Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-29 / 303. szám
f Uj könyvtárak, közművelődési központok A művelődésügy 1974. évi teivei Miénk a szó Két fiatal színművész mutatkozik be a televízió közönségének a ma esti műsorban, ha ugyan bemutatkozásról szó eshet ebben a műsorban, hiszen Hámori Ildikót és Balázs Pétert már több ízben is láthatták a képernyőn. A Miénk a szó című műsorban azonban alkalmuk adódik a színészeknek, hogy felvonultassák képességeik legszélesebb skáláját, hiszen Karinthy Frigyestől Cseho- vig, Saint Exupéry Kis hercegétől Presser Gábor Ringasd el magad kezdetű beat- számáig a legkülönbözőbb árnyalatokat kell felrajzolniuk az egyórás műsor keretében. GAZDAGABB, tartalmasabb kulturális, művészeti munkát tesz lehetővé annak a tervnek megvalósítása, amelyet a művelődésügy 1974-re dolgozott ki. A most körvonalazódott elképzelések nyomán elsősorban a munkáslakta települések lakosságának kulturális igényeit kívánják az eddigieknél jobban, magasabb színvonalon kielégíteni. A közművelődés intézményei országszerte gyarapodnak. A tervek szerint Kecskeméten befejeződik a megyei művelődési központ felépítése, Debrecenben és Szolnokon pedig hozzáfognak hasonló megyei művelődési központ megvalósításához. Az év első napjaiban nyílik Oroszlányban a városi művelődési központ, és ugyancsak 1974. folyamán várható a vásárosnaményi járási centrum átadása. Folytatódik a gyulai, a dunaújvárosi, a siófoki, a váci, a lenti és a kőbányai kulturális központ építése, és hozzáfognak a nagykanizsai városi művelődési központ megvalósításához. Nyíregyházán új megyei könyvtár épül, ennek befejezése a?- ötéves terv végére várható. A központi közművelődési beruházások közül folytatódik a budavári palota újjáépítése, s meggyorsul a Vigadó helyreállítási munkája. Hasonlóképpen folytatják a szentendrei szabadtéri néprajzi múzeum építését. VÁLTOZATLANUL FONTOS a munkáslakta körzetekben működő művelődési házak anyagi, erkölcsi támogatása. Erre a tanácsok az idén több mint 18 millió forintos külön összeget kaptak, s ez a támogatás jövőre is rendelkezésükre áll. A következő év feladatai közé tartozik a hazai színházi struktúra és a közönséghatás vizsgálata, továbbá az egyes színházak profiljának tisztázása. A vidéki színházak körzetesítési programját a közművelődés fejlesztési terveivel még szorosabb összhangban kell módosítani. Az előző évhez hasonlóan jelentős támogatást élvez a könyvkiadásban minden olyan alkotás, amely a szocialista kultúrpolitikai célok megvalósítását segíti elő, jövőre mintegy 120 művel több jelenik meg mint az idén. Elsősorban az ifjúsági könyvek száma gyarapodik, ám számottevő mértékben emelkedik az oktatási reform következtében a tankönyvek mennyisége is. Nagyobb ösz- szeggel finanszírozzák a Fejér István fotói az Egri Kisgalériában Fejér István, az egri foto- amatőrök „rangöregje” az év végére önálló kiállítással jelentkezett az Egri Kisgalériában. A tárlat vallomásszerű hangvétele is mutatja, hogy az amatőr rangon is művész Fejér István eddigi egész munkásságát, kialakult szemléletét, egyéniségét tárja a néző elé. Beszédes portréi, zsánerképei, pillantfelvételei mellé kalauzul három idézet, prózai szöveg, de nagyon jellemző visszakérdezés olvasható a tárlaton. Az egyikben így kérdez Somogyi Tóth Sándor: „Látott már kövér prófétát? Lötyögött rajtuk a háj, a szemük üres volt". Ez az idézet 1963-ból való. A másik már 1973-ból, Szigethy Andrástól származik: „Miért nem váltjuk meg részletekben a világot? Különben is fárasztó, hálátlan és kényelmetlen dolog világ- megváltással foglalkozni. Nem, nem érünk rá!" És még egy rövid idézet az idézetből, ugyancsak Szigethy Andrástól: „Hát mi a baj? Hát én nem is tudom pontosan”. Nos, nyilvánvalóan szándékoltak az idézetekből vett kisebb méretű idézetek is, amikkel fel akarom hívni a figyelmet arra a gondolatsorra, amely ebben a kiállítási anyagban bújkál. Fejér István körképet ad önmagáról, jellemzést azzal, ahogyan a világot látja és azzal, amit a világból meglát. A Somogyi Tóth Sándortól és Szigethy Andrástól vett sorok azt bizonyítják a képekkel együtt, hogy ez az amatőr fotós érzékeny lelkiismerettel él az eszmélés első idejétől kezdve és ma, 1973-ban azt kéri számon magától is, hová tűnt el a fiatalság, az a kor, amikor nemcsak az egyéni akarásban, de társadalmi méretekben, mintegy a kor felhajtó erőinek közreműködése rét'én meg lehetett változtatni, fel lehetett forgatni az egész világot. Legalábbis ami a magyar tájat, a magyar világot illeti. Most számvetésként élénkbe tárja, hogy ebből a felforgatásból mit lát, mekkora ez az egyveleg, amely az ő Qj$wwM m3, december 39., szombat szemében a nagy felforgatás, megforgatás után visszacsapódik — látásul és okulásul. Bizonyos szomorúsággal, az elvesztett idő és illúziók kopott ragyogtatásával tekint vissza Fejér István a megtett évtizedekre. A kerítés rabságában kuporgó kis parasztházikó még mindig egyik legsikerültebb felfedezése, mint ahogyan az öregség rettenetes vigyázatlanságát és kiszolgáltatottságát is érzi-érzékelteti kitűnő pillanatfelvételén, amikor az asz- szony öreges léptekkel már áttotyogott a veszélyes út- kanyarban. Dűledező sírkövek, a templomi hálálkodó márványkövek mögül kitetsző asszonyarc, a megállj !-t jelző KRESZ-tábla szomszédságában tömörülő templomtornyok pontosan és tételesen jelzik, mire gondol a téma megörökítője. Van sajátos formája a magány egészen absztrakt érzékeltetésére is: a homokban egy árva cseresznye, egy kődarab szomszédol a napfényben, a járda mellett, azon túl van a viz, a maga elérhetetlen csillogásával. Mintha a kép egy meséből lépett volna ki. A szeminárista kispap fekete színfoltja a nagy fehér lépcsöházban ugyanez a magány. A hanyatt fekvő férfi portréja, koponyatetőtől, hátulról nézve remek kísérlet egv újszerű összhang kimunkálására. Szándékosan említettem Fejér István dinamikus hatású, de komor képeit előbb, hogy aztánv sort keríthessek az igazi mozgásra, a test és a fiatalság áradó szépségének az ismertetésére. Nemcsak az aktok mutátják, mennyire érzékeny a fotós az emberi állapotok és történése^ iránt, hanem az a táncból elkapott mozgási dallam is, amely végigkíséri a fotóst egész eddigi pályáján. Az emberi test ezeken a képeken töretlen mozgásritmusban tör ránk, sehol egy felesleges ív, vagy mozdulat, amely a ritmust bárhol is zavarná. Vagy nem kedves játék, ahogyan a lány és a kutya évődnek egy szellős- libegős szaladásban? Portréi közül ma is kiemelném Básti Lajosét, ámenen a jellemszínész akaratié. magabiztossága, a komor találás ellenére életerőt és optimizmust, biztonságot sugároz. Fejér István kiállítása a maga által felállított szigorú mércéhez képest is értékes. Nem hiszem, hogy ő azok között lenne említhető, azok között a próféták között, akik elhájasodtak, akiknek a szemük kiüresedett. ö nem is akarja részletekben megvilágítani a világot, de a szépség által közrehatva azt jobbá és nemesebbé szeretné tenni és teszi is. Ez bizonyos. Ezért köszöntjük szeretettel ezt az évtizednél hosszabb pályára visszatekintő tárlatot Farkas András — Rokonaim, barátaim, Ismerőseim mind ott voltak körülöttem. Mindenki, aki becsült, aki bízott bennem. Semmi áron nem vállalhattam, hogy ők, akiket szeretek, a hazaáruló megbélyegző elnevezéssel illethessenek. ★ Egyetlen olyan tábornok volt a magyar vezérek között, aki semmiféle illúziót nem táplált sorsa felől az- esetben, ha fogságba kerül. S ez Nagysándor József. Nyíltan megmondotta, külföldre szándékozott menni, mert: _ Tisztában vagyok azzal a büntetéssel, amely reám vár. Ügy látszik, ő ismert bennünket a legjobban. Erre volt is elegendő alkalma, hiszen a honvédsereg oly sok tisztjéhez hasonlóan Nagysándor József szintén az osztrák hadseregfilmgyártást is: s ez többek között lehetővé teszi a szí nes produkciók számának növekedését. A kulturális vállalatok beruházásai szintén a teljesebb, jobb művelődési lehetőségeket szolgálják. A TANÉRT mechanikai üzemegysége Debrecenben 1974- ben elkészül. Dorogon építik a Hanglemezgyártó Vállalat új présüzemét, az Állami Könyvterjesztő Vállalat pedig a fővárosban létesít raktárát. A Magyar Cirkusz és Varieté Cinkotán épít üzemi telephelyet. Az anyagi erőforrásokhoz képest jelentős összeget fordítanak tudományos kutatásra és fejlesztésre, új tudományos eredmények elérésére és alkalmazására. Már működik a szegedi biológiai központ második szakasza, s így a biológiai kutatások magas színvonalú, országos bázisaként szolgálja a hazai és a nemzetközi tudományos élet fejlődését. Üj létesítményként működik a Geodéziai és Geofizikai Kutatóintézet soproni székhaza, a napfizikai obszervatórium debreceni épületrésze, valamint gyulai megfigyelő állomása. A MAGYAR RADIO és Televízió szerepe a tömegkommunikációs szolgáltatás területén tovább növekedett az elmúlt évek során. A jelenlegi adatok alapján száz háztartásra Budapesten 85, a vidéki városokban 79, a falvakban pedig 69 rádiókészülék jut. A televíziós készülékekből az arány: Budapesten 68, .vidéki városokban 69, falvakban pedig 54. A felnőtt lakosságnak így mintegy 90 százaléka rendszeres rádiózó, 73 százaléka pedig mindennapos tvnéző. A rádióban a későbbiek során elsősorban az ultrarövid hullámú adás mennyiségi növelése és minőségi javítása a cél. A következő esztendőben a Magyar Rádió 25 400, a Magyar Televízió pedig 4431 órás műsor sugárzásával kívánja megoldani változatos. gazdag programját. (MTI) ben szerezte láváié katonai képzettségét. Annak ellenére, hogy tizenhat esztendős korától 1842-ig, huszonhárom éven át szolgált sorainkban, semmi hajlandóságot nem mutatott sajátjává tenni a német szokásokat. Mint ahogy változatlanul megőrizte heves, lobbanékony vérmérsékletét, éppúgy megmaradt nagyváradinak, bihari magyarnak. Legutóbb Olaszországban, a József főhercegről elnevezett huszárezrednél volt százados és századparancsnok. Szolgálat közben bukott lovával és olyan súlyos mellkasi sérülést szenvedett, hogy búcsút kellett mondania a katonai pályának. Legalább akkor azt hitte. A Bánátban telepedett le, s mivel vagyona nem lévén, bérlőként élte magányos életét. Mindaddig, amíg el nem kezdődtek délen a rác és szerb lázongások. Régről ismerte Kiss Ernőt, úgy is, mint az olaszországi magyar huszártisztek egyik legnevesebbjét, úgy is, mint bánáti földbirtokost. Amikor parancsnokként megjelent a környéken Kiss Ernő, fölkereste a régi bajtársat. Arra kérte, legyen segítségére a rácok lecsendesítésében. Nagysándor József nem habozott. Rögtön Nagykikin- dára sietett és a néhai lobbanékony huszártiszt bebizonyította. hogy a kivételes lélekjelenlétre is képes. Jó szóval, türelemmel megelőzte a lázadást, mielőtt az vérengzéssé fajult volna. A siker elismeréseképpen Nagy- kikinda térparancsnokává nevezték ki. Ekkor még forma és látszat szerint mi is a magyar kormánnyal teljes egyetértésben törekedtünk a délviSzilveszteri csapongás Még egy darabka idő és búcsúzunk az óévtől. Várjuk az újat. Azt már tudjuk, hogy milyen volt 1973, de hogy milyen lesz az új év, azt csak jósolni lehet. Meg remélni. — Mit hozott a búcsúzó esztendő? — Egy tündért kislányt. Most már ketten vannak... — És magának, fiatalember? — Az idén kaptunk lakást. A gyárban a fizetésemet is emelték. A feleségem sikeresen letette a vizsgáit és... Persze gondjai, bajai is voltak az óévnek, amelyeket a számlájára írunk. 4 — Miért szomorú, nagylány? — Nem vettek fel az orvosira. — És maga, András bácsi? — Ne is kérdezze! Az idén már kétszer voltam a reumakórházban. Tudja, a köszvény, meg az öregség. Nagyon' rendesek voltak hozzám, de azért ha az időjárás megbolondul ... Tehát kinek ezt, kinek azt, legtöbbünknek jót is, rosz,- szat is hozott az 1973-as év. Az életünk gyarapodott, gazdagodott, jobban éltünk... És néhány gond véglegesen eltűnt az életünkből. Nézzük csak egy 1936-ban kelt riport néhány kérdését: — Mikor árverezték el a házát? Mióta nincs állása? Honnan vett pénzt a patikára? Ne tessék rossznéven venni, de így újesztendő táján nemcsak az óévről, de az életünkről is készítünk valamilyen mérleget. Számba vesszük, felleltározzuk önmagunkat, eltervezzük a jövőt. Igen, a jövő! Milyen is lesz a jövő? Az új év? — Mit várnak? — Békességet, egészséget, gyereket, autót, jobb állást, több fizetésit, szebb bútort, hobbikertet. ... Ugye, önmagunkra ismerünk? I Menmd gondolat kering az ember agyában így Szilveszter előtt! Mennyi elégedettség, megbánás, bizakodás ... Egy pillanatra, ha nem zavarom. Csak egyetlen kérdés. — Mit vár a hölgy 1974-től? — Azt, hogy jobbak, kedvesebbek lesznek egymáshoz az emberek! Mellbe csap a válasz. Erre nem is gondoltam! És menynyire igaza van ennek az asszonynak! Miért is ne? Milyen jó lenne! .Gondoljuk csak el: kedvesek lennének velünk minden üzletben, az asszisztensnők a rendelőben, udvari»-, sabbak és szolgálatkészebbek a tanácsnál. Jobbak és megértőbbek lennének a lakótársak, a házastársak, a gyerekek . .. És mindezek természetesen csak rajtunk, embereken múlhatnak. Akarat és elhatározás kell hozzá. És egy jó tanács: kezdjük önmagunkon! Szörnyű, mennyi minden eszébe jut az embernek így, év végén. Bocsánat, elnézést. Csak még azt szeretném mondani: Boldog új esztendőt! Szalay István déiki zavargások felszámolására. Ez a magyarázata, hogy Piret osztrák altábornagy lelkesen helyeselte Nagysándor József működését és köszöneté jeléül közbenjárt az osztrák hadügyminisztériumnál, hogy léptessék elő őrnaggyá Kikinda térparancsnokát A kérést átküldték a magyar hadügyminisztériumnak, mivel a rendelkezések szerint ezt illette az előléptetés joga. Meg is történt az előléptetés, ám István főherceg, a nádor úgy kívánta, hogy az újdonsült őrnagy a pesti nemzetőrségnél folytassa szolgálatát. S ezzel az áthelyezéssel valóságos földönfutó sors szakadt Nagysándor Józsefre. Miként az egész magyar rebellió, az ő élete is szakadatlan zaklatottság. A körülmények és a vérmérséklete tette egyre makacsabb, egyre eltökéltebb ellenségünkké. Elemében volt, ha győztes harcokban küzdhetett, de nehezen fékezhette magát, ha visszavonulásra kényszerítette a harctéri balszerencse. De egyelőre még messze volt a csataterektől. Alig lett a pesti nemzetőrök őrnagya, lovaglás közben kiújultak súlyos mellkasi fájdalmai. Erre való tekintettel kinevezték parancsnokhelyettesnek a mezőhegyes! állami méntelepre. Nyilván közrejátszott új állása megválasztásában. hogy értett a gazdálkodáshoz. De két hétig sem bírta a lázas időkben az elzártságot. Megint Nagyki- kindán termett, megbízást kapott a nemzetőrség szervezésére. A szerbek új nagy erejű támadása azonban visszavonulásra kényszerítette, noha eközben már keményen harcolt Helytállásává! érdemelte ki, hogy Nagybecskereken alezredessé léptették elő. Damjanich mellett aztán meglelte katonaénjét. Szüntelen harcokban, éj jel-nappal védelmezték a felelősségükre bízott területet és Damjanich János, aki akkor már hadtest- parancsnok volt, felismerte Nagysándorban a kivételes katonai képességeket. Egyik dandárját bízta rá. A későbbi események iga- , zolták, hogy nem választott ' elhamarkodottan. Nagysándor József önmagának fényes, nekünk fekete órákat szerzett dandárja élén a szolnoki csatában. Ö nem vívódott azon, hogy az osztrák hadsereg csapataival kell megütköznie. A szolnoki csatát követően a tavaszi hadjárat összes nagy ütközetében részt vett és mindig győzött. Tábornoki kinevezése is a harctéren érte. Egyik nagy diadalát a tavaszi hadjáratot megkoronázó ütközetben, Komárom felmentésénél aratta, egyszersmind Görgey parancsnoksága alá került. Ugyanakkor rábízták Klapka hadtestét Budavár bevételénél derült ki, hogy Görgeyvel nem képes a zavartalan együttműködésre. Mi, osztrákok pontosan tudjuk: Görgey jobb és képzettebb hadvezér, mint Nagysándor József. A lobbanékony, csatáról csatára siető tábornok nem értette meg feljebbvalója indokolt óvatosságát. Nem értette meg, miért választják örökösen az egérutat, ahelyett, hogy a leszámolást keresnék. Nagysándor József volt az. aki először -nevezte árulónak Görgey Artúrt még a világosi fegyverletétel előtt. (Folytatjuk.)
