Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

Osztják az ösztönzőket ISzámítástechnikai berendezést O sztják a pénzt az üze­mekben. Nem a nye~ f geséget, hanem az anyagi ösztönzésre szánt százezrek, milliók kerülnek felosztás­ra. Szerencsére megyénkben is van miből és mire oszta­ni. Mas kérdés, ha azt vizsgáljuk: hogyan oszta­nak, mire osztanak? Egyik megyei vállalatunk munkaügyi osztályának ve­zetője panaszolta a napok­ban: " a 'jelenleg érvényben levő ösztönzői rendszer alapján a több mint három­ezer dolgozót foglalkoztató vállalatnál mindössze fél- száz olyan ember van, akit a fizetésén kívül nem szük­séges anyagilag ösztönözni. Kapásból sorolta az ösztönző lista, névsorát is: szakmát tanuló segédmunkások, fel­sőbb iskolákba járó szak­munkások, politikai ismere­teiket gyarapító közép- és felsőbb vezetők, tanfolya­mokra járó nők, a második, a harmadik műszak vállalói, a legjobb szocialista brigá­dok, a... legtöbb társadalmi munkát végző kollektívák, a tömegszervezetek aktivistái, az önkéntes véradók, a leg­jobb újítók, a szakma ifjú mesterei, a fiatal műszaki­ak, közgazdászok, az ifjú technikusok stb. S miért kell mindezeknek külön is pénzt adni? Mert manapság — vágta rá azon nyomban — ez a divat. Meg­szokták a dolgozók, rászok­tak a vezetők is. Ma a leg­gyakrabban elhangzó kérdés ■— tette hozzá — a követke­ző: és mennyit adnak érte? Ez a divat tehát, s mivel a divattal mindig is haladni kellett, ezért üzemeinkben évről évre ki is osztják, fel is használják az ösztönzésre jóváhagyott kereteket. A ki­alakult osztási rendszert és gyakorlatot a dolgozók és a vezetők is kiismerték, meg­szokták már, így aztán a különböző címeken adomá­nyozott plusz pénz döntő többsége sokkal inkább jö­vedelemkiegészítő már, mint ösztönző. Ráadásul olyan előnye is van, hogy majd­nem mindenkinek jut né­hány száz forint, így aztán senki sem sértődik meg, mindenki örül, s elégedett. Nincs jogunk, és termé­szetesen nem is kívánjuk megváltoztatni vállalataink ösztönző rendszereit. Sora­inkkal mindössze egyetlen tényre szeretnénk felhívni a pénzosztók és a pénzkapók figyelmét Nevezetesen arra, hogy a sokfajta ösztönzői rendszer kialakításakor, a pénz fel­osztásakor ne feledkezzenek meg arról sem, hogy a vég­zett munka arányában fize­tést is kapnak a dolgozók. S pusztán ezért az egyetlen osztásért is joggal elvárha­tó, hogy a segédmunkások szakmunkássá képezzék ma­gukat, hogy betartsák a bal­esetvédelmi szabályokat hogy becsületesen kidolgoz­zák a munkaidőt, hogy szak­mai ismereteik mellett po­litikailag is műveltek legye­nek. 1973-ban Heves megyében is nem kevesebb, mint 20 százalékkal nőtt a pénzbeli társadalmi juttatások érté­ke. Társadalmunk is jog­gal elvárhatja tehát a nem pénzért végzett vállalásokat: a balesetmentes termelést, az önkéntes véradást, a tár­sadalmi munkát, az önkép­zést, a társadalmi, a politi­kai életben való aktív rész­vételt. T évedés ne essék: nem az ösztönzést ellenez­zük, ahol megteremtették alapjait, ahol jut a pluszra, ott adják ki, kamatoztassák az anyagi erőforrásokat. Csak fordítsanak nagyobb figyelmet arra is: vajon megtérülnek-e a forintok, van-e húzó ereje a plusz jövedelemnek, s egyáltalán arra ösztönöznek-e az ösz­tönzők, amire a legnagyobb szüksége van társadalmunk­nak, vállalatainknak? — k©ős gyárt az ORION és biztonságos jövő A2 cjrciLfiv iuyar ^amiiaszecjinifcat, yejieszzest osztályán meglcezdltelc az EC—7063 típusú, katódsugárcsöves, alfametrikus információbetápláló és -kiíróegység gyártását. A berendezés fölhasználható a szocialista országok egységes számítástechnikai rendszeré­nek harmadik generációs számítógépeihez. Az értékes berendezést az ORION szakembe­rei fejlesztették ki és a KGST-országok részére gyártják, (MTI Foto — Bara István) A kutatok véleményei: Meg kell gyorsítani a mezőgazdasági traktorpark korszerűsítését Öntözés őt évvel ezelőtt kezdődött. Már javában építették a kis­körei vízlépcsőt, amikor kor­mányhatározat született az öntözéses gazdálkodás _ to­vábbfejlesztésére. Ésszerű és átgondolt volt ez a határozat, miután az öntözési lehetősé­gek megteremtését irányozta elő nemcsak a Tisza mentén, hanem más vidékeken is. Szükségessé vált ez azért is, jnert sok helyen már koráb­ban megteremtették az öntö­zés feltételeit, de nem hasz- ■nálták ki ennek előnyös le­hetőségeit, A Tiszavidékl Mezőgazda- sági Fejlesztési Intézet 1969- ben pályázatot hirdetett, mí-- 6zerinr’állam? támogatással segíti a gazdaságos öntözés megvalósítására irányuló üzemi törekvéseket. Mindezt azonban feltételekhez kötöt­ték, vagyis olyan gazdaságok pályázhattak, ahol a termé­szeti, a vagyoni, és közgazdái sági feltételek megfeleltek az előírásoknak. A gyöngyösi Mátra Kincse és a területileg vele határos nagyrédei Szőlőskert Terme­lőszövetkezet is részt vett ezen a pályázaton. A gazda­ságossági számítások nekik kedveztek. A talaj-, a dom­borzati és a közgazdasági vi­szonyok együttes hatását fi­gyelembe véve megnyerték a pályázatot. Így lehetőség nyílt arra, hogy 1975. végére felépítik a gyöngyös—nagy­rédei őntözőfürtöt. A Tiszavidéki Mezőgazda- sági Fejlesztési Intézet a 70- es évek elején elkészítette a gyöngyösi és a nagyrédei kö­zös gazdaság középtávú és 1985-ig szóló távlati fejlesz­tési tervét. A két szövetke­zetben 1976-tól fokozatosan 760 hektáron öntöznek majd. Jelenleg az előkészítésen dolgoznak. Gyöngyös határá­ban már épül az 1600 ezer köbméter víz befogadására al­kalmas tároló, a Tarján és a Toka patakok találkozásánál. Innen három fővezetéken jut majd el a víz a gyöngyösi és a nagyrédei földekre. Az öntözéses gazdálkodás átalakítja a két gazdaság szerkezetét. Ennek alapján készítették el a két szövetke­zet üzemfejlesztési tervét, amely egyesíti az öntözött és a hagyományos agrotechni­kával folytatott növényter­mesztést. Segíti a modern gyepgazdálkodást és állat­tenyésztést, a szőlőtermesz­tést és a gépesítést. A víztároló megépítése után Gyöngyösön 377 hektá­ron locsolnak. Tervek sze­rint 220 hektáron valósítják meg a zártrendszerű, öntözé­ses kukoricatermesztést a már működő szakosított ser­téstelep abraktakarmány-igé- nyeinek kielégítésére. A gyöngyösiek a SZÖVTER- i ia£K-kel együttműködve el- j •oként Heves megyében béri vezetik a zárt rendszerű búr- gonyaiermesztést is. Terveik között szerepel a város fo­lyamatos zöldség-gyümölcs­ellátása is. Nagyrédén ugyancsak ér­dekes elképzelések születtek az öntözővíz hasznosítására. A rédei földeken 350 hektá­ron öntöznek majd, zömmel a Gyöngyössel határos terü­leteken. Főként szőlőolt­ványt, kukoricát, búzát, zöld­borsót és lucernák 1980-ig további fejlesztéssel 520 hek­tárra terjesztik ki az öntö­zést. Hogy mit jelent a két szö­vetkezetben az öntözéses gazdálkodás bevezetése? Azt leginkább a terméshozam- növekedésben lehet majd le­Gondok, MEG A NEM OLYAN TÜL REGI IDŐKBEN IS szinte mindennapos; volt üze­meinknél, 'vállalatainknál egy-egy jó ötlet, javaslat, újítás születése. Az emberek ösztönösen törekedtek mun­kájukban az egyszerűbb, cél­szerűbb megoldásokra. Egy­részt, mert feladataik végzé­sén könnyítettek, gyorsítot­tak, másrészt eredményeik értékét növelték. Nem utol­sósorban pedig személyes jö­vedelmüket gyarapították, hírnevüket fokozták, öregbí­tették. Aztán — mint az utóbbi néhány esztendőben tapasz­talhatjuk — az említett élénkség lanyhult, az igyeke­zet mérséklődött, visszaesett, a dolgozók valahogy közöro- bösebbekké váltak a témá­ban. A • váratlan fordulat, a meglepő helyzetváltozás or- szerte figyelmet keltett, okait, magyarázatát úgyszólván az­óta is keresik. Több fórumon foglalkoztak már a kialakult állapotok elemzésével, s to­vábbi értekezletekről, tanács­kozásokról gyűjtik az észre­vételeket, véleményeket. Va­lamelyest már tiszta a kép, történtek intézkedések, s van­nak is elképzelések a továb­bi javításra, ám mindez még korántsem kielégítő. Talán csak a tavasszal összeülő újí­tók és feltalálók IV. országos konferenciája hozhat többet, adhat nagyobb segítséget a jelenlegi problémák teljes el­oszlatáshoz. AZ Ü JlTÖMO?.ít ALOM HANYATLÁSÁT ma több mérni. Számítások szerint öntözéssel a hagyományos agrotechnikával szemben hektáromként 8—10 mázsás termésnövekedés érhető el. Az bizonyos, hogy a zöld­ségfélék, a pillangós takar­mányok és a kapásnövények bővebb eredményekkel há­lálják meg a csapadékot pót­ló öntözést. A gyöngyös— nagyrédei határ egyébként is aszályra hajló vidék, így az öntözés nemcsak a hozam- növelés alapja lesz, hanem biztonságossá teszi a terme­lést. Nem csoda tehát, hogy az öntözőfürt megépítésével átalakul a táj arculata és a mostaninál eredményesebb lesz a gazdálkodás. mindenben látjuk. A válla­lati, a csoport- és az újítói érdekek ellentmondásában, a nemes törekvéseket lebecsü­lő szubjektív néztek kialaku­lásában, a helytelen gyakor­latban. Hasonló érzésekről adtak számot a napokban Egerben, a GTE, valamint a Vas-, Fém és Villamosener­giaipari Dolgozók Szakszer­vezetének közös rendezésé­ben sorra került megyei an­két résztvevői is, akik — egyebek mellett — elpana­szolták, hogy máig sem tisz­tázott például az újítási ügyekben a munkaköri fele­lősség. Az, hogy az ésszerűsí­tés voltaképpen kinek a kö­telessége és kinek nem. Jó néhány vezető egyenesen rossz szemmel nézi, ha vala­ki netalán „okosabb” nála. Mások odáig mennek, hogy kategorikusan kijelentik: a mozgalom többet visz, mint hoz, ennélfogva igazán kár vele komolyabban foglalkoz­ni. Vitás, hogy egy-egy újí­tás értékét a vállalati nyere­ség, vagy pedig a hasznos eredmény alapján mérjék-e, hasznát az első év tapaszta­latai, vagy több esztendő fi­gyelembevétele alapján álla­pítsák meg. S egyáltalán: mennyit fizessenek a javas- lattevőnek? Sokan elfelejtik, hogy a gazdasági reform kez­detekor az újítások bérkölt­ségből való anyagi elismeré­sére is módot kaptak, csak éppen a lehetőséget másra használták, a részesedési ala­pot pedig most féltik az újí­tási díjaktól. Hangsúlyozzák, A Mezőgazdasági Gépfcí- eérletí Intézet szakemberei megvizsgálták, hogy milyen műszaki állapotban van és mennyire felel meg a nagy­üzemi gazdálkodás követél­ményeinek a nagyüzemek, — főként az állami gazdaságok erőgépparkja. A felmérést hogy egyesek mások karára jutnak magasabb jövedelem­hez; jobb szeretnék, ha az esedékes honoráriumot pél­dául a munkavédelmi újítá­soknál csakúgy, mint mond­juk a bérmegtakarítást ered­ményező javaslatoknál vagy egyebeknél a termelési költ­ségek terhére számolhatnák el. Hiba, hogy napjainkban az újítók elismerése gyakran nem áll arányban a javasla­tok gazdasági eredményeivel — érdekvédelmük, jogvédel­mük nem tökéletes. Roppant kellemetlen, hogy sok helyen nehézségekbe üt­közik olykor még a legna­gyobb reménnyel kecsegtető újítás megvalósítása, beveze­tése is — megfelelő kivitele­ző szervezet hiányában. A tmk-részlegek, üzemek, több­nyire agyonterheltek, más közreműködőkkel pedig — miután díjazásuk tisztázat­lan — nem számolhatnak. Szervezeti, személyi hiá­nyosságok gátolják a moz­galmat. Az újítási előadók általában több más feladat­tal is foglalkoznak és sem anyagilag, sem erkölcsileg nincsenek ösztönözve arra, bogy egy-egy javaslattal lel­kiismeretesebben törődjenek. Az ügyintézés gyakran szí­vesség: jobbra-balsa kell te­lefonálgatni, kilincselni, hogy az újítást elfogadják, alkal- mazzák. Hiányzanak az újításra serkentő pontos, vállalati fel­adattervek, pályázatok, d© összegezve megállapították: a traktorállomány fejlesztését meg kell gyorsítani, mert még a legerdményesebben dolgozó gazdaságok erőgépei sem felelnek meg azoknak a technológiai előírásoknak, amelyek a különféle növény- termesztési ágazatokban ér­még az egyszerű! — koráb­ban nagyon népszerű és be­vált — ötletnapok is. Meg- . szűnt az újítások ingyenes tapasztalatcseréje, a vállala­tok pedig-általában nem fog­lalkoznak a tulajdonukká vált ötletek másutt történő értékesítésével, mert hogy úgymond: úgysem sokat hoz­na a „konyhára”. SOROLD ATNÓK MÉG AZ Észrevételeket — az említett ankéton elhangzot­takból csakúgy, mint másutt szerzett tapasztalatainkból. Szinte vég nélküliek a pa­naszok, amelyek feltétlenül mielőbb orvoslásra szorul­nak. Nyilvánvaló, hogy az ér­vényben levő rendelet sür­gős felülvizsgálata, korrigá­lása, továbbfejlesztése szük­séges, mielőbb változtatni kell a jelenlegi jogi és gaz­dasági szabályozáson. Módot kell találni többi között a munka- és egészségvédelmi, a munkakörülményeket javí­tó újítások szerzőinek meg­felelő anyagi elismerésere is, érdekeltebbé kell tenni a ja­vaslattevőket például a be­ruházások gazdaságosságát fokozó ötletek, módszerek, ta­nulmányok kidolgozásában, az élőmunkával való nagyobb takarékosságban, az üzem- szervezésben. AZ ÜJÍTÁSI MOZGA­LOMMAL az eddiginél sok­kal jobban érdemes és kell is törődni, hiszen — ahogyan a régmúlt idők bizonyítják — számos eddigi eredményünk forrása. S további nagy tarta­lékokat hasznosíthat, ha kel­lő felkészültséggel, jobb ér­zékkel, az eddiginél nagyobb ügybuzgalommal, szívvel, sze­retettel, szervezik, irányítják. Ka határozott akarattal ren­det teremtenek végre a sok vitás kérdésben, tisztázzák a ma még homályos fogalma­kat, kellő anyagi és erkölcsi elismeréssel megfelelő lég­kört teremtenek az alkotó­kedv széles körű kibontako­zásához, , Gyóm Gyula vényben v; ak. A felmérés során arra eredményre ju­tottak, hogy er traktorból átlagosan 40; azonnal ki kellene selejtesei, de több gazdaságban még ennél is rosszabb a helyzet A gépek műszaki állapotát tekintve sem jobb a helyzet; a traktorok diagnosztikai vizsgálata megerősítette a kutatóknak azt a korábbi fel­tevését, hogy a gépek fenn­tartására és karbantartására nagyobb gondot kellene for­dítani. Gyakran előfordul ugyanis, hogy a traktorok motorját rosszul állítják be és emiatt a gépek amúgy is alacsony „üzemkészsége” to­vább csökken és ráadásul a fenntartási költségek emel­kednek. A felmérés szerint a mű­szaki karbantartó részlegek, műhelyek felszerelése is hiá­nyos, sőt egyes gazdaságok­ban ----elsősorban a kisebb ü zemekben — még a mini­mális feltételeket sem sike­rült eddig megteremted. Az újonnan beállított trakto­rok hibamegelőző karbantar­tása emiatt elamard és a ja­vítások színvonala kívánni­valót hagy maga után. A kutatók szerint . arra van szükség, hogy a gazdaságok egymás között szakosítsák a nagy értékű gépek karban­tartását, javítását. (MTI) Politikai plakátkiállííás Csütörtökön reprodukciós, politikai plakátkiállítás nyílt a Hazafias Népfront Heves megyei Titkárságán. A be­mutatott plakátok az 1918- tól napjainkig terjedő idő­szakot ölelik fel. Szemlélte­tik az ideológiai propagan­da grafikájának esztétikai fejlődését ebben az időszak­ban. A kiállítás anyagát egyéb­ként a közeljövőben a me­gye több településén is be­mutatják. —----------------------------------------l 1 974.; január 25,, péntek (mentetsz) Szunnyadó javaslatok, visszavonult ötletmesterek feladatok az újító mozgalomban ■X8SS&

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom