Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-29 / 303. szám

Napirendem i Hz 1974. évi köitségvelés - A megyei lakásépítési program helyzete - Személyi kérdések Ülésesett Heves megye Tanácsa (Folytatás az 1. oldalról) A megyei szintű felada­tokra a következő esztendő­ben a tanács 922,9 millió fo­rintot fordít. A kommunális célokra szánt összegek ter­vezésénél messzemenően fi­gyelembe vették a tanácsvá­lasztások során felvetődött r— és 1974-ben kielégíthető — lakossági igényeket, s megyénk sajátos feladatait, A közvilágítás továbbfejlesz­tésére és korszerűsítésére 1,2 millió forint többletköltséget irányzott elő a javaslat a következő esztendőre. A költ­ségvetés — hangzott az elő­terjesztésben —■ gondoskodik a kiskörei vízlépcső körze­tében levő községek kommu­nális ellátottságának javítá­sáról és az ott levő állami lakások felújításáról, ame­lyekre a terv szerint együt­tesen kétmillió forintot for­dítanak. A megye idegen- forgalmának fejlesztésével — mint ismeretes — kor­mányhatározat foglalkozik. E feladatokhoz a megye közel hétmillió forinttal járul hoz­zá A közúti közlekedés fel­tételeinek a javítása ugyan­csak fontos feladat az elkö­vetkező esztendőben is me­gyénkben. A tanácsi utak, hidak karbantartására, fel­újítására az előző évinél 5 millió forinttal több, vagyis 59 millió forint áll rendel­kezésre. Igen fontos, és idő­szerű lépés, hogy létrehozzák a megyei-já­rási útfelügyeletet, amely a jövőben szervezi, irányítja és ellenőrzi az út­fenntartás szakmai és tech­nikai feladatait, illetve az erre a célra adott forint fel- használását. Ugyancsak fon­tos feladat a következő év­ben a közlekedésbiztonsági eszközök beszerzése is. Az előterjesztés foglalko­zott az egészségügyi felada­tokkal is, amelyeket alapve­tően az 1972. évi egészség- ügyi törvény határoz meg. Figyelembe véve a családi pótlék emelését célzó rende­letet, a megyében a jövő esztendőben fi millió forintot folyósíta­nak családi pótlékként a költségvetés terhére fog­lalkoztatott dolgozóknak. A meglevő bölcsődék ellátott­ságának a színvonalát to­vább növelik, s emellett fel­építenek két új, korszerű bölcsődét is, összesen száz férőhellyel. Az iskolai test­edzés és a falusi sportkörök működési feltételeinek javí­tására a megyei tanács 2,4 millió forintot fordít 1974- ben. Érdemes megemlíteni, hogy milyen ütemben halad a napközi otthonok férőhely- fejlesztése. 1973-ban a ter­vezett 400 helyett 800 férő­hely fogadta a kisdiákokat, a jövő évben pedig az elő­zőleg tervezett 300 férőhely helyett 600-at valósítanak meg. A napközi otthonok bő­vítésénél végeredmény­ben már négy év alatt túlteljesítettük az ötéves tervciklusra előirányzot­takat. Az alsó fokú oktatás fel­tételeinek javítására az 1973 évihez hasonlóan 3,1 millió forintot fordít a megyei ta­nács. Ez az összeg további 2,4 millió forintos központi juttatással bővül. A szakkö­zépiskolák és gimnáziumok költségeire 29 millió, a kol­légiumok működtetésére pe­dig 14,2 millió forintot biz­tosít költségvetésében a me-. gyei tanács. A KlSZ-létesít- mények felszereltségének ja­vítására és az ifjúsági szer­vezetek működési színvona­lának emelésére további fél­millió forinttal járulnak Mw £ Az előterjesztést követő jliáh&n át, Varga József megyei tanácselnök-helyettes a tervgazdasági, valamint a termelési és ellátási bizott­ság véleményét tolmácsolva elmondotta, hogy a lakás- és közműfejlesztésben figye­lembe kell venni: a megye nagyközségeiben több mint negyvenezer ember él. Tá­mogatta azt a javaslatot, amely szerint a jövőben lét­rehozzák az útfelügyelőséget, mint az útépítéssel, korsze­rűsítéssel kapcsolatos felada­tok jobb végrehajtásának biztosítékát. A felszólalók méltatták azt a széles körű társadalmi összefogást, amely a gyer­mekintézmények fejlesztését eddig is segítették. Az egészségügyi intéz­mények fejlesztésében elsősorban a minőségi feltételek javítását sür­gették. Elmondották azt is, hogy a tantermi fejlesztést csak he­lyi erőforrásból a községek nem tudják megoldani, s kérték, hogy a jövőben a költségvetésben ez a téma nagyobb teret kapjon. A vi­tában a tanácstagok hang­súlyozták, hogy a tanács még jobban tá­maszkodjon a szocialista brigádokra, amelyek már eddig is példásan kivet­ték részüket a társadal­mi feladatok végrehaj­tásából. X felszólalásokra Kántor Imre osztályvezető válaszolt, majd a megyei tanács egy­hangúlag elfogadta a jövő évi költségvetési javaslatot. Ezután dr. Hortobágyi Ist­vánnak, a megyei tanács tervosztály vezetőjének je­lentését vitatták meg a me­gyei lakásépítési program eddigi teljesítéséről és a jö­vő évi feladatairól. A jelen­tés hangsúlyozta, hogy — a tanácsok anyagi erőfeszíté­seinek ellenére — csak ak­kor biztosítható a lakásépí­tések terület-előkészítésének gyorsítása, ha az eredeti tervtől eltérően mérséklődik a tanácsi rendelkezésű laká­sok kivitelezésének üteme, s az így felszabaduló anyagi forrásokból a közművesítést valósítják meg. A jó intézkedéseknek kö­szönhető, hogy a több szin­tes lakások építésénél javul­tak a folyamatosság feltéte­lei. Ezek hatására a negyedik ötéves terv első három évében az össziakásépítés lényege­sen meghaladja a terv előirányzataik Javuló tendenciát mutat — állapította meg a jelentés •— a kivitelezés minősége. A műszakilag átadott épületek­nél a hiánypótlási munkák összege kisebb, a hibák megszüntetésének időtarta­ma azonban — nem csök­kent. A megyeszékhelyen az 1973-ra előírt lakásszámot a területelőkészítő munka, a szükséges közművesítés le­maradása miatt nem sike­rült teljesíteni. Több eset­ben akadályozta a kivitele­zést a hosszadalmas szerző­déskötési vita, a döntések elhúzódása is. A lakásépí­téssel kapcsolatos közműve- sítési feladatokra a helyi tanácsok költségvetéséből 15 millió, a megyei költségve­tési pénzmaradványból pe­dig 27,5 millió forintot for­dítanak. E célra a Heves megyei Vízmű Vállalat jö­vőre 9 millió forintot biz­tosít. Az 1974-re tervezett 1835 lakás mintegy 300-zal haladja meg az 1973-ban át­adásra kerülő lakások szá­mát. A legfrissebb felmérés szerint ezzel a korábbi évek lema­radása csaknem teljes egészében megszűnik. Az 1974-re tervezett lakás­építéssel kapcsolatos terület­előkészítés nagyrészben meg­történt. A jelentést vita követte. A tanácstagok elismerésüket fejezték ki a lakásépítés üte­mének gyorsítását célzó in­tézkedéseket, s azt, hogy az úgynevezett járulékos beru­házások — kereskedelmi, ok­tatási, szolgáltatási stb. léte­sítmények — építése egyre inkább lépést tart a lakó­épületek építésével. Hangsú­lyozták, hogy az üzemek, vállalatok még fokozottabban ve­gyék ki részüket a mun­káslakások építéséből. Szó esett arról is, hogy — okulva az előző hibákból — már most, és nagyobb gond­dal foglalkozzon a tanács az ötödik ötéves terv előkészí­tésével, a lakásprogram to­vábbi megyei feladataival. A megyei tanács az elő­terjesztést és az 1974. évi lakásépítési tervvel kapcso­latos határozati javaslatot elfogadta. Fekete Győr Endre ezután bejelentette, hogy a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Nagy Lászlót, a megyei tanács osztályve­zetőjét 1974, január 1-től fő­osztályvezető-helyettesi be­osztásban kívánja alkalmaz­ni Ezért a megyei tanács Nagy Lászlóit érdemeinek elismerése mellett — megyei osztályvezetői funkciójából és végrehajtó bizottsági tag­ságából felmentette. Fekete Győr Endre a végrehajtó bizottság megbízásából java­solta, hogy a tanács ® megyei mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetőjének Kurunczi Istvánt, a Hevesi Álla­mi Gazdaság igazgatóját nevezze ki, 'A megyei tanács a javasla­tot egyhangúlag elfogadta. Az ülésen került elfoga­dásra a megyei tanács 1974. évi munkatervjavaslata, va­lamint a Heves megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jövő évi ellenőrzési programja is. A megyei tanács 1973. évi utolsó ülése az interpelláci­ók és az ezekre adott vála­szok után Fekete Győr End­re zárszavával ért véget. Elektronikus g^újtóberendezés Zsigulihoz A Sinus Finommechanikai Szövetkezetben elektronikus gyújtóberendezés gyártását kezdték meg, melyek első­sorban Zsiguli személygép­kocsikba szerelhetők be. Ér­dekessége és jelentősége ab­ban van, hogy az üzem­anyag felhasználását mint­egy 10 százalékkal csökken­ti és a kipufogógáz szénmo- noxid-tartalmát pedig 25 százalékra redukálja. Eze­ket a gyújtóberendezéseket az AUTOKER hozza forga­lomba. (MTI foto: Erezi K. Gyula) A fiatalok egyre nagyobb felelősséget vállalnak a gazdasági feladatok végrehajtásában A KISZ-vezetőségválasztások tapasztalatairól A KISZ SZERVEZETI sza­bályzatának értelmében két­évenként választják újjá az alapszervezetek vezetőségétől a városi, járási és járási jogú bizottságokig a vezető testü­leteket. Ez az esemény jó al­kalmat adott arra is, hogy az ifjú kommunisták számot ad­janak a mozgalom eredmé­nyeiről, megvitassák gondjai­kat, s terveiket készítsenek. A választások megyénkben is lezajlottak, melynek eredmé­nyeiről, tapasztalatairól Kiss Sándor, a KISZ Heves me­gyei bizottságának első titká­ra tájékoztatta munkatár­sunkat. HEVES MEGYEBEN 72S alapszervezet fogja össze a. KISZ-fiatalokat. A választá­sok előkészítésekor az a cél, vezetett mindenkit, hogy a szervezeti kérdések mellett megfelelő hangsúlyt kapja­nak a mozgalmi munka tar­talmi kérdései is. Ennek kö­szönhető, hogy az alapszer­vezetek többségében az elő­készítés ideje alatt figyelem­re méltó politikai munka folyt. A tanintézetekben már az első félévben megtörtén­tek a vezetósegválasztások. A legtöbb beszámolóból érez­hető volt, hogy kollektív munka eredménye, a vitáik­ra pedig a lelkesedés, a ten­ni akarás, az őszinte kritikus, vagy éppen önkritikus hang­vétel volt a jellemző. Az év második felében ke­rült sor a megyében a többi alapszervezeti vezetőség vá­lasztó és küldöttértekezletre. A fiatalok hangulata, aktivi­tása jól tükrözte e rendezvé­nyek munkajellegét, néhol azonban nem alakult ki tar­talmas vita. talán a beszá­molók túlzottan „hivatalos” jellege, hangvétele miatt. Ez néhány küldöttértekezleten is tapasztalható volt. AZ ALAPSZERVEZETI előterjesztések általában a KISZ-munka valamennyi fontosabb területét érintet­ték, de nem volt következe­tesen érvényesített szempont a kongresszusi határozatok végrehajtásával kapcsolatos felmérés. Milyen témákkal foglalkoztak a beszámolók? Meglehetősen nagy teret ka­pott a szervezeti élet és a munka értékelése. A szabad idővel kapcsolatos kérdések szinte valamennyi beszámo­lóban szerepelték. A politikai nevelőmunkával ugyan csak foglalkozott valamennyi elő­terjesztés, de sajnos sok he­lyen nem jutottak él az érde­mi részig, így csupán jelsza­vakban sűrűsödött e munka lényege, A beszámolók ja­vára írhatjuk viszont azt, hogy az érdekvédelem és a különböző szerveknek az ifjúsággal kapcsolatos tevé­kenysége a korábbiaknál na­gyobb hangsúlyt kapott. Szó esett a gazdasági feladatok megoldásában váló aktíva részvételről, s megfelelően értékelték a KlSZ-szerveze- tek kapcsolatait is. A taggyűlések és küldött­értekezletek vitáiban érezhe­tő volt, hogy az ifjúság jelen­tős része igényli a megbíza­tások rendszerének nagyobb kiszélesítését. Sokan a veze­tőképzés színvonalának javí­tását, folyamatosabbá tételét és változatosságát sürgették. A KISZ-oktatásokkál kapcso­latban is ezt hangoztatták a fiatalok. A termelési mozgal­makkal foglalkozva érezhető volt, hogy az ifjúság egyre nagyobb felelősséget érez a gazdasági feladatok végre­hajtásáért. Kérték, hogy kap­janak több konkrét (lehetőleg külön kezelhető) feladatokat a munkahelyeken. A felszó­lalásokban elismeréssel nyug­tázták azokat a törekvéseket, amelyek a fiatalok bérezésé­nek, szociális helyzetének javítását célozták, de —- még többet várnak. Az ifjúsági törvény életbe lépése után például csak a tsz-ek 20 szá­zalékánál készült konkrét in­tézkedési terv. A társszervek képviselői viszont azt vetik fel, hogy többet kezdemé­nyezzen maga a KISZ. Az if­júsági lakásépítési, akciókról, valamint a kulturális és sportlétesítményekről, az ob­jektív feltételek javításáról — reális igényekkel — ugyancsak sok szó esett A VEZETŐSÉGEK válasz­tását a párt, állami és társa­dalmi szervek érdeklődéssel kísérték. A küldöttgyűlése­ken is hangsúlyozták, hogy kevés kivételtől eltekintve a pártszervezetek rendszere­sen foglalkoznak a fiatalokat érintő kérdésekkel, támogat­ják a különböző akciókat, részt vesznek a rendezvénye­ken, s javaslataikkal, jó ta­nácsaikkal határozataikkal segítik az ifjú kommunisták munkáját. A TAPASZTALATOK azt mutatják, hogy a megválasz­tott alapszervi vezetőségek és a magasabb vezetőtestüle- tek tagjai alkalmasak a fel­adatok végrehajtására. Sok új fiatalt, választottak meg, akik korábbi mozgalmi mun­kájukkal kiérdemelték tár­saik bizalmát. A választások érdeme az is, hogy a figyel­met fokozottabban a KISZ-re irányították- Összességében megállapítható, hogy minden feltétel biztosított az új, ered­ményesebb és sikeresebb if­júsági mozgalmi munkához. Káíai Gábor Rólunk és értünk Sokszor van úgy az ember, ha valakit hallgat, akkor meglepődik mert felfedezi sa­ját gondolatait a másik mon­dandójában. Velem is ez tör­tént a minap. A televízió előtt ülve figyeltem Gáspár Sándor felszólalását, aki a Központi Bizottság tagjaként lépett a mikrofonok elé, s amikor beszélni kezdett, úgy éreztem, hogy én is ugyanezt mondanám, amit a SZOT főtitkára mond, mert annyira közügy, annyira mindannyiunk ügye, amiről beszél, hogy minden magyar állampolgár azt érezhette, elmondták a véleményét az ország legilletékesebb fóru­mán, a Parlamentben. „ ... ne féljen senki, ha megalapozott véleménye oly­kor nem egyezik a felsőbb szervek álláspontjával,. Ná­lunk nem szabad, hogy an­nak legyen igaza, akinek ugyan nincs igaza, csak ma­gasabb a beosztása. Az ilyen szellemet nem hagyjuk érvé­nyesülni” — mondotta Gás­pár Sándor és a televízió- készülékek előtt az ország minden részében hallhatták és láthatták az emberek, hogy a legmagasabb fórum előtt mondják ki ezeket a szavakat, mert párt- és ál­lami vezetők nagyon jól tud­ják, hogy szocializmust va­lósággá változtatni nem le­het demokrácia nélkül. Tud­ják, hirdetik és alkalmaz­zák a tételt, akkor is, ha van­nak — mert, vannak —, akik erről nem óhajtanak tu­domást venni „odalenn”. „Vannak még szép szám­mal „bátor emberek”, akik a dolgozók igényeit... figyel­men kívül hagyják,, és meg­sértik a dolgozók demokra­tikus jogait”. Ezt is a főtit­kár mondta el. S azt is, hogy igenis gond­jaink és nehézségeink van­nak, annak ellenére, hogy jó úton és jól haladunk. Vilá­gosan és félreérthetetlenül volt szó arról, hogy hibákat követünk el, mert abszolút tökéletes döntések nincse­nek, hogy nem illúziókat építgetünk, hanem a mai magyar valóságon dolgo­ztaik, és vállaljuk ezt a va­lóságot az összes belső el­lentmondásával együtt, mert jobban akarunk élni, alkotni és dolgozni egymásért és sa­ját magunkért, hiszen „nem ellendrukkerei vagyunk egy­másnak, hanem felelősek egymásért”. Felelősek bi­zony. Mert én csak akkor él­hetek jobban, kedves ma- gyar-állampolgár-társam, ha te is jobban élsz. És ha ezt egyszer végre si­kerülne megérteni és megér­tetni, annyira egyszerű és annyira emberi lenne, hogy sok drukkolás megszűnne. Megszűnne a diák drukkolá­sa a tanár ellen az iskolá­ban és fordítva, megszűnne a munkás drukkolása a mű­vezető ellen és fordítva, s mondjuk a buszban a veze­tő is jobban odafigyelne, mert tudná, hogy ha hirte­len fékez, hatvan utas üti meg a fejét. Többek között ezért is na­gyon fontos a demokrácia, s ezért fontos józan, gondol­kodó módon elmondani, hogy nálunk a „dolgozó tömegek igénye mögött elmaradt az üzemi demokrácia fejlődé­se”. És ezért van, és lesz még nagyobb, szélesebb, erősebb sodrású a szocialista demok­rácia, mert ezt az előbbi kije­lentést jónak és szükséges­nek tartották az emberek. Ezért, is éreztem, hogy felszólalásában rólunk van szó és értünk hangzik a szó az ország házában, mert én is tudom, mint ahogy sok dolgozó társam tudja, az új típusú társadalom építése közben „jó néhány ember­nél a forintban a tárgyak­ban és szolgáltatásokban kiú fejezhető gazdagodás együtt jár a. szocialista emberi ér­tékek megkérdőjelezésével, a bezárkózással, a közösség­től való elszakadással”. S mindannyian azt szeretnénk elérni, hogy „csak a közös­ség iránt elkötelezett... em­bert övezze megbecsülés és ez legyen a■ legbiztosabb út az anyagi boldoguláshoz is”, örültem ennek a felszóla­lásnak, s a mai napig nem tudok attól az érzéstől sza­badulni, hogy akkor, ott, a Parlamentben, együtt szólal­tunk fel, mi mindahányan, akik döntő többségben va­gyunk ebben az országban, teszünk, cselekszünk és ha kell, szólunk az érdekünk­ben. Szigethy András a 1973« december 29.4 szómból

Next

/
Oldalképek
Tartalom