Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-03 / 28. szám

9 renMasított fagyasztó Mostohagyerek Hatvan? Interjú Fehér Istvánnal, a városi tanács elnökével Mindenekelőtt tszögezzük le: ma kevesebb a rendreuta- • itott vevő, megrendelő, mint tíz, vagy akárcsak két évvel ezelőtt is. Kevesebb a felszó­lított, parancsolóan kiokta­tott, esetleg megfenyegetett — írásban vagy élőszóban megfegyelmezett vevő. Egyrészt: két esztendeje megjelent egy kormányrende­let, amely szabályozta a vál- 1 átok hatósági jogkörét 1 Lásreszt: az utóbbi tíz év- 1 en a gazdasági környezet is úgy változott, hogy egy sor s ol gáltató vállalat egysze­rűen rákényszerült' újraérté­kelni saját szerepét az ellá­tásban és kapcsolatait a ve­vőkkel. Így adódik tehát, hogy az ember egyre ritkáb­ban érezheti magát móresre rászolgált állampolgárnak, mert a kabátját szerette vol­na rendben kitisztíttatni, vagy mert egy gyár villanyvasaló­ját esetleg rossznak találta, s szerette volna, ha visszave­szik és kijavítják... Ráadá­sul még a számlát is az em­ber fizette, amiért esetleg rá­pirítottak, hogy ezt vagy amazt márpedig nem tette helyesen. Az igazságnak azon­ban tartozunk annyival, hogy megjegyezzük: többnyire ak­kor öltöttek az elmarasztal­ható vállalatok hatósági pózt, ha a megrendelő reklamált— No, de jogos-e már a múlt idő? Hát ez az. Ha jogos len­ne, kár lenne papírt pocsékol­ni erre a témára. Teljes kör­ben viszont semmi esetre sem jogos. Sőt, van egy érzé­sem — mint szintén fogyasz­tó, szolgáltatást igénylő ál­lampolgár — éspedig az, hogy a modor — esetleg már tény­leg nem hatósági, de a gon­dolkodás — a megrendelő, felvevő helyiségek mögött — még sok helyen az. A szolgáltatások fejleszté­sére tett erőfeszítések az utóbbi években, és_ az élért eredmény — ha a fővárost, és egy-két vidéki nagyvárost nem tekintjük — bizony erre is enged következtetni. Tehát, hogy a szolgáltató-szemlélet kialakulása még nem fejező­dött be. Ezalatt azt értem — szolgáltatószemlélet —, hogy ezt a tevékenységet társadal­milag nagyon fontosnak, s Kilókban ketl mérni azt a vaskos aktaköteget, amely a Gyöngyösi Járásbíróságon le­folytatott tárgyalás anyagát zárja magába. Egy nagyon furcsa, bizonyos mértékig erdekes bűnügyről van szó, amelynek egyes tagjai, ve­zető beosztású személyek „jót akartak” a közösnek. Állították, hogy nem szán­dékoztak csalni. A kár azon­ban több százezer forintra rúg. Rézből lett forintok Abból a tényből indultak ki a szereplők, hogy a MÉH a különböző fémhulladéko­kért jóval többet fizet a tsz- nek, mint egy magánsze­mélynek. Egy példát erre. A vörösrézért a tsz 52 forintot kapott 1972-ben, míg a ma­gánember csupán hat forin­tot. Ebből azonnal kicsillan a nagy lehetőség. Semmi mást nem kell tenni, mint a tsz- nek átvennie a rezet egy szorgalmas magánembertől és ugyanezt a rezet eladni a MÉH-nek. Még veszódség sincs vele, a haszon pedig busás. Milyen jól cseng az Indokolás is: a tsz tagjainak a haszna nő meg ezáltal, mert több pénz jut igy az év végi osztáskor. Igaz, mun­ka nélkül, de hát kicsivel nem kell törődni, a pénznek meg úgy sincs szaga. Az üzlet pedig szépen hiz­lalta a forintok mennyiségét. Csak 1970-ben a halmajugrai tsz több .mint 11(5 ezer, egy évvel később- már 372 ezer, 1072-ben pedig 83 ezer forin­tot vághatott zsebre ilyen íuódon. A társadalmi tulajdonban okozott kár, amiben már WU, íebraá* vasárnap egyre fontosabbnak értéke­lem. A mai idők korszerű tár­sadalmi munkamegosztásá­nak nélkülözhetetlenül fon­tos részeként, amelynek egy­re inkább számottevő hatása lesz a termelésre — vagy még általánosabban — a társada­lom értékalkotó tevékenysé­gére. Smint ilyen: szolgálat­nak tekintem, kötelességnek — nem másod-, harmadrendű témának, amely majd sok minden után következhet, hi­szen ez a társadalom túlzott igényeivel, elkényelmesedésé­vel is összefüggésbe hozható. Vagyis: a modor már ud­varias. Nem vissza — előre köszönnek. Legyen szíves — mondják. Sőt —* nemcsak így egyszerűen mondják, hanem: így, uram, úgy uram, paran­csoljon, uram, természetesen uram, legyen máskor is sze­rencsénk, uram... És a felve­vő helyiségekben fotelek, csipketerítő és újságok, ha várni kellene. A felvevő he­lyiség mögött esetleg meg semmi sem változott. Ott kint — a pultnál — még reklamá­ció esetén is — udvariasság, hiszen a lakosság szolgálatán ban állunk; a szolgálatban viszont még nem vagyunk a helyzet magaslatán: ha a mi­nőséget, a kapacitást, a ha­táridőket, vagy a hivatástu­datot mérlegelem. A hivatás­tudatot, hiszen az lesz a jó, ha ez lép a — hatóságtudat he­lyére. Az a hivatástudat, amely a szolgáltatószemlélet kialakulásával van összefüg­gésben. Világos, hogy a körülmé­nyek további javulása: a gya­rapodás, az életszínvonal- emelkedés — hozza majd magával a legdöntőbb válto­zást. Például az, ha már nem egy, hanem két-három Pa­tyolat, Gelka, ruhajavító lesz egy-egv körzetben . .•. Amikor a fogyasztó választhat: me­lyik szolgáltatóhoz megy. Komolyan: a szolgáltatások fejlesztése nem modor, hanem a gazdaság kérdése. És elte­lik még egy-két év, amíg a szolgáltató hálózat általáno­san elfogadható lesz. Külö­nösen vidéken, mert a váro­sokban már egy-egy. profilhoz tartozó vállalatból lassan ket­tő, három is akad... 1 benne található a magánsze­mélyek jogtalan haszna is, itt meghaladta a 880 ezer forintot. Oláh itt, Oláh ott Egy „ügyes” ember kellett az egészhez. Úgy hívták: Oláh Bertalan. Rendelkezett egy igazolvánnyal, amely fel­jogosította őt arra, hogy mindenféle hulladékot felvá­sároljon az őt megbízó szé- csényi ÁFÉSZ részére. Ö jött rá a „nagy titokra”. Arra a bizonyos kétféle árra, amik között a különbség a vörös­réz esetében éppen 46 fo­rint. Mi lenne, ha ezt a kü­lönbséget megfelezné egy tsz-szel. Ö adná a rezet, a tsz a nevét. Réz pedig szép számmal akadt a visontai erőmű szeméttelepén. Csak a kábelek műanyag bevonatát kellett leégetni róla. így lett érték a szemétből. Nem is kis munka árán, el kell ismerni. De így fialt meg a hat forint is! A halmajugrai tsz elnöke Szalóki Béla megegyezett Oláh Bertalan magángyűjtő­vel, hogy ő átveszi a rezet tőle. Aztán a MÉH-töl ka­pott áron feleznek. De az üzlet két év után leállt. Ekkor Oláh Bertalan áttette a működési területét Szécsénybe. ahol az ÁFÉSZ osztályvezetőjével, Szeles Gyulával kötötte meg a már ismert üzletet. Belépett mel léjük Tarjáni Pál is, és úgy döntöttek, hogy ők Oláhtól kilogrammonként 46 forin­tért veszik át a rezet. Papí­ron. A valóságban azonban csak 37 forintot adtak át Oláhnak. Készpénzben. Ezt követően még egy gyűjtő csatlakozott, Tóth Pál a tár­sasághoz, akivel az előbbivel A közszolgáltató vállalatok ügye persze más. Víz, gáz, csatorna, kémény, villany — ezekben a témákban szüksé­ges bizonyos határig a hatósá­gi jogkör. Hiszen, ha valahol engedélyt adnak egy kémény használatára, akkor azzal egyben a kéményseprő válla­lat — felelősséget is vállal, hogy a rendeltetésszerű hasz­nálatból nem lesz tűz..; Az viszont ugyancsak jó lenne, ha ezért ezek a vállalatok bot válhatnának egy-egy kör­zetben — kényúrrá. Ha fel­lebbezni lehetne a döntéseik ellen, ha valaki azt sérelmes­nek érzi. A helyi tanácsok ezt vállalhatnák — a fellebbvite- li fórum feladatkörét ebben a tevékenységben — s így ezeknél a vállalatoknál sem csúszhatna hiba a törvényes, tehát emberséges ügyintézés­be — a hatósági jogkör elle­nére sem. megegyező módon számoltak el. Oláh Bertalan még a hol­lókői tsz elnökét, Mikula Kálmánt is beszervezte kiter­jedt üzletelésébe. A szécsényi ÁFÉSZ üzletei miatt a társadalmi tulajdon­ban közel 340 ezer forint, a hollókői tsz belépésével pe­dig újabb, több mint száz­ezer forintos kár keletkezett. Csirke is akadt Részletek nélkül, nagyvo­nalakban: a gyöngyösi pia­con Szeles Gyula közel 15 ezer csirkét vett meg Me­ző Józseftől. Persze, más árat kapott kézhez az eladó, mint amit papíron .elszámol­tak a földművesszövetkezet­nek. A különbségen Szeles Gyula megosztozott , Tar jani Pállal, de — csak úgy mel­lékesen — a társának a ki­sebbik részt adta, mert le­tagadta a teljes árkülönbsé­get. Itt jelenik meg történe­tünkben Sztrémi Sándorné, aki apró tételekkel ügyeske­dett. Ez a másfél ezer fo­rintos kár meg is térült. Az kör így bezárult. Hal­mai ugráról indult a történet vonala és Gyöngyösön ért véget. Dicstelen véget. Hi­szen a végső szót most a Gyöngyösi Járásbíróságon mondták ki a tárgyaláson. A büntetés Szalóki Bélát a bíróság egyrendbeli, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy ltárt okozó csalás bűntettéért kétévi börtönre és húszezer forint büntetésre ítélte. Oláh Bertalan büntetése a két­rendbeli, folytatólagosan el­követett, különösen nagy AMIKOR Fehér István ta­náeselnöikkeJ. leültünk be­szélgetni az idei esztendő feladatairól, a városfejlesz­tés várható eredményeiről, előbb az 1973-as évről készí­tett gyors számadást, össze­adott, kivont, majd felmu­tatta az egyenleget, amely szerint a negyedik ötéves terv célkitűzéseit időará­nyosan minden vonalon megvalósították a különbö­ző szakigazgatási szervek, illetve azok a vállalatok,, in­tézmények, amelyekre a ki­vitelezés hárult. Építkezések tekintetében még jobban is zárult az elmúlt esztendő, mint ahogyan a tervekben szerepelt. A Heves megyei Építőipari Vállalat jóvoltá­ból 40 átadott lakással futott Hatvan varosa az 1973-as program, elé. Ilyen kedvező előjelek közepette mit re­kárt okozó csalás miatt, amit mint társtettes követett el, háromévi börtön és harminc­ezer forint megfizetése. Szedmák Józsefné, abasá- ri lakos bűnös egyrendbeli, folytatólagosan, társtettesi minőségben elkövetett csa- . lásban és egyrendbeli üzér­kedésben, ezért egyévi bör­tönt és ötezer forint pénz- büntetést szabott ki rá a bí­róság. A szabadságvesztés végrehajtását háromévi pró­baidőre felfüggesztette. Ros­tás László abasári lakost mint bűnsegédi bűnrészest a bíróság egyrendbeli, folyta­tólagosan elkövetett, különö­sen nagy kárt okozó bűntett miatt egyévi és kéthónapi börtönre, valamint tízezer fo­rint pénzbüntetésre ítélte. Tóth Pál egri lakost társ­tettesi minőségben elkövetett egyrendbeli, folytatólagos, különösen nagy kárt okozó csalás miatt tízhónapi bör­tönre és nyolcezer forint pénzbüntetésre ítélte. A Nagylócon lakó Szeles Gyu­lát a bíróság egyrendbeli, társtettesként elkövetett, folytatólagos, különösen nagy kárt okozo csalás és egy rendbeli, társtettesi minőség­ben elkövetett csalás miatt egyévi és nyolchónapi bör­tönre, valamint 12 ezer fo­rint megfizetésére ítélte. Tarjául Pált, aki Karancske- sziben lakik, társtettesként, folytatólagosan elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás és egyrendbeli, társ­tettesi minőségben elkövetett csalás miatt egyévi és ötha­vi börtönre és tízezer forint megfizetésére ítélte. A gyöngyösi Mező Józse­fet 2500 forint pénzbüntetés­sel sújtotta a bíróság, a nagylóci Oláh Dezsőt nyolc- * mélhetnek. hát a polgárok? Mennyiből gazdálkodik 1974- ben a város, s honnan terem­ti elő a feladatokhoz szüksé­ges pénzt? — Pénzügyi tervünkben a fejlesztési és költségvetési alapon összesen 161 millió fo­rint szerepel. Ennyit kell bevennünk, illetve ennyit költhetünk a tanács hatás­körébe tartozó különböző problémák megoldására — mondotta kérdésünkre a vá­rosi tanács elnöke. — Ez a szint egyébként hat százalék­kal magasabb az előző évi­nél, s a jelzett pénzösszeg közadók, vállalatok, gazdasa­gok befizetései, valamint me­gyei támogatás formájában kerül a város kasszájába. Természetesen nem közöm­bös, hogy a különböző szer­vek, intézmények milyen ütemben teljesítik gazdasági kötelezettségüket a tanáccsal szemben. Az adózási fegye­lem függvénye minden be­tervezett fejlesztés, beruhá­zás megvalósítása! SOKAN hajlamosak arra, hogy Hatvant a megye „mos­tohagyermekeként” emleges­sék. Azt mondják, nem vál­tozik a város arculata. Ml erről Fehér István vélemé­nye? — Ha nem is olyan mér­tékben, mint Eger és Gyön­gyös esetében, de azért Hat­van városképe is évről évre alakul, formálódik. Szépül, gazdagodik a városunk. Ez év őszén például már átad­juk rendeltetésének a Mün- nich Ferenc lakótelepen lé­tesülő iskola első épülettömb­jét, négy tanteremmel és egy háromszáz adagos konyhá­val, ami tízmillió forintun­kat visz el. Szeptemberben száz vidéki, falusi kislány beköltözhet a közel nyolc­millióba kerülő kollégiumba is, amelyet a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat emel a Balassi Bálint utcá­ban. Erős ütemben folyik ugyanakkor a Farkas Imre utcai, nevelőotthon építése, amelyre tizenegymilliót irá­nyoztunk elő. Majd ennek át­adását követi a szomszédsá­gául börtönnel, aminek vég­rehajtását egyévi próbaidőre felfüggesztette, Mikula Kál­mánt, aki hollókői lakos, nyolchónapi börtönnel, két­évi próbaidőre a végrehajtá­sa felfüggesztve, Sztrémi Sán­dorné szécsényi lakost kétezer forint pénzbüntetéssel súj­totta. Az ítélet körülményei A bíróság Pelléné dr. Eke Agnes tanácsa a bűncselek­mények utáni büntetés kisza­básánál mérlegelte az enyhí­tő és a súlyosbító körülmé­nyeket is minden esetben. Ez természetes. Nem minden vádlott is­merte el a bűnösségét a tár­gyaláson. Vonatkozott ez Sza­lóki Bélára is, aki ugyan a tényeket nem tagadta, de úgy mondta, hogy neki a kettős árrendszerről nem voit tudomása, és egyébként is, csak a tsz-nek akart na­gyobb hasznot hajtani. Tarjáni Pál nemcsak a cselekmény elkövetését is­merte be, hanem a bűnössé­gét is. Nyomatékosan súlyosbító körülménynek kellett érté­kelni Oláh Bertalan kirívó­an harácsoló jellemvonását Három év alatt 400 ezer fo­rinton felüli összeget csali. Ennek túlnyomó részét elit­ta, elszórakozta. Talán furcsának tűnik, de a bíróság méltányolta azt a tényt is, hogy Oláh Bertalan a családjával együtt nagy mennyiségű rezet szedett ki a hulladéktelepről, és ezt a népgazdaság számára ismét hasznossá tette. Az ítélet ellen azok a vád­lottak, akik nem ismerték el bőnösségüket, felmentésért, mások enyhítésért, az ügyész pedig súlyosbításért jelentett be fellebbezést. & Molnár Feses® gában emelendő eportesarftrÄ kivitelezése. A közel hétszá: négyzetméter alapterületű építményt ötmillió forint me­gyei és központi támogatás­nak köszönhetjük, s ha min­den jól megy, ebben az esz­tendőben megkezdheti mű­ködését. Jelentősen megvál­toztatja Hatvan városképét az épülő strandfürdő is! Eb­ben az évben közel hatmil­lió forintot invesztálunk a beruházásba, s júniusban ka­pukat nyitunk. Ezen a nyá­ron két medence, valamint két kabinsor várja a iürdő- zőket, s összesen ezer ember élvezheti a víz, a természet közelségét. A HATVANI tanács igaz­gatási osztálya e pillanatban 220 bérlakásra, 246 tanácsi értékesítésű lakásra, illetve 125 OTP-társasházra vonat­kozó igénylést tart nyilván. Meglehetősen nagy ez a szám. Mit remélhetnek az igénylők az idea esztendőtől? — A rendelkezésünkre ál­ló pénzeszközök felhasználá­sával minden vonalon tovább folytatjuk alakásépítési prog­ram megvalósítását — kap­tuk a választ Fehér István- tóL — Legelőször 42 tanácsi értékesítésű lakás átadására kerül sor, amivel mi a Mün- nich Ferenc lakótelepen be is fejezzük vállalkozásunkat. Itt a továbbiakban OTP-ak- ció keretében lehet építkezni. E tekintetben megint kedve­ző adatokkal szolgálhatok. Egy 22 lakásos épületbe, amit a TÖVÁL kivitelezett, már beköltöztek a lakók. A Heves megyei Állami Építő­ipari Vállalat pedig további három tömb alapozásához fo­gott, s ha nem csúsznak el a munkákkal, 1975 második negyedében itt további 66 család jut otthonhoz. Ezek­nél lényegesen nagyobb volu­menű a Dózsa térre terve­zett, százhúsz lakásos épület­tömb, amelynek előmunkála­tai 1973 telén megkezdődtek, s az 1975-ös átadásig közel hatvankétmillió forintunkat emésztik fel. De magunk ré­széről ahhoz is előkészítettünk mindent, hogy az OTP to­vább folytassa á kastélykerti lakótelep fejlesztését. A be­építési terv szerint, ezen a részen 1.68 lakás emelkedik majd, változatos, színes •tömbfelosztásban... KÖZEL kétszázezer ember tartozik a kilencemeletes hatvani kórház felvevő kör­zetébe. Ami annyit jelenj hogy az itt folyó gyógyító munka hatósugara szinte egy megyényi területre szál. Fenntartását a helyi tanács nem is tudná garantálni ma­gasabb szintű pénzforrások nélküL Áz ilyesféle támoga­tás természetesen szervesen beleépül minden esztendő­ben Hatvan költségvetésébe, s a város szakigazgatási szer­ve gyakorolja az intézmény feletti közvetlen felügyeletet is. Utolsó kérdésünk a kór­ház fejlesztésére, illetve a művelődésügyi ágazat kilátá­saira vonatkozott. íme, a ta­nácselnök válasza! — A mi társadalmi rend­szerünkben legfőbb érték az ember. S hogy ez nem elkop­tatott frázis, hanem' paran­csoló erkölcsi norma, költség- vetésünk bizonyítja. Megkö­zelítik a 42 millió forintot azok a kiadások, amelyeket ebben az esztendőben szociá­lis, egészségügyi célokra, a gyógyászat korszerűsítésére fordítunk. E céljaink megva­lósításában szintén hoz újat az idei esztendő. Tanácsi ha­tározat intézkedik arról, hogy kórházunk intenzív osztály- lyal gyarapodjék. Ami pedig a művelődésügy szekerét il­leti: nem kell félni az ela­kadástól! Mi legalábbis a tárgyi feltételek biztosításá­ra mindent elkövetünk. Iga­zolja szavaimat az a tizenegy százalékos növekedés, ame­lyet az ilyen irányú felada­tok megvalósítására isko­láinknak, kultúrházunknak, könyvtárainknak juttatunk. Osztályunk remélhetőleg ura annyira a helyzetnek, hogy az 1973-as évhez viszonyított többletköltség az egész város javára gyümölcsöt hoz, ha ismét eljön a „betakarítás” ideje. Moldva^ Gyooé- . Gerencsér Ferenc 6500 méteres szállítószalag Miskolcon, az új Hejöcsabai Cementgyár nyers anyag­ellátására 6500 méter hosszú szállítószalagot építenek a gyár és a mészkőbánya között. Képünkön: összeállítják a 3-as számú főútvonalat át­hidaló szakaszt. (MTI-foto: Erezi K. Gyula felvétele — KS) Á halmajugrai „rézügy"

Next

/
Oldalképek
Tartalom