Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-03 / 1. szám
A külkereskedelem intézkedései a tőkés világpiac árhatásainak csökkentésére Áruforgalmunk kétharmadát a szocialista országokkal bonyolítjuk le, ezért népgazdaságunk kevésbé van kitéve a tőkés piaci helyzet szélsőségeinek, jóllehet é világpiaci hatásoktól népgazdaságunkat sem lehet elszigetelni. Somogyi Lajos, az MTI főmunkatársa a Külkereskedelmi Minisztériumban tájékoztatást kért arról, hogy a tőkés világpiaci árak emelkedése milyen mértékben hat a magyar külkeres- delemre, s milyen intézkedésekkel csökkentik e kedvezőtlen hatásokat. Mint a minisztériumban elmondták, a tőkés országok belső inflációjának gyorsulása, valutáris bizonytalansága az olajválság, számos fontos alapanyag hiánya minden eddiginél nagyobb áremelkedést idézett elő a világpiacon. A világpiaci árszínvonal összevont méi'ésé- re általánosan használt Reuter nyersanyagindex szerint az árak 1973. eleje óta mintegy 80 százalékkal emelkedtek. A rézárak egy év alatt megduplázódtak, a gyapot és a nyersgumi is kétszer annyiba kerül, mint az előző év elején, a rizs tonnája jelenleg 800 dollár, az egy évvel ezelőtti 270 dollárral szemben, a búza tavaly januári tonnánkénti 96 dolláros ára az év végére 172 dollárra . ugrott. A kakaóbab jelenleg 1200 dollárba kerül tonnánként, 450 dollárral drágább, mint egy évvel korábban, A növényi fehérjetakarmányok ára 1973 utolsó hónapjaiban némileg csökkent ugyan, de a szójababot még mindig 210— 220 dollárért árusítják tonnánként a tavaly januári 160—170 dollárral szemben. Óriási mértékben drágultak az energiahordozók. Egy-egy tonna gázolaj most már csak 180 dollárért kapható, pedig az ár tavaly januárban még 07 dollár volt. Emelkedett a cukor, a kávé, a citrom, s egész sor más fontos cikk ára. Külkereskedelmi vállalataink jobb piackutató munkával és megfelelő kereskedelempolitikával igyekeznek csökkenteni az árak erős emelkedésének hatásait. Árszempontból a lehető legkedvezőbb időpontban igyekeznek megkötni külkereskedelmi , szerződéseiket, gok tanácstagi csoportokat hoztak létre, amelyeknek vezetője tagja a végrehajtó bizottságnak, sőt több esetben a tanács elnökhelyettese. A tanácstagi csoportok a tanácsülések előtt többször külön is megtárgyalják településükre vonatkozóan az egyes fejlesztési, ellátási kérdésekben kialakítandó állásfoglalásukat. Ehhez kérik választóik véleményét és azt a tanácsban képviselik is. A tanácstagi csoportok működése még sok vonatkozásban fejleszthető, ' de jó példái is vannak már, mint például a bátori közös tanácsban. Ennek is az eredménye, hogy itt az egy lakosra eső társadalmi munka értéke 176,— forint, ami jóval a megyei átlag felett van. A tanácsüléseken a napirendek kapcsán és az interpellációk során is kifejezésre juttatják a tanácstagok a lakosság véleményét, javaslatát, és keresik megoldásuk lehetőségeit. A társult kö-z- ségek képviselői is látják, hogy az eddigi szétaprózott községi költségvetések összehozása, a nem tanácsi szervekkel való szélesebb körű együt* " 'Vrödési lehetőség — nagyobb gazdálkodási keretet jelent. Az igén vek kielégítésének rangso-^sáhan, a rendelkezésre álló anyagi lehetőségek helyes megosztáséban jelentkezik a feladatuk e téren. Ennek megvalósítását szolgálják általában a szép számú interpellációk például Tárnáiéi e*zen, K=lban. és máshol is. £ TANÁCSI bizottságok mindenütt nagymértékben segítik - többek között —á hosszabb időre előre megvásárolnak olyan árucikkeket, amelyekre csak később lesz ugyan szükség, de áruk várhatóan tovább emelkedik. A minisztérium támogatja azt á módszert is, hogy a felhasználók rendeléseinek összevonásával egy-egy alkalommal nagyobb mennyiségű árut vásároljanak külföldön, mert ezzel bizonyos engedményeket érhetnek él. A helyes piackutató munka segítségével vállalataink újabb beszerzési forrásokat is igyekeznek feltárni, ahol kedvezőbb áron vásárolhatják meg a különböző termékeket. Az intézkedések ellenére a nem szocialista országokból származó magyar import árszínvonala tavaly mintegy 15 százalékkal magasabb volt Az 1972. évinél ezen belül az energiahordozók, különféle élelmiszeripari anyagok, élelmiszerek ára 40—45 százalékkal emelkedett Természetesen nemcsak az Importcikkek, hanem a Magyarországról a nem szocialista országokba exportált termékek átlagos árszínvonala is növekedett, jóllehet kisebb mértékben, hiszen exportcikkeink között kevés az olyan termék, amelynek az ára olyan nagy mértékben nőtt mint az energiahordozóké és a különböző alapanyagoké. Lehetőségeiket azonban a magyar külkereskedelmi vállalatok is igyekeznek kihasználni. S ml várható 1974-re? A tőkés országok gazdaságának változásaira prognózist készíteni még kiegyensúlyozottabb viszonyok között sem könnyű, most pedig különösen nehéz felmérni a tőkés világpiaci helyzet várható alakulását. Sok bizonytalansági tényezőt rejt magában az energiaválság, egyes áruk hiánya. Mindenképpen szinte kizártnak tarthatjuk azonban, hogy a tőkés piac jelenlegi magas árszintje visszatérjen a másfél, két évvel ezelőtti) színvonalra. A világpiaci1 árak okozta veszteségek mérséklésére a magyar külkereskedelem továbbra is élni kíván az úgynevezett taktikai vásárlásokkal, vagyis kedvezőbb időpontban hosszabb időszakra is megvásárol különféle cikkeket, , , tanács helyes döntéseinek meghozatalát, végrehajtásának ellenőrzését. Külön jelentőségük van a tanácsi bizottságoknak a közös tanácsú községekben, ahol működésük során vizsgálatok, elemzések révén. — részletesebben értékelhető pl. a kulturális, egészség- ügyi ellátás településenkénti helyzete, vagy a társadalmi munka végzése. Ezért a tanácsoknál is szükséges, hogy nem tanácstag szakembereket vonjanak be a bizottságokba, mint Egercsehiben is, ahol a 27 tanácstag mellett 22 nem tanácstag szakember vesz részt bizottsági munkában. Olyan közös tanácsoknál, mint Párád, vagy Tarnalelesz — ahol 41, illetve 56 javaslatot tettek a bizottságok ezévben — lényegesen szélesebb körű információ ismeretében tudnak dönteni és ez csak a közös ügyet szolgálhatja. A képviseleti szervek az eddigi tapasztalatok szerint összességében fejlődő színvonalban látják ed feladataikat, a központi intézkedések helyi végrehajtása egészében kedvező képet mutat. Ezért is értékelhette kedvezőnek a megyei tanács végrehajtó bizottsága a községi közös tanácsok működési tapasztalatait, kapcsolatait. A kapcsolatoknak fontos elemük a falugyűlések is. A társult községekben külön is jelentősége van, hogy a politikai, állami, társadalmi helyi vezetés megismerje a lakosság állásfoglalását. véleményét a tanács munkájának egészéről, egyes kérdésekről. AZ OLYAN fontos kérdésAhogy a tsz-íag láti Az ma mát természetes dolognak számít, ha egy-egy termelőszövetkezetben a vezetők „naprakészen” ismerik a közös gazdaság eredményeit, gondjait. A szövetkezeti demokráciához azonban az is hozzátartozik, hogy a tagság, az „egyszerű” tsz-tag is tájékozott legyein a közösség dolgaiban. Vajon hogyan látja a szövetkezet ez évi eredményeit, fejlődését és gondjait egy egri, egy ecsédi és egy zagyvaszántói tsz-tag? OSVÁRT IMKÉNÉ, EGER: „jólesik a tagnak, ha beavatják a közös dolgokba.. /’ — Mindig ilyennek képzeltem el a szövetkezetét, mint amilyenné most lett, az egyesülés után — mondja Mariska néni, Osvárt ImrénS, az „Egri Csillagok” Tsz tagja, akit Egerben, a Baktai úti lakásán kerestünk fel. —- Most itthon vágyók, mert igen téliesre fórdűlt az idő, nem -tudunk metszeni. Már elkezdtük, de ahogy jöttek a nagy hidegek, abba kellett hagyni. — Mit ért azon, hogy mindig ilyennek képzelte el a közöst? — Megmondom én őszintén, féltünk mindig az egyesüléstől, de ma már mindennek, mint a lakossági szolgáltatási igények kielégítése — falugyűléseken való megtárgyalása bizonyára igen széles körű érdeklődést fog kiváltani . és a szolgáltatásokat végző vállalatok, szervek képviselőinek e településeken való részvétele lehetőséget teremt számukra a vélemények közvetlen 'megismerésére és tevékenységüknek ezek alapján történő továbbfejlesztésére is! A falugyűléseken kívül a tanácsi tisztségviselők rendszeres fogadónapjai, a tanácsi szakigazgatási szerv dolgozóinak a társközségekben ellátott ügyfélszolgálata — a helyben választott tanácstagokhoz fűződő napi kapcsolatok mellett — mind lehetőségét és egyben biztosítékát jelentik az állampolgárok és tanácsi szervek szoros kapcsolatának. Befolyásolja a lakosság hangulatát közérzetét, hogy a tanácsi szakigazgatási szervek döntései mennyiben felelnek meg a jogszabályi előírásoknak, a jogalkalmazási, jogpolitikai elveknek, a társadalmi igazságérzetnek. Amellett, hogy a színvonal-emelkedés kezdeti jelei mutatkoznak, a hatósági döntést igénylő ügyekben például mintegy felére csökkent a fellebbezések során megváltoztatott határozatok száma, a jelenleginél mégis korszerűbb ügyintézést kell biztosítani. Igaz, hogy egyes esetekben a megváltozott viszonyoknak ma már nem megfelelő jogszabályok is akadályként jelentkeznek —, a járlatlevél-kezelésre vonatkozóak — de helyi kez- űéttiényeaésból, a társult ki örül néki Azelőtt — 1361 óta — a volt Rákócziban dolgoztam, annak voltam a tagja. Sajnos mindig volt valami hiba nálunk. Gyakran változtak a vezetők, s előttünk csak titkolóztak, takargatták a bajokat. Csak akkor értesültünk róluk, amikor már kikerülhetetlenné váltak. Most, amióta egyesültünk, a szőlészeti brigádba kerültem, s együtt dolgoztam egész évben a volt .,Dobosokkal”. Nagyon jó népek. Egymást, is, meg a vezetőket is tisztelik. De ez kölcsönös, mert például Cseh Pista bácsi is rendszeresen. kijött hozzánk a vezetőségből, s közvetlen szavakkal,' közérthetően elmondta a más dűlőkben történteket: mennyi ott a termés, milyen a cukorfok, meg hány mázsa lett az előző napi teljesítményünk. Szerettük hallgatni. Valahogy jólesik az a tagnak is, ha beavatják a közös dolgokba. így tudtuk meg azt is, a negyven napos szüret végén, hogy a tervezett 40 ezer mázsa helyett 49 ezer mázsa lett a szövetkezet idei szőlőtermése. Ennek nagyon örülünk, mert így biztosan több lesz a zárszámadáskor az egyéni jövedelmünk is. Szóval, mindnyájan tudjuk: jó évet hagyunk magunk mögött az idén, pedig ez volt az első az egyesülés óta. .„ PRISZTÖKA BÉLA. ECSED: „Szép eredményeket éri fink cl,./ Ecséden, a Szél-tanya bejáratánál találkoztunk Prísz- tóka Bélával. Mégpedig elsőnek. Ő ugyanis a portás. S aki azt hiszi, hogy egy tsz- major bejáratánál olyan szerepe van a portásnak, mint egy hivatalban, az téved. —■ Átlagosan naponta száz különböző adatot kell felírnom, s ezek mind-mind fontosak. Bekerülnek az irodára, a bérelszámoláshoz. Itt bonyolódik le szezonban a kertészet, a hajtátóhazak forgal-' ma is. Ilyfekbr irieg kétszáz- szór is kell egy nap alatt bejegyzést tenni: mit, mennyit, visznek, honnan hozzák, mikor adták le a munkalapot, stb. Az asztalon, a kis portásfülke bejáratra néző nagy ablaka előtt, különböző' papírok, naplók, kimutatások, pecsét, óra, toll. Ezek Prisztóka Béla munkaeszközei, no meg községek számának, nagyságának. földrajzi fekvésének megfelelően, tovább kell fejleszteni tartalmában a központi jogszabályoknak megfelelő, . módszeredben a helyi körülményekhez igazodó olyan tanácsi ügyintézést, amely megfelel a korszerű államigazgatás követelményeinek. A KÖZÖS tanácsi szak- igazgatási szervezet közelebb vitte a megvalósuláshoz azt a célkitűzést, hogy az állampolgárokat éi-intő ügyeket a tanácsok intézzék, és ezen belül is a helyi tanácsok rendelkezzenek olyan hatáskörrel, hogy a helyi lakosság, ügyeit helyben intézhessék. Megyénkben yna már minden községi tanács rendelkezik pl. első fokú iparhatósági jogkörrel, 21 kereskedelmivel és hat nagyközségünkben. az építési engedélyek ügyében sem kell ma már a járási hivatalokhoz menni. A jogos követelmények, a lakosság igényeinek meglátása és a lehetőségek szerinti kielégítése mellett sem szabad azonban azt várni a községi közös tanácsoktól, hogy szerepkörüket a lehetőségeiket meghaladó vállalkozásokba kezdjenek. A lakosság bölcsességét, a közügyekben való egyre érettebb eligazodását, felelősség- érzetét jelzi, hogy ilyen túlzó kívánságok csak elvétve merültek fel a jelölő gyűléseken, a tanácstagi beszámolókon, a falugyűléseken. Ahhoz, hogy a több település érdekeit képviselő községi tanácsok még inkább közösek legyenek .— a települések fejlesztéséért eigyüta mindenre kiterjedő figyelme. . Három éve teljesít itt szolgálatot. Azelőtt, 11 éven át brigádvezető volt — Az eredmények? — Innen a portásfülkéből sokat lát és tud az ember. De egyébkén is mindig érdekelt a közös sorsa. Most, az utóbbi években nagyon megnőtt a forgalmunk. Szép eredményeket értünk el a szántóföldi növénytermesztésben: háromszor annyi volt az idei átlagtermés kalászosokból, mint valamikor, a kisparaszti gazdaságokban itt, Ecséden. A szőlőnk — több mint kétszáz hektár —• is szépen fejlődik: 78 mázsás hektáronkénti átlagot szüreteltünk az idén, a néhány évvel ezelőtti 40—50 mázsával szemben. Több a pénzünk is, s több telik építkezésekre, gépek vásárlására. Most épül itt, a Szél-tanyán egy 70Ö vagon befogadóképességű terménytároló. Vásárolunk szárítóberendezést is bele, s így több ezer munkanapot takarítunk meg, mivel nem kell többé forgatni, kézzel lapá- tolgatni a gabonát. —- Milyen gondja van, Béla bá.c&i szerint . a, szövetkezetnek jelenleg? — Jó lenne a pillangósok területét növelni, mivel az állattenyésztésben most tértünk át a szarvasmarha-te- nyésztésre. Nem kis gond megteremteni a szükséges, jó takarmányt. Egyénileg pedig az a leggyakoribb gondom, tes felelősséggel tartozó szervek — együttműködését kell erősíteni., A népfront községfejlesztési társadalmi tevékenysége e téren is kiemelkedő jellegű. Felhasználásával fejleszthető a lakóhely cselekvő szeretete a közös tanácsú településeken is. A NÉPFRONT és a tanácsi szervek részéről a településekhez fűződő emberi kapcsolatokat is tovább kell erősíteni. Ez lehetőséget fog adni az állampolgárok községfejlesztési alapot növelő tevékenységére. E kapcsolatok erősítésével lehet a lakosság széles körű közreműködésével általános lakó- helyszépítési, környezetvédelmi, tisztasági mozgalmat indítani. A megyei tanács végrehajtó bizottságának az a döntése, hogy a társközségek önállóan vesznek részt a megyei díjazásokkal járó. községek közötti verseny ben és a társadalmi munkavégzésben. a községszépítésben elésrt kimagasló teljesítmények utáni közösségi juta- lomösszeget a település további fejlesztésére fordíthatják — további ösztönzést jelent e községek számára is. Az emberi kapcsolatok erősítése nyomán fog továbbfejlődni a községi közös tanácsok működése területén a közgondolkodás, az állampolgári magatartás és a jó közérzet. Ennek alapján tudják a közös tanácsok és szerveik is felelősségteljes munkájukat magasabb színvonalon végezni, a társadalmi és helyi célkitűzések megvalósításában, a lakosság szolgálata öazt. o d • m m hogy vannak olyan emberek, akik nem értik meg, hogy itt adminisztrálni kell, mégpedig pontosan és lelkiismeretesen. . FEKETE, PETER. ZAGYVASZÁNTÓ: „líépesííeni szeretnénk a szarvasmarha- telepei' A zagyi ászán tói termelő- szövetkezetben Fekete Peter az alapító tagok közé tartozik. A megalakulás után ő volt az első elnök. Rövid fél ev múlva — minden sértődöttség nélkül másnak adta át a helyét, s az állattenyésztésbe, a tehenészetbe került a feleségével együtt. Közben két évig traktorosként is dolgozott. Tisztséget, most is vi sel: az ellenőrző bizottság elnöke. — Nagyon sok volt a munka a tehenészetben is, meg a traktorral is. Különösen, amikor még kézzel fejtünk. Naponta 20—25 tehenet, plusz ellátni, gondozni •— ugyancsak kézi erővel. Ettől függetlenül mindig érdekelt, hogy mi történik a szövetkezetben. Sajnos, feleségemmel együtt megrokkantunk. Ö kezelésre jár, én könnyebb munkára kerültem: raktáros lettem ez év november elseje óta. — Milyennek látja. ta ez évi eredményeket? — Az aszály bennünket is nagyon sújtott az idén. A szálas takarmányt nem sikerült megtermelni. Az a szerencsénk, hogy közel van a cukorgyár, s könnyen hozzájutunk a répaszelethez, amely valamit pótol. Néhány évvel (Foto: Puskás Anikó) ezelőtt már elértük az egy tehénre jutó 3300 literes átlagot, de ez most 5—600 literrel is visszaesett. Szerintem azért is, mert a jó állat- tenyésztők kiöregedtek, sozt a munkát, amit mi csináltunk, ma már nem vállalják a fiatalok. Éppen ezért gépesíteni szeretnénk a szarvasmarha-telepet: így remélhetően ] esznek vállalkozók is jobban erre a munkára, s naT gyobb lesz a. tejtermelési átlag is újra. •— Gondunk? Szerintem az asszonyok téli foglalkoztatása a legfontosabb most. Már * történtek is lépések: a selypi cukorgyár foglalkoztatna bedolgozóként 30—40 asszonyt cukorcsomagolással, A helyiséget a szövetkezet biztosítaná itthon a faluban. Szoi-gai- mazzuk ezt a lehetőséget, hogy már ezen a télen dolgozhassanak. ★ Három ember, három vélemény, amelyek önmagukért beszélnek: a tsz-tagokat saját gondjaik mellett érdeklik a közösség ügyei, eredményei is. Mindez ugyanakkor azt is bizonyítja: érdemes beavatni mindenkit a „nagy dolgokba” is... Faludi Sándor MmüisU Q 1874, január 3,, csütörtök
