Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

gyöngyösi játékszín Csehov szólt a színpadról Az ember hinni sem akar* létezik ojyan műkedvelő színjátszó együttes, ameiy már két évtizedet töltött el a „világot jelentő deszká­kon”? Létezik. Ilyen a Gyön­gyösi játékszín nevet viselő gárda, amelynek első közön­sége éppen húsz évvel ez­előtt töltötte meg a széksoro­kat. Aztán pedig még jó né­hányszor a múló évek során A jubileum jó alkalmat rvújtott arra, hogy ennek a csoportnak a tagjai bizo­nyítsanak. Attól függetlenül, hogy a színészi munkában so­ha nincs lazsálás, a bizonyí­tás mindig napi feladat, új­ra és újra, szüntelen ismét­lődéssel. most mégis fokozot­tabb figyelem fordult a gyöngyösi műkedvelők játé­ka felé. Mintha nekik kellert volna újból magától értető­dővé tenni, hogy a színpad a ma emberének is ad szó­rakozást, művelődést, nem­csak akkor, ha annak kere­tében erre a munkára felké­szített, hivatásosak vállal­koznak. A műkedvelő tevé­kenység él, sőt: megújhodott. Valami soha nem szűnő hevület vitte magával ennek a csoportnak a vezetőjét, Jankovits Jenőt, az évek so­rán át, hogy soha ne ver­gődjék válsághangulatban, hogy a népszínművek és ope­rettek, a klasszikus drámák és divatos témájú színművek után folytatni tudja az iro­dalmi színpadok előadásával 20.00: Emlékezés Illés Bélára Pofonok. Tévéjáték. A na­pokban közölte az újság a tragikus hírt, hogy életének 79 esztendejében elhunyt Il­lés Béla író, a magyar szo­cialista realizmus kiemelke­dő, úttörő egyénisége. Élete eggyé forrott a munkásmoz­galom szolgálatával; már az első világháború idején kitű­nik műveiből társadalomkri­tikai hangvétele — első írá­sait Ady Endre ajánlására jelentetheti meg. Az ősziró­zsás forradalom, majd a ma­gyar kommün tudatos kom­munistává érleli, a proletár- diktatúra időszakában Üj- pest kultúrmunkéjával, majd a' Tanácsköztársaság létküz­delmében a városrész fegyveres küzdelme po­litikai irányításával bíz­zák meg. A bécsi emig­ráció -után nem sokkal — 1923-ban — a Szovjetunió­ba kerül. Előbb a szovjet író- szövetség titkáraként, majd a Proletár írók Világszerve­zetének főtitkáraként tevé­kenykedik. E rendkívül ener­giaigényes munka közben ír­ja meg — a Tanácsköztársa­ság 10. éves évfordulójára — «z Ég a Tisza című regényét. Ez a mű a proletárdiktatúra rövid, 133 napos uralmának, első kritikai ábrázolása. A második világháborúban a szovjet hadsereg tisztjeként >ircolt. A felszabadulás után a magyar -odaírni es politi-. kai élet vezető egyénisége volt. NépköíU' csajágunk több ízben rész .«: '.te a legmaga­sabb mflv szí elismerés ko­szorújává':. h Kossuth-díjjal. A tévéjáték, amelynek ré­szeit Dévényi Róbert alkal­mazta televízióra, tisztelgés «.•.léke előtt, az írói és köz­élett közve'lemAg. közérthe- **.-,ég, halk humor és opti­mista szemlélet kommunista eszme'kéggei telített életmű­ve előtt. ‘MTI) éppen úgy, mint a csipkelő­dő szatíra fulánkos műfajá­val Mindig igazodni tudott az érdeklődés módosulásához és mindig meg tudta találni azokat a fiatalokat is a már rutinosabb felnőttek mellé, akik az újnak a lendületét életkoruk miatt is biztosítani tudták. Ennek voltunk tanói mos­tanában is, a jubileumi soro­zat már látott két előadásá­nál. Az első a vaskosabb hu­mort találta jóízű naivitás­sal fűszerezve, a második, a mostani egyetlen szerzőről akart valami maradandót mondani: Csenovről. Élni kell... Ezt a címet kapta az összeállítás, amelynek szer­kesztője és rendezője egy egészen fiatal nő: Gál Zsu­zsa. A néző két törekvést vélt felfedezni az előadásban. Az egyik a rendhagyóan drámai és drámaiatlan Csehov lelki és gondolati világát feltárni, és ez által értővé tenni a né­zőt. Egyben azt is bizonyíta­ni, hogy a csehovi világ nem tűnt el a korszerűtlenség ho­mályában, hanem a ma em­berének is tud újat és iz­galmasat mondani. A máaik törekvés ettől közvetlenebb, személyesebb, hiszen bő lehetőséget nyúj­tott Jankovits Jenőnek, hogy ne csak rendezői képességeit, hanem színészi kvalitását is GEftNCteR M* egesz. akart' 1974, január 23., B&alek Megint osztatlan, egy ugyanazon ember lenni. A maga megtalált teljes­ségét menjette azokban a véres műveletekben, amelye­ket rákényszerítettek. ö is ott kapta meg új arcélét, ahol a honvédsereg legtöbb tábornoka. A bácskai—báná­ti csatatereken. Szakadat­lan harctéri szolgálata köz­ben a személyes bátorsága melle nagyobb erők társul­tak kétségei ellen. Bebizo­nyosodott, hogy a gordiuszi csomót csak karddal * lehet kettévágni. A politikai vi­szik ok nyílt katonai ellen­ségeskedéssé fajultak. Haza­térését utólag a legnagysze­rűbb példaadásnak minősí­tették. Kossuth a l enkey- huszáiökía hivatkozva aür­Gondoskodjunk - de konyán? bizonyíthassa. Egyik jelenet után a másikban találkoz­tunk vele a színpadon, és meghatóan kedvesnek, szív- szomorítóan magányosnak, sajnálkozóan élhetetlennek láttuk. Csehovot hordozta nemcsak a taglejtéseiben, ha­nem a szívében is. Olyasfajta érzésünk tá­madt, mintha egy régi idő­szak színházának jutalom- játékát nézhettük volna vé­gig­Nagyon szerencsésnek, szé­pen emberinek tartjuk, hogy ezt a lehetőséget nyújtották a húsz év óta fáradhatatlan és elnyűhetetlen, friss és len­dületes Jankovits Jenőnek. Az előadás minden része azt mutatta, hogy az ifjú ren­dező. Gál Zsuzsa nagyon igé­nyes és jó érzékkel rendelke­ző társa és utódja lehet a ..régi” Jankovits Jenőnek. Precíz és pontos, feszes és ér­dekes, légkört teremtő, de légkört követelő szándéka fi­gyelemre méltó szinten érvé­nyesült . A mostani együttes minden tagja, a régebbiek és az újak is egyaránt: jó dolgoztak. A már említett két személyen túl: Dudái Ilona, N. Mezei Mariann, Molnár £va, Szanyi Róbert és Szaplónczay Csaba. Játékukkal bizonyították, hogy a jó műkedvelő gárda mindig jó előadásra képes. (G. Molnár F.) gette a lázadás zászlói alá a határokon kívül, osztrák ala­kulatoknál szolgáló magya­rokat. „Haza, hát, haza! aki­nek magyar lelke van! A Lenkey kapitány százada, a Württeimberg-huszároknál megmutatta az utat, meg­mutatta. miként kell a hű magyarnak cselekedni" — így emelte oltárra Kossuth azo­kat, akiket Máramarosszige- ten még le akartak fegyve­rezni és büntetésből más ez­redbe osztani. ★ Eddig sem hiányzott az országos hírnév, most azon­ban mindenek fölött álló te­kintély, a magyarok bálvá­nyozott Kossuth Lajosa mu­tatta fel, mint püspök az oltári szentséget. Ekkora fényben már valóban csak a pátoszos hősiesség lehetsé­ges. Megfeleltek hírnevük­nek a Lenkey-huszárok. Véghezvitt rohamaikhoz ké­pest szinte mellékes, hogy kapitányukat őrnaggyá lép­tették elő októberben a déli harctéren. Egy hónapon be­lül az alezredesi rendfoko­zatra is rászolgált, s alig múlt el újabb hónap, Len­key ezredesként átvette de­cemberben a Hunyadi-lovas­ezred parancsnokságát. Fá­radt, perzselt, megritkult századát magával vitte a Hunyadi-huszárok köteléké-' be. És harcoltak tovább. A rácok helyett immár elle­nünk. Lenkey az életénél Is jobban vigyázott arra, hogy fogalommá lett nevéhez ne fűződjek vereség. A lázadók szolnoki győzelme uián ha­tásé* alkalmat, választott Kossuth az ezredes táborno­ki kíné V cze&éhez. Március A VULG.ARISABBNAK tűnő „öregek” heiyett a több tiszteletet, megbecsü­lést sugárzó „idősek” gyűjtő­névvel illették az Egerben élő, gondoskodásra váró, vagy a társadalom gondos­kodásában élő embereket a Hazafias Népfront városi el- iió?->ágének ötleteket, gon­dolatokat kereső minapi ülé­sén. Ebben az évben 663 ezer forintot fordítanak a me­gyeszékhelyen a szociális gondoskodás feladataira, rendszeres es rendkívüli se­gélyekre, az öregek napközi otthonának működtetésére, területi gondozásra. A szo­ciális otthon önellátó, évi másfél millió forintból gaz­dálkodik. Lehet, hogy a pénz csengése jól hangzik, biztatóan, de csenghetne jobban is, hangosabban is... Amíg nem jutunk el odáig, elő kell venni azokat a módszereket is, amelyek nem kerülnek pénzbe, ame­lyeket a lelkiismeret, a tisz­telet, a köszönet, állít a szép ügy szolgálatába. A huszonnégy éve meg­nyílt egri szociális otthon változatlanul nyolcvanöt idős embert tud befogadni, de legalább még ötven fé­rőhellyel kell továbbfejlesz­teni, hogy minden jelentke­zőnek békés, nyugodt ott­hont adhassanak. Az épület elavult. (De sokszor megál­lapították már!) Az egész­ségügyi ellátás rendszeres, tíz ápolónő foglalkozik az itt élőkkel. Jelenleg tizen­nyolcán várnak beutalásra, akiknek egy-két évet várni kell, viszont ebben a kor­ban egy-két év már igen nagy idő .., Az otthont pat­ronáló üzemek, iskolák min­den dicséretet megérdemel­nek. Nekik köszönhető, hogy az idős emberek nem érzik elkülönítettnek magukat. AZ ÖREGEK napközi ott­honában huszonöt embernek biztosíthatnak elhelyezést, napi kétszeri étkezést, szó­rakozási lehetőséget. Az épü­let, ahol jelenleg van, ugyan­csak korszerűtlen, de meg­van annak a reménye, hogy még az idén átköltö/Jiétnek a Marx Károly utca 11. szóm alá. ahol már korsze­rűbb körülmények között nem huszonöt, hanem har­mincöt idős embert fogad­hatnak. Sőt, lehetőség van arra is. hogy a délután há­rom óráig üzemelő napközi otthonban helyet kapjon a nyugdíjasok klubja is! Mint ismeretes, a városi tanács tizenötödikén, a pesti for­radalom évfordulóján saját kezével írta meg az ok­mányt. De a mozzanat több volt, mint jelkepes formaság a győztesek ünneplő táborá­ban. Lenkeyre ruházták a nyolcadik hadtest parancs­nokságát is.* Márpedig ezt a hadtestet Komáromban fojtogattuk roppant erős ostromgyűrű­vel. Ilyen várba menni pa­rancsnoknak hálátian meg­tiszteltetés. Török Ignácot kellett felváltania a fő fe­lelősségben. Mi még a mada­rak röptére Is vigyáztunk. Eltökélt szándékunk volt, hogy Komáromot bármi áron bevesszük, örök rejtély ma­rad, miként siklott át Len­key tömött, éber ostrom­gyűrűnkön. Vallomásában csak ennyi állt, az érthe­tetlen szerencséről: „Rend­kívül nagy nehézségek árán jutottam be a várba, hogy átvehessem a reám bízott nyolcadik hadtestet és a vár védelmét." Minden bizonnyal a védel­met is rendkívül nagy ne­hézségek arán vezette. Mi rághattuk az öklünket, nem mentünk semmire.1 Kudar­cunkat megpecsételte Gör­gey hadseregének beérkezé­se. Mi, az ostromlók mene­külők lettünk. Lenkey a fel­mentő sereghez csatlakozott, négy zászlóaljjal, kéj; hu- szárszázaddal és egy üteg tüzérrel segített minket el­kergetni a láthatárról. Ez volt az utolsó harctéri szereplése. Az örökös meg­próbáltatások aláásták egész­ségét. Bizonyára idegileg is meglazult tűrőképessége, de ez csak valószínűség. Kimu­tatható betegsége fizikai tér» készü: a nyugdíjasok házá­nak felépítésére az északi városrészben. Az igények felmérése alapján hatezer nyugdíjas közül több, mint ftatvanan már jelentkeztek. A négyszintes épületben ki- .lencvenkét lakás varja majd az idős emberelvet, akik ha­vi 350 forintnál többet nem fizetnének egy-egy lakás „üzemeltetéséért”. Ha minél hamarabb befejeződne a helykijelölés körüli huza­vona, talán az év végére be is költözhetnének az egy­másfél szobás, összkomfor­tos, távfűtéses lakásokba. A legnehezebb, a legtöbb gondot okozó forma a te­rületi gondozás, melynek so­rán magatehellen, egyedül­élő idős emberekről gondos­kodnak. Egerben mindez fel­tételes módban hangzik, mi­vel a százharminc valóban rászoruló embert mindössze két gondozónő — ennyi van sajnos — képtelen becsüle­tesen ellátni. Mit tegyünk? Es hogyan? JO NÉHÁNY elfogadható ötlet hangzott el ezen a ta­nácskozáson, szép lenne, ha az érintettek felfigyelnének rájuk. A legkézenfekvőbb­nek látszik az egészségügyi szakközépiskola és a Gárdo­nyi, gimnázium egészségügyi tagozatának tanulóit bevon­ni a területi gondozásba. Senki sem mondhatja, hogy ez távol áll az élethivatás­tól! E nagyszerű társadalmi munkának — nem eseti, ha­nem állandó jelleggel! — egyik gazdája lehetne maga a KISZ-alapszervezet is. A lelkesedést meg ldhet ta­nulni a kis úttörőktől, akik bármikor szívesen keresik fel ezeket az idős embere­ket. A vállalati kollektívák is körülnézhetnének, hogy ki vállalna ilyen feladatot Be lehetne vonni a nyugdí­jas pedagógusokat is a te­rület; gondozásba, a városi tanács egészségügyi osztálya pedig a szervezést és az irányítást megoldaná. Nem hisszük,. hogy e sorokat ol­vasva az érintettek ijedten tovább lapoznának, hiszen a megyeszékhelyen élők más esetekben is, többszőr is vizsgáztak jelesre társadal­mi összefogásból! Vannak erejük teljében levő idős emberek is, akik várják, hogy valamilyen munkát kapjanak. Nem el­sősorban a pénz miatt, ha­nem azért, mert a magány, az az érzés, hogy már nincs rajuk szükség, a legrosszabb állapot, ebbe jobban bele le­het rokkanni, mint valami betegségbe. Egerben nincs szociális foglalkoztató — ezt a feladatot a háziipar egye­dül nem oldhatja meg. Az üzemekre, vállalatokra, ezek összefogására apellálhatunk — biztosak vagyunk benne, hogy tudnak valamit tenni. Csak ismerjék fel, hogy kö­zös lépésük egy kicsit az élefet, több évet jelent a-z idős embereknek. Gondoljuk csak el: a (el­ősorolt néhány, ötletnek a megvalósításával, amelyek a városi népfrontelnökség ülé­sén elhangzottak, visszafi­zethetjük mindazt, amit a mai idősek hajdanában ér­tünk tettek? A töredékét sem! Ki tud ebbe lelkiismeret- furdalás nélkül belenyugod­ni? (kátai) FonlON fpladaloli várnak a Művrlnclrsi Olt Ilonok Tanácsúra Az MSZMP Központ) Bi­zottságának 1972. novemberi határozata óta különösen megélénkült közművelődési életünkben fontos előrelépést jelent a Művelődési Ottho­nok Országos Tanácsának megalakulása. Ebből az al­kalomból az MTI munkatár­sa tájékoztatást kért Acs Mlklósnétól. a tanács elnö­kétől, a Népművelési Intézet igazgatójától a testület meg­alakulásának jelentőségéről, feladatairól. — Huszonöt év óta, anüó­mészetű volt. A rendkívül hideg 1848—49-es telben át­hűltek csontjai, ízületei. Or­vosi utasításra kényszerült fürdői kezelésre erős fajdal maival. Aradról csatlakozott a vi­lágosi fegyverletételhez. Mi előtt megadta magát, összes okmányait elégette. Kivéve azt az egyet, amelyet Kos­suth fogalmazott saját kezű­leg. Ez az okmány a tábor­noki kinevezése. Tudta, hogy megtelt útjá­hoz perdöntő bizonyítéknak ennyi éppen elegendő. Sokféle falragasz olvas­ható Arad utcáin. Valameny- nyit gót betűkkel nyorfitatták és valamennyit a hadsereg bocsátotta ki. Működik ugyan a városi tanács, de csak végrehajtó szerepkörrel. Ka­tonai kormányzásnak köte­les engedelmeskedni a la­kosság. Egyébként a falra­gaszok az egyoldalú kapcso­lat kizárólagos meg nyila tko-> zásai. Mi írásban közöljük} parancsainkat, s aki nem? hajlandó odafigyelni, vagy> nem tudja elolvasni a gót-| betűs német szöveget, az Vessen magára. Ma azonban egy szolid szövegű plakát is a falakra került. Ez a következő: licitálás Hagyatéki tárgyak kerülnek licitálásra. A kiárusításra bocsátott értékek alsó fe­hérneműből, felső ruhane­műből, ágyneműből, köny­vekből és egyéb sze; nem válogatott ingótárgyakból állnak. Elárverezésük idő­pontja ez év november ötö­dikén lesz délelőtt nyolc órától tizenkét óráig és dél­után három órától hat óráig. (folytatjuk.} la Magyarországon művelő­dési otthonok tevékenyked­nek, első alkalommal jött létre ennek a területnek ön­álló szakmai tanácsa Köz­tudott. hogy más művelődési agakban hosszú évek óta eredményesen tevékenyked­nek hasonló jellegű szervek. Éppen ezért napjainkban kü­lönös fontosságot kap a mű­velődési otthonok tevékeny­ségét átfogó, új testület. A művelődési otthonok III. or­szágos konferenciája 1972. tavaszán sokoldalúan ele­mezte az otthonok helyzetét, feladatait és különféle aján­lásokat dolgozott ki a jövő­re vonatkozóan. — A Művelődési Otthonok Országos Tanácsának ala­kuló ülésén Garamvölgyi József művelődésügyi mi­niszterhelyettes részletesen foglalkozott azokkal a leg­fontosabb kérdésekkel, ame­lyek a művelődési otthonok területén az említett konfe­rencia óta napirendre ke­rültek Most már évente har­mincmillió forinttal több áll rendelkezésre a művelő­dési otthonok helyzetének javítására. (MTI) HEVESI SZEMLE Fizessen elő Heves megye * egyetlen irodalmi, művé­szeti, művelődési és hely- történeti folyóiratára. ■ ■ ■ Megjelenik negyedéven­ként. Előfizetés egy évre 32 forint. Előfizethető bár­melyik postahivatalnál, a kézbesítőknél, á posta hír­lapüzleteiben. Néhány pillanattal az előadás kezdete előtt: Jankovits Jenő társai között, a csenguszora és a közönségre várva. (Foto: Dózsa Balázs)

Next

/
Oldalképek
Tartalom