Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-21 / 298. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XXIV. évfolyam, 298. szám ARA: 80 PILLÉR 1973. december 21., péntek Kádár János fogadta Orecsko marsaJit Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára. csütörtökön az MSZMP KB székházában fogadta Grecsko marsallt, az SZKP Politikai Bizottságának tagja, honvédelmi miniszter vezette szovjet katonai küldöttséget. A szívélyes elvtársi beszélgetésen részt- vett Fock Jenő, a Politikai Bizottság tagja, a Miniszter- tanács elnöke, Borbándi János, a KB osztályvezetője és Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, a Központi Bizottság tagjai. A találkozón jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete ia, A csütörtök délelőtt hazánkba érkezett szovjet katonai küldöttség Grecsko marhallal az élen megkoszorúzta a Hősök terén a Magyar Hősök emlékművét és a gellérthegyi Felszabadulási emlékművet. A koszorúzásnál jelen volt Czinege Lajos vezérezredes, honvédelmi miniszter, Szépvölgyi Zoltán, a Fővárosi Tanács elnöke és V, J. Pavlov, a budapesti szovjet nagykövet. Diplomáciai kapcsolat a Magyar Népköztársaság és a Németországi Szövetségi Köztársaság között A Magyar Népköztársaság kormánya és a Németországi Szövetségi Köztársaság kormánya — attól az óhajtól vezérelve, hogy a kölcsönös érdekek alapján tovább fejlesszék a két ország kapcsolatait — elhatározták, hogy országaik között a mai nappal diplomáciai kapcsolatot létesítenek, s nagykövetsége^ két állítanak feL Az országgyűlés elfogadta a fövő évi költségvetést ISefefeződöít a téli ülésszak Csütörtökön délelőtt az 1974. évi állatni költségvetésről szóló törvényjavaslat vitájával folytatta munkáját az országgyűlés ülésszaka. A tanácskozáson részt vett Losonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Fock Jenő, a kormány elnöke, Apró Antal, Gáspár Sándor, és Nyers Rezső, az MSZMP Politi- kai Bizottságának tagjai, Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkára, s ott voltak a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az ülést Varga Gábomé, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg, majd Tímár Mátyás, a Minisztertanács elnök- helyettese emelkedett szólásra. Tímár Mátyás beszéde A költségvetéssel kapcsolatban elsősorban az ipar és az építőipar feladataival, problémáival foglalkozott Hangsúlyozta, az ipar és az építőipar 1974-ben a nemzeti jövedelemnek mintegy 52 százalékát termeli, és az államháztartás bevételeinek ennél valamivel nagyobb hányadát fogja befizetni. Az ipari termelés 1974-re tervezett növekedési \iteme 5,5— 6 százalék, az építőipari termelésé körülbelül négy százalék. E 6zámok önmagukban véve még nem sokat árulnak eL Az átlagos növekedésen belül az egyes ágazatok termelésének eltérő dinamikája jelzi az ipari szerkezet változásának 1974. évre tervezett folytatását. Az átlagos ütemet meghaladóan fejlődik 1974-ben számos iparágunk. így például az alumíniumkohászat 9—10 százalékkal, a kőolaj-feldolgozó ipar, a szerves- és szervetlen vegyipar, a gyógyszeripar 7—7 százalékkal, a villamosgépek és készülékek gyártása 9 százalékkal, a textilruházati ipar 9—10 százalékkal, a bútoripar 9—10 százalékkal. Vannak olyan iparágaink is, amelyek az ipar átlagos üteménél alacsonyabban fejlődnek. Tímár Mátyás elmondta, hogy az ipari szerkezet javításában nagy szerepe van a fejlesztési politikának. 1974-ben ipari beruházásokra a fejlesztési alap kiegészítésekre 27 milliárd forintot biztosítottak. Az. ipar fontosabb feladatai közül néhányról külön is szólt Tímár Mátyás. Az energiatermelés struktúrájának átlalakítására kormányunk hosszabb távú tervet hagyott jóvá, amelynek lényege: a szénhidrogének fokozott ütemű felhasználása, a legkevésbé rentábilis szénbányák termelésének csökkentése, az atomenergia meghonosítása hazánkban. Ha az olaj magasabb világpiaci árszintje tartóssá válik, célszerű hazai szén- bányászati lehetőségeinket az eredetileg tervezettnél jobban kihasználni. Az elmúlt években gyors fejlődési ütemet értünk el az autóbusz, az autóbusz-részegységek (motor, hátsóhíd) Illést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága Tegnap, december 20-án Egerben ülést tartott az MSZMP Heves megyei Bizottsága- Or. Sípos Istvánnak — a megyei pártbizottság titkárának, az ülés elnökének —, megnyitó szavai után Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára tájékoztatta a megyei pártbizottságot a Központi Bizottság 1973. november 28-i üléséről. A megyei párt- bizottság a tájékoztatót tudómásul vette. Ezután a megyei ' pártbizottság megtárgyalta és elfogadta a végrehajtó bizottság jelentését a megye gazdaságának 1973. évi fejlődéséről és javaslatát az 1974. évi gazdaságpolitikai feladatokról. A jelentést Barta Alajos, a megyei pártbizottság titkára terjesztette az ülés elé (A napirend ismertetésére visszatérünk.) . - ,, .,r- ■.. - - ■ Harmadik napirendként a Politikai Bizottság 1972. december 20-i — az alapszervezeti munka helyzetéről, színvonalának fejlesztéséről szóló — határozatával kapcsolatos eddigi tapasztalatokat és feladatokat vitatta meg a megyei pártbizottság. A végrehajtó bizottság jelentését — amelyet Virág Károly, a megyei pártbizottság titkára ter- y a megyei pártbizottság megvitatta és egyhangú határozatot hozott a feladatok végrehajtására. Végezetül a megyei pártbizottság kellemes ünnepeket és boldog új évet kívánt a megye kommunistáinak, lakosságának, jó egészséget és eredményes munkát a2 elkövetkezendő esztendőben. Az ülésen részt vett Markovics Ferenc, a Központi Bizottság munkatársa is. Zsiguli kooperációs alkatrészek, a számítástechnikai termékek, az orvosi műszerek, a fényforrások, a tartós fo~ gasztási cikkek, a mikrohullámú berendezések, a fém- megmunkáló szerszámgépek termelésében. Lassúbb volt a termelésnövekedés üteme a vegyipari, élelmiszeripari, az eröművi gépgyártásban, tudatosan visszafejlesztjük a tengerihajók, a traktorok és a tehergépkocsik gyártását. A Minisztertanács elnök- helyettese aláhúzta, hogy fejlesztési elképzeléseink nem valósíthatók meg az építőipari, szállítási-hírközlési tevékenységek bővítése nélkül. Az építőiparral szemben támasztott fő követelmény a termelés olyan ütemű növelése, hogy ki tudja elégíteni a tervben meghatározott szükségleteket. A beruházások kivitelezési idejének csökkentésével javítani kell az építőipar gazdasági hatékonyságát. 1974-ben az egész népgazdaság arányos fejlesztésének elősegítése érdekében tovább fejlődik közlekedési ágazatunk is. Tovább kell korszerűsíteni a közlekedési ágak közötti munkamegosztást. A jövő esztendőben a posta és a hírközlési ágazat teljesítménye is nő. Az 1974. évi terv és költségvetés is számos olyan intézkedést tartalmaz, amely tovább növeli a munkásosztály életszínvonalát. A Minisztertanács elnökhelyettesének felszólalása után Szurdi István balkereskedelmi miniszter mondott beszédet. Szurdi István felszólalása A miniszter bevezetőjében rámutatott, hogy a lakosság áruellátása 1973-ban tovább javult. Csökkent azoknak a fogyasztási cikkeknek a száma, amelyekből a kereskedelem az előző években még nem elégítette ki a keresletet. Most bővebb az áruk választéka. Az árukínálat jobban alkalmazkodik a lakosság különböző jövedelmű rétegeinek vásárlóképességéhez, igényéhez. Ügy készülünk fel, hogy az áruellátás 1974-ben még tovább javuljon. Szurdi István a továbbiakban elmondta, hogy az élelmiszerek fogyasztásában az idén is tovább nőtfáz élétta- nilag értékesebb termékek aránya, s — bár nem sokkal —, de csökkent a kalóriadús élelmiszereké. Az idén is nő az állati fehérjéket viszonylag nagyobb mértékben tartalmazó húsfélék fogyasztása. Az egy lakosra jutó húsfogyasztás 1972-ben 64 kilogramm volt, 1973-ban megközelíti a 66 kilogrammot. A IV. ötéves terv végére pedig eléri a 69-et. Az impozáns növekedés ellenére sertés- és borjúhúsból még nt‘m tudunk az igényeknek megfelelő folyamatos, kiegyenlített ellátást biztosítani. Az élelmiszerek két Kádár János az egyik cigarettaszünetben Simon István költővel beszélget„ , (Foto: Puskás Anikó) fontos termékcsoportjával vannak értékesítési, illetve ellátási gondok. Az egyik a tej és tejtermékek, a másik a friss zöldség és gyümölcs. A közismerten nagy tápértékű tej és tejtermékek egy főre jutó fogyasztása országunkban abszolút és relatív mércével mérve is alacsony. A gyümölcs- és zöldségellá-. tásban fordított a helyzet. Friss zöldségből és gyümölcsből nem tudjuk teljes mértékben kielégíteni az igényeket. A zöldség- és gyümölcsfélék a lakosság alapvető táplálékai, naponta nagy tömegek vásárolják. Érthető tehát, hogy akár időleges hiányuk is, mindónkor élénk' társadalmi visszhangot vált1’ ki. ' ................................ . A- miniszter a továbbiak* ban rámutatott, hogy a ven- . déglátóipar forgalma az idén két százalékkal magasabb, mint a múlt épben.' Idegen- forgalmunk töretlenül fejlődött az idén is. Egymillió 700 ezer magyar állampolgár utazott külföldre, 42 százalékkal többen, mint a múlt évben. Ruházati cikkekből — változatlan árakon számolva — az utóbbi három év alatt csak nyolc százalékkal nőtt a lakosság fogyasztása. Lakásépítési programunk megvalósulása — mondotta a miniszter — a lakáskultúra fejlődése erőteljesen növelte a bútorak és a lakberendezési cikkek forgalmát 1973-ban 22 százalékkal több bútort adott el a kiskereskedelem, mint 1970-ben. Ebben az évben a vásárlók egyszersmind különböző árú, lakószoba- és konyhabútor, garnitúra és egyedi bútordarab közül választhattak, illetve választhatnának. Sajnos, a bolthálózat elmaradottsága miatt ennek a választéknak ma még csak egy kis részét kínálhatjuk egy-egy üzletben a vásárlóknak.. A kereskedelmi dolgozók szociális ellátottságáról és munkakörülményeiről szólva Szurdi István elmondta: a fogyasztási cikkeket forgalmazó kereskedelemben a dolgozók 65—70 százaléka, az eladóknak majd 80 százaléka nő. A kereskedelemnek ma még nincsenek saját szociális létesítményei, óvodái, bölcsődéi, üzemi konyhái. A kereskedelmi munka kevés kivételtől eltekintve ma még nagy fizikai igény- bevétellel jár. Sok szaküz- létben, például az élelmiszerboltokban naponta . hatalmas árutömeget mozgat(Folytatás a 3. oldalon) , j Fontos megbeszélések színhelyei a tanácskozás szüneteiben a Parlament folyosói is.
