Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-01 / 281. szám
Népesedés és gazdasági fejlődés Jövőnket tormálő következtetések A Minisztertanács 1973. október 11-i határozata az átfogó népesedéspolitikai intézkedésekről az egész társadalom előtt nyilvánvalóvá tette a kérdés fontosságát. A határozatba foglaltak legnagyobb részét egyetértéssel fogadta a közvélemény, néhány pont azonban, így elsősorban a művi terhességmegszakítás jelenlegi rendszerének felülvizsgálata, nem talált azonnal megértésre. Azt kérdezik: miért szói a társadalom abba, ami magánügy? Valóban, mibeszólhat bele a társadalom, mibe kell beleszólnia a népesedési helyzettel kapcsolatban? Százéves rekord Csaknem száz esztendeje, 1876—1880 között hazánk ezer lakosára 46 élveszüle- tett jutott. Ez volt a 'rekord. Azóta folytonos a csökkenés; ezt az árat fizetnénk a gazdasági haladásért? Nem a múlthoz hasonlítva, hanem a jövendő igényeihez mérve alacsony országunkban a népszaporodás! A régmúlt, az elmaradott agrárország, nem összehasonlítási alap. Ám az már figyelmeztető törvényszerűség, hogy a népesség „eltartóképességének” — azaz az aktív keresők és az eltartottak arányának — megvannak a maga objektív határai. Népességünk számszerű fenntartásához legalább 16 ezrelékes élveszületésre, a lassú gyarapodáshoz 17 ezrelékesre lenne szükség. Arra, hogy évente a jelenlegi 150 ezer gyermek helyett legkevesebb 170 ezer szülessék. Azaz az átlagos gyér- mekszám családonként a statisztika nyelvén kifejezve — & mostani 1,87 helyett — 2,4 —-2,5-re, a valóságban háromra növekedjék. Helyett, írtuk két ízben is, mert a népszaporulat semmi mással nem pótolható. Hamis okoskodás az, hogy a munkaerő várható csökkenését ellensúlyozza a technikai haladás. (Gondoljunk például a munkaidő — egész népgazdaságot érintő — csökkenésére.) A nemzeti jövedelem folyamatos ést egyenletes emelkedéséhez á munkaerő-utánpótlás folyamatossága is elengedhetetlen. Nem nökérdés Tévedés lenne a népesedést a nőkérdésre korlátozni. Ügy igaz, ahogy mondják: a népesedésben mindennek szerepe van. Az ország gazdasági fejlettségének éppúgy, mint az élet- színvonalnak, a szociálpolitikának, a társadalmi közszellemnek, a nők, a gyermekek tiszteletének, megbecsülésének, az egészségügyi ismeretterjesztésnek, egészen odáig, hogy — önkényesen kiemelve egy példát — a mai, 53—55 négyzetméterei lakások nem kínálnak túl kedvező lehetőséget — az ideálisnak tekintett — három gyermek felneveléséhez ... Húsz év alatt' hatszor emelték a családi pótlékot — 1953-ban 718 millió forintot fizettek ki ilyen címen, tavaly 3,5 milliárdot —, da sok másfajta segítség ellenére is tény, hogy az állam jelenleg a gyermeknevelés költségeinek mintegy negyedét viseli. A cél az anyagi terhek fele-fele alapon történő megosztása, szülők és az állam között, de ehhez csak a nemzeti jövedelem növekedése teremthet alapot. Hiszen csupán a gyermekgondozási segély 1974. január 1-től való felemelése —- 800 forintra az első, 900 forintra a második, 1000 forintra a harmadik és minden további gyermek után .— évente mintegy 600—650 millió forint állami többlet- kiadást igényeL Szívesen vállai! kiadások Mindaz, amit az állam a közös pénztárból ilyen céiok.7 ra fizet, a szívesen vállalt kiadások közé tartozik. A párt X. kongresszusa félreérthetetlenül leszögezte: „A családi jövedelmek közötti különbség csökkentéséi szolgálják társadalmunk szociálpolitikai intézkedései, melyeknek fő célja továbbra is az, hogy a többgyermekes családok és az égyedül álló anyák fokozottabb támogatásban részesüljenek.” Erkölcsi indítékok éppúgy erre sarkallnak, mint gazdaságiak. Az október végén Gyulán rendezett országos népesedéspolitikai tanácskozáson joggal mutattak rá; a nő, amikor gyermeket szül, legnemesebb hivatását teljesíti; a társadalom reprodukálásáról gondoskodik. E hivatása teljesítéséért messzemenő tiszteletet,, támogatást kell élveznie. A nő és a férfi közötti hagyományos munkamegosztás — családon belüli és kívüli dolgokban egyaránt — halaszthatatlan modernizálásával éppúgy, mint az üdültetésnél, a lakásépítésnél és a lakásbérlő kijelölésénél... azaz nemcsak össztársadalmi erőfeszítésekre van szükség, hanem a települések, a munkahelyek tanúsította nagyfokú törődésre' is. Népszerűek manapság az ezredfordulót, a kétezredik esztendő világát kémlelő, előrejelző írások. Ez a jövő sok tekintetben már ma eldől; a most születők 2000- ben 26—27 évesek lesznek. Mekkorának bizonyul majd ez a korcsoport, miként változik majd a népesség, benne a munkaképes 'korúak száma, aránya? Sorozatunkban azért kíséreltük meg a szembenézést a tényekkel, hogy kimondatlanul is ké- zenfekvőek legyenek a jövőt, a jövőnket formáló következtetések. Mészáros Ottó fősére a Szovjetunió faál Dunaújv árosba egymillió tonna vasérc - érkezett a. Szovjetunióból az idén- A MAHART és a szovjet hajózás vontál folyamatosan szállítják a vasércet a Dunai Vasmű üzemi kikötő jébe, ahol darukkal rakják át az ércet önürítős vasúti kocsikba. De cember elején haladják túl az idei egymiiliomodili tonnát. (MTI-foto — Szilágyi Pál) Páitfaggyűlésekiől lelenfmk Kommunista molnárok gondja és feladata Kis létszámú, ráadásul jórészt nyugdíjasokat, idősebb dolgozókat egyesítő, am ennek ellenére is eléggé dolgos alapszervezet a selypi Zsófia malom kommunistáié. Legalábbis . ez derült ki a Tímár András párttitkár által tartott — egyébkén! 'rendkívül rövid és szerény ■—, vezetőségi beszámolóból, még inkább pedig a patró- nus nagyközségi pártbizottság véleményéből, illetve a tagság hozzászólásaiból. Segítik a termelést, aminek hatása különösen most, a XI. félévben érződik, amikor teljesítményeikkel a selypiek szinte teljesen elfelejtetik a vállalattal korábbi, gyengébb eredményeiket, s a „lisztkihozatal” erőteljes javításával a testvérüzemek számára is kedvezőbb helyzetet teremtenek. Feladataikat' iparkodnak minduntalan komolyan venni, mert érzik a roppant felelősséget, amely „súlyponti” malmukra, a megye legjelentősebb ilyen — és országosan is a legnagyobbak közé tartozó —, termelőegységére nehezedik. Munkaversenyükben kilenc szocialista brigád serénykedik, vállalván a nem éppen könnyű három műszakot, s ha szükség van rá, a társadalmi munkát is. Célkitűzéseinek elérésében támogatják a szakszervezetet, a Vöröskeresztet több párttag önkéntes véradó —, s mint a vezetőségi tagok személyenkénti értékeléséből, egyebek mellett kitűnt: sikeres például a könyvterjesztés is, a Kossuth kiadónak aligha lehet panasza rájuk. Emellett napirenden tartják a politikai oktatást, a ^tavalyi és az idei évben egyaránt indítottak tanfolyaAz autó kerekei átbak- kannak a fő vasútvonal sínjén, a szihalmi vasútállomás mellett, s úgy tűnik, máris Mezőszemerén vagyunk. Autóval valóban hamar eléri az utas a szemerei faluszélét, de aki mondjuk Miskolc, vagy Budapest felé akar utazni, s gyalogosan vág neki 'Szemeréről a szihalmi vasútállomásnak, az bizony bandukolhat egy órát is. Olyan öt-hat kilométer a távolság, s szinte ugyanilyen messze van a másik legközelebbi vasútállomás is a községtől, a fü- zesabony—debreceni vonalon, az egerfarmosi megálló. Közúton sem sokkal kedvezőbb a helyzet, mivel csak Szihataion keresztül lehet bejutni a külvilágból Szemerére, s persze az út másik végéről Egerfarmosról. Onnan tovább földút vezet Mezőtárkányba. Ha Farmos és Tárkány között megépül (álítólag már van ilyen terv!) az a néhány kilométeres ösz- szekötő út, mindjárt élén- kebb közlekedési kapcsolatai lesznek Szemerének, Far- nossal és Tárkánnyal együtt. • • • „Eldugott falu.” Egyelőre eléggé ráillik Me'.ősiémerére ez a jelző. Igaz, hogy ez — mármint a jelző — nem túlságosan érdekes. Az inkábo, amit ez a körülmény — a nagyobb közlekedési áramkörön kívüliség — jelent. Különösen néhány évvel ezelőtt volt nehéz helyzetben Szemere Farmossal együtt: szinte járhatatlan volt az ügyetlen közútja is. Gyakran miatt nehezen jutott el a mindennapi kenyér, s az egyéb, nélkülözhetetlen napi áru is a község boltjaiba. Igaz, a szemereiek azt mondják volt ennek más 3«* M. mert mióta Szihai- moft ti luxcxeU fogyasztási Mezőszemerén élni... tizenkét asszony —■ élükön Kelemerűiével, akit most üdültet éppen a szövetkezet — kezdeményezését -felkarolszÖvetkezetben (ehhez a körzethez tartozik 'Szemere is) felépült a sütőüzem, nincsen probléma sem a szállítással, sem a minőséggel. — Mivel van? — Hát van azért egy és más gondunk ma is —mondja a tanácselnök. — Elsőnek említeném a helyi munkalehetőség jobb megteremtését. A termelőszövetkezet földterülete nem olyan nagy, hogy mindenkit^ eltarthat, foglalkoztathat. * A helyzet különösen megváltozott — ennek a folyamatnak még csak a kezdetén vagyunk —- a gépesítés, az iparszerű technológiák fokozatos elterjedésével: egyre kevesebb niunkaerőre van szükség. Bár ez évben létesült egy korszerű takarmányüzem. is a termelőszövetkezetben, ahol többen jutottak állandó munkahelyhez, de más területekről meg a gép legalább ennyi embert felszabadított. 6—700 az eljáró dolgozó, — Mit lehetne tenni? — Csakis valamilyen ipar idetelepítése segíthet rajtunk. És ez néhány hónapja — tizenkét, korábban Mezőkövesdre járó szemerai asszony jóvoltából — már nemcsak álmodozás... 0 9« „Tizenkét varrónő azon tanakodék ...” Valahogy így lehetne kezdeni egy nép. mondában elbeszelve, hogy hogyan települt egy kis ipar máris Mezőszemerére. — Kelemen Ferencné, varrodánk vezetője kezdeményezte itthon a mi biztatásunkra, hogy próbálják meg a község vezetői SzeAz asszonyok két hónap alatt elsajátították a varrást, s~a régiek új jelentkezőket tanítanak... (Foto: Perl Márton) merén is telepíteni a „Szolidaritás” Ktsz-t — mondja a ripsz-ropsz tanulóműhellyé és varrodává átalakított egykori, íaluszéli „sportház”- ban Papp Zoltánná részlegvezető-helyettes. ö is annak a tizenkét asszonynak egyike, - akik a budapesti kisipari szövetkezet mezőkövesdi részlegéhez jártak — elég sok fáradsággal — naponta dolgozni. — Mindig mondogattuk egymásnak, hogy milyen jó lenne itthon egy ilyen munkahely ... És lett. Igaz, egyelőre 25- en dolgozhatnak üzemi viszonyok között a varrodában, ,15-en pedig a kötődében, de ■ az otthoni bedolgozókkal együtt — akik saját varrógépükön végzik a munkát — máris közel 70 asszony jutott állandó keresethez. Lánykaruhákat varrnak, kesztyűket, kis kötött holmikat készítenek, s havonta 1500—2000 forint körül jön ki az átlagkereset. A ta a községi pártszervezet és a tanács. Ma egyikük sem jár már Mezőkövesdre, mindnyájan a szemerei részlegnél dolgoznak. Ök tanították be a többi asszonyt is a gépeken... ® « # — A. nagyobb gond tehát megoldódik lassan? — Nagyon kedvezőek a kilátások. Ugyanis a pesti ktsz vezetői közölték velünk, hogy másfél millió forintot azonnal beruháznak, ha helyet biztosítunk: építenek egy száz férőhelyes varrodát ... — Mi az akadálya? — Reméljük, hogy nem lesz, s hogy hozzájárul a megyei tanács is. Jó lenne legalább még két-három- száz asszonynak munkalehetőséget biztosítani, helyben ... Egyebekről beszélgetve a varrodában, az iskolában, a faluban kitűnt; kellene egy melegkonyhás vendéglő is a községben. Egyre több azoknak a száma, aki küzemi étkezés céljára igénybevennék. Egy hónapja megnyílt az öregek napközije is, aztán itt a varroda a perspektívákkal. Az óvoda, az iskolai napközi, vagy a bölcsőde konyhája nem tud _ és nem is illik a „profiljába” — megbirkózni a közétkeztetési feladatokkal, A tanácselnök örömmel beszélt arról is, hogy a község valamennyi utcájában az egyik oldalon már elkészültek a járdáit. Az elmúlt napokban kezdték meg a járdaépítést a másik oldalon is. Terveik között szerepel — kedvező víznyerési lehetőségek mellett — a község vízműhálózatának kiépítése is. Az elmúlt években ugyanis bővizű kutakat fúrtak, s a vizsgálatok után kiderült- minden tekintetben kitűnő a víz. Eljövőben egy. fiatal tanárnővel váltottunk szót. Égerbe sietett. Egyébként Füzesabonyból jár be naoonta a szemerei iskolába, ö így fogalmazott: _ Szerintem nem ross? Mez őszemerén élni. Szép is kólánk van, de ha még egy tantermet is sikerül hozzáépíteni, szinte városi színvonalúvá válik, — Miért nem lakik hely ben? _ Nem hagyom ott a füzesabonyi klubot, ahol sok jó program van. Ez még Szemerén hiányzik. De ha lesz megfelelő, korszerű kul- túrház, itt is megvalósítha tó... A gyorsuló idő tehát nem kerülte el az eldugott falut sem. A régi tervek és álmok megvalósulóban vannak, belső igénytől indíttatva az egyre táguló külső lehetőségeken keresztül. falud! Sándor mókát, amelyek — bár a látogatottságukkal még nem elégedettek —, kétségtelenül hasznosnak bizonyulnak. Taggyűléseiket havonta tartják — eredményeiket azonban rontja, hogy gyakran még megfelelő helyiséget is alig találnak hozzá vagy közismert létszámgondjaik miatt több kommunista egyszerűen képtelen otthagyni a műszakját s ebbe szinte már a gyűlés elejére belefáradnak. Máskor persze önhibából is adódik távolmaradás, sőt olyannyira, hogy most már a beszámoló taggyűlésen kellett határozatot hozni a fegyelem megszilárdítására. Nem dolgoznak éppen rosszul a bizalmiak de mint elhangzott a taggyűlésen és érzik is ezt a selypiek: sokkal időszerűbb lenne már a malomban a pártcsoportos rendszer. Gyorsabb, közvetlenebb lehetne így az információk átadása, egy-egy területen hatékonyabbá válna a munka. Ami pedig a pártépítést illeti: rendkívül örvendetes, hogy aé idén két fizikai nődolgozó felvételével is javították az üzemi kommunisták, ezen belül pedig a nők számarányát —, de bizony igazán szétnézhetnének még a malomban, * különösen a fiatalabbak közül találhatnának újabb, alkalmas jelentkezőket. Többen is aggodalmaskodtak az, ősi szakma bizonyos sorvadása, általános elöregedése miatt. Az elaggó •üzem rekonstrukcióját, a korábbi mostoha viszonyok — többnyire a gyenge bérezés — miatt elpártolt, s más pályára lépett molnárok mielőbbi felkutatását, visszahívását, az egészségesebb szakmunkásképzést sürgették. Az ipar fellendítéséhez nyilvánvalóan elenyésző a 'selypiek munkája, törekvése, a programnak azonban mégis, kétségtelenül hasznos részévé válhat, különösen ha továbbra is jól, vagy még jobban együttműködik az alapszervezet és az üzem gazdasági vezetősége, s a kommunisták kellő támogatást kapnak a koordinációs kötelezettségű, vállalati pártvezetőktől, a nagyközségi pártbizottságtól is. Ilyenekről és hasonlóakról esett szó az éves beszámoló taggyűlésen, amely — a megfogalmazott fontos .feladatok és majd a megvalósításukat szolgáló, az eddiginél sokkal igényesebb munkaterv miatt —, minden bizonnyal újabb jelentőt határkövet jelent az alap szervezet életében. (gyóni) WpfyMfgff A ■riwEiiOfttttfi lg 1973, december L, szombat
