Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-21 / 298. szám

Csütörtök esti. külpolitikai kommentárunk Géni: Remények és felhők HACSAK VALAMI VÄRATLAN fordulat közbe nem jön maniegnyílik a közel-keleti békeértekezlet Genfben. Az óvatos fogalmazás, s általában a feltételes mód al­kalmazása nagyon is indokolt. Hiszen tudvalevő, hogy a konferenciát egyízben már el kellett halasztani és lét­rejöttének körülményei egyáltalán nem biztatnak lát­ványos, gyors sikerrel. Az a tény, hogy végre tárgyalóasztalhoz ülnek a közel-keleti konfliktus főrésztvevői és hogy az értekez­let kezdeményezői a békéért különös felelősséget vállaló nagyhatalmak, önmagában természetesen kedvező és biztató jelenség; hosszú idő óta az első komoly alkalom az őszinte, építő eszmecserére, lehetőség a válság békés és méltányos politikai rendezésére, Egyszóval nyitány, amelyet a békerendezés folyamatának kibontakozása követget. Reményt ébresztő találkozás, amelyet sürge­tett mindenki, aki híve a közel-keleti népek békéjének és biztonságának, az igazságos megoldásnak, amely nem­csak a térség népeinek, hanem az egész világnak érdeke. NEM LEHET AZONBAN figyelmen kívül hagyni azokat a jeges fuvallatokat sem, amelyek hervasztják a reményeket, s amelyek komor felhőket sodortak a genfi égboltra, az izraeli kormány halogató taktikája, eddigi magatartása alapján alapos a gyanú, hogy Genfben sem siet majd elősegíteni a konfliktus mielőbbi felszámolá­sát. Nemcsak arról van szó, hogy az izraeli választások előtt, amelyeket az év utolsó napjára tűztek ki, nem le­het érdemi munkára számítani, hiszen a kormány arra hivatkozhat, hogy a választások előestéjén nem vállal­hat semmire se kötelezettséget Arról is szó van, sőt el­sősorban arról van szó, hogy Tel-Aviv nem mondott le területhódító terveiről, továbbra is ragaszkodik egyes arab területek bekebelezéséhez — csak arról szeretne tárgyalni, hogy melyik arab országtól mekkora területet csatoljon el. Golda Meir asszony és Dajan tábornok nyi­latkozatai, a korrhánykoalíció pártjainak választási jel­szavai nem hagynak kétséget afelől, hogy az izreli ve­zetők nem akarják a Biztonsági Tanács határozatainak végrehajtását, minden megszállt arab terület kiürítését. Az egyiptomiak viszont a határozatok alapján, a Biztonsági Tanács döntéséinek szellemében indultak Genf be. Iszmai Fahmi külügyminiszter elutazásakor ki­jelentette; a tanácskozáson az algíri arab csúcsértekez­let határozataihoz és az ENSZ-alapokmányhoz kívánja tartani mgát, vagyis síkraszáll a megszállt arab terüle­tek teljes kiürítése és a Palesztinái arab nép törvényes jogainak helyreállítása mellett, az egyiptomi kormány közleménye leszögezte: lehetőséget kíván nyújtani az igazságos és békés megoldáshoz, próbára akarja tenni az érdekelt felek jóindulatát az ENSZ-határozatok végre­hajtásában. Az egyiptomi nyilatkozat kitért arra a sziriai dön­tésre is, hogy damaszkuszi delegáció nem vesz részt az értekezleten, A GENFI NYITÁNY tehát próbakő is lesz. Az első lépések azután előkészíthetik a szíriai, s talán a Palesz­tinái részvételt is, ha az érdekeltek így döntenének. Most tehát Egyiptom, Jordánia és Izrael kezd tárgyalásokba; az ENSZ égisze alatt, a világszervezet genfi székházában. A közös gzovjet-rramerikai meghívólevél javasolta, hogy a megnyitón Waldheim ENS'Z-főtitkár lássa el az elnöki < tisztet; a rendes üléseken felváltva elnököl a szovjet és az amerikai delegátus; az első szakaszban Gtomiko és Kissinger külügyminiszter. Brezsnyev fogadta a kb-titkárokat Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságá­nak főtitkára csütörtökön a Kremlben fogadta a szocia­lista országok kommunista és munkáspártjai központi bi­zottságainak titkárait, akik részt vettek a Moszkvában december 18—19-én megtar­tott értekezleten. A baráti beszélgetés során Leonyid Brezsnyev ismertet­te az értekezlet részvevőivel az 1973. decemberi plenum erédményeit, azt a nagysza­bású, odaadó munkát, ame­lyet a szovjet nép végez a XXIV. pártkongresszus ha­tározatainak megvalósítá­sáért; valamint az SZKP- nak, a szovjet államnak, a békeprogram megvalósítá­sáért kifejtett nemzetközi te­vékenységét. Gromíko találkozott Waldheimmel Előkészítő tárgyalások Genfben Andrej Gromíko szovjet külügyminiszter találkozott Kurt Waldheimmel, az ENSZ- főtitkárával, aki csütörtökön érkezett Genfbe. Gromíko és Waldheim megbeszélést foly­tatott a pénteken megnyíló közel-keleti konferencia munkájának kérdéseiről. Két órán át tárgyalt csü­törtökön Andrej Gromíko szovjet és Iszmail Fahmi egyiptomi külügyminiszter ;t közel-keleti békekonferencia színhelyén, Genfben. A ta­nácskozás után Fahmi kije­lentette, az eszmecsere „igen hasmos volt”. Csütörtökön délután Genf­be érkezett Zaid Al-Rifai, jordániai miniszterelnök és külügyminiszter, hogy az ér­tekezlet első szakaszán sze- ményesen irányítsa az am- mani küldöttség munkáját A Kissinger—Le Dúc Tho párizsi tárgyalásai PÁRIZS. Több mint négy órán át tárgyalt csütörtökön Párizs­ban Le Due Tho, a Vietna­mi Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, a VDK különleges megbízott ja és Henrry Kissinger amerikai külügyminiszter. A két poli­tikus a Vietnamról szóló pá­rizsi megállapodás végrehaj­tását tekintette át A délutáni kétórás hivata­los megbeszélés után Lé Dúc Tho és Kissinger félórás nem hivatalos megbeszélést is tar­tott, csupán tolmácsaik je­lenlétéből. Folytatja útját a Szojuz 13. A Szojuz 13. fedélzetéről sugárzott tv-riportban a kozmonauták ismertették az űrütazós céljait, feladatait és tudományos programját. / Az űrutazás harmadik nap­ján — csütörtökön — Klimuk ás Lebegyev az egészségügyi ellenőrzés, majd a reggeli el­fogyasztása után folytatták a tudományos kísérleteket A Szojuz 13. legénységé­nek közérzete kitűnő. Az űr­hajó fedélzeti berendezései kifogástalanul működnek, az űrrepülés folytatódik. DECEMBER 20-án a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Szövetségi Köztársaság kormánya jóváhagyta az or­szágaink közötti diplomáciai kapcsolatok felvételéről szó­ló megállapodást. Az okmá­nyok kicserélésével lezárult az ideiglenesség korszaka Ismeretes, hogy a szocia- ista országok, köztük Ma­gyarország is, kezdettől fog­va arra törekedtek, hogy minden szinten rendezzék iszonyukat a szövetségi köz- írsasággal. Nem rajtunk, íanem az akkori bonni kor­mányok hidegháborús poli­tikáján múlott, hogy erre több mint negyedszázadot kellett várnunk. A nyugatné­met kormányok az ötvenes évek imperialista stratégiá­jának és taktikájának szel­emében nem akarták tudo­másul venni a történelmi •ealitásokat. Abban remény­kedtek, hogy vissza lehet forgatni az idő kerekét. Ami­kor kísérleteik 6orra kudar­cot vallottak, s új szelek kezdtek fújdogálni Európá­ban, taktikát változtattak. Eb­ben a második szakaszban már hajlandók lettek volna normalizálni a viszonyt a szocialista országokkal, kivé­ve persze a Német Demok­ratikus Köztársaságot, amely­nek — igaz, most már békés eszközökkel történő — be­kebelezéséről akkor még nem mondtak le. A szocialista közösség pontról pontra egyeztetett elvi politikájá­nak és gyakorlati lépéseinek köszönhető, hogy ez a törek­vésük sem járt sikerrel. A szocialista országok döntő többsége ugyanis arra az ál­láspontra helyezkedett: kész Magyar—NSZK diplomáciai kapcsolatok '«a ISTI, december a, péntek normalizálni az NSZK-hoz fűződő kapcsolatokat, ha a szövetségi köztársaság — a Szovjetunióval és Lengyel Népköztársasággal kötött megállapodások után — szer­ződéses alapon rendezi az NDK-hoz és Csehszlovákiá­hoz fűződő viszonyát. A Nyugat-Németországban 1969 őszén végbement for­dulatra, a Brandt—Scheel kormány realista szemléleté­re is szükség volt ahhoz, hogy hosszú előcsatározás után, 1972 decemberében végre megszülessen az NDK —NSZK közötti alapszerző­dés, amely a szocialista né­met állam szuverenitásának és függetlenségének teljes nemzetközi jogi érvénnyel bíró elismeréséhez vezetett. Csak ezután kerülhetett sor a következő lépésre, a szé­gyenletes müncheni diktátu­mot megsemmisítő, Csehszlo­vákia és az NSZK kapcso­latait rendező megállapodás­ra. AZ ELŐBBIEKBEN emlí­tett két fontos történelmi je­lentőségű esemény előfelté­tele volt a bolgár—NSZK és a magyar—NSZK viszony rendezésének, a diplomáciai kapcsolatok felvételének. Ez azonban nem jelenti azt, hogy kapcsolataink nulla fokról indulnák, hogy min­dent elölről kellene kezde­nünk. Magyarország és az NSZK között hosszabb múlt­ra visszatekintő, mindkét fél számára előnyös és jól fej­lődő gazdasági kapcsolatok léteznek,' amelyet kiegészíte­nek a műszaki-tudományos és kulturális együttműködés ma még korántsem teljes, számos területen bővíthető szálak Gazdasági-kereskedelmi kapcsolataink fejlődésének minden állomásáról és vo­natkozásáról nehéz lenne szá­mot adni. Ám néhány adat is jól érzékelteti a tenden­ciát, s a lehetőségeket. Figye­lemre méltó tény például, hogy az utóbbi években a két ország kereskedelmi for­galma egyenletesen nőtt, s 1972-ben már elérte az 1,5 milliárd márka értékét, amely a korábbi évekhez vi­szonyítva rekordnak számított. Az idei év első negyedében a növekedés mintegy har­minc százalékos. Szerepe van ebben annak is, hogy ha dip­lomáciai kapcsolat nem is állt ferin országaink között, majdnem egy évtizede mű­ködik Kölnben a magyar ke­reskedelmi kirendeltség s az utóbbi években mind gyako­ribb érintkezésre került sor a két ország gazdasági, pénz­ügyi, ipari és műszaki-tudo­mányos körei között. 1972 végén megalakult a Német- országi Szövetségi Köztársa­ság gazdasági keleti bizott­ságának magyar tagozata, majd ez év februájában létrejött a Magyar Kereske­delmi Kamara NSZK-tago- zata. A két ország közötti gazdasági kapcsolatok olyan új formái honosodnak meg, mint a kooperáció bizonyos termékek gyártásában, licen- cek vásárlása és a közösen gyártott termékek harmadik piacon való értékesítése. Igaz, hogy az NSZ-ba irá­nyuló. összkivitelben a koo­perációs termékek 1972-bea még csak 4 százalékot képvi­seltek. A kezdet mégis biz­tató. Ezek a pozitív tények is hozzájárultak ahhoz, hogy viszonylag rövid előkészüle­tek és tárgyalás után, már az idén augusztusban kidol­gozhatták a diplomáciai kap­csolatok felvételéhez szüksé­ges dokumentumokat. A bon­ni tárgyalásokról hazatérő magyar delegáció vezetője, Nagy János külügyminisz­ter-helyettes nyilatkozatot adott a sajtónak. Hangsú­lyozta, hogy a felek már ak­kor Írásban rögzítették a kétoldalú kapcsolatoknak azokat a területeit, ahol kí­vánatosnak látszik megvizs­gálni az államközi egyez­mények megkötésének a le­hetőségét. Ezekre most min­den bizonnyal sor kerül. Az érintett területek közé tar­tozik a közlekedés, a műsza­ki és tudományos, valamint a kulturális kapcsolatok fej­lesztése, egyezményes szabá­lyozása. AZ EDDIGIEKBŐL is ki­tűnik, hogy együttműködé­sünket a már meglevő ala­pokra, a különböző társadal­mi berendezkedésű országok békés egymás mellett élésé­nek elveire, egymás szuvere­nitásának és függetlenségé­nek a tiszteletben tartásával, a kölcsönös előnyök alapján kívánjuk fejleszteni. A most létrejött diplomáciai kapcso­lat — amely minőségi válto­zást jelent — e cél megvaló­sítását szolgálja. Kaoyó András miniszterelnök elutazása után Abdái Moneim Al-Rifai, Husszein király nemzetközi politikai kérdésekben illeté­kes tanácsadója áll majd a jordániai delegáció élére. Kuroda Mizuo, a japán külügyminisztérium szóvivő­je csütörtökön reményét fe­jezte ki, hogy a ma megnyí­ló genfi értekezlet tartós és igazságos békét eredményez a Közel-Keleten. Az MTI to­kiói tudósítójának kérdésére válaszolva a szóvivő rendkí­vül fontosnak minősítette a genfi békekonferenciát. Ja­pán nagyon bízik benne, hogy viszonylag rövid idő alatt haladást érnek el, és tartós, igazságos békét te­remtenek a Közel-Keleten. Japánt és csaknem kivétel nélkül minden fejlett ipari országot közvetlenül érint a közel-keleti helyzet kapcsán előállt olajválság. , Arafat kikérte a terroristákat Palesztin bíróság ítélkezik Jasszer Arafat, a Paleszti­nái Felszabadítási Szervezet végrehajtó bizottságának el­nöke csütörtökön kijelentet­te, hogy a PFSZ kérte a ku­vaiti kormánytól, adja át neki azt az öt Palesztinái terroris­tát, aki Rómában felrobban­tott egy amerikai repülőgé­pet, majd a nyugatnémet lé­gitársaság egyik gépén At­hénen át Kuvaítba hurcolta túszait. A Palesztinái felsza­badítási szervezet maga akar­ja bíróság eié állítani és fele­lősségre vonni az öt terroris­tát. A spanyol miniszterelnök halála A spanyol kormány hiva­talosan közölte, hogy csütör­tökön délben Madridban a Los Jesuitas templomban tartott istentisztelet után, a már személygépkocsijában tartózkodó Luis Carrerro Blanco miniszterelnök rob­banás következtében életét vesztette. Hírügynökségi jelentések 4­hivatalos madridi forráso­kat idézve közlik, hogy a nagy erejű robbanás több emelet magasba repítette a gépkocsit. A hivatalos je­lentések szerint életét vesz­tette Blanco gépkocsivezető­je és egy rendőr is, többen megsebesültek, a robbanás helyén mély kráter keletke­zett. ajándékozzon! Szórakozzon! Bőséges választék Szolid árak Nagy karácsonyi vásár A HATVANI ÁFÉSZ áruháza iban ROZSA PRESSZÓBAN ARANY FÄCÄN ÉTTEREMBEN a ■ ■ a Minden szövetkezeti tagjának és vásárlójának kellemes karácsonyi ünnepeket és •dtnényekben gazdag IwLLő ci iLf hxet kiüwi a hatvani ÁFÉSZ igazgatósága és dolgozói.

Next

/
Oldalképek
Tartalom