Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)

1974-02-26 / 47. szám

KOSSUTH S.2# Dvunsaü: Gordonka- verseny. ••.no Marsán a kürtszó! ÍI.3Ö Népdalok. lí*.05 Iskolarádió. l*<.a» Jacobi: Sybil!. Opereil, 11.47 Zougoramüvek, Iáid Ki nyer roa? 12.35 Melódiakoktél. 13.43 Törvénykönyv, 13.51) JVlesejátek. 14. SS Éneklő Ifjúság, 15.111 Népi asene. 15,21 itadióiskola. IS,SS Mozgalmi dalok. 16.2? Történelmi indulok. 16.34 Versek. 17.OS Nóták. 17.30 Dók.-műsor, 16.00 Bartók: Zene húros hang­szerekre. ütőkre és cseles,-óira, 18.30 A Szabó család. 19.25 Töltsön egy órát kedvenceivel! 20.25 Energia-világtúradó. 20.53 Schubert: A szép lúóludr- tány — dalciklus. 22.10 Dasessá. 23.1»—0.25 Opera rés* letek. PETŐFI S.«o Ivó un yilzene- íhü3 Up er arc sietek. 9.53 KönyveK, tájak, emberek. 11.45 otthont terem tó állatok. IV. rész. 12.00 Zenekari muzsika. Kettőtől — háti?... Zené» délután, 18.10 Riport. 18.25 Magyar táncokról. 18.45 Franck: d-moll szimf. 19.24 Nőkről — nőknek. 20.28 Nóták. 20.58 Gyár a világpiacon. 21.13 Pesti ino/ik. Hangjatek. 22.00 Könnyűzene, 22.30 Zenekritikusok han&lomezekrö). 23.15 Kórusok. 23.28 Régi magyar dalok. Szolnoki rádió Alföldi krónika. A szolnoki Kassai út! iskola kórusa énekel. Inkább gyalog megyek: Teuer András riportja. Gutenberg utódai Szerkesztik a hallgatók. mm MAGYAR «. 10 Isliola-tv. 17.18 Hírek. .7.25 Nő — három szerepben. 17.40 Aliattenyészté» Magyarországon. 18.03 t’apiranrkány. *8.40 Játék h betűkkel 15.15 Esti mese. 18.30 Tvs-hlfadó. jo.oo Feltámadta. Magyarul ' beszélő szovjet íilm. I. r. 31.30 Slágerlista. 32.25 Tv-híradó. POZSONYI 8.30 r ltot ítás’. ? »-)*tók I7.as Esztétikai müsst. .18.10 Diliok. 13.00 Híradó. 30.00 A fekete város. Magyar tv-fUmsórozai. 31.35 Operaáriak és dalok. c mozi EGRI VÖRÖS CSIULAO (Telefon; 23-331 Du. fél 4, fél 6 és este 8 órakor A rendőrség megköszöni Színes, szinkronizált olasz — NSZK bűnügyi tűm EGRI BRODY (TeleCon: 14-07) Du.' 3 órakor Filmklub! Este fél a órakor A sárga Fiat három utasa színes, szinkronizált lengyel fura GYÖNGYÖSI PUSKIN Fél 4. háromnegyed é és este 8 órakor Hét tonna dollár GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Malomkő HATVANI VÖRÖS CSflDAG Este fél 8 és 8 órakor Kopernikusz HATVANI KOSSUTH Magányos farkaskutya HEVES Modern Monte Cristo Füzesabony Oázis Elkerüli ,5-e a szívinfarktus? Gábor György professzor nyilatkozata Egerben, este 7 órakor: víg özvegy (Bérletszünet) «fr ORVOSI c — Ha az infarktus szóba kerül, a férfiak többsége szorongással gondol a jövő­jére. Pedig az infarktust Övező félelem általában túl­zott, s nem is egészen indo­kolt — állapítja dr. Gábor György, az Országos kardio­lógiai Intézet igazgatója. — Aki mellkasi, szív táji fájdalmakat érez, legtöbb­ször eszébe sem jut, hogy a tünet nem feltétlenül egy kialakulóban levő infarktus kísérő jelensége. Kevesen gondolnak arra —mondja a professzor —, hogy nem min­den szívfájdalom, valódi szív- betegség, és nem is minden szívbetegseg jár fájdalom­mal. Az infarktusos betegek csaknem 15 százalékánál pél­dául semmilyen észlelhető tudat nem kíséri a betegsé­get A szívbetegségekre jel­lemző fájdaiomérzést azon­ban sok minden más is ki­válthatja: a bordaközi ide­gek gyulladásától a mellkasi izmok és a mellhártya meg­betegedéséig számtalan el­változás. Ezért a tünet okát és esetok többségében egy­általán nem könnyű megál­lapítani. Az intézet vezetői szerint téves az a hiedelem is, hogy az urbanizációs ártalmak előbb-utóbb feltétlenül szív- jáji fájdalmak — szívbeteg­ségek — kialakulásához ve­zetnek. Sok más tényező mellett ugyan kétségkívül ezek is hozzájárulhatnak, de sohasem lehetnek annak egyedüli okosai. — Mai ismereteink szerint az infarktus az érelmeszese­dés következménye. A foko­zott munkára kényszeritett sav az összeszűkült érpályan át nem kap elegendő vért. a amikor az elmeszesedett szű­kület miatt az ér hirtelen el­záródik, akkor következik be az infarktus. Ez azonban hosszú folyamatnak a követ­kezménye. A tapasztalatok szerint a szívinfarktus létrejöttének egyik leggyakoribb tényező­je az el kényeimesedeti élet­mód. A túl bőséges, sasiros táplálkozás ugyancsak siet­teti az érfalak elmeszesecié- sét. A dohányzás az erek rugalmasságának árt, ä cu­korbetegség pedig az erek anyagcseréjét rontja. Ám ezeknél is súlyosabb követ­kezményekkel jár a magas vérnyomás; ilyenkor a szív­nek — tartósan — a nagyobb nyomás ellenében kell kipré­selnie a vért az érrendszer­be. Ebben az állapotban fo­kozott a szív oxigénszükség­lete, s ha a túlterhelt szív ilyenkor — a koszorúér szű­külete mialt — kevesebb vért kap a kelleténél, könnyen bekövetkezhet az infarktus. Az említett ártalmakkal szemben az életmód megfe­lelő rendezése a legcélrave­zetőbb. Az . elhízást kellő testmozgással lehet a leg­megfelelőbben megakadá­lyozni. Ezért fontos az ész­szerű. egészséges életvitel. Az, hogy a hétvégét minden ki a szabadban, jó levegőn, mozgással töltse, — Erre mindenkinek meg­van a lehetősége. A dohány­zásról mindenki leszokhat és megfelelő diétával „kar­bantartható” a cukorbeteg­ség is. Szükség esetén nyug­tató és vérnyomáscsökkentő gyógyszerek adagolásával , a szív munkája is kömnyithetö Ezek a gyógyszerek azonban legfeljebb átmeneti . segítsé­get jelentenek, különösen az átlagosnál rosszabb idegek­kel rendelkező emberek szá­mára. A zaklatott idegálla­pot ugyanis több szempont­ból károsán befolyásolja a szív működését. Elsősorban az akarattól független ideg- rendszeren keresztül hat a szervezet erhálózatára, és felborítja annak normális vérellátását. Ilyenkor a szer­vezet úgy működik, mint egy pazarló háztartás. Ha­sonló hatást fejtenek ki a mellékvesekéreg hormonjai. Az itlegvégzodések felgyü­lemlett hormontnrtalekai egyes erekre szűkítő, más erekre tágító hatással van­nak. Ingerültség esetén ezek a hormonhatások olykor annyira megterhelik a szivet, mintha például egy zsák sze­net vinnénk fel a negyedik emeletre! — Ezért a pihenés csak akkor éri el célját, ha nem­csak fizikai kikapcsolódást jelent A fáradt idegrendszer a szokásosnál fokozottabban reagál a környezet ingerha­tásaira. hogy ezt ellensúlyoz­zuk, az idegrendszer alkal­mazkodó képessegét, a felfo­kozott idegtevékenységet kell normálisra csökkenteni. Ez gyógyszerekkel csak átmene­tileg oldható meg. Ezért mondjuk, hogy az ideges be­tegen sokkal jobban oegit, ha a megszokot t elei mód' alól eltérő, a szó szoros érteimé­ben vett aktív ki .posoló- dajsal — mozgási ú, barká­csolással — 'piheni a*’ magát. Azt, hogy az egészségtelen életmódnak mennyire döntő a szerepe az infarktus ki­alakulásában. jól érzékelte­tik az elmúlt évtizedek meg­figyelési tapasztalatai. Az orvosok korábban azt hit­ték, hogy a nők a klimaté- rium koráig többnyire vé­dettek az infarktussal szem­ben, a negyvenes évek ve­gén, az ötvenes évek elején minden hat infarktusos fér­fibetegre csak egy nőbeteg jutott. Azóta ez a különbség állandóan csökken, minél in­kább megközelíti a nők élet­módja a férfiakét: az utóbbi években már csaknem min­den harmadik infarktusos be­teg a gyengébb nem képvise­lői közül kerül ki. — Lényegében nem az a fontos, hogy az emberek azt ismerjék meg: melyik be­tegség milyen tünetekkel jár, hanem az, hogy miként kell ésszerűen^ egészségesen élniük. Téli ntnzá« Amerika szabad földién 1. rész Miért csak január ebeién? Január elsején volt tizenöt éve, hogy a forradalmi had­sereg bevonult Havannába. Immár másfél évtized telt el, de azért még mindig nem elégge megszokott a gondo­lat: Kuba a szocialista világ egy darabja az amerikai föld­részen, Érthető ez, hisz amíg itt Európában a szocialista országokat nemcsak az esz­mék es célok azonossága, az együtt vívott antiimperialis- ta harc, hanem az érinthető testközelség is összefűzi, Ku­bai sok ezer kilométerre, majd egynapi repülőútnyi távolságra van tőlünk. Var­sóba, Prágába úgy „ugrunk át”, mint a szomszédba a jó ismerős, a barát, minden kü­lönösebb előkészület nélkül. Naprakészen tudunk egymás­ról mindent, kezdve attól, hogy hói mennyibe kerül a kenyér, vagy a benzin, mi­lyen filmet játszanak a mo­zikban á- esessen addig, hány fokos a januári tél, e* milyenek a hóvisaonyok a hegyekben. Kubába? Indulás előtt ma még napokig érdeklődünk, hogy ott most eppen milyen az időjárás. lexikonokat böngészünk, hogy legalább valamit tudjunk azon a né­hány sztereotípián kívül, ami olyan közhelyként forog, mint rólunk a „tschikos-gulasch” romantika. Íme néhány ilyen közhely: (Azért tudom ilyen jól, mert amióta hazajöttem, a valahol említem, hogy Ku­bában jártam, szinte min­denki kötelességének tartja e közhely-„műveltséget” fi­togtatni, & elmondani vagy legalábbis rákérdezni, igaz-e?) Valóban fgaz-e? Hogy Kubáiban rengeteg a cukornád, de soha nincs, aki learassa, mert a parasztok nem szeretnek dolgozni; hogy a kubaiak mindig csak hosszú szónoklatokat hallgat­nak; hogy ott mindenki sza­kállas és egyenruhában jár; hogy a kubai rum világhírű, hogy... Es szinte rumjs is tovább Ez a helyset a másik o|«r dalról nézve sem különb. Egy idős cukorgyári munkás­sal beszélgettem. Megkérdez­tem tőle, mit tud a mi ha­zánkról. Azt mondta, nem sokat. Csak annyit, hogy test­ven szocialista ország, na­gyon szép a fővárosa, egy he­gyen van és januárban nyí­lik a cserasznycwirág. Leltet —- sőt biztos —, hogy ez a kép az .ismeretek kölcsönös hiányáról kicsit el­túlzott. De az az önkritika, amelyet a kubai újságíró szö­vetség vezetőivel, a kapcso­latok bővítéséről tárgyalva, mindegyikünk részéről el­hangzott, nagyon is indokolt volt; Sokkal többet kell ten­Huvannai városkép. rí (Ink méri, hogy népeink jobban megismerjék úgy inast. ★ Kubai Köztársaság (Re­public« de Cuba); szocialista köztársaság az azonos nevű szigeten Kösép-Amerikában; a hozza tartozó egyéb szige­tekkel együtt területe: 114 524 négyzetkilométer; la­kossága (1970); ü,3 millió; fő­városa La Habana (Havan­na); közigazgatási beosztása: 6 tartomány; hivatalos nyel­ve a spanyol. + Hideg téti szél fúj Mad­ridban, amikor a szovjet óri­ásgép felszálj velünk Havan­na felé. Számunkra ez a megszokott, s szinte termé­szetes módon szedjük ma­gunkra a majdnem fél na­pos út után, a havannai le­szállás előtt is a sapkát, sá­lat, lélikabatot, Nem tűnik fel, hogy az utasok nagy ré­sze — ha van egyáltalán ilyen téli holmija — már el­csomagolta, vagy a kar jam viszi. Már « repülőtér lég­kondicionált várótermében ülünk, túl vagyunk a szere­tetteljes fogadtatáson, ami­kor kubai kollegáink meg­kérdezik, odahaza, Magyar- országon , milyen idő van. Mondjuk, hogy elég enyhe a tél. Nálunk nem, így a vá­lasz. Kubában az idei tél igen erős. Alig emelkedik a hőmérő higanyszála napköz­ben 26—28 fők fölé, éjjel meg plusz 6—8 fokra is le­hűl. Nem kívánom a további­akban ilyen nem túl jelen­tős, személyes élményekkel ,.yVVV>AAAArfVVVWWWN/>>A(VNAAAA/VVSVV\A/,AAAyWVVV%A/'VVVNAAAA/Vri^ , ÜGYELET Egerben: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- linszky utcai rendelőben. (Te­lefon: 11-10.1 Rendelés gyerme­kek részére Is. Gyöngyösön: 19 órától szerda reggel 7 óráig, a Jókai utca 41. {.fám alatti rendelőben. (Tele­iére: 117-37,1 — Kedves hallgatóink! Kapcsoljuk a Düzni és Ge­nerátorgyár hetes számú gyáregységét, ahonnan hely­színi közvetítést adunk a vállalat tmk-iize mének 750. müszakkezdéséről. Kiküldött munkatársunk: Szekeree Ákos. Halló, Szekeree Ákos? — igen, itt vagyok! Jó reggelt kívánok a kedves hallgatóknak! Itt állok, en­nek a korszerű, csodálatos üzem zöldszínű csempékkel borított főbejáratánál, és nem győzök betelni a szép­séggel, az üzem eleganciájá­val. Jobbra sárga, balra kék színű, modern gépek pom­pázzak be a termet Egy gombnyomás, s a csapokból máris folyik a hűsítő szó­davíz, nagyszerű a megvilá­gítás, a tízóraizó asztalokat színes szőttesek bontják. Szóval, van itt minden, ami szemnek, szájnak tetszik. Egy pillantás a szemben lé­vő kakukkos órára: hat óra múlt tíz perccel. A műszak tehát már elkezdődött... Csak még embereket népi látok sehol. Ó, ezer bocsa-, nat! Az első fecske máris' megérkezett, hegyen olyan kedves idejönni! Műszakba jött? Jönnek a ... — Természetesen. Flczere Dezső üzemvezető vagyok. —• Máris itt van tehát a főnök, akit azonnal meg is kérek, hogy mondjon né­hány szót az üzem életéről, a kollektíva munkájáról... — Az üzemet a vállalat 9 millió forintért újította fel az elmúlt évben. Remélem, nem hat nagyképűségnek, ha azt mondom: ex az üzem a szíve a vállalatnak, mert, ha tmk-sok nem dol­goznak, akkor állnak a gé­pek, nincs termelés, és vég­ső fokon ugrik a nyereség is. — Hányáé dolgoznak az üzemben? — Jelenleg 47-cn. Egytől egyig szakmunkások, sőt 23-an érettségit is tettünk. Az üzem eddig négyszer nyerte el a kiváló, hétszer pedig az élüzem címet. — Es ha szabad lenne megkérdezni: a többiek most hol vannak? — Huszonketten enge­déllyel késnek, meg tudja, nálunk az a szokás, hogy a srácok műszak .elöl' is le- iürödllék, a kieseit időt pe dig a meló közben hozzak be. De úgy látom, már jön­nek a fiuk. Tálán hívjak ide néhányat közülük? — Inkább ön mutassa he őket! Így, érkezési sorrend­ben, — Az a szemüveges űr, a mi Karcsi bátyánk. Huszon­hét éve dolgozik a vállalat­nál. ö mindig pontos, csak most kikísérte a lányát a vasútállomásra. Az a szőke gyerek kitűnő kezű esztergá­lyos. O tulajdonképpen nem is késik, mert az első csa­pat középcsatára, és neki csak hétkor kezdődik a mű­szak. Mellette a diszpécser megy. Négyszeresen kiváló dolgozó. A kék, a barna meg a sarga kabátos srác is szociálisa brigadvezetó. Úgy tudom tegnap tartottak a brigád jubileumát, gon­dolom, elszórakoztak egy kicsit. Az a tömzsi lány vil­lanyszerelő. Csodálatos hangja van. Lehet, hogy teg­nap este is fellépett valahol. Az a puf^jkás pedig a me­lt sunk. Hajnalban vágott disznót, nem mondhattam neki, hogy ne legyen ott,.. Nos, lassan azért együtt is vagyunk. Ha jól látom, mar csak nyolcán hiányoznák. De egeszen biztos, hogy ők is bejönnek. Mert tudja, ná­lunk nemcsak a minőség a fontos, hanem a rend été a fegyelem is. — Nagyon szépen kössö nőm a beszélgetést, s mi­vel a félhetes hírek követ­keznek, igy visszakapcso lünk a stúdióba... — koos — ­untatni az olvasót — de «& az időjárási különbség jól jelzi, hogy sók olyan hétköz­napi dolog van, ami egy test­véri ország megismeréséhez feltétlenül szükséges és mi még ilyenekkel is adósak va­gyunk Kubát illetően. A fon­tosabb dolog egész soráról nem Is beszélve. ★ A fővárosban a Szabad, Havanna elnevezésű óriá* hotelben laktunk. Ez tény­leg magánügye lehetne a ri­porternek, ha nem 'fűződne hozzá egy jó történet, ponto­sabban inkább anekdota. A kubai forradalom történeté­ről beszélgetve megkérdezi valaki, tudjuk-e, miért pon­tosan 1959, január l-én vo­nultak be Gastroek 'a~fóvá­rosba. Akkor érték meg » harci feltételek — gondoljuk mi. Nem —s igy a válasz. Jöhettek volna korábban is, de megvárták, amíg a Hil­tonéit befejezik ezt a csodá­latos szállót. Ebből annyi az Igazság, hogy ez a szálló, amelynek méreteiről és kor­szerűségéről fogalmat kap­hatunk, ha elképzeljük a bu­dapesti Intercontinentalt há­rom-négyszeres nagyságban, a forradalom győzelme előtt néhány hónappal lett késs. Akkor már az ország nagy része a forradalmárok kezén volt, de jellemző az amerikai nagytőke íelíuvelkodottságá- ra, hogy fel sem tételezték, miszerint ez az óriási beru­házás már nem az ő profit, jukat fogja szolgálni. Kez­detben nem is gondolták, hogy ezúttal nem a Latin- Amerikában szokásos állam­csínyek egyikéről van szó, hogy most nem azon folyik a „vita", melyik uralkodó klikk legyen az USA kiszol­gálója, hanem e kiszolgálta­tottság végső felszámolásáról. A spanyol uralom leverése után, 1901-ben letelepedett és berendezkedett amerikai töke végleges kiebrudálásáról. A forradalom hősi harcai, majd a szabad Kuba másfél évtizedes története arról ta­núskodik. ez a fordulat egy­szer s mindenkorra, szól. Ezt ma már mind jobban felis­meri a világ — de minden­képpen nagy figyelmet kelt ez a latin-amerikai népek körében. Hadd idézzem egy perui milliomos, lapszerkesz­tő szavait, aki kubai köruta­zása végén, távozáskor így összegezte benyomásait: ..Ne­héz magukat, kubaiakat meg­érteni, követni számunkra még nehezebb lenne, de any- nyit engedjenek meg, hogy őszintén és mélységesen cso­dáljam önöket.” Varga József (Folytatása következik.) MmMíQ 1971 február S&.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom