A „söröshordó” közelebb hajolt a tükörhöz, majd mormogott valamit a bajusza alatt: — Mi az őrdög! De hisz ez a legjobb haverom, nagyrabecsült gyerekkori barátom ... Furcsa, hogy megváltoztál mióta utoljára találkoztunk. Borostás az ábráza- tod, a szemed olyan piros, akár a nyűié. Ne vágj itt pofákat nekem! Hallod? Figyelmeztetlek...! Mit vigyorogsz? Látom, még nem ismersz úgy istenigazábóL Na, tűnés innen! — és nagyot rúgott a tükörbe. Az üvegdarabok — mint a grónátszilánkok —, szerterepültek. A tömeg gomba módra szaporodott. Utolsónak a rendőrautó érkezett. A csendháborítót betessékelték a kocsiba... Hazafelé Jusztuszt már csak kétszer figyelmeztették. Amikor sötét házuk udvarára ért, egy pillanatra leült a lépcsőre és magába mélyedt. Először életében hiányzott neki a rokokó-tükör —■ szeretett volna szembenézni önmagával. Hirtelen mellette termett egy „született csendháborító”: hosszú hajú fiatalember, akit elő- reugró állal és az emberekhez való közeledés fantasztikus • képességével ajándékozott meg a sora. ~ Fáradtnak látszik — szólította meg a jövevény. Egy kis szíverősítő bizonyára jót tenne... — Bizonyára — sóhajtotta Jusztusz, A fiű a zsebébe nyúlt, előhúzott egy papírba csomagolt, félliteres üveget és odasúgta: — Nem akarja megvenni? Kristálytiszta, megbízható szer. Egy húszasért odaadom. Jusztusz elővette a pénztárcáját, s az üveg .máris a zsebében volt — Ha finomnak találja, itt a! telefonszámom — mondta bizalomgerjesztőén az idegen. O tthon Jusztusz magyarázkodásba kezdett: —■ A szakértők szerint rokokótükröd legfőbb értéke — a kereté. Az üveg ugyanis torzít, több helyen teljesen homályos, így azután beleegyeztem, hogy kidobják. Ha-, zahoztam viszont ezt a nagyszerű keretet De úgy döntöttem, hogy nem rakunk bele új tükröt. így üresen jobban illik a szoba összhangjához. Két hónap múlva lesz az ezüstlakodalmunk, akkorra belevágatjuk a te kinagyított fényképedet. Elli szeme könnyben úszott Odament férjéhez és kedvesen átölelte. Most már tökéletesen osztozott hitvese véleményében, mik szerint „megteszi” nekik egy kis zsebtükör is. Hiszen, ha látni akarja magát tetőtől talpig, lemegy az utcára és megáll egy kirakat üvege előtt... — Erre innunk kell — mondta Jusztusz, és előhúzta zsebéből a becsomagolt üveget. A poharakat színültig töltötte az átlátszóan tiszta folyadékkal, és visszanyerve jó kedélyáilapotát, poharát magasra emelte. — Hol vetted ezt az üveget, drágám? Hiszen ez egyszerű csapvíz —, csodálkozott Elli. — Az az érzésem, hogy a fickó átvert. Na. de most alaposan ellátom a baját! I usztusz a telefonhoz ugrott és tárcsázta a cédvúára írt számot, A vonal másik végén csengő női hang szólalt meg: — Halló! Szivattyútelep... (Fordította: Kádas Géziné) K*V*s*VW>íA/WWWs/V<ta^AAAAAAAAAAA/VvVVSAAA/wVWV/!AAAAA^
