Népújság, 1974. február (25. évfolyam, 26-49. szám)
1974-02-21 / 43. szám
Brigádvezetők — biciklin Valahányszor termelő- ” szövetkezeti brigád- vezetővel kerülök össze — s •rre az újságírói munka során elég gyakran kerül sor — mindig a bejáró munkások jutnak eszembe. Lehet, hogy nem szerencsés ez a képzettársítás, de azért valami van benne. A bejáró munkások naponta több órát töltenek el az utazással, azért, hogy bejussanak munkahelyükre s a munka után hazatérjenek otthonukba. Nem is lehet vita azon, hogy az utazással töltött „holt idő” nem csupán kiesést jelent az otthoni életből, a szórakozásból, a művelődésből, hanem nagyon fárasztó is. Nos ez a „holt idő” a szövetkezeti brigádvezetőknél is megvan. Igaz, hogy nem a munkaidő előtt vagy után, hanem munkaidő közben. A brigádvezetők többsége naponta jó néhány órát tölt el azzal, hogy az egyik tanyáról a másikra karikázzon biciklivel, vagy motorkerékpáron, vagy a több ezer hektárnyi földterület egyik végéből eljusson a másikba. Számtalan brigádvezetővel beszélgettünk arról, hogy naponta hány kilométert utazik. A legtöbben art j választ adták, hogy úgy negyven-öt- van kilométert, de akadtak olyanok is, akik inkább a nyolcvan-száz kilométerre szavaztak. S ha hozzátesz(TudósítónktóL) A kishatármenti árucsereforgalma öt esztendeje szerepel a Szolnok—Békés megyei Élelmiszer és Vegyiáru. Nagykereskedelmi Vállalatnál Kezdetben Jugoszlávia határmenti városainak kereskedelmi vállalataival alakítottak ki termékeny kapcsolatot, jelenleg pedig már négy ország tartozik a partnerei közé. Az eddigi tapasztalatok azt igazolják, hogy az ilyenfajta kereskedelmi kezdeményezéssel jelentősen bővíthető az áruválaszték, szűkíthető a hiánycikkek listája, ezen túlmenően a hazai élelmiszer- és vegyipar is ösztönözhető gyártmányfejlesztésének bővítésére. A vállalat a Konsume; Illetve a szövetkezeti Hunga- rocop külkereskedelmi cégek közreműködésével tavaly például csaknem ötvenmillió forint értékű exportimport forgalmat bonyolított le. Gyakorlatilag az ország kishatármenti forgalmának 55—60 százalékát finanszírozta, illetve finanszírozza ma is a rugalmasan dolgozó kereskedelmi nagy- vállalat. A korábbi partnerek közül első. helyen említhető Lengyelország. Noha ezzel a baráti országgal közvetlen határmenti kapcsolat nincs, mégis szívesen kapcsolódott be a magyar kereskedelmi szerv munkájába. A lengyel partner kiváló minőségű burgo- nyapelyhet ajánlott íel eladásra, s mivel ez a készítmény nálunk keresett cikk, tavaly már 17 millió forint értékűt vásároltak meg a szolnokiak. A nagy tételekben érkező burgonyapehely raktározására, csomagolására azonban a vállalat nem volt képes, ezért jó partneri keresett és talált. A Heves megyei Mezőgazdasági és Termékértékesítő Szövetkezeti Vállalattal kötöttek egyszerű társulási együttműködést. Az egri szövetkezet tárolja és csomagolja ízléses tasakokba a háziasszonyok munkáját nagyban megkönnyítő burgonyakészítményt. Ezt a terméket egyébként az egész országban forgalmazzák. A budapesti FŰSZERT például egymillió dobozzal rendelt belőle Mint Csikós Sándor, a válszük, hogy az említett kilométereket nem aszfalt- vagy betonúton kell megtenniük, hanem többnyire poros, göröngyös vagy éppen sáros földutakon, akkor bizony nyugodtan ki lehet jelenteni, hogy ez eléggé fárasztó mulatság. Emlékszem, egy riport készítése során azátá- nyi termelőszövetkezet állattenyésztési brigádvezetőjével beszélgettünk. Elmondta, hogy nyáron semmi különösebb probléma nincs, de amikor bejön az őszi időjárás, akkor nem irigylésre méitó a helyzete. A tanyákat, akár esik, akár fúj, mindennap le kell látogatnia, nem egy esetben éjszaka is. Jó néhányszor előfordult már, hogy motorkerékpárját egy fa alá kellett támasztania — a sár miatt —, aztán gyalog kellett eljutni a tanyáig, meg vissza. Bár — tette hozzá — olyan rutinja van már a sárban, ká- tyús terepen való motorozásban, hogy talán még egy hivatásos versenyzőt is megszégyenítene a terepversenyzésben. ■k brigádvezetők tehát " napi munkaidejüknek meglehetősen jelentős részét — s ez a tíz-tizenkét órás munkaidőt figyelembe véve nem jelentéktelen — hosz- szadalmas és fárasztó utazással töltik. Többnyire már motorkerékpáron, <je vannak olyanok is, akik biciklin. Halat igazgatója elmondotta, az Expressz burgonyapüré és -fánk sikere elsősorban annak köszönhető, hogy az egri partner szövetkezet kifogástalan minőségben csomagolja és adja piacra. A precíz munka garancia arra, hogy az idén tovább növeljék a burgonyapehely behozatalát és növeljék az 'árukínálatot. Ez a törekvésük a háziasszonyok számára is ajánlatos, mivel a lengyel importárut csaknem fele annyi áron, dobozonként 8 forint hatvan fillérért hozhatják forgalomba, mint a hasonló francia, olasz vagy svéd importot. Endrész Sándor Van-e, lesz-e elegendő húsunk? Ezt a kérdést gyakran felteszik, de kevésbé fordítanak gondot arra a talán még izgalmasabb kérdésre: honnan lesz, honnan lehet elegendő húsunk? Járjunk hát utána. Nézzünk szét Gyöngyös környékén a termelőszövetkezetekben. 1. AB ASÄR: Itt aztán semmi szívderítő dolgot nem hallunk. Olyan a határ, hogy az állattenyésztés csak elenyésző mértékben található meg a közös gazdaság feladatai között. Az utóbbi három évben lóból ötven körül tartottak, de csupán a szükséges munkák elvégzésére. A juhállomány pedig ötszáz és hatszáz között ingadozik. Az anyajuhok az állomány közel kétharmadát adják. Nem tudnának mit kezdeni a hegyi legelőkkel és a kisebb, felhagyott részekkel a juhok nélkül. Az abasáriak szíve azonban a szőlőért dobog és dobban meg mindenekelőtt. 2. ADACS: Jelentős szarvasmarha- és sertéstenyésztéssel rendelkezik. A tehenészet mellett az itatásos borjú-, illetve növendék- marha-nevelés és a hízómarha-tartása érdemel figyelmet. A tartás hagyományos módon történik, a takarmányozáshoz és az állatok gondozásához a kötött tartási módra jellemző eljárást alakított ki. Évente hatszázötven körül mozog a szarvasmarhák száma. Az ingadozás alig számottevő. Érdekes megfigyelni, hogy a sertésnevelésben milyen vonások a jellemzők. Az egy fialásra eső szaporulat enyhén csökken, ugyanakkor Különösebben ne*» is reklamálnak ezért — úgy érzik, hogy munkájuk szerves része ez a néhány óra is —, de az bizonyos, hogy az esőben, sárban, hóban való utazgatás maradandó „emlékeket” hagy a csontokban, ízületekben. S hogy miért írunk erről? Egyszerű megadni a választ: mert valahogy a brigádvezetőkkel való törődés elmaradt a mezőgazdaság fejlődési üteme mögött. A korszerű technika korában egy kissé anakronisztikusán hat az effajta közlekedési mód. A szövetkezetek milliókért vásárolnak gépeket, korszerű eszközöket, egy-egy állati férőhely költsége 50—100 ezer forint között alakul. Ugyanakkor a brigádvezető biciklin jár. Nem kímélve sem idejét, sem egészségét. A Bábolnai Állami Gaz- " daságban már megszokott a kép: a kukoricaföldek között, aszfaltozott úton, a GAZ terepjáróval járnak a termelés közvetlen irányítói, s URH-készülé- kekkel irányítják a munkát. Persze, erre azt jehet mondani, hogy nem minden üzem Bábolna. Ez így igaz. De az is igaz, hogy a ma mezőgazdasági üzemeinek többsége már megengedhetné magának azt a „luxust”, hogy terepjáró gépkocsira ültesse a brigádvezetőket. Kaposi Levente |ó hírek Lőrinciből Nagy sikere van Lőrinciben a „Falu a szocializmus útján” című fotókiállításnak, amelyet Varga Antal, a községi pártszervezet titkára nyitott meg az új iskola előcsarnokában. Nemcsak az intézet tanulói nézegetik naponta a képeket, hanem sűrűn térnek be ide a község lakói, kötöttük a Petőfi Termelőszövetkezet tagjai. A közös gazdaság portájáról egyébként néhány jó hírt hallottunk. A szövetkezet közel húsz hektáron megkezdi a mák vetését, tizennégy hízóbikát pedig most készítenek elő exportszállításra. A mákbóü, kedvező idő esetén, 350 ezer forint bevételre számít a Petőfi Tsz, de 300 ezer forint körül van a legközelebb átvételre kerülő hizóbikák ára is. nő az elhullás százaléka az egészen fiatal állatok körében. így 1971-ben 25, egy évvel később már 27 százalékot tett ki a korán elpusztult • malacok aránya. A hizlalás ideje 120 nap, az elért súly pedig 90—105 kilogramm. Szépen megy lefelé az ,egy kilo sertéshús előállítására fordított költség. 3. APC: Három terület ad munkát, a sertések és a szarvasmarhák mellett a juhtenyésztés is. A magyar tarka fajta ebben a gazdaságban évi átlagban nem ad valami sok tejet. Az istálló-átlag alig néhány liter. Az okát keresve, eljutunk 1972-höz, amikor befejeződött a tbc-mentesítés. A szaporulat viszont jó: száz tehénre évente nyolcvan borjú. Gazdaságos a juhtenyésztés. Elsősorban a tejesbárá nyok adják a jövedelmet, ; gyapjú inkább másodlag* terméknek számít. A sertés a közös vállalat gondozásában növekszik, a tsz-nek saját sertése már alig volt az utóbbi három évben. 4. CSANY: Amíg 1971 — 72-ben több mint ezer sejtést tartottak, tavaly már te' jesen felszámolták ezt a te nyésztési ágazatot. Most szarvasmarha és a juh kerü előtérbe. Ennek" figyelemé vételével az új, 365 férőbe lyes tehéntelep kialakítás jelentette a legfőbb tennivalót. A juhok száma az 1971-es 636-ról a következő évre több mint a kétszeresére (Folytatás az 1. oldalról) Tágas, világos, tiszta, kellemes helyiség a kiskörei, elektromos központ, a kapcsoló- vagy más néven: vezénylőterem. Olyannyira, hogy az idegen egyenesen ideális munkahelynek nevezné — ha az ügyeletesek, mosolyogva fel nem világosítanák az első látásra egyébként valóban fölöttébb vonzó szobába sűrűsödő megannyi feladatról: — Tulajdonképpen egy áramelosztó a mi szolgálati helyünk — magyarázza Za- kar Ferenc, a parabolikus műszerfai előtt — A detki, 120 kilovoltos alállomásról kapjuk az energiát, amit aztán bonyolult berendezésünk segítségével tovább adunk az ÉMÁSZ-nak, illetve a TITÁSZ-nak. Jászkisér —Jászberénybe, Átány—Hevesbe, Fegyvernek—Abád- szálókra, Kunhegyesre, Poroszló—Mezőkövesdre, Tisza- derzs—Tiszaörvényre, Tisza- süly—Szolnokra "ágaznak innen a távvezetékek, ahogyan előttünk, a szerelvény- lapon is jól láthatók. A munka nagy figyelmet, körültekintést igényel, minden nőtt, majd tavaly még tovább fokozódott. Az anyajuhok aránya az ötven százaléknak felel meg nagyjából. 5. GYÖNGVÖSHALASZ: A termelési értéknek egy- harmadát az állattenyésztés nyújtja. A sertéstenyészállomány tavaly alakult ki, a 70 —80 koca után évente 900— 950 hízott sertést tudnak értékesíteni. A saját nevelésű borjúkat a Mikó-féle kötetlen tartás szerint hizlalják két éve már. Olyan erőteljes mértékben nőnek így a hítömarhák, hogy az eredménnyel nagyon elégedettek. Még az is hozzájárul az örömükhöz, hogy az ilyen módon hizlalt állatok között több az exportra alkalmas, mint korábban volt. 6. NAGYFÜGED: Régi hagyományok élnek tovább a községben ma is az állat- enyésztés kedvelésében, főbb mint hébszáz szarvas- urarhát számoltak tavaly, amiből minden negyedik hízó volt, a tehenek száma pedig meghaladta a harmadtól százat. A tartási rendszer ugyan nem mondható nagyon korszerűnek, de az eredmény ó, alacsony az önköltség és azdaságos a termelés. Miután a sertéstenyésztésen a közös vállalat útján rdekeltek, két évvel ezelőtt elszámolták ezt az ágazatot. \ meglevő épületekbe tavaly oaromfit telepítettek. 7. GYÖNGYÖS: Változott itt is az állattenyésztési ágazat. ' Egészen kis létszámra csökkentették a sertósahokis hibára azonnal reagálnunk kell, külön oen egész vidékek ellátásában zavar lenne. Erőmű — születő elektromos üzem — fölé épült a vezénylőterem, s ennélfogva, az épületben lefelé haladva még érdekesebb, izgalmasabb a kép. „Benne” járunk a Tiszában, néhány lépés, aztán a vízszint alá „süllyedünk". A több emeletes mélységben — ahová a nagyobb élmény kedvéért egy kis sétára invitált bennünket Macz- kó László, a Tiszai Erőmű Vállalat helyi kirendeltségének munkatársa — már hosszú hónapok óta tart a nagy vállalkozás. Roppant gépeket szerelnek, közöttük a francia—magyar együttműködéssel készített, s hazánkban páratlan csőturbinákat. Gyakran füstben, gázban, szivárgó vízben, igazán teljes embert, kemény férfit követelő munkahelyeken. „Arasznyi” résen jutunk az első szívócsőbe, amelynek még elzárt végeihez óriási nyomással feszül a folyó. Mindössze 28 megawattos lesz az erőmű — mégis hatalmasak a méretek: azemmányt, mert a közös vállalat révén folytatják a sertéshizlalást. A markazi Mátravöl- gye Tsz-szel hoztak létre közösen egy évenként mintegy tízezer sertés kibocsátására alkalmas, zárt rendszerű telepet. A tehenészetnek lényegében hagyománya sincs, ezért a szövetkezet erre nem fordít súlyt. Viszont évek óta egészen jelentős mennyiségű csirkét visznek piacra. Kiderült, egészen jó jövedelmet lehet biztosítani a baromfiakból a régebbi gazdasági épületek hasznosításával. 8. ISTÁLLÓK, TELEPEK: Furcsa, ellentmondásnak tűnő tényeket kell megemlítenünk az állattenyésztéssel kapcsolatban. A legtöbb tsz- ben ugyanis a gazdasági épületek nem tartoznak a legmodernebbek közé. Nemcsak azért, mert elég régen építették ezeket, hanem azért is, mert az újabbakban sem alkalmazzák a legkorszerűbb eljárásokat. A takarmányozás és a trágyázás a legtöbb esetben az „ősi” módon, kézi erővel történik. Ennek ellenére az eredmények általában kielégítőek. Sokan vitatják azt is, hogy a legfiatalabb telepek eléggé modernek-e? Főként a telepítési módjuk ad alkalmat a vélemények különbözőségének kifejtésére. 9. GÉPEK. EMBEREK: A kettősség itt sem mellékes körülmény. Néhány gazdaságnak az a gondja, hogy a meglévő 'takarmánykészítőberendezését nem tudja a teljes» mértékben ki haszbér valósággal eltörpül az indulást váró járókerék mellett s lépten, nyomon őszinte csodálattal bámul mindent. Mint a generálkivitelezőnél, a fővállalkozó Ganz-MÁ- VAG szerelésvezetőségénél megtudtuk: az erőmű számos segédberendezése már rég’ túl van a próbákon, s a főegységek munkáival is meglehetősen előrehaladtak. Az. első blokk beépítésével 96—97 százalékban végeztek, s a gép üzempróbáit az elképzelések szerint március elsején szeretnék megkezdeni. A második „készültségi foka” mintegy 80 százalékos, de április 4-én már minden bizonnyal megjárathatják azt is. Az idei harmadik negyedévben pedig sor kerül a másik kettőre. A feladatokon hat-hét vállalat hozzávetőlegesen 100 embere dolgozik, s valamennyien bíznak abban, hogy vállalkozásuk teljes sikerrel jár: ha most még kapja is, néhány hónap múlva már csak adja az áramot Kisköre, a hazai erőművek sorában. (gyóni) nálni. Ugyanakkor mások kénytelenek a takarmányt idegen gazdasággal elkészíttetni. A szállítási kiadás így válik jelentős tényezővé az önköltségek alakulásában. A gondok gondja azonban maga az ember. A fiatalokat nem vonzza a vasvilla, amit ugyancsak meg kell markolni az istállókban, akár etetni kell, akár trágyázni. Az istállók környékén találhatók tehát a legöregebb tsz-tagok. A fiatalok a zártrendszerű, jól gépesített telepekre kíváncsiak. 10. ÖSSZEGEZÉS: A számok ugyan tájékoztatnak bennünket, de nem szabad -mindenben rájuk bízni magunkat. Inkább a jelenségek alakulása, a dolgok irányulá- ,sa, tendenciája a fontos. Megállapíthatjuk tehát, hogy a tsz-ek egyre jobban szorgalmazzák az állattartást és -tenyésztést, de ezeknek korszerű körülményeit, módszereit kialakítani nem megy gyorsan es költséggel is jár, az állami segítség figyelembevételével együtt. Viszont azt már a szakemberek felismerték, hogy a még hasznosabb mód csak az lehet, ha a gazdaság igyekszik bizonyos mértékben „zárttá” tenni önmagát. Ez alatt azt értjük, hogy a szántóföldön megtermelt növényeket az állattenyésztésben hasznosítja. A példák is bizonyítják, hogy nincs messze az idő. amikor mindennapi húsnak- valónkat a tsz-ek, a mező- gazdasági üzemek hiánytalanul és fennakadás nélkül tudják szállítani. CL Molnár Ferenc Bővül a kishatármenti árucsere-forgalom Kitűnő partner a Heves megyei MÉK Vállalat Mindennapi húsnakvalónk »«..as ember valósággal eltörpül az indulást váró járókerék mellett...* (Foto: Perl Márton)
