Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-29 / 23. szám

„Tartásdíjra kötelezve” Vau-e szerényebb és szo­morúbb, mint. az öregkor magányossága? Mikor el­múlt a gyümölcshozó nyár, s a szedett fa magára ma­rad a z őszben, sebekkel, h orzsolásokk a 1. Van-e szomorúbb, mint a magára hagyott öreg édes­anya, édesapa? Felnevelte a gyerekeit, rájuk áldozott minden erőt, energiát, évti­zedeket, S a felnőtté lett fiú, leány felrúgja a köteléket, hátat fordít mindannak, ami nemcsak kötelező lenne, de elemi, ember tisztesség. Századok óta él az embe­riségben a törvény: az apák és anyák tisztelete, segítése Örökérvényű a törvény. Csak az emberre, a gondol­kodó lényre érvényes. És csakis az ember tudja néhol, némelykor úgy elsza­kítani a családi kötelékekei, hogy szülője az élet alko­nyán magara maradjon, ér­telmi és anyagi támogatás nélkül. A jogban „tartási és egyéb perek” címszóval szerepel a szülőtartási perek csoportja. Ha a statisztikai adatok kö­zött búvárkodunk, első lá­tásra is kitűnik, hogy szám- szerűségében nem túlzottan jelentős a szülőtartási per- tömeg. Évente körülbelül 1300 ilyen pert tárgyalnak a bíróságok; ítéleteikben a bí­rák arra törekednek, hogy az idős felperesek számára a lelketlen gyermekektől — nehéz más jelzőt találni, hi­szen szó szerint erről tettek tanúbizonyságot a gyermeke­ik — valamelyes tartásdíjat biztosítsanak. Az öreg szü­lők, a perek elindítói rend­szerint kisnyugdíjasok, vagy minimális járadékból élők. Az egyik bíróságon láttam az öreg cipész periratait. Nyolcvan felé járt már; amíg az erejéből futotta, fenntar­totta a kis műhelyét. Tal­palt. foltozott. Aztán meg­rokkant. Két jól kereső gyer­mekét idézték be a bíróság­ra. Szenvtelenüi, közönyösen méregették az öreget, az egyik végül is azt mondta a bírónak: ..’Maga kereste a baját, miért nem gondolt időben az öregségével?” Ezt a cyerekét az öreg ember, amíg a fiú kollégiumban la­kóit. a diplomáért tanult, csomagokkal, a kis műhely szinte minden jövedelmével támogatta. Ezért ..nem gon­dolt időben” az öregségével. Az öregek perei — szomo­rúak. Bírák mondották eh milyen nehezen fordulnak az igazságosztók szerveihez az idős apák. anyák. S milyen keserves szemérmességgel tit_ kdjük, amíg csak tudják, nehéz sorsukat. A perelt gyermekek túlnyomó több­sége jómódú, de legalábbis megfelelő körülmények kö­zött él. 100—200 forintot kellene fizetniük havonta, de inkább vállalják a pereske­dést, minthogy önként adja­nak. Töredéknyi az olyan eset, amikor a felnőtt gye­rek is nehéz sorban él. kö­rülményei tehát nem teszik lehetővé a szülőtartást. A tanácsi szociálpolitikai előadók azonban — s ez a tény etősen módosítja a vi­szonylag alacsonynak tűnő statisztikát — több ezer olyan esetről is tudnak, ami­kor az örc-g szülő — nem fordul bírósághoz. Nem akar pert indítani a gyermeke el­len, kíméli az önzőt, a ke­gyetlent, Jegyzőkönyvek, kör­nyezettanulmányok százai ta­núsítják, milyen nehezen és Matematika és fizika Tájékoztató a közös érettségi-felvételi írásbeli vizsgákról Mint ismeretes: az idén matematikából és fizikából közös érettségi felvételi írás­beli vizsgát szerveznek a felsőoktatási intézmények­ben. A közös írásbeli vizs­gán részt kell vennie min­denkinek, aki olyan felsőoit- tatási intézménybe pályázik, ahol matematikából vagy fi­zikából, illetve mindkettőből írásbeli felvételi vizsgát kell tenni. Azok számára, akik ebben az évben fejezik be középiskolai tanulmányaikat — nappali, esii vagy levele­ző tagozaton — sikeres dol­gozatuk egyben az érettségi vizsga teljesítését is jelenti: ezekből a tárgyakból a ko­rábban érettségizetteknek is ezen a vizsgán keli részt venniük, ha felsőoktatási in­tézménybe jelentkeznek. A közös írásbeli Időpontja: má­jus 28—29. Megfelelő csoportosítással és beosztással lehetővé te­szik, hogy egy pályázó egy napon csak egy tárgyhói ír­jon dolgozatot, akkor is. ha mindkét tárgvbol kel! felvé­teli vizsgát tennie. A közös vizsgák helyei általában a megyeszék he'vek es azok­nak a városoknak az okta­tó'.«! Intézményei, ahol egye­temek. főiskolák vannak (például Keszthely, Sopron, Gödöllő). Akik nem a vizs­ga székhelyén laknak es mindkét napon írásbeliznek, »z oktatás» intézmények kol­légiumaiban önköltséges szál­lási kaphatnak. Minden lé«nikezét az i felső*itta' isi intézmény hív be vizsgára, ahová felvételi jelentkezési lapját benyúj­totta. A közös vizsgák mate­matika-fizika feladatsorait középiskolai szaktanárokból és égve»-ni főiskolai okta- tókbó' üllő bizottságok állít­ják öívzr. A fel a- •»sorokban szereplő példái száron — a tudomá­nyos társulatok javaslatait is figyelembe véve — előrelát- hatólap matematikából nyolc, fizikából hat lenz. A felada­tok tartalmi követelmény­szintjét a jelenlegi oktatott mi. január 2»,. kedd középiskolai tananyag szab­ja meg. A középiskolai ta­nulmányaikat most befeje­zők között olyanok Is lesz­nek, akik nem vesznek részt a közös vizsgán, mert csak érettségizni a karnak vagy olyan felsőoktatási intéz­ménybe jelentkeztek, ahol nem kell sem matematiká­ból, sem fizikából felvételiz­ni. ezekből a tárgyakból írásbeli érettségit szándékoz­nak tenni. A részükre készü­lő matematika- és fizikadol­gozat feladatsorai — az érett­ségi vizsgaszabályzatban meghatározott, elvek szerint — jellegükben különböznek a közös írásbelitől. Közös érettségi-felvételi vizsgát szerveznek a szakkö- zépisklák es egyes főiskolák. Ennek a vizsgáéi járásnak az a célja, hogy a szakközépis­kolai diákok szakirányú to­vábbtanulását segítse elő. Az előzetes jelentkezés alap­ján több mint 2400 diák kö­zös vizsgáztatására kell lei­ké szülni. Ebben az évben a közös érettségi-felvételi vizsgaeljá- > rasban részi vesznek a gé- > pészeü. villamosipari, mező- S gazdasági szakterület szak- s középiskolai, főiskolai és fő- > iskolai karai, valamint a ke- > reskedeimi és vendéglátói Oe- » ri szakterület szakközépisAo- lái és a kereskedelmi és vendéglátóipari főiskola. A közös vizsgán résztvevő diákok, ha matematlkaoól felvételi vizsgát kel! tenni­ük. megírjak matematikából a többi pályázóval együtt az érettségi-felvételi vizsgadol­gozatot, a továbbiakban pe­dig eleget tesznek a szak­középiskolai érettségi köve­telményeknek azzal a kiegé­szítéssel. hogy számukra ma­tematikából u szóbeli vizsga is kötelező. Közös érettségi-felvételi vizsgát olyan szakközépisko­lákban szerveznek, ahol leg­alább 15 tanuló jelentkezett a vizsgára. Ahol a jelentke­zők száma ennél kevesebb, a diák választása szerint vagy a lakóhelyéhez legkö­• azeos ,/rtk ' . nyu .sza'ck uzépiskotában ve hét részt közös vizsgán, vág: a választott főiskola rendes fél vételi vizsgájára jelent­kezik. (MTI) milyen kevesek vállalják a pert, milyen rendkívül nehéz arra rábeszélni egy-egy idős apát, anyát: ne legyein feles­legesen kíméletes, ne riadjon vissza attól, hogy megítél­jék neki az elemi létfenn­tartáshoz szükséges összeget, A szemérmesség, az örökkön élő kímélet miatt kell olyan esetben is az államnak vál­lalnia a segítést, a támoga­tást, amikor lenne — na­gyon is lenne — vér- szerin­ti kötelezett is. A családjogi törvényben eddig is szerepeltek a szülő­tartással kapcsolatos kötele­zettségek. Alapvető módosí­tásukra tulajdonképpen .nincs szükség. A törvény azok mellett az apák, anyák mellett áll, akik becsülettel felnevelték a gyerekeiket, s akiknek joguk van erejük fogytával a támogatásra. A szemlélet azonban nem törvény dolga. Nem tör­vénnyel rendelhető el, vajon él-e a fiúban, lányban a szeretetteü kötelesség elemi mértéke: nem teremthetők érzelmek rendelettel, előírás­sal. Belülről kell fakadniuk. A törvény már csak arra szoritkozhatik, hogy kémy- saerítsen a segítségre, pa­pírra rögzítsen kötelességet, s bírósági úton gondoskod­jék a végrehajtásról. Ez is fonloe és szükséges. De sok minden kellene mellé. Szükséges lenne, például, hogy a szociálpolitika hiva­tott művelői maguk is kez­deményezzenek eljárásokat, mérlegelve a körülménye­ket, meggyőzve az örege­ket. Nem azért, hogy több legyen a per. módosuljon a statisztika. Azért, mert nein tűrhető el egyetlen esetben sem a gyermek közömbössé­ge. kívülállása, kötelességei­nek semmibe vevése. Az ilyen perek — figyelmeztet­nek. Hírük kél, akárhogy vesszük, megszégyenítést is jelentenek mindazoknak, akik ellenében. Ítélet szüle­tik. Erie a megszégyenítés­re pedig, sajnos még szükség van. Azért, hogy ha érzelmi töltés nélkül Is. ha szeretet nélkül is. de kötelességből több jusson az Öregeknek, az utolsó éveiket kis jövede­lemmel morzsolóknak. V. M. AfWWWSA 6U£HCS(R Mr 47. A hatodik levél Lázár Vil­mos siralomházában íródott. ..Arad, 1849. október 5-én, éjjel. Mindenein e földön, kedves szeretett Máriámi A lelkiatya, akinek kezébe letettem vallomásaimat, át fogja adni neked kis gyűrű­met. sziuartarcainat és evő­eszközeimet. amit itt a fog­ságom alatt használtam. Én keresztül vívtam az elet-halál tufáját — meg fogok halni. Szívem, a szegény éretted fog dobogni utolsó dobbanásáig, és azután is nálad marad tisz­ta szerelemmel. Én nem aka­rom átkozni a végzetet. Nem. senkit — a boldogító szerel­medben eltöltött öt év szolgái izomul. Amikor majd gyermekein' kilépnek a világba, mindegyi ­küknek adj tőlem egy emlé­ket. Őrizzék, tovább annak fe­léül, hogy becsületesen, tisz­17.15—22.00: Az NDK­televízió estje 17.25-kor vetítik a Hang­szerek völgye című kiafilmet, amely Vogtlandba kalauzolja a nézőket. Évszázadok óta híres e vidék hangszerkészí­tő mestereiről. A Sólyán és dokkon című kisfilm egy ha­jógyári iskola életét mutatja be (17.43-kor), majd — 18.10-kor —, a Német De­mokratikus Köztársaság nép­szerű könnyűzenei előadóit, láthatjuk a Meisseni sérta cí­mű szórakoztató film révén. 18.45-kor a berlini Perga­mon Múzeumba kalauzolják a nézőkért,, Az est főműsora — 20.00- kor —, a Bernhard Seeger írásából készült Fiete Stein című tévéfilm, amelynek története a II. világháború utolsó napjaiban indul. Egy fiatalember, aki megjárta a hitleri háború poklát, az ösz- szeomlás után övéihez igyek­szik: szüleihez és menyasz- szonyához. Szülei eltűntek, menyasszonyát kivégezték. A film a fiú magára talá­lásának keserves útját mu­tatja be. Ötszemközt Törőcsik Marival Az már az első produkciók során kiderült, hogy Vitrai Tamás egyéni ízű, sokak ál­tal várt, lényegében hiány­pótló műfajt teremtett az Otszemközt-tel. Olyat, amely valóban tévészerű, s a gon­dos előkészítés ellenére is intim vallomás neves írók, színészek, közéleti egyénisé­gek életsorsáról, küzdelmes, sikerekben. buktatókban egyaránt bővelkedő pályájá­ról. A néző úgy érzi, ő is ott van ,s harmadikként ré­szese a beszélgetésnek. Igen, mert ez a műsor nem tűr el pózokat, az alkotó, a tervezgető embert mutatja örömeivel, gondjaival, meg­próbáltatásaival együtt. S épp ez a sallangmentesség adja az ötszemközt varázsát. Bolt múlik Vitrain, felké­szültségén, ötletességén, azon, hogy ura-e a hely­zetnek, hogy képes-e előre­lendíteni, mindinkább az Emberhez fcanyarítani a pár­beszédet, hogy miként érinti a kényesnek tűnő kérdése­ket. azokat a fordulókat, me­lyek nélkül nem lenne tel­jes, igaz a portré. A vizsga eddig kiűnően si­került, ezt az is elősegítette, hogy partnerei — akár Ma­jor Tamás, akár Honlhy Játék (MTI-foto — KSj tán éltem át az életet, nyu­godtan halok meg, habár ár­tatlanul. Te pedig, életem védangyala. akinek kezeiben sorsom tisztább és jobb lett, fogadd erős lélekkel utolsó istenhozzádomat. Nyűgöd tab- ban halok meg azzal a re­ménnyel, hogy fájdalmadat korlátozni fogod. így kell ten­ned, mert csakis ezzel bizo­nyíthatod, hogy emlékem mennyire kedves számodra. Köszöntsd, csókold nevemben Ármint, Lórit, Hermint. Mi­nit, Steinert és Mednyánsz- kyt. minden jó Ismerőst, ba­rátot és rokont. Csókold meg kedves gyermekeinket és öleld őket forrón szerető szívedre, miként én téged, kedves Ma­rim. Lélekben ölellek és az utolsó percemig éretted do­bogó szerelmes szívemre szo­rítalak. Isten veled! Tied örökké, még a síron túl is hűséges Vilmosod.” ★ A hetedik búcsú Damja­nich Jánostól való. Nem le­vél. Ez a jellemre és termet­re egyaránt rendkívüli jelen­ség, aki a csatatéren való ott­honos mozgását szabad szájú mondásokkal fűszerezte. Imát írt hatodikára virradóra. Fe­leségének szánta, neki címez­te. ..Mindenségek ura! Hozzád küldöm fohászomat. A hitve­se mtöli elválás órájában Te er ősi’eitel engemet. Ad) erőt továbbra is. hogy a kemény próbát, a becstelen, gyalázatos halált, mint férfiú, erőlelten állhassam ki. Hallgasd meg. ó Fő Jóság. torrá kérésemet. A harcokban '-hn„ Te vezéreltél. óh dbirA. s mentő kezed nem gy kétes harcban vedelt meg. Legyen neved mindörökké ál­dott. Oltalmazd Mindenható, az én szerencsétlen házamat •a további vésztől, lágyítsd meg az uralkodó szívét hát­ramaradó társaink iránti ke­gyelemre, 8 vezesse őt böl­csességed a népek javára. Adj erőt, óh Atyám, sze­gény Emíliámnak, hogy ó ama nekem adott szavát: „sorsomat hitemnek erejével viselem el” — beválthassa. Áldd meg Aradat és áldd meg a veszedelembe jutott szegény magyar hazánkat. Istenem, ismerted szívemet, és minden lépésem tudva van előtted. Azok szerint ítélj fö­löttem, hogy a túlvilágon ke­gyes fogadtatásra leljek. Amen.” ★ A többi1 áldozattól nem ta­láltam búcsúlevelet az irat- kötegben. Még két akta szö­vegét jegyeztem fel sebtében. Mindkettő Tichy őrnagytól származott. Az egyik szolgála­ti jegy, amely így szól: „A magas rendelkezések folytán, mint a végrehajtási négyszög parancsnoka jelen­tem, hogy a halálos Ítéletet éspedig négy golyó, kilenc pe­dig kötél által a mai napon a törvényeknek megfelelően pontosan végrehajtattak. Semmiféle zavaró incidens nem történt. A magas ren­delkezések folytán a kivég­zettek a kivégzés helyén ma­radlak megfelelő őrséggel. A zaszlóalj tíz óra és fél­kor laktanyájába bevonult. Tichy őrnagy zászlóalj parancsnok” És a másik akta: ,,A magas várparancs­nokságnak. Mint a tegnapi kivégzések­hez kivezényelt zászlóalj pa­rancsnoka. IC m a követ­kező esetei. Tegnap, az akasztás után a kivégzettek í télét végrehaj tását követ ően a helyszínen, nagyobb oép- csoportűMiiáü történt. Fekasó­Hanna, akár Marosán György —, „vették a lapot”, akarva- akaratlanul is segítették a riportert, hogy ügyesen el­igazodjon a számára nem mindig ismerős terepen, hogy meghitt, őszinte dis­kurzussá formálódjanak ezek az egyórás műsorok. Vasárnap este Törőcsik Mari házigazdája volt Vit­rai. A neves színésznő, a Heves megyei Pély Község szülötte, aligha volt ideális riportalany, hiszen mint ma­ga is mondotta, zárkózott al­kat, aki elsősorban film és színpadi produkcióiban vall önmagáról, a világról, mű­vészi éa emberi hitvallásáról. Az indító képsor, ezt ra­gadta meg tömören, kifeje­zően, s az már a riporter ér­demé, hogy éppen erre a szituacUrra építve látszólag lemondott az aktivitásról, s beszél tette, hagyta töprengeni, meditálni a művésznőt, aki­ről eddig kevés kedvelője sejtette, hogy ilyen sokoldalú egyéniség, hogy milyen hosz- szú idő után talált önmagá­ra. Jó módszert választott Vitrai Tamás, mert a nyug­talan, kissé vibráló, zavart töprengés gondolatok sorát inspirálta Törőcsik Mariban, olyannyira, hogy szinte tel­jessé formálódott ez az ér­dekes portré, megkapóan *zép, őszinte vallomássá a művészaorsról, az emberi magányról, a megtalált elé­gedettségről, a ritka kincs­nek számító örömről. A riporter jól szerkesz­tett. mindig feltalálta ma­gát, egyszer sem hagyta ki azokat a lehetőségeket, ame­lyek közelebb vitték céljá­hoz. egy szimpatikus egyé­niség felvillantásához. Ez a lényegre törekvés jellemez­te a rendezői, az operatőri munkát is, elkapva egy-egy kifejező kézmozdulatot vagy éppen kendőzetlen arcjáté­kot Ez a jó együttműködés fe­dezete lehet, a későbbi pro­dukciók sikerének is. Pécsi István lílottam a jelenlevő papokat, hogy az eseményekről szól­jon valamelyikük néhány szót a népnek. Eleinte vona­kodtak, míg végül az egyik pap — mivel karingben volt, tehát valószínűleg a katoli­kusok közül — rövid beszé­det mondott, melyet látszó­lag a nép helyeselt. Én a be­szédet nem értettem, mivel ezen ország nyelvén szólott. Tegnap este a Hajó ven­déglő Zlahai nevű pincére fi­gyelmeztetett, hogy a pap magyar beszédében a kato­naságot és állítólag legfel­sőbb személyeket is gyalázó kifejezésekkel illetett és a kivégzettek tetteit magasz­talta. Nevezett Zlahai pin­cér több tanút is meg tud nevezni. További eljárás végett ezt feljelentem. Tichy őrnagy*. Elárulja ez az ocsmány irat, hogy Haynau kezében is megfordult. A dátum szerint október huszonnegyedikén érkezett a táborszernagyhoz, aki a következő megjegyzést íírkantotta a papírra: „Az egyedüli helyes eljárás lett volna, ha a papot rögtön felkoncolják. De most, hetek múltán, ad acta”. ★ Még mindig nem elég a bosszúból. Változatlan sicl- séggel folynak tovább a had­bírósági tárgyalások. Egész csoportokra hoznak naponta halálos ítéletet. Immár kettő­százötven fölé emelkedett az elpusztításra kiszemeltek szá­ma. Sajnos, két elítéltet me­gint meggyilkoltunk. Az egyiket agyonlőttük, a má­sikkal bitón végeztünk. Ott kellett lennem a kivégzések­nél, hogy jelentést tegyek a halál beálltáról. íjuk.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom