Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-26 / 47. szám
W*ha „falta* fezekkel mer", húzta ,.nayy úr" a -eicmztó'. máskor kritikus ley y ni a lul- P'in, illetve — pardon — ű féken, ha végig tud ia ülni és nézni uundazokat a műsorukat, amelyeket elöljáróban úyy ítél meg, hogy a lap szűkös keretet hűtőit, is teltctlenül szót érdemelnek. Az elmúlt hat tt ..bú kezek" hete volt. Gondoljuk csak végig: eyy háromrészes •VnK krirtu. az ÖUzemközt Kocsis Zoltánnal, a fiatal és máris raues pianists vul, a változatos Színházi album, amelyben eyy Vitatott CSerettznv étken és egy sajátos veretű ballada, a Kőmi- ves Kelemen Veszprémből kapott helyet, a Cserepes Margit hezasséga. a T'ábrl-sorrízatböl a Hannibál tanár úr és a Rejtélyes égitest... És sornak ezzel koránt sincs vége. . Atn valahol mégis el kell kezdeni. Kezdjük hát a CSEREPES MARGIT HÁ- ZA8SAGA-VAL. amelyet pénteken este mutatott be a televízió. Fejes Endre minden újabb alkotása, minden művének tv-adaptációja esemény, méghozzá a szó nemesebb, irodalmi értelmében. Az volt a Mocorgó, a Kéktiszta szerelem, a Jó estét nyár, jó estet szerelem -, s az lett a legújabb, a Cserepes Margit házassága is. Azzá tette a dialógusok költőisége — aligha akad drámaírónk, aki e téren versenyre kelhetne Fejessel — a világlátás biztonsága, az elkötelezettség egyértelműsége. Mellesleg az utóbbi eredménnyel sem büszkélkedhet jó néhány alkotónk. Eddig ügy tűnt, hogy e két motívum Fejes Endre eredetiségének, tehetségének forrása. Űjabb darabja azonG. Sándor rendező munkája, , mint a korábbiak. Ök kelten már igazoltak, hogy ismerik a fejesi világot, hogy nemcsak érzik a sokoldalúságai, hanem érzékeltetni is tudják, ezt. Bornyi Gyula operatőr Kitűnő segítőtársnak bizonyult. Minden .szereplő azt adta, amit az író szándékait pontosan értő-érző rendező belelátott a figurákba. A pálma talán mégis Mensaros Lászlóé, aki az író alakját intellektuális erővel társult színészi bravúrral jelenítette meg. Harsányt Gábor pályája legjobb alakítását nyújtotta, pózmentesen, az igazi átélés erejével képernyőre teremtve Vitok Pali. .a tisztakezűt. Sulyok Mária megszokott sokoldalúságával, Drahota Andrea árnyalt karakterábrázolásával, Csontos Mari játékának hangulatteremtő erejével, Tomanek Nándor életfzű Horváth urával, Konyz Gábor, töretlen alakításával, Bessenyei Ferenc ötletgazdag egyéniség- formálásával járult, hozza az emlékezetes sikerhez. (pécsi) AZ UTOLSÖ SZŐ. ha nem is nélkülözte a helyenkénti izgalmat, ha folytatásos krimihez mellón minden folytatásra jutott is egy-egy halott, éppen annyi, amennyi a fejcsóvaloa méltatlankodást es kandi kíváncsiságot fenntartja — mégsem tartozik műfajának jelese! közé. Leginkább a túlságosan is bonyolult szála, a túlságos szöJetenel a „Rejtélyes égitest*’ című tv-Játék bői. ban egyéb, rangosabb értéke- két is felvillantott, lényegében az író alkotóműhelyébe, •'.mdolat világának teremtő lírájába kalauzolta a né- • ft. aki így részese annak a ;d ideiemnek, ahogyan a mu •uületik, ahogyan az alakok formálódnak, ahogyan a szereplők hús-vér volta v issza- felesel az írói akaratnak, bírókra kél azzal. Szokatlannak tűnő, lényegében formabontó ötletből bontakozik ki a cselekmény, Régi fogás, Pirandello óta . igen sokan próbálkoztak vele - több-kevesebb sikerrel, többnyire azért, hogy meglepetéssel esi gázzá k az érdeklődést. Nem így a Cserepes M irgit házassága! Ez a darab kívánja est a formai megközelítést, hiszen az alkotó így vallhat önmagáról, hitéről, a valóság mintázásának mélységéiről, az egyértelmű elkötelezettség bonyolult motívumairól, koráról, annak irodalmi törekvéseiről a munkássors szépségéről, megannyi gondjáról, a hétköznapi emberek életének na íyságáróL költőisécéről. Fejes Endre nemcsak mind többet nyújtó tehetségét bizonyította a Cserepes Margit,; házasságával, hanem azt is, hogy a munkásélet — természetesen őszinte elkfttelezett- és sokoldalú látásmód Vu’H hozzá1 — éppolyan — he nem rangosabb! — művé t -'nálható mint az impor- "ált, vagy époen hazai talajról fakadt entellektiielvivó- dásból született alkotások. Jól sikerült a fv-ndaptáció. Érthető, hiszen éppúgy Sípos Tamás dramaturg és Szőnyi vevény az, amely el nyújtotta teszi a hol megtorpanó, hol váratlanul nagyon is magától értetődőnek tűnőén felpergő eseménysort. Kétsége aligha lehet bárkinek is. hogy a történet akar még igaz is lehetne, hogy a fegy- verspekulaciók nem kevésbe mocskos körülmények között hozzák a hasznot, és a vért, mint az. olaj, vagy akar a kölni is — mindegy, ha a monopóliumok keze van benne. Am még e krimi keretein belül is valószínűtlennek tűnik, hogy egy újságíró és egy íoloriporternő szálljon 6zem- be a fél világ hatalmasaival. A monopóliumok ellen csak szervezett módon, összefogva lehet küzdeni! Egy „vérbeli” krimiben persze minden lehetséges. De ha már „Az utolsó szó” ennyire komolyan vette önmagát, komolyan kell vennünk nekünk, nézőknek is a rendezői. írói szándékot. S ezen az alapon kérdőjelezhetjük meg az újságirópár néhol talán túl nemes, pate- tikus küzdelmét. REJTÉLYES ÉGITEST ke ring a föld körül. Szilíciumlények. • ..homokemberkék” üzennek ultraibolya sugarakkal és ölnek tneg egy tudóst és néhány aranyhalat akaratlanul is Kuczfca Péter televíziós Játékában. Az az alapötlet. hogy ha földi űrhajók minden valamirevaló sci-t'i- ben eljuthatnak más világ- rendszer bolygóihoz, így aztán miért ne juthatnának onnan is ide, — nem érdektelen. s az a konzekvencia sem, hogy ne várjunk naprendszeren túli segítséget magunk, a föld sorsának alakításában, még figyelemre méltó is lehetne. A televíziós játék — néhány szereplő „személyes játékától” eltekintve — színben aligha elégítette ki az e műfaj kedvelőit, s egy bizonyos „szakmai” tudásszintet el nem érők számára meg kimondottan unalmas is lehetett. A külhonból megérkezett professzorról, aki pillanatok alatt átveszi a vezetést, s ki tudja miért, de a hülyének indult Vesaliusról a maga kukákból gyártott robotjával, az ultraibolya üzenetektől szétrobbanó képcsőről és még sok egyéb csacskaságról. csak ama régi mondás' juthat az ember eszébe. — ahogyan ezt Móricka elképzelte, ., Nem megy ez még nekünk. Ez a műfaj. Gyakorolni kell. S rögtön hozzátesszük, hogy gyakorolni általában nem lehet. csak a nézők előtt. Így -tehát, majd ha megszületik az első igazán jó tudományos-fantasztikus magyar televíziós film. mi nézők is részesek leszünk így annak megteremtésében. HANNIBAL TANÁR Í!R Fábri Zoltán „régi” filmjeinek harmadik, újból bemutatott darabja. E filmről csak onnan tudható meg, hogy lassan két évtizedes, mert a kópián ott a gyártási évszum. Ma is friss, eleven és döbbenetes, szép és megkapó. A harmadik filmjét nézem vé- gjg Fábri Zoltánnak, s bár tálán egyikük maradandó- sága kétségesebb is. mégis, joggal tűnődhet el az ember: közérthető, a képek nyelvén, realisztikus eszközökkel készített film is lehet ..művész- l'ilm”, évtizedek múltán is lehet az. Művész alkotta! Csak ezert, s ennyiért... (gyurkó) Fiatal iparművészek ! bemutatója a Rudnay-teremben Hat fiatal iparművész bemutatóját nyitottak meg a múlt héten az egri Rudnay- teremben. Az eddigi eredmények alapja^ is állíthatjuk, hogy a siker jegyében. Mert a közönség vásárol, érdeklődik. szemlél, vitatkozik, ve leménvt alkot. És mi más egy ilyen esemény célja? ■Már az is szembetűnt: a gyakorlott szemlélőnek, hogy a fiatal iparművészek bemutatónak és nem kiállításnak nevezik jelentkezésüket. Valóban. a szerénység indoka elsősorban r,z. hogy ezek a fiatalok, hatan az iparban, az ipari termékeknél szeretnék megvalósítani művészi elképzeléseiket. Azzal, hosv egy-egy közhasznú, használati tárgyat megformálnak, az anyagban, annak egyszerűségében és megdolgozhatósá- gában. az ott rejlő szépségeket új módon, új gondolatok. ' új ízlés, új tartós jegyében kihozzák. A megnyitón felolvasott Szil vlozky- í rasban nyomatokkal esett szó az egyszerűség szépségéről. A kiállítás bizonyítja ezí a művészi normát, mint betartott követelményt amelynek a fiatal művészek eleget tettek. A mai ember különben is törekszik az egyszerűségre. a finom kidolgozásra, az egy tekintettel felmérhe- tőségre, s ugyanakkor ü't 1« szeretne, ha olyan tárgyakkal díszíthetné magát es környezetét, amelyekkel egyéniségét Jobban kidomboríthatja, hatásosabbá teszi. A szépség. az esztétikum tehát nem valami elvont kívánság, amikor az Iparművészeiről van szó. hanem a (egmfndéhna- pibb. a leggyakoriatibb óhaj. A közönség — elsősorban a nők — Szilasi Anna textil- művész munkái iránt érdeklődnék. A faliképek, a pár /• nák, a gyapjú, szőtt térítők az asztali szeltek, az étkező garnitúrák és a divatos mellény' »agv vonzást gyakorolnak a nőkre. Az ok világos: a fiatal művésznő ízlése, gondolatvilága. szinérzeke, formai elképzelései mai. modem igénynek felel meg és néhol Uüan már holnapi elképzeléseket valósít meg az általa gy akorolt ipari es művészi kategóriában. Érdekes munkáival arat sikert Horváth Márton üveg- tervező- A kiállítás megnyitásán elmondotta a laikus érdeklődőknek. hogy több ezer éves technikai fogásokkal hozza létre gyöngyeit, amelyek nem kiö áldozatot kivannak tőle, hiszen a kézművességnek az a művészi foka és a kisipari feltételek, a nagyiparral való kooperációnak még megoldatlan kérdésé hátráltatják fejlődésében. Színes gy öngyei valóban éri’ekesek akkor is. ha csak magukban jelennek meg. akkor is na Szilasi Anna textil faliképén találkozunk velük, vagy éppen Zétémn Janos ötvösmunkáiban kapnak u keretet. Es itt ran Zetényi Janos sok-sok érdekes ötvösmunkáin is. A gyöngyökkel d(szilét t ötvös nyakékek, a haj- pániok. Az in formák és .megoldások talán szokatlanoknak tűnnek, ele a közönség ráérzett a' újdonságok művészi értékére. Albert Tömés ötvös vörösréz díszdobozaivá! sárgaréz asztali tükreivel és ékszertartó dobozaival maris nagv hatást ért el. A netnesen egyszerű vonalak kiállják a legkényesebb ízlés kritikáját is. Nem minösius. hogy a kel keramikust, Sturt/n Orsolyát és Marközy Mártát a besxá- oló vegére hagytuk. A vá- k, a nagy méretű padlóvázák. falilálak, Márkiizynél a teáskésdetek. a gyerlca tartók, a vázak és a gyümölcsöskészlet egyéni felfogás szülöttei. Ezek a kerámiák nem hivalkodnak, nem akarjak mindenáron felhívni a figyelmet magukra, a színek egyéniek, de rokonszenvesek, a fonnak pitiig egyszerűségükben. praktikusságuklatin -Is t nini ha archaizálnának, a népviselet fele hajlanának, a kor és a .szerényebb á ■ szerint. Hat fiatal iparműv ismerhetett meg érni u bemutatón a t egri WÍwi|. Munkáinkban és bennük az tetszik leginkább, hogy a megformázott anvnijban nem más* akarnak láttatni, mint a választott anvaor>t magát, és azt. a mű »éteri ízlést es ei- h<wv»<üést, am elv a megformálásban vezette őkel. (farkas) z! 20 00: Feltámadás A Feltámadásból, t9Ú0-ban készített kétrészes szovjet film első részét vetíti ma . a televízió (a második részi. .szerdán 2U órakor). Tolsztoj e kései müve a lelkiismeret ébredésenek é- lázadásának orténere: Nyehijudov herceg, mint esküdt, a bíróság ele került lányban döbbenten ismeri fel Katyusál. akit annak ideién p taszított a züllés útjára. Nyehijudov lelki ismerete azt parancsoljá, hogy segítsen az. ártatlanul eiitelt lányon. Szándéka azonban beleütközik a társadalom korlátaiba. Tolsztoj a Feltámadásban rendkívül élességgel tarta fel a század- forduló Oroszorszaganak világát. Mihail Sejcer rendelő. Jevyenyij Gabrilovics forgatókönyviró és Szergej Pollija two operatőr kiválóan oldották meg «'nagynevű mű lefordítását a film forma- nyeivere. A hősöket a Tolsztoj altat megkomponált méiy emberséggel, igazságot szenvedélyesen kutató realizmussal ábrázolták. A főszereplők: Jevyenyij Mainejev (szinkronhangja Kállai Ferenc) Nyehijudov szerepében és Taingra Szemina (Szemes Mari) Katvusa szerepében. Uj magyar tv-;átékok „Csúcsidény ' van a te',*- ' vízin stúdióiban, jo néhány produkció forgatását kezdték meg. Urbán Ernő néhány esztendővel ezelőtt írt tipor.drámájának főhőse egy újságíró, aki véletlenül tut egv 'igazságtalanul meghurcolt szociális othonbeli gondnoknő ügj ének nyomara. Gál László jugoszláviai magyar író Az éhes. hajó című müve egy tengerjáró hajú szalonjában játszódik. a hajó személyzete hosszú hónapokul tóit együtt, egyetlen hói utasukkal. Újabb epizódokat forgatnak Pintér József nagy sikerű tv-sorozataból. Az „Egy óra múlva itt vagyok” további folytatásait ezúttal is WUfdcrmann Károly rendezi. 1 esti Endre A részvét hete című művét Herényi Imre veretesével rögzítik kepsza- tagra. A két novella Hősei mai. hétköznapi emberek. Fiatal prózairól mutat be a televízió Látogatók es úti- tarsak című tv-játékká! a közönségnek. Csele György sokat tapasztalt hősei megjelenítésével thai emberekről, inai problémákról beszel, őszinte, érzékeny hangon. A .megtörtént bűnügyek című sorozatban készül Fóti Andor anyaga nyomán Maár Gyula könyvéből A gyilkosság Budán című epizód. Rab- la&i kísérletet hajtanak végre egy budai villában, 'A rendőrség nagy apparátussal lát a nyomozáshoz, bravúros gyorsas iggal, bonyolult körülmények között fogja el a tetteseket. VWWVVS/VWWVSAAWWVV. vN WVvWWV /VVVfoVfoV'VV Szüts Cászló * 13. JjpniiLm a ItH- íabruar 36., kedd — Hat így fest a maga hőse! A park már teljesen besötétedett.. a kórházépületek fényei távolból világoltak, de égett a közelben is egy lámpa, annak a fényében láthattuk egymást, s így a szavak nem maradtak személytelenek, — Várjon csuk! — mondtam. — Eddig semmit sem cáfolt. Azt csinálta, amit előre jelzett; elmondta a maga „igazi” történetét.. Erről a társai hallgattak. De ettől még az is igaz lehet. amit ők mondtak el, s amit 5 én írtam meg. < _ Látom, még mindig > nem érti! — mondta, ma- ^ kacsul kitartva a maga ál> léspontja mellett, — Már ne £ haragudjon! De azzak hogy ük mindezt elhallgatták, meghamisítottak azt is, amit elmondtak. Maga szerint a féligazság is igazság? — Azt hiszem, itt másról van szó. — Miről? — vágott közbe türelmetlenül, mint aki a maga makacsságát szeretné minél előbb tetörve látni. — Értse meg: bennem akkor nem volt szocialista öntudat. Én akkor csak egy szagot kapott hím voltam, érti? Most nekem kellett közbevágnom. — Nézze! Az emberek általában nem hősök, esetlenek, botlanak. végzik a maguk dolgát, jól-rosszul. Tetteik értékét nem bennük kell mérnünk. Amit helytállásnak szokás nevezni, az rendszerint nagyon kérész életű valami. Előfordul, hogy egészen jelentekteien emberek egyszerre valami jelentősei visznek veghez. A tett szempontjából mindegy. hogy egyébként kicsodák. ■ es milyenek. hogy előtte vagy utána hogyan élnek. Cselekedeteik értékét azok társadalmi haszna szabja meg, nem pedig indítéka. — Hát mi ennyire nem vagyunk fontosak? — Félreért! — mondtam. Elhallgatott. Hűvös 6zel száguldott végig a parkon, úgy láttam, kicsit megborzongott. Javasolni akartam, hogy hagyjuk abba most már. de éreztem, valamire még kíváncsi. Mégis, mintha lemondott volna róla. — Akkor hát az se fontos! — Micsoda? — Amit még ei akartam mondani. —' Mit akart elmondani? — Amit maga is megírt De nem úgy. ahogy maga megírta, hanem ahogy én ái éltein. — Mondja ei! — mondtam. Késiel\eués nélkül folytatta. Mit gondol,, hová vitt az utam a ház*:'? Nem nehez kitalálni: egyenest a vendéglőbe. Még csak oda se néz- tem, ml történik a fúrótoronynál. Mehettem nyugodtan. senki se figyelt mái ott éiUtuii. Peü.£ virífoUaiü a fehér, vasalt ingben. akár egy vasárnapi, sziesztázo polgár. - ( • Két óru körül lehetett. El is múlt talán, mert amikor ittam a sűrítésben a fóluecit, Piri már leszámolt s távozóban odajött hozzám. ; — Mi van veled? Ennyire nem érsz ru? — kérdi. Szú nélkül hagytam ott. Bementein az étterembe, hogy egyek valamit. Először egy üveg sört kértem. Robi is ram bámult. — Bedagadt a fogad, sza- kikám!? — de láttam, hogy nem hiszi. Kivált Flórt ütése sajgott nagyon. Míg hozták az ételt, ültem ott elgondolkodva. Bennem sem voll kisebb a felfordulás, mint a fúrótorony körüli Mos! mit tegyek? lín itt. ebben a brigádban nem dolgozhatom tovább- És mi lesz Zsuzsával? Alighanem körülötte is feldúltam mindent. Gyötrő gopdo’atok közt kezdtem az evéshez. A szomszédos asztalnál ketten ültek, ettek .azok is. és gondolatukat vájtottak azok is, csali nem éppen magukban. hanem ténnnangon. Amikor mar a magam gondolatait eluntam, oda figyeltem. Azt mondja az egyik: — tgy . van ez, lá,tod! Ugyanaz az erő rombol, vagy épít, aszerint, hogy kicsúszik a kezünkből, vagy kézben tudjuk tartani. — Még az a szerencse — mondta a másik —, hogy a gázt rengeteg vízgőz kísérte es így a berendezések jó részét sikerült megmenteni. Emebben felismertem a tröszt főmérnökét, a másik talán valami ' minisztériumi kiküldött lehetett, Pestről. — Én még ilyen kitörést nem láttam — folytatta a pesti — Elképesztő energia fort fel.- Nrm lesz könnyű lefogni — mondta a főmérnök. — A mesterséges köd itt semmit sem ér. Szerintem a gyorsan kötő cementtel is inába próbálkozunk. No,, ez engem már nem érdekelt, visszatértem hát a saját gondolataimhoz. Mi lesz velem eztán? Ez a kérdés gyötört állandóan. Hogy elfecséreltem az életemet, atyaúristen! Mit kel lem: most tennem?
