Népújság, 1974. január (25. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-25 / 20. szám

Csütörtök esti külpolitikai kommentárunk Statisztából I — főszereplő NÉHÁNY NAPPAL EZELŐTT fejeződött be kon­tinensünk szakszervezeti vezetőinek genfi találkozó­ja. Ennek tartalmi vonatkozásai — és eredményei — fontosabbnak bizonyultak a tulajdonképpeni alka­lomnál: az ENSZ keretében működő nemzetközi mun­kaügyi szervezet regionális konferenciájánál is. Mint ismeretes, a magyar szakszervezeteket Genfben Gás­pár Sándor, az MSZMP PB tagja képviselte, aki a rá­dióban elhangzott nyilatkozatában elégedetten emlé­kezett meg a szakszervezeti együttműködés fokozó­dásának Genfben is tapasztalható jeleiről. Ezekkel a jelekkel foglalkozik csütörtöki vezér­cikkében a szovjet szakszervezetek tekintélyes lapja, a Trud is. „A genfi találkozó jelentőségét — hangoz­tatja a lap — nem lehet elégé értékelni. A nemzetkö­zi szakszervezeti mozgalom szakadása óta első ízben gyűltek össze a szakszervezeti világszövetségben a szabad szakszervezetek nemzetközi szövetségében és a munka világszövetségében tömörülő európai orszá­gos szakszervezetek vezetőn” NÉHÁNY ÉVTIZEDDEL EZELŐTT még csak a marxisták mondták ki, hogy a szervezett dolgozók szerepe óhatatlanul túllép az érdekképviseleten. Nyu­gaton hosszú ideig tagadták azt a törvényszerű ten­denciát, hogy a szakszervezetek léte és tevékenysége nemcsak a gazdasági, hanem a politikai élet egyik döntő elemévé válik. Ma már képtelenség lenne tagadni, hogy a szak- szervezeti mozgalom, amelyet a nyugati fővárosok­ban legfeljebb a politikai statisztéria szerepére kár­hoztattak — mindinkább főszereplővé válik. A dolgok összefüggenek. Éppen a fokozódó poli­tikai szerep tette lehetővé és teszi egyre fontosabbá, hogy a nemzetközi enyhülés a szakszervezeti világ­mozgalomban is tükröződjék. Európában, ezt öröm­mel állapíthatjuk meg, így is történik. Nemcsak Genf a bizonyság erre, hanem számos egyértelműen politi­kai megmozdulás — Chile vagy éppen a dél-afrikai faji elnyomás ügyében —, amelyben a legkülönbö­zőbb szakszervezetek együtt, impozáns egységben vottck reszt ILYEN KÖRÜLMÉNYEK KÖZÖTT a múlt bán­tó maradványa, hogy a legnagyobb amerikai szak- szervezeti szövetség, az AFL—CIO vezetése továbbra is az enyhülés, a közeledés halálos ellensége maradt ff Nixon elnök a végsőkig harcol Köves Tibor, az MTI tu­dósítója jelenti: Nixon elnök, a Watergate- ügyben játszott szerepet il­letően ezúttal először köz­vetlenül reagált arra a le­hetőségre, hogy esetleg al­kotmányos vádemelési eljá­rás indulhat ellene. Az el­nök 18 republikánus képvi­selővel folytatott fehér házi megbeszélése során kijelen­tette, hogy „a végsőkig har­colni” fog az alkotmányos vádemelési eljárás megindí­tása ellen. Peter Freling- huysen New Jersey-i repub­likánus képviselő a fehér házi találkozó során készí­tett jegyzetei alapján szá­molt be a sajtónak az elnök kijelentéseiről. Eszerint Ni­xon hangoztatta: „Meg van az ideje a fé­lénkségnek. Meg van az ide­XGST-ivIordiü bé végén r je a békülékenységnek, van idő, amikor meg Kell futa- modni és van olyan helyzet, amikor harcolni kell. Én a végsőkig harcolni fogok ...” A nyilatkozat nagy feltű­nést keltett Washingtonban, mivel az elnök környezete & általában a Fehér Ház mindeddig megtagadta a Ni­xon elleni esetleges alkot­mányos vádemelés bármifé­le kommentálását. Ronald Ziegler, Nixon elnök sajtó­főnöke ugyanezen a napon hathetes „visszavonultságá- ból” kilépve rögtönzött fe­hér házi sajtóértekezletet tartott, ahol kijelentette: „Nixon elnök nem foglal­kozik a lemondás témájá­val”, Gerald Warren szóvivő pedig az idézett nyilatkozat­ra vonatkozó kérdésekre vá­laszul kijelentette: „A ta­lálkozón nem vitatták meg érdemben az alkotmányos vádemelési eljárás problé­máját” A UPI hírügynök­ség munkatársával közölték: „Nixon elnök , biztosított, bennünket arról, hogy sem­mi sem bizalmas jellegű, ami elhangzik és nyugodtan idézhetjük őt nyilvánosan.” Ami a Nixon-nyilgtkozat érdemi részét illeti, wa­shingtoni politikai megfi­gyelők úgy vélik, hogy a Fehér Ház — mint eddig is minden Watergate-üggyel kapcsolatos vizsgálat során tette — a végrehajtói hata­lom kiváltságára hivatkozva meg fogja tagadni az alkot­mányos vádemelési eljárás megindításának indokoltsá. gát vagy indokolatlanságát eldöntő bizonyító dokumen­tumok kiadását. A képviselőház jogügyi bi­zottsága, amely a vádemelé­si eljárás ügyében vizsgála­tot folytat, az elnök nyilat­kozata nyomán azt fontol­gatja, hogy esetleg bírói végzés segítségével kell majd kényszerítenie a Fehér Há­zat a szükséges dokumentu­mok kiadására Ez azonban hosszadalmas alkotmányjogi eljárás lenne, amely évekig is elhúzódhatna. tanács Kis Csaba, az MTI tudósí­tója. jelenti: A 17 nyugat-európai orszá­got magába foglaló Európs- tanács osütortökön külügymi­niszteri értekezletet tartott Srassbourgban. A tanács ülé­sére azonban a nagyobb ál­lamok képviselő) közül egye­dül Scheel nyugatnémet kül­ügyminiszter érkezett meg. Francia kollegája, Jobert a Közei-Keletre utazott és tá­vol maradt Douglas Home angol, Moro olasz külügymi-. niszter, sőt még Hollandia és Belgium is csupán miniszter- helyettessel képviseltette ma­gát. i A Kirchschläger osztrák, külügyminiszter elnökletével megtartott megbeszélésen * többi között eszmecserét foly-: tattak az európai biztonsági és együttműködési értekezlet­ről és a nyugat-európai or­szágok további tárgyalásai el­képzeléseiről. A miniszterék csütörtökön este több arab állam párizsi nagykövetével találkoztak és megbeszélést folytatták ve­lük a közel-keleti helyzetről és Nyugat-Európa energiael­látási gondjairóL Pompidou beszéde A franciák nem fordítanak hátat a Közös Piacnak A szovjet posta bélyeget adott ki a KGST megalaku­lásának 25. évfordulójára. (Népújság telefoto — TASZSZ—MTI—KS) • v.j v v r" í : ...... .... • \ ... .c... u. Titokzatos robbanás Eszak-Walesben Readőrkülömtményak ku­tatták csütörtökön Észak- Wales lakatlan hegyvidékét, hogy kinyomozzák, mi okoz­ta az előző esti hatalmas robbanást. A detonációt ma­gyar időszámítás szerint 21.38 érakor 100 kilométeres körzetben hallották. A ti­tokzatos katasztrófa a wales Llandrillo térségében történ­hetett. A környékbeliek elmond­ják, hogy a dörrenés utána házak erősen megremegtek, ez a jelenség néhány má­sodpercen át tartott, majd hirtelen abbamaradt. A rendőrség segítséget kért az esemény felderítésé­hez az edinburghi egyetem geológiai intézetének föld­rengéstani tanszékétől, ada­tokat gyűjtenek be a skóciai szeizmográfoktól és a brit atomerő hatóság földrengés­tani szakértőitől. A szak­emberek az adatok egyezte­téséig nem vállalkoznak megállapításokra, de felté­telezik, hogy meteorit csa­pódott be Észak-Walesben, vagy földrengés történt. Skó­ciából még szerdán este je­lentették a parti őrség em­berei, hogy különös fényje­lenségeket észleltek, ame­lyek Észak-Wales irányába tartottak. Dobsa János, az MTI tu­dósítója jelenti: Pompidou elnök csütörtö­kön Poitiers ben mondott beszédében kijelentette, hogy a kormány azért határozta el a frank lebegtetését, mert a nemzetközi pénz­ügyi rendszer súlyos zava­rai s az olajárak emelése olyan helyzetet idéznek elő, amelyben Franciaország meg akarja őrizni cselekvési sza­badságát Az elnök hangsúlyozta, ez a döntés' nem jelenti azt ■h agy - Franciaország hátat fordít a Közös Piacnak. -Franciaország továbbra is ragaszkodik a Közös Piac fennálló intézményeihez, s elszántan védelmezni fogja a vámuniót és a közös agrár­piacot Ami az olajkérdésről folyta­tandó nemzetközi tárgyaláso­kat illeti, Pompidou elnök amellett foglalt állást, hogy a fogyasztó és termelő országok között „európai szinten” (vagyis a Közös Piac és az arab országok között), vi­lágviszonylatban pedig a „gazdag és szegény orszá­gok” között kezdjenek tár­gyalásokat. „Mi nem zárkó­zunk el semmi elől, csak a fenyegetőzést és az összetű­zést ellenezzük” — mondot­ta. Az elnök bejelentette atzt is, hogy a miniszterelnököt megbízta egy két-három év­re terjedő „akcióterv” kidol­gozásával, mégpedig úgy, hogy több változatban is dolgozzák ki ezt a tervet, hogy azután a szükségnek megfelelő változatát alkal­mazhassák. Az élnek v£ ’ül arra szólította fel a fran­ciákat, hogy a most követ­kező bizonytalan helyzetben — politikai nézetekre való tekintet nélkül — közösért feszítéssel segítsék a kor­mányt a nehézségek leküz­désében. Az elnök beszéde előtt a baloldali pártok és a szak- szervezetek Poitiereben gyű­lést rendeztek. A gyűlés résztvevői tiltakoztak a kor­mány politikája ellen, mert az a válság terheit a dolgo­zókra hárítja. A gyűlés több résztvevője később a város­háza előtti térre vonult, ahol délben az elnök beszédet mondott. A téren kisebb in­cidensekre került sor,, ami­kor a rendőrök visszaszorí­tották a kormányt bíráló jel­szavakat hangoztató tünte­tőket. Kínai belpolitika A pekingi sajtó híradása szerint az idei tavaszünne­pen az északi tartományok­ból — ahol a parasztok át­nevelik őket, illetve ők ma­guk fokozott mértékben já­rulnak hozzá az építőmun- sához — „szakadatlan áram­ban” érkeztek haza az ün­nepre a „kulturális forrada­lom” után falura telepített fiúk és lányok. Noha a sza­badság csak néhány napig tart, minden, idő mégsem juthat a családnak. A gyárak, üzemek, hivatalok szeminá­riumokat, gyűléseket szer­veznek a vidéken kitűnt fia­taloknak. Gyűléseken bírá­lat éri a Liu Sao-csit, Din Pia ót és Konfuciust, a csak­nem két és fél ezer éve élt bölcselőt —, az: előbbieket azért, mert „megpróbálták a1 í ásni a tanult fiatalok vi­dékre telepítésének mozgal­mát”, az utóbbit azért, mert tőle származtatják a tanult emberek közhivatalokra, ve­zetésre termettségének ideo­lógiáját. Szovjet—kubai gazdasági kapcsolatok 1974, január 25„ péntek MOSZKVÁBAN a napok­ban tartották a szovjet—ku­bai gazdasági és tudomá­nyos-műszaki kormányközi bizottság negyedik ülésszar kát Megvitatták, hogyan ha­ladnak annak a megállapo­dásnak a végrehajtásával, amelyet 1972 végén a szov­jet vezetők kezdeményezé­sére írtak alá. A szovjet—kubai kapcso­latok jelene magában fog­lalja a korábbi években, ki­alakult együttműködés el­mélyítését például a kubai energetika, a kohászat, a halászat, a cukor-, a textil - és a vegyipar fejlesztésében. Az együttműködés kiterjed új területekre is, mint a vasút és a kikötők rekonst­rukciója, ipari, objektumok létesítése. Ugyancsak elő­ször körűit sör a tervegyez­tetésre az 1976—80-as évék- . re. A kubai vezetők nemegy- • szer hangsúlyozták, hogy a Szovjetunió, a szocialista közösség, a világ népeinek szolidaritása nélkül nehezen győzhetett volna a kubai for­radalom és nehéz lett volna megőrizni vívmányait. Az imperialista erők gaz­dasági blokádja és a fegy­veres provokációk, szabotá­zsok, diverziók megpróbál­tatásaiból Kuba megerősöd­ne került. kL Az elmúlt 15 év alatt a kubai nép — ba­rátainak támogatásával — jelentős eredményeket értei az anyagi-technikai bázis megteremtésében. A villa- mosenergia-termelés több mint háromszorosára nőtt, jelentős eredmények szület­tek a kohászatban, a gép­iparban, korszerű alapokon étszerveződött a mezőgazda­ság. MOST KERÜL SOR a leg­főbb, a hagyományos ágazat, a cukoripar rekonstrukció­jára. 1980-ig korszerűsítenek minden cukorgyárat. A Szov­jetunió nemcsak új beren­dezésekkel segíti ezt a nagy munkát, hanem közreműkö­dik a tervező és építő-sze­relő munkákban is. Szovjet szakemberek részvételével dolgozzák ki a cukoripar távlati tervét 1990-ig. Kuba egész gyárakat, berendezése­ket kap a Szovjetuniótól. A szovjet hitelek azonban nem koncentrálódnak a cukor­iparra, hanem a népgazda­ság korábban elmaradott, vagy hiányzó ágazatainak megteremtését is szolgálják. Kuba, mint a KGST tag­országa, egyenrangú tagja a nemzetközi szocialista mun­kamegosztásnak. A cukorex­port és a déli;1 -nölcs-szál- lítások fokozása mellett az ország felkészül arra, hogy magasabb fokon valósítsa meg nemzetgazdasága és a KGST-országok gazdaságá­nak integrációját, vagyis a kubai szállításokban mind nagyobb arányban szerepel­nek az iparcikkek. E téren sok a kihaszná­latlan lehetőség. Kuba igen jelentős, könnyen kiaknáz­ható nikkeltartalékokkal ren­delkezik. A nikkelipar fej­lesztésében a KGST-orszá­gok közös erőfeszítése lehe­tővé teszi egyrészt az egész közösség nikkeligényének ki­elégítését, másrészt növel­heti a szigetország verseny- képességét a világpiacon és előmozdíthatja, hogy a jö­vőben különleges acél gyár­tására rendezkedjenek be. A KGST legutóbbi, 27. ülésszakán elfogadott doku­mentumok hangsúlyozzák, hogy Kuba részt vesz a szo­cialista gazdasági integráció komplex programjának meg- . valósításában, LEONYID BRE’ZSN'vw NTiá. az SZKP KB főtitká­rának kubai látogatása két­ségtelenül hozzájárul a Szovjetunió és Latin-Ameri­ka első szocialista országa között levő sokoldalú kap­csolatok további bővítésé­hez, s ezzel az egesz szo­cialista közösség erejének megszilárdításához. Olga Trofimova (APN—KS) Megnyílik a Sxuexi-esatorna? 1974. január lS-án a kai­rói—szuezi országút 101. ki­lométerkövénél aláírták a szuezi-fronton szembenálló egyiptomi—izraeli hadsereg szétválasztásáról szóló meg­állapodást. Az egyezmény gyakorlati végrehajtása a ter­vek szerint 1974. január 25- én kezdődik meg. A megszállt egyiptomi te­rület egy részének kiürítése első lépés a közel-keleti probléma megoldásában. Az izraeli csapatok kb. 30 kilo­méteres visszavonása a csa­tornától lehetővé teszi a ví- ziút megnyitását, a Sinai- félsziget felszabadított öve­zetébe 1 núUió egyiptomi menekült visszatelepítéséi 4a a Szuez—Alexandria kőolaj­vezeték megépítését is. A Szuezi-csatomát 1965- ban 21 250 hajó használta, 24Í millió tonna árut szállítottak rajta (kb. 80 százalék Euró­pa, 20 százalék Ázsia felé) és évente 250 millió dollár jö­vedelmet hozott Egyiptom­nak. A világkereskedelem egyik legfontosabb viziútjának 4 163 km hosszú $ 150—200 1h széles Szuezi-csatoma ha­józhatóvá tétele a feltétele­zések szerint 4—6 hónapot vesz igénybe. Az egyiptomi kormány a csatorna átépíté­sét tervezi. A két fázisban végrehajtandó program első lépcsőiéként 150 000, a máso­dik szakasza után pedig 250 000 tonnás olajszállító ha­jók atbocsátására is képes lesz. A számítások szerint a munkálatok befejezése után a víziút kapacitása l milliárd tonnára növekszik, továbbra is elsősorban a közel-keleti olaj és mis Ázsiából származó nyersanyagszáüitasokból eredő bevétel IÁ milliárd dollár körül alakul évente. Elkészültek az egyiptomi tervek a Sinai-félsziget és s csatorna nyugati öldalát ősz- szekapCsoló közúti és vasúti alagút élkészítésére, valamint Port Said, Szuez, Kantora ét Ismailija újjáépítésére is Az elképzelések meg valósí­tása az arab világ anyagi hozzájárulásától, illetve C közel-keleti békés rendezés megvalósulásától függ. Térképünk a két szemben­álló fél 1973. október 22-e utáni állásait és az 1974. ja­nuár IS-án aláírt rendezési tervet tünteti fai ___ g- TERRA "

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom