Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

T&gfif ülések után, újabb feladatok előtt Irta: Virág Károly9 a megyei pártbizottság titkára j A fogyasztó is segíthet Sok kérdés — oázüovben ■ t elmúlt év végén a pártszervezetek veze­tőségei a X. kongresszust kö­vetően harmadízben tettek eleget a Szervezeti Szabályzat által előírt beszámolási köte­lezettségüknek. Az alapszer­vezetek kommunistái előtt je­lentést tettek arról, hogyan éltek az előlegezett bizalom­mal, értékelték az év során végzett politikai munkát és kialakították az 1974-ben megoldandó feladataikat. A megye valamennyi párt­szervezete — a pedagógus alapszervezetek kivételével — megtartotta az éves politikai munkát értékelő beszámolást, amelyen megjelent a pártta­gok 85—90 százaléka és kö­zel 30 százalékra növekedett azoknak a hozzászólóknak a száma, akik véleményt mond­tak a pártszervezet tevékeny­ségéről. A kongresszus utáni évek bizonyítják, hogy a beszámo­lási kötelezettség hasznos és eredményes, mert erősíti a párton belüli demokratiz­must. Ösztönzést ad a megye párttagságának a munka to­vábbfejlesztésére, de ösztön­zést ad a megye egész lakos­ságának is. A taggyűlések légköre tük­rözte a kommunisták felelős­ségérzetét a párt határozatai­nak végrehajtásáért, a társa­dalom legfontosabb felada­tainak megoldásáért, s bizo­nyította, hogy a párttagság­nak van ereje, aktivitása es készsége a Központi Bizott­ság novemberi határozatában foglaltak végrehajtására. Amikor a személy szerint ka­pott feladatok teljesítéséről tettek jelentést, amikor a pártvezetőség számot adott a taggyűlésen arról, hogyan használták a kapott hatal­mat, amelyet az alapszerve­zet tagsága rájuk bízott, ar­ról tettek számvetést, hogyan hajtották végre lakó- vagy munkaterületükön a párt kongresszusának, vezető szer­veinek határozatait. Más szó­val : jól határozták-e meg és végrehajtották-e községi vagy várospolitikai, illetve üzemi célkitűzéseiket? A Politikai Bizottság 1972. december 20-i — az alapszervezeti munka helyzetéről, színvonalának fejlesztéséről szóló — határo­zata megvalósítása során fej­lődik a politikai, szervezeti munka az alapszervezetek­ben. Általában arról tudtak beszámolni, hogy az előző évekhez képest nagyobb gon­dot fordítottak a munkastílus, a munkamódszer javítására. Az alapszervezetek tevékeny­ségében nagyobb szerepet ka­pott az elvi, politikai irányí­tásra és ellenőrzésre való tö­rekvés. A járási jogú pártbizottsá­gok a párttagsággal egyetér­tésben azt állapíthatták meg, nogy a pártvezetőségek dön­tő többségének munkája a követelményeknek megfelelő. A munka során érvényesül a kollektív vezetés elve. Jó po­litikai érzékkel helyesen vá­lasztották ki az általános po­litikai feladatok közül azo­kat, amelyeket működési te­rületükön meg kell valósíta­ni. Egyre több pártalapszer- vezetnél tér vissza a pártve­zetőség rendszeresen a ko­rábbi taggyűléseken elhang­zott javaslatokra, kritikai megjegyzésekre és számol be a két taggyűlés között végzett munkáróL A beszámoló taggyűlések bizonyították, hogy a testüle­ti tevékenység többségének színvonala megfelel a köve­telményeknek. A tervszerű­ség. a nagyobb követelmény- támasztás kedvező hatással van az aktivitás növekedésé­re, a pártrendezvényeken va­ló megjelenésre. A napirend­re tűzött témák és javasla­tok alaposabb és elemzőbb megtárgyalása a feladatok konkrétabb meghatározását segítették elő. A taggyűlések előtt egyre több pártcsoport vitatja meg a napirendre ke­rülő témákat, alakítják ki vé­leményüket, észrevételeiket és javaslataikat, melyet el­juttatnak a vezetőségekhez. Rendszeresebbé váltak a pártcsoportvezetők beszá- snoiwUaai a csoport tevé­kenységéről s ezáltal konk­rétabban fogalmazzák meg a csoport tagjainak tenniva­lóit, jobban körülhatárolják munkájukat. A kommunisták munkate­rületétől függően a taggyűlé­sek hozzászólásaiban külön­böző módon és szenvedélyes­séggel vetődtek fel a min­dennapi élet problémái. Álta­lánosnak mondható, hogy na­gyobb következetességet és határozottabb fellépést igé­nyelnek a pártvezetőségektől a szervezeti életet elhanyago­ló párttagok felelősségre vo­nását illetően. A pártrendez­vényekről való távolmaradó­kat mulasztásaikért szemé­lyesen vonják felelősségre. A szervezeti élet elhanyagolá­sát azonos mércével mérjék a vezetőknél és a munkásoknál egyaránt, a vezető beosztású párttagok is tartsák köteles­ségüknek a taggyűléseken va­ló részvételt. beszámolók és hozzá­szólások alapján meg­állapítható az is, hogy az alapszervezetek egy részénél még ma is elhanyagolják a taggyűlések rendszeres meg­tartását, a beszámolást, he­lyenként az alapszervezet ve­zetőségének irányító muniká- ja még mindig elmarad a kö­vetelményektől. Több aiap- szervezetben aránytalan a vezetőségi tagok közötti mun­kamegosztás. Nem tartják be a kollektív vezetés elvét. A titkár egy személyben a párt­vezetőség nevében tevékeny­kedik. Helyenként tapasztalható volt, hogy a beszámoló tag­gyűlésen a párttagság meg­vonta a bizalmat a vezető­ségtől, vagy egy-két pártta­got felszólított, hogy lépjen ki a pártból. A párttagság el­sősorban a vezetőségtől vár­ja, hogy jobb munkát végez­zen, hogy jobb munkával ad­jon a párttagságnak munka- programot, világos informá­ciót és munkaértékelést Egy­szóval egyre hangosabban kö­veteli a párttagság, hogy a vezetőség támaszkodjon a tagság egészének munkájára. Igényesen vizsgálták mű­ködési területük fő kérdéseit, gondjait, problémáit. A nagy­üzemeknél elismeréssel szól­tak a munkások bérrendezé­sére vonatkozó párt- és kor­mányintézkedésekről, a me­zőgazdaságban az aszályos, kedvezőtlen időjárás ellené­re jó termelési eredmények­ről. Az üzemekben működő alapszervezeteknél türelmet­lenül bírálták, hogy lassú az előrehaladás és túl sok a sablonosság az üzemi demok­rácia érvényesítésében. Nem fordítanak kellő gondot a szocialista munkaversenyre, az erkölcsi elismerés külön­böző formáira. Bírálták, hogy túl sok olyan beszámoló hangzik el) amely megelég­szik a termelés számszaki adatainak felsorolásával. • S zóvá tették, hogy a gazdasági vezetők job­ban figyeljenek oda és gon­doskodjanak megfelelően a dolgozók szakmai továbbkép­zéséről, az eddigieknél job­ban biztosítsák a szocialista munkaverseny segítését és jobban biztosítsák a szocia­lista címért küzdő brigádok munkájának feltételeit. Több helyen felvetették a munka- hetty szociális körülményei­nek problémáit, a munkafo­lyamatok korszerűtlenségét, a rossz munkaszervezést. A párttagság bíráló, javas- lattevő észrevételei jelzik, hogy ma már nem általában beszélnek a politikai munká­róL a nevelésről, hanem konkrétan kitérnék a mun­ka hiányosságaiból fakadó negatív jelenségekre. Az eredmények ellenére lassú az előrehaladás az ideológiai ne­velésben. A fellépés leginkább csak a kispol gári nézetek el­leni szavakban való fellé­pésre korlátozódik. Sok he­lyen nem elemzik, ha időnként akadozik politi­kai célki tűzéseink megoldása, végrehajtása, hogy az aka­dályt milyen tényezők okoz­zák és hogyan háríthatnánk el ezen akadályokat. Az esz­mei, politikai munkát csupán a pártoktatasra, a propagan­disták munkájának elemzésé­re korlátozzak. A beszámoló taggyűléseken felszínre került tapasztalato­kat az 1974-es munka során hasznosítani szükséges. Az el­múlt év munkájával kapcso­latos beszámolási kötelezett­ség kapcsán pártvezetősé- geink többségében fejlődésről adhattak számot. Az alap­szervezeti munkában felszín­re került pozitív és negatív vonások eredményezzék azt, hogy a vezetőségek a megfe­lelő következtetések levoná­sával az eddigieknél jobban dolgozzanak, a helyi cselek­vés jó megválasztásával se­gítsék elő a határozatok vég­rehajtását. A pártbizottságok, a csúcs­vezetőségek ne vegyék át az alapszervezeti vezetőségek munkáját, hanem az ismétlé­sek helyett keressék meg azon sajátos feladatokat, amelyek rájuk hárulnak. A ■ nap mint nap növekvő igé­nyek a munka színvonalasab­bá tételét követelik," azt, hogy politikailag jobban készítsék fel a pártszervezetek vezető­ségeit a helyi feladató'.: meg- o’ ’a. Rendszeresen adja­nak a pártvezetőségek részé­re friss információt, hogy a párttagság mindig tájékozott legyen a gondokról és prob­lémákról, hogy a legkülön­bözőbb kérdésekben is kifejt­hessék véleményüket. A partalapszervezetek a Szervezeti Szabályzat­ban rögzített jogaik is köte­lezettségeik gyakorlását ne a felsőbb szervektől várják, ne a felsőbb szervektől kérjék számon, hanem éljenek vele! Az alapszervezetekben a szervezeti élet pontos betar­tása, az alapszervezeti mun­ka magas szintű végzése el­sősorban nem a pártbizottsá­gok, hanem az alapszerveze­ti vezetőségek mindennapi feladata. Ezért fontos, hogy nap mint nap foglalkozzanak a munkastílus, a munkamód­szer fejlesztésével. A párt belső életére tett észrevételek kapcsán megál­lapítható, hogy növekszik az igény az alapszervezetek munkájának hatékonyabbá, a pártvezetőségek munkájának színvonalasabbá tételére. Egyértelművé vált, hogy a párttagok iránti igény növe­kedése döntően abban kell jelentkezzék, hogy kötelező a közügyekben való részvétel, kötelező a politikai munka végzése. A pártvezetőségek ne tör­jenek meg olyan magatartást, amely elnézi, eltűri környe­zetében a rendetlenséget, a tunyaságot. A munkában és a magánéletben egyaránt kapjon hangsúlyt a kommu­nista példamutatás. A pártmunka színvonalá­nak emelésében változatla­nul alapvető feladatként te­kintsek a partcsoportmunka fejlesztését, a szervezetileg és politikailag gyengén mű­ködő pártcsoportok megszi­lárdítását A pártcsoport szervezze a partmegbizatások arányos elosztását, a végre­hajtás koordinálását és el­lenőrzését. A pártvezetőségek törődjenek a pártcsoportbi- zalmiak munkájával, a párt- csoportbizalmiak pedig még gondosabban a párttagság egyéni tevékenységével, gondjaiváL gy év szorgos tevé­kenységének elemzési időszaka újból véget ért: a megye minden kommunistá­jának feladata dolgozni, har­colni a feladatok maradékta­lan végrehajtásáért. Az utóbbi időben több o! - vasonk íorduit hozzánk azt panaszolva, i'.o^y a 'iiG-iiE I i Ü zeniágységének gáz • szerelői nein érkéznek meg a hívásra,’ a hibalseie1 öntés­re, s emiatt nemegyszer na­pokig keü elviselniük a hi- ucg lakást Azt is jelezték, hc0y ez évek om ismétlődő jelenség. Elmondták, hogy az egyes javítások után mindjárt jelentkeznek az újabb hibák, s kezdődhet az utánajárás a már előbb is­mertetett recept szerint. Kérdéseinkkel Molnár Fe rencet, a TIGÁZ Egri Üzem­egységének műszaki üzem- egységvezető-helyettesét ke­restük meg. — Reálisnak tartja a pa naszokat? — Kétségtelen, előfordul­nak ilyen esetek. Ennek alapvető oka az, hogy a fo­gyasztók létszáma folyvást nő, s ezzel párhuzamosan gyarapodnak feladataink is. 1962-ben. indult meg Eger­ben a vezetékes gázszolgál­tatás, akkor létesült a hiba­javító részleg is. Jelenleg 5400 fogyasztónk van, ez azt jelenti, hogy 24—25 ezer ké­szülék hibátlan üzemelteté­sét keli biztosítanunk. Ez tizennégy szerelő feladata. Nyáron nincsenek problé­mák, ilyenkor alig tudunk munkát adni embereinknek. A gondok a tél, a hideg közeledtével jelentkeznek. Ekkor mindenki sürget ben­nünket, s azt várja —egyéb­ként természetesen —, hogy azonnal segítsünk. Ez per­sze nem megy olyan köny- nyen, s előfordul, hogy fo­gyasztóinknál — ezt írják elő házi rendelkezéseink Is — csak 72 órán belül jelent­kezünk. Jobb lenne a hely­zet, ha segítséget kapnánk, ha a készüléktulajdonosok még az ősz folyamán kér­nék a felülvizsgálatot, az esetleges hibajavítást. — A javító részleg dol­gozói kismotorokon járják a várost. Nem lenne egy­szerűbb — a korral ha­ladva — gépkocsikat biz­tosítani számukra? — Nem hinném, hogy ez lényegében változtatna a helyzeten, csak azt mondha­tom, hogy többet jelent a fogyasztók segi^ege. ok- * ugyanis. ,,ubo’A’v;rezoi>oán”, tehH nyáron és 1 óra ős.. I is terjes kapacitással iosd=l­ú ci Oi i cl 1/licLlLií. ClOi. áOZ a/jü.i*v _ . — Elégedettek a jelei, leg forgiúotnban le zó ... szülékekkel? — A legújabbak mind yr igényt kielégítenek. Termé­szetesen akkor, ha minimá­lis hozzáértéssel kezelik őket. Sokkal nagyobb problémát jelentenek a korábbi, a tíz- tizenkét év előtti típusok. Ezek egyre-másra hibásod­nak, velük különösképp kell törődni. — Mit kérne on a fo­gyasztóktól? — Jüsősorbasi azt. hogy idejében jelentkezzenek, fő­ként a régi konvektorok tu­lajdonosai. Igaz ugyan, hogy a Nehézipari Minisztérium újabb rendelkezése szerint háromévenként általános fe­lülvizsgálatot tartunk, eddig azonban nem szuperálnak hibátlanul a régi masinák. — Ha a legideálisabb helyzettel számolunk is, mégiscsak adódnak ezután is gondok, jogos panaszolt, Mit tegyen az a tulajdo­nos, akihez kesve érkezik a szerelő? Kinél reklamál­jon, kinél sürgessen? — Először a diszpécser- szolgálatnál, utána pedig a vezetékes gázszolgáltatási osztálynál. Mi arra törek­szünk, hogy a lehetőségekhez mérten maximálisan segít­sünk, hiszen éjjel-nappali ügyeleti szolgálatot tartunk ■nemcsak hét közben, hanem vasárnatpokon is. Ezt nem is vitatjuk.. Azt azonban el kell mondanunk, hogy a jelenlegi helyzettel nem lehet egyetérteni. Nem, mert ha rosszak a készülé­kek, akkor nem egy esetben kisgyermekes csaladok dide­reghetnek a hidegben. A 72 órás terminus szamukra aliglia megnyugtató, s aszal .sem sokat nyerhetnek. ha panaszt tesznek. Arra kelle­ne törekedni, hogy a szere­lők még a hívás napján je­lentkezzenek. Ez megszün­tetné a panaszokat, és gya­rapítaná a T1GÄZ Egri üzemegységének sikerlistá­ját A zárszámadás tükrében: A legeredményesebb év Pélyen A moziterern zsúfolásig megtelt a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet zárszám­adó közgyűlésén. Még az előcsarnok ajtaját is ki kel­lett nyitni, hiszen a kívül- rekedtek is kiváncsiak vol­tak a vezetőség beszámoló­jára, a hozzászólásáokra. Mert nem akármilyen esz­tendőt zárt a közös gazda­ság. Néhány vélemény: — A vihar, a homokve­rés akkora károkat okozott a vetésben, hogy azt hittük, ezt már nem lehet kihever­ni. — Olyan aszály volt, hogy a rögön kaszát lehetett vol­na kalapálni. — Júniusban néhány óra alatt 200 milliméter eső hul­lott a földekre A búza de­rékig vízben állt. A kom­bájnt alig lehetett a DT-vel kivontatni. — 52 napig tartott a zárlat a sertéstelepen. Szemünk lát­tára pusztultak az állatok százai. — A pélyi ember hozzá volt szokva mindig az idő­járás szeszélyeihez. Ilyen évre azonban alig emlék­szünk. A szövetkezet elnöke, Kalmar János elmondta, hogy a károk összege meg­haladta a'z egymillió forin­tot. Mégis, a rendkívül sze­szélyes időjárás ellenére is a gazdaság fennállása óta a legeredményesebb évet zár­ta. A tiszta vagyon értéke elérte a 44 millió forintot, ez közel 14 százalékkal na­gyobb az előző évinél. Az összbevétel 49 mülió forint Lett, az egy tízórás munka­napra jutó kereset pedig az előző évi 93 forinttal szem­ben 103 forint. A számok mögött hihetet­len erőfeszítés húzódik meg. A pélyi határ jelentős része szikes terület s még az át­lagos időjárás mellett is nehéz dolog viszonylag jó eredményeket elérni. Az aszály, vagy a túl sok víz, pedig szinte megoldhatatlan problémákat jelent. Az el­múlt évben mégis sikerült leküzdeni a nehézségeket. Búzából igaz, hogy 30 va­gonnal kevesebb lett a ter­vezettnél, de a tavaszi árpa 40 vagonnal többet termett, Egyre jobb eredményeket produkál a szarvasmarha- es a juhtenyésztés is. A 18 mil­lió forintos költséggel épült szakosított szarvasmarhate­lepet már benépesítették s ez igen nagy jelentőségű a jövő szempontjából. Még korszerűbb, jobb lehet a te­nyésztői munka, bár ennek az eredményei már most is kézzelfoghatóan jelentkez­nek. A közös gazdaság az elmúlt évben 140 hízott bi­kát .adott el, 98 százalékát exportra. Az export követ­keztében minden eladott bi­ka után plusz ezer forintot kapott a gazdaság. Jövedel­mező volt a juhtenyésztés is. A kiesett forintokat te­hát sikerült pótolni, nem is akárhogyan. Csak hát ehhez óriási ki­tartás, jó szervezettség, s ami a fő: igen szorgalmas munka kellett. S a számok azt bizonyítják, az elmúlt évben Pélyen ebben sem volt hiány. Mégis, aki azt gondolná, hogy a zársaámadó közgyű­lésen valami túlzott elége­dettség lett volna tapasztal­ható, az téved. Mert az ered­mények mellett még több szó esett a jövőről, beleértve a gondokat is. Mert bizony a fejlesztéshez pénz is kell s ez nem áll korlátlanul a szövetkezet rendelkezésére. Mégis a közgyűlésen arról volt szó, hogy a jövőben emelni kell a termésátlago­kat — e téren akad még tennivaló — s ehhez lénye­gesen több és korszerűbb gép és több műtrágya szük­séges. Jövőre több mint két és fél millió forintot Kell fordítani a gépállomány alapos felfrissítésére. Még nagyobb hangsúlyt kelj fek­tetni a szarvasmarha- és juhtenyésztésre, hiszen az állattenyésztés bevétele ke­vésbé függ az időjárástól, mint a növénytermesztésé. S a nagy tervek, gondok mellett még olyanok is el­hangzottak, hogy a korsze­rűbb gépállomány nagyobb szakmai tudást i# igényel s (pécsi) lehetővé kell tenni & trak­torosoknak, szerelőknek, hogy ezt meg is szerezhessék. Ilyen és ehhez hasonló tervekről, gondokról esett szó a pélyi zárszámadó köz­gyűlésen. Jelezve azt, hogy a több mint 5000 hektáron gazdálkodó, gyenge termő­helyi adottságú termelőszö­vetkezet egyre inkább való­di nagyüzemmé válik. Olyan nagyüzemmé, mely fel tudja venni a harcot a természet, az időjárás viszontagságai ellen is, és ami a döntő: biztos megélhetést, perspek­tívát tud nyújtani tagjai­nak. Hogy ez mennyire igy van, csupán két példával szeretnénk jellemezni Az egyik az, hogy a tavalyi gazdálkodás eredményeként jelentős összeg került a biz­tonsági alapba is, a másik pedig az, hogy a korábbi évek gyakorlatával szem­ben, nemhogy apadt volna a szövetkezet dolgozó tagjai­nak száma, hanem negyven új — és ami lényeges még, hogy fiatal — tag kezdett munkához. Ezt úgy könyve­lik el Pélyen, hogy az em­berek bíznak a szövetkezet jövőjében. Kajsosi L&s&ass­N

Next

/
Oldalképek
Tartalom