Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)
1974-01-29 / 23. szám
T&gfif ülések után, újabb feladatok előtt Irta: Virág Károly9 a megyei pártbizottság titkára j A fogyasztó is segíthet Sok kérdés — oázüovben ■ t elmúlt év végén a pártszervezetek vezetőségei a X. kongresszust követően harmadízben tettek eleget a Szervezeti Szabályzat által előírt beszámolási kötelezettségüknek. Az alapszervezetek kommunistái előtt jelentést tettek arról, hogyan éltek az előlegezett bizalommal, értékelték az év során végzett politikai munkát és kialakították az 1974-ben megoldandó feladataikat. A megye valamennyi pártszervezete — a pedagógus alapszervezetek kivételével — megtartotta az éves politikai munkát értékelő beszámolást, amelyen megjelent a párttagok 85—90 százaléka és közel 30 százalékra növekedett azoknak a hozzászólóknak a száma, akik véleményt mondtak a pártszervezet tevékenységéről. A kongresszus utáni évek bizonyítják, hogy a beszámolási kötelezettség hasznos és eredményes, mert erősíti a párton belüli demokratizmust. Ösztönzést ad a megye párttagságának a munka továbbfejlesztésére, de ösztönzést ad a megye egész lakosságának is. A taggyűlések légköre tükrözte a kommunisták felelősségérzetét a párt határozatainak végrehajtásáért, a társadalom legfontosabb feladatainak megoldásáért, s bizonyította, hogy a párttagságnak van ereje, aktivitása es készsége a Központi Bizottság novemberi határozatában foglaltak végrehajtására. Amikor a személy szerint kapott feladatok teljesítéséről tettek jelentést, amikor a pártvezetőség számot adott a taggyűlésen arról, hogyan használták a kapott hatalmat, amelyet az alapszervezet tagsága rájuk bízott, arról tettek számvetést, hogyan hajtották végre lakó- vagy munkaterületükön a párt kongresszusának, vezető szerveinek határozatait. Más szóval : jól határozták-e meg és végrehajtották-e községi vagy várospolitikai, illetve üzemi célkitűzéseiket? A Politikai Bizottság 1972. december 20-i — az alapszervezeti munka helyzetéről, színvonalának fejlesztéséről szóló — határozata megvalósítása során fejlődik a politikai, szervezeti munka az alapszervezetekben. Általában arról tudtak beszámolni, hogy az előző évekhez képest nagyobb gondot fordítottak a munkastílus, a munkamódszer javítására. Az alapszervezetek tevékenységében nagyobb szerepet kapott az elvi, politikai irányításra és ellenőrzésre való törekvés. A járási jogú pártbizottságok a párttagsággal egyetértésben azt állapíthatták meg, nogy a pártvezetőségek döntő többségének munkája a követelményeknek megfelelő. A munka során érvényesül a kollektív vezetés elve. Jó politikai érzékkel helyesen választották ki az általános politikai feladatok közül azokat, amelyeket működési területükön meg kell valósítani. Egyre több pártalapszer- vezetnél tér vissza a pártvezetőség rendszeresen a korábbi taggyűléseken elhangzott javaslatokra, kritikai megjegyzésekre és számol be a két taggyűlés között végzett munkáróL A beszámoló taggyűlések bizonyították, hogy a testületi tevékenység többségének színvonala megfelel a követelményeknek. A tervszerűség. a nagyobb követelmény- támasztás kedvező hatással van az aktivitás növekedésére, a pártrendezvényeken való megjelenésre. A napirendre tűzött témák és javaslatok alaposabb és elemzőbb megtárgyalása a feladatok konkrétabb meghatározását segítették elő. A taggyűlések előtt egyre több pártcsoport vitatja meg a napirendre kerülő témákat, alakítják ki véleményüket, észrevételeiket és javaslataikat, melyet eljuttatnak a vezetőségekhez. Rendszeresebbé váltak a pártcsoportvezetők beszá- snoiwUaai a csoport tevékenységéről s ezáltal konkrétabban fogalmazzák meg a csoport tagjainak tennivalóit, jobban körülhatárolják munkájukat. A kommunisták munkaterületétől függően a taggyűlések hozzászólásaiban különböző módon és szenvedélyességgel vetődtek fel a mindennapi élet problémái. Általánosnak mondható, hogy nagyobb következetességet és határozottabb fellépést igényelnek a pártvezetőségektől a szervezeti életet elhanyagoló párttagok felelősségre vonását illetően. A pártrendezvényekről való távolmaradókat mulasztásaikért személyesen vonják felelősségre. A szervezeti élet elhanyagolását azonos mércével mérjék a vezetőknél és a munkásoknál egyaránt, a vezető beosztású párttagok is tartsák kötelességüknek a taggyűléseken való részvételt. beszámolók és hozzászólások alapján megállapítható az is, hogy az alapszervezetek egy részénél még ma is elhanyagolják a taggyűlések rendszeres megtartását, a beszámolást, helyenként az alapszervezet vezetőségének irányító muniká- ja még mindig elmarad a követelményektől. Több aiap- szervezetben aránytalan a vezetőségi tagok közötti munkamegosztás. Nem tartják be a kollektív vezetés elvét. A titkár egy személyben a pártvezetőség nevében tevékenykedik. Helyenként tapasztalható volt, hogy a beszámoló taggyűlésen a párttagság megvonta a bizalmat a vezetőségtől, vagy egy-két párttagot felszólított, hogy lépjen ki a pártból. A párttagság elsősorban a vezetőségtől várja, hogy jobb munkát végezzen, hogy jobb munkával adjon a párttagságnak munka- programot, világos információt és munkaértékelést Egyszóval egyre hangosabban követeli a párttagság, hogy a vezetőség támaszkodjon a tagság egészének munkájára. Igényesen vizsgálták működési területük fő kérdéseit, gondjait, problémáit. A nagyüzemeknél elismeréssel szóltak a munkások bérrendezésére vonatkozó párt- és kormányintézkedésekről, a mezőgazdaságban az aszályos, kedvezőtlen időjárás ellenére jó termelési eredményekről. Az üzemekben működő alapszervezeteknél türelmetlenül bírálták, hogy lassú az előrehaladás és túl sok a sablonosság az üzemi demokrácia érvényesítésében. Nem fordítanak kellő gondot a szocialista munkaversenyre, az erkölcsi elismerés különböző formáira. Bírálták, hogy túl sok olyan beszámoló hangzik el) amely megelégszik a termelés számszaki adatainak felsorolásával. • S zóvá tették, hogy a gazdasági vezetők jobban figyeljenek oda és gondoskodjanak megfelelően a dolgozók szakmai továbbképzéséről, az eddigieknél jobban biztosítsák a szocialista munkaverseny segítését és jobban biztosítsák a szocialista címért küzdő brigádok munkájának feltételeit. Több helyen felvetették a munka- hetty szociális körülményeinek problémáit, a munkafolyamatok korszerűtlenségét, a rossz munkaszervezést. A párttagság bíráló, javas- lattevő észrevételei jelzik, hogy ma már nem általában beszélnek a politikai munkáróL a nevelésről, hanem konkrétan kitérnék a munka hiányosságaiból fakadó negatív jelenségekre. Az eredmények ellenére lassú az előrehaladás az ideológiai nevelésben. A fellépés leginkább csak a kispol gári nézetek elleni szavakban való fellépésre korlátozódik. Sok helyen nem elemzik, ha időnként akadozik politikai célki tűzéseink megoldása, végrehajtása, hogy az akadályt milyen tényezők okozzák és hogyan háríthatnánk el ezen akadályokat. Az eszmei, politikai munkát csupán a pártoktatasra, a propagandisták munkájának elemzésére korlátozzak. A beszámoló taggyűléseken felszínre került tapasztalatokat az 1974-es munka során hasznosítani szükséges. Az elmúlt év munkájával kapcsolatos beszámolási kötelezettség kapcsán pártvezetősé- geink többségében fejlődésről adhattak számot. Az alapszervezeti munkában felszínre került pozitív és negatív vonások eredményezzék azt, hogy a vezetőségek a megfelelő következtetések levonásával az eddigieknél jobban dolgozzanak, a helyi cselekvés jó megválasztásával segítsék elő a határozatok végrehajtását. A pártbizottságok, a csúcsvezetőségek ne vegyék át az alapszervezeti vezetőségek munkáját, hanem az ismétlések helyett keressék meg azon sajátos feladatokat, amelyek rájuk hárulnak. A ■ nap mint nap növekvő igények a munka színvonalasabbá tételét követelik," azt, hogy politikailag jobban készítsék fel a pártszervezetek vezetőségeit a helyi feladató'.: meg- o’ ’a. Rendszeresen adjanak a pártvezetőségek részére friss információt, hogy a párttagság mindig tájékozott legyen a gondokról és problémákról, hogy a legkülönbözőbb kérdésekben is kifejthessék véleményüket. A partalapszervezetek a Szervezeti Szabályzatban rögzített jogaik is kötelezettségeik gyakorlását ne a felsőbb szervektől várják, ne a felsőbb szervektől kérjék számon, hanem éljenek vele! Az alapszervezetekben a szervezeti élet pontos betartása, az alapszervezeti munka magas szintű végzése elsősorban nem a pártbizottságok, hanem az alapszervezeti vezetőségek mindennapi feladata. Ezért fontos, hogy nap mint nap foglalkozzanak a munkastílus, a munkamódszer fejlesztésével. A párt belső életére tett észrevételek kapcsán megállapítható, hogy növekszik az igény az alapszervezetek munkájának hatékonyabbá, a pártvezetőségek munkájának színvonalasabbá tételére. Egyértelművé vált, hogy a párttagok iránti igény növekedése döntően abban kell jelentkezzék, hogy kötelező a közügyekben való részvétel, kötelező a politikai munka végzése. A pártvezetőségek ne törjenek meg olyan magatartást, amely elnézi, eltűri környezetében a rendetlenséget, a tunyaságot. A munkában és a magánéletben egyaránt kapjon hangsúlyt a kommunista példamutatás. A pártmunka színvonalának emelésében változatlanul alapvető feladatként tekintsek a partcsoportmunka fejlesztését, a szervezetileg és politikailag gyengén működő pártcsoportok megszilárdítását A pártcsoport szervezze a partmegbizatások arányos elosztását, a végrehajtás koordinálását és ellenőrzését. A pártvezetőségek törődjenek a pártcsoportbi- zalmiak munkájával, a párt- csoportbizalmiak pedig még gondosabban a párttagság egyéni tevékenységével, gondjaiváL gy év szorgos tevékenységének elemzési időszaka újból véget ért: a megye minden kommunistájának feladata dolgozni, harcolni a feladatok maradéktalan végrehajtásáért. Az utóbbi időben több o! - vasonk íorduit hozzánk azt panaszolva, i'.o^y a 'iiG-iiE I i Ü zeniágységének gáz • szerelői nein érkéznek meg a hívásra,’ a hibalseie1 öntésre, s emiatt nemegyszer napokig keü elviselniük a hi- ucg lakást Azt is jelezték, hc0y ez évek om ismétlődő jelenség. Elmondták, hogy az egyes javítások után mindjárt jelentkeznek az újabb hibák, s kezdődhet az utánajárás a már előbb ismertetett recept szerint. Kérdéseinkkel Molnár Fe rencet, a TIGÁZ Egri Üzemegységének műszaki üzem- egységvezető-helyettesét kerestük meg. — Reálisnak tartja a pa naszokat? — Kétségtelen, előfordulnak ilyen esetek. Ennek alapvető oka az, hogy a fogyasztók létszáma folyvást nő, s ezzel párhuzamosan gyarapodnak feladataink is. 1962-ben. indult meg Egerben a vezetékes gázszolgáltatás, akkor létesült a hibajavító részleg is. Jelenleg 5400 fogyasztónk van, ez azt jelenti, hogy 24—25 ezer készülék hibátlan üzemeltetését keli biztosítanunk. Ez tizennégy szerelő feladata. Nyáron nincsenek problémák, ilyenkor alig tudunk munkát adni embereinknek. A gondok a tél, a hideg közeledtével jelentkeznek. Ekkor mindenki sürget bennünket, s azt várja —egyébként természetesen —, hogy azonnal segítsünk. Ez persze nem megy olyan köny- nyen, s előfordul, hogy fogyasztóinknál — ezt írják elő házi rendelkezéseink Is — csak 72 órán belül jelentkezünk. Jobb lenne a helyzet, ha segítséget kapnánk, ha a készüléktulajdonosok még az ősz folyamán kérnék a felülvizsgálatot, az esetleges hibajavítást. — A javító részleg dolgozói kismotorokon járják a várost. Nem lenne egyszerűbb — a korral haladva — gépkocsikat biztosítani számukra? — Nem hinném, hogy ez lényegében változtatna a helyzeten, csak azt mondhatom, hogy többet jelent a fogyasztók segi^ege. ok- * ugyanis. ,,ubo’A’v;rezoi>oán”, tehH nyáron és 1 óra ős.. I is terjes kapacitással iosd=lú ci Oi i cl 1/licLlLií. ClOi. áOZ a/jü.i*v _ . — Elégedettek a jelei, leg forgiúotnban le zó ... szülékekkel? — A legújabbak mind yr igényt kielégítenek. Természetesen akkor, ha minimális hozzáértéssel kezelik őket. Sokkal nagyobb problémát jelentenek a korábbi, a tíz- tizenkét év előtti típusok. Ezek egyre-másra hibásodnak, velük különösképp kell törődni. — Mit kérne on a fogyasztóktól? — Jüsősorbasi azt. hogy idejében jelentkezzenek, főként a régi konvektorok tulajdonosai. Igaz ugyan, hogy a Nehézipari Minisztérium újabb rendelkezése szerint háromévenként általános felülvizsgálatot tartunk, eddig azonban nem szuperálnak hibátlanul a régi masinák. — Ha a legideálisabb helyzettel számolunk is, mégiscsak adódnak ezután is gondok, jogos panaszolt, Mit tegyen az a tulajdonos, akihez kesve érkezik a szerelő? Kinél reklamáljon, kinél sürgessen? — Először a diszpécser- szolgálatnál, utána pedig a vezetékes gázszolgáltatási osztálynál. Mi arra törekszünk, hogy a lehetőségekhez mérten maximálisan segítsünk, hiszen éjjel-nappali ügyeleti szolgálatot tartunk ■nemcsak hét közben, hanem vasárnatpokon is. Ezt nem is vitatjuk.. Azt azonban el kell mondanunk, hogy a jelenlegi helyzettel nem lehet egyetérteni. Nem, mert ha rosszak a készülékek, akkor nem egy esetben kisgyermekes csaladok didereghetnek a hidegben. A 72 órás terminus szamukra aliglia megnyugtató, s aszal .sem sokat nyerhetnek. ha panaszt tesznek. Arra kellene törekedni, hogy a szerelők még a hívás napján jelentkezzenek. Ez megszüntetné a panaszokat, és gyarapítaná a T1GÄZ Egri üzemegységének sikerlistáját A zárszámadás tükrében: A legeredményesebb év Pélyen A moziterern zsúfolásig megtelt a pélyi Tiszamente Termelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén. Még az előcsarnok ajtaját is ki kellett nyitni, hiszen a kívül- rekedtek is kiváncsiak voltak a vezetőség beszámolójára, a hozzászólásáokra. Mert nem akármilyen esztendőt zárt a közös gazdaság. Néhány vélemény: — A vihar, a homokverés akkora károkat okozott a vetésben, hogy azt hittük, ezt már nem lehet kiheverni. — Olyan aszály volt, hogy a rögön kaszát lehetett volna kalapálni. — Júniusban néhány óra alatt 200 milliméter eső hullott a földekre A búza derékig vízben állt. A kombájnt alig lehetett a DT-vel kivontatni. — 52 napig tartott a zárlat a sertéstelepen. Szemünk láttára pusztultak az állatok százai. — A pélyi ember hozzá volt szokva mindig az időjárás szeszélyeihez. Ilyen évre azonban alig emlékszünk. A szövetkezet elnöke, Kalmar János elmondta, hogy a károk összege meghaladta a'z egymillió forintot. Mégis, a rendkívül szeszélyes időjárás ellenére is a gazdaság fennállása óta a legeredményesebb évet zárta. A tiszta vagyon értéke elérte a 44 millió forintot, ez közel 14 százalékkal nagyobb az előző évinél. Az összbevétel 49 mülió forint Lett, az egy tízórás munkanapra jutó kereset pedig az előző évi 93 forinttal szemben 103 forint. A számok mögött hihetetlen erőfeszítés húzódik meg. A pélyi határ jelentős része szikes terület s még az átlagos időjárás mellett is nehéz dolog viszonylag jó eredményeket elérni. Az aszály, vagy a túl sok víz, pedig szinte megoldhatatlan problémákat jelent. Az elmúlt évben mégis sikerült leküzdeni a nehézségeket. Búzából igaz, hogy 30 vagonnal kevesebb lett a tervezettnél, de a tavaszi árpa 40 vagonnal többet termett, Egyre jobb eredményeket produkál a szarvasmarha- es a juhtenyésztés is. A 18 millió forintos költséggel épült szakosított szarvasmarhatelepet már benépesítették s ez igen nagy jelentőségű a jövő szempontjából. Még korszerűbb, jobb lehet a tenyésztői munka, bár ennek az eredményei már most is kézzelfoghatóan jelentkeznek. A közös gazdaság az elmúlt évben 140 hízott bikát .adott el, 98 százalékát exportra. Az export következtében minden eladott bika után plusz ezer forintot kapott a gazdaság. Jövedelmező volt a juhtenyésztés is. A kiesett forintokat tehát sikerült pótolni, nem is akárhogyan. Csak hát ehhez óriási kitartás, jó szervezettség, s ami a fő: igen szorgalmas munka kellett. S a számok azt bizonyítják, az elmúlt évben Pélyen ebben sem volt hiány. Mégis, aki azt gondolná, hogy a zársaámadó közgyűlésen valami túlzott elégedettség lett volna tapasztalható, az téved. Mert az eredmények mellett még több szó esett a jövőről, beleértve a gondokat is. Mert bizony a fejlesztéshez pénz is kell s ez nem áll korlátlanul a szövetkezet rendelkezésére. Mégis a közgyűlésen arról volt szó, hogy a jövőben emelni kell a termésátlagokat — e téren akad még tennivaló — s ehhez lényegesen több és korszerűbb gép és több műtrágya szükséges. Jövőre több mint két és fél millió forintot Kell fordítani a gépállomány alapos felfrissítésére. Még nagyobb hangsúlyt kelj fektetni a szarvasmarha- és juhtenyésztésre, hiszen az állattenyésztés bevétele kevésbé függ az időjárástól, mint a növénytermesztésé. S a nagy tervek, gondok mellett még olyanok is elhangzottak, hogy a korszerűbb gépállomány nagyobb szakmai tudást i# igényel s (pécsi) lehetővé kell tenni & traktorosoknak, szerelőknek, hogy ezt meg is szerezhessék. Ilyen és ehhez hasonló tervekről, gondokról esett szó a pélyi zárszámadó közgyűlésen. Jelezve azt, hogy a több mint 5000 hektáron gazdálkodó, gyenge termőhelyi adottságú termelőszövetkezet egyre inkább valódi nagyüzemmé válik. Olyan nagyüzemmé, mely fel tudja venni a harcot a természet, az időjárás viszontagságai ellen is, és ami a döntő: biztos megélhetést, perspektívát tud nyújtani tagjainak. Hogy ez mennyire igy van, csupán két példával szeretnénk jellemezni Az egyik az, hogy a tavalyi gazdálkodás eredményeként jelentős összeg került a biztonsági alapba is, a másik pedig az, hogy a korábbi évek gyakorlatával szemben, nemhogy apadt volna a szövetkezet dolgozó tagjainak száma, hanem negyven új — és ami lényeges még, hogy fiatal — tag kezdett munkához. Ezt úgy könyvelik el Pélyen, hogy az emberek bíznak a szövetkezet jövőjében. Kajsosi L&s&assN
