Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

fl reszort és a kollektív felelősség \I íta kerekedett a beszá- W móló taggyűlésen az r egyik vezetőségi tag munká­jának értékeléséről. „A re­szortjából eredő feladatokat jól ellátja, a politikai okta­tást gondosan megszervezte, s most is állandóan figye­lemmel kíséri, hogy minden rendben menjen, meglegye­nek a feltételek a foglalkozá­sok lebonyolításához” — hangzott az egyik vélemény. Egy másik felszólaló viszont így vélekedett: bár mindez igaz, mégsem lehet az érté­kelés egyértelműen kedvező, mert az illető elvtárs csu­pán a reszortfeladataival tö­rődik, s a vezetőség kollek­tív munkájából nemigen ve­szi ki a részét. A megállapí­tás valódiságát nem is von­ta kétségbe senki: a vita e tény megítélése körül for­gott. Más pártszervezetekben is feltették e kérdést most az évi munka értékelése kap­csán önmaguknak és egy­másnak a vezetőség tagjai, s szóltak róla nem egy helyen az őket megválasztó pártta­gok is. S hadd tegyük mind­járt hozzá: azokkal lehet egyetérteni, akik nagyobb igénnyel léptek fel, akik többoldalú tevékenységet vártak el a vezetőség tagjai­tól Épp abból kiindulva, hogy ezeket az embereket nem valamilyen részterület irányítására választották meg (hiszen nem termelési, gazdasági, agit.-prop. felelőst választ a párttaggyűlés), ha­nem egy kollektív vezető tes­tület tagjaivá. Mondani sem kell, a re­szortfeladat ellátása termé­szetesen elengedhetetlenül fontos dolog, s éppen ezért a vezetőségi tag tevékenysé­ge megítélésének alaovető mércéje. Ahol ez is hiányos (s mi tagadás, éppenséggel akad még ilyen alapszerve­zet) s ahol emiatt a titkár­ra hárul a közvetlen szerve­ző munka nagy része, ott a kollektív munka elemi alap­jai gyengék. Ha komolyan vesszük a pártmunkában is a, személyes felelősséget, ha valóban törekszünk arra, hogy a tevékenység ne meg- fogalmazh atatl anul általános vagy szétfolyó legyen — ak­kor igényelnünk kell a nárt- munka valamennyi területé­nek gondos és felelősségteljes irányítását Enélkül a veze­tőség nem tehet eleget hi­ánytalanul a rá háruló fel­adatoknak, s az alapszerve­zet egészében sem töltheti be megfelelőképpen szerepét. Am bármennyire szüksé­ges is ez, mégsem elegendő. Hatvani kontárok Kisiparos gondokról, eredményekről Ki hinné, hogy a KIOSZ hatvani körzeti szervezete, amelyhez néhány városkör­nyéki község is tartozik, több mint négyszáz aktív kisiparost tart számon? Igaz, egynegyedük „mellékfoglal­kozásként” űz ipart, de a többi háromszáz is olyan tö­meget jelent, amelynek gondjaival törődnünk fontos és szükséges. Indokolja fi­gyelmünket most az a tény, hogy a felügyeletet gyakor­ló tanácsi szákigazgatási szerv vezetője egy széles kö­rű konferencián nemrég fog­lalkozott a kisiparral szem­ben támasztott társadalmi igénnyel, a KIOSZ legutóbbi taggyűlése pedig egész sor megoldásra váró problémát vetett fel. Mindkét tanács­kozáson jelen voltunk, s most Inkret Sándor szerve­zeti titkár segítségével igyekszünk feltárni a kis­iparosokat leginkább érdek­lő kérdések hátterét, megol­dásuk útját­—. A kisiparosok törvé­nyes működésének továbbra is szilárd alapja a párt vál­tozatlan szövetségi politiká­ja. S tagjaink fokozódó biz­tonságérzetét mutatja - egyre gyakoribb bekapcsolódásuk a közéleti feladatokba. Nem csupán a szolgáltatás terén szereznek érdemeket, hanem a társadalmi munkából is kiveszik részüket — mon­dotta bevezetőben Inkret Sándor. Majd rögtön hoz­zátette: — Természetesen ez nem jelenti azt, hogy felet­tünk felhőtlen kék az égbolt. Mert bizony akad változtat­ni való! Csak egyetlen példát hadd idézzek. Amíg teszem azt Kasza Mihály horti kő­műves kisiparos társunk a szakmai útraváló melle kü­lönböző anyagi javakat is tanulóinak tarisznyájába tesz, több mester még a tör­vényesen meghatározott ösz­töndíjat sem folyósítja a hozzá szegődött fiataloknak. Igen sok az olyan tagtársunk száma is, akik nincsenek tisztában az utóbb bevezetett árkalkulációs feladatokkal. Holott előadásokat hirdet­tünk nekik, központi előadó­val. De vagy távolmaradtak ezekről, vagy pedig eleresz­tették fülük mellett az irányt adó szavakat. Sarkalatos probléma még nálunk az árpolitika helyes érvényesí­tése Ami e tekintetben hi­ba:' * *n sok szekérfuvaro­zónk a legáiis 4 forint 60 fil­léres mázsánként! díjnál magasabbat számol el a meg­rendelőnek, férfi és női sza­bóink viszont irányár alatt Vállalnak munkát. Sok a kontár, gyenge az fBenőrzés- S ha lefülelnek egyet-kettőt, azok nevetsé­gesen olcsó áron ússzak meg a dolgot. A legtöbb kis­iparost ez a prohléma fog­lalkoztatja. Nézzük, hogyan látja a helyzetet a KIOSZ- titkár?-- Ügy igaz, ahogyan a felszólalásokban, észrevéte­lekben elhangzott! A kontár­kérdést azonban többoldalú­an kell tekinteni. A fusizók elszaporodásánál indíték, hogy bizonyos szakmákban kevesen vagyunk. Ezért szer­vezetünk, valamint a ta­nács szakigazgatási szerve hajlik arra, hogy megfelelő képesítés igazoltsága esetén iparengedélyt adjon ki olyan egyéneknek, akik főfoglal­kozásként különben más te­rületen dolgoznak. De leg­inkább hátráltatja a kontár­kérdés rendezését az a tény, hogy nincs segítségünkre a társadalom. Olyanok, akik nyilvánvalóan tudatában vannak, hogy ez, vagy amaz a személy törvényellenesen végez ipari munkát, eltekin­tenek felette, nem jelentik az iparhatóságnak. Pedig sok esetben a kontárok töb­bet kihúznak egy-egy polgár zsebéből, mint az ipar tisz­tes gyakorlói. Csak éppen a megbízó nincs tisztában a hivatalos irányárakkal... I ★ Megtudtuk továbbiakban, hogy a KIOSZ körzeti szer­vezetének anyagellátása jó­nak mondható- Az utóbbi időkben alig érkezett jelzés nyersanyaghiányról, s ha előfordult is ilyen eset né­hányszor, a MET közremű­ködésével sikerült a gondot megszüntetni. Inkret Sándor jelentősnek tartja még a kisiparosok érdekében kötött szerződést, amely a szerve­zet és az ÁFÉSZ között jött létre. Ennek értelmében bi­zonyos összegű vásárlásnál árkedvezményt kapnak a kisiparosok. A vegyianya- goknál például 2 százalék az engedmény. örömmel és megelégedés­sel közölte velünk a KIOSZ titkára azt is, hogy fellen­dülőben van újonnan létesí­tett székházuk élete. Moz- galmasabbá vált a klub munka, ami nem csupán a biliárdgolyók csattogásában, a kártyalapok járásá­ban mutatkozik meg, hanem a politikai oktatás és az ismeretterjesztő rendez vények látogatottságában Egyikhez az MSZMP városi bizottsága nyújtott támoga tást a szervezet vezetőségé­nek. a kisiparosok művelé­sét ekisegítő estekre pedig TIT titkárával kötöttek hasznosnak, gyümölcsözőnek ígérkező megállapodást. Moídvay Győző A pártszervezetek politikai jellegű munkát végeznek, s ezzel nem egyeztethető ösz- sze valamiféle hivatali mun­kastílus. A vezetőségi tag nem lehet puszta „ügyinté ző”, aki ellátja a reá bízott területen a feladatokat, meg­oldja az itt jelentkező gon­dokat, s ezzel eleget tett kö­telességének. Már csak azért sem, mert ha bezárkózik re­szortjának határai közé, va­lójában nem is tudja jól megoldani közvetlen munka területének problémáit sem. Hiszen a propagandamunka felelősének például nem csak a pártoktatás megszervezése a dolga, hanem a propagan­disták folyamatos tájékozta­tása és a foglalkozások ta­pasztalatainak rendszeres elemzése is. Ehhez pedig már ismernie kell az alap­szervezeti munka egészét, a gazdasági-termelési kérdése­ket is. De ilyen ismeretek nélkül hogyan irányíthatná jól az agitációs felelős a fel- világosító munkát, a szerve­zőtitkár a pártcsoportokat, vagy a tömegszervezetekben dolgozó kommunistákat? Az információs munka vagy a politikai oktatás tapasztala­tai a termelési felelős szá­mára is szükségesek, de még az alapszervezetek gazdasági munkáját sem lehet a széle­sebb összefüggések ismerete nélkül jól kézben tartani. Vagyis, ha a vezetőségi ta­gok ismerni, érteni és való­ban irányítani akarják párt- szervezetük munkáját, ha eredményes helyi politikát akarnak „csinálni”, akkor már nem csupán a közvet­len rájuk bízott résszel kell törődniük, hanem az egész­szel is. De a vezető testület tagjai­ként felelősek is az egészért ■— s nem csupán a részért. Együttesen kell gondoskodni­uk arról, hogy az alapszer­vezeti munka megfelelően haladjon, a pártszervezet be­töltse azt a szerepet, ame­lyet a szervezeti szabályzat és a különféle határozatok értelmében el kell látnia, |J elyesen tették tehát, ■* akik azon a bizonyos taggyűlésen igényelték, hogy minden vezetőségi tag lásson túl reszortja határain. Lás­son túl — s ennek megfele­lően cselekedjék is, vagyis, ilyesféle módon legyen a kö­zös döntések és az együttes végrehajtás szervezője, ré­szese Gyenes László Mennyi is az annyi ? Ha valahol rohamlépték­kel haladunk előre, a mező- gazdaság az. Kérkedés nél­kül sorolhatjuk az eredmé­nyeinket, amelyek nem hoz­nak ránk szégyent a nem­zetközi összehasonlítás so­rán sem. És mégis. Még nem értük el a lehetőségeink tetejét. Nem a kákáin akarunk csomót keresni, amikor ezt a még hiányzó teljesítményt vesszük most nagyító alá. csupán a realitás tisztelete késztet bennünket néhány „furcsának” tűnő adat meg­nevezésére. Hosszas vizsgá­latok eredménye alapján vál­lalkozunk erre az „okvetet- lenkedésre”. m Gabonafélék. ismer - ___ jük az úgynevezett in­tenzív fajtákat a kalászo­soknál. Ezeknek a termés­hozama jóval felülhaladja a régebb óta termesztett bú­zafajták átlagtermését. Ha a megfelelő mű trúgy amennyi - séget is megadjuk nekik, ha a talajerő utánpótlása opti­mális, akkor a betakarított métermázsák száma ugyan­csak megemelkedik. K érdés, hol tartunk? Ki­tűnt, hogy a gyöngyösi já­rásban a lehetőségeknek mintegy nyolcvan százalékát tudjuk csak elérni. Még eny- nyit sem adnak a kukoricá­sok. Bizonytalanság tapasz­talható a fajta kiválasztásá­ban is, ahogy a gépesítés fo­ka, a műtrágya felhasználá­sának a mértéke, a növény- védelem, a vegyszeres gyom­irtás leghatásosabb módja, a legmegfelelőbb növényvé­dő szerek megválasztása sem kielégítő még. Nem mond ellenit az elő­zőeknek az a tény, hogy a gazdaságok keresik a leg­ésszerűbb megoldásokat, a leghelyesebb termesztési módszereket, a legmegfele­lőbb technológiát. De hát ezekre rátalálni nem megy egyik napról a másikra, hi­szen a legkorszerűbb eljárá­sok alkalmazásában még alig rendelkezünk valami csekély tapasztalattal. m Az állattenyésztés. A ____ legnagyobb értélcet a sz arvasmarha- és a sertés- tenyésztés képviseli. Az idén üzembe helyezett istállók minden helyét még nem töl­tötték fel, ez a tény is be­folyásolja az eredményeket. Nem mondhatunk csak jót a tejtermelésről. Éppen a kiválasztás, a tbc-men*tesítés miatt több olyan tehén vált ki az állományból, amelyik jóval több tejet adott a töb­binél. A további minőségi válogatást viszont az elmúlt években a rendelkezés gá­tolta. Az erre a célra meg­határozott keret szűknek bi­zonyult. Az állami támogatás fel­lendítette a tenyésztési ked­vet. De a korszerűbb takar­mányozás és tartás még újabb jövedelmeket tudna nyújtani. Kedvezőbb kép alakul M a sertéstenyésztésről. Itt vi­szont az elhullási arány ma­gas, olykor a 25 százalékot is meghaladja. Már több helyen megépí­tettéle a gazdaságok a ta­karmánykeverő telepet is. Ezeknek a teljesítő képessé­ge azonban túlhaladja a sa­ját igények mértékét. Az együttműködés lehetősége te­hát kínálja magát, csak hasznosítani is kellene, és ezzel a gazdaságosság to­vább fokozható lenne. 3. A beruházás, gépesí­tés. Ellentmondásnak tűnik itt is az a furcsa helyzet, hogy nőtt az állat- férőhelyek száma, de sok még a korszerűtlen, elavult istálló. Ezekben a gépesilés­ről szinte szó sem lehet. A szarvasmarhatelepeken még a takarmányozás és a trá­gya elszállítása az embert munka igénybevételével fo­lyik. Az állatgondozás egyéb­ként is nehéz munka, erős Igénybevétellel jár együtt, és talán ezért is idegenkednek tőle a fiatalok. A gépesítés általában meg­felelő. Más dolog, hogy a gazdaságok nagyobbik há­nyadában nincsenek gépszí­nek. A drága masinákat a szabadban tárolják, és az időjárás sok kárt tesz ben­nük. A korszerű telepek sokba kerülnek. A rájuk fordított összegek visszatérülése hosz- szú ideig elhúzódik. A leg­frissebb sertéstelepek ki­használtsága alacsony, éppen a sok elhullás miatt. A tipizálást nem lehetett eddig még vérehajtani, mert a kereskedelemben nem le­het mindig azt a gépfajtát kapni, amit éppen keresnek. Drágák a régi gépek, hiszen ezek javítására sok pénzt kell fordítani A tipizálást nehezítette az a gyakorlat is, hogy a banki hiteleknél megszabták, milyen gépek vásárlására használhatják fel azokat Mesterségem címere... Megyei pályaválasztási vetélkedő Egerben Az általános iskolák vég­zős diákjai számára nem könnyű a választás: mi le­gyek, tovább tanuljak, me­lyik szakmát válasszam? El­sősorban őket segít; az el­igazodásban, a döntésben az a vetélkedősorozat, . amely az elmúlt hetekben megyénk úttörő csapatainál, a terüle­ti döntőkig zajlottak. A fel­készülés és a tanulságos já­tékok jóvoltából nemcsak a közvetlen környezet, hanem más vidékek lehetőségei is feltárulkoztak a választás előtt álló gyerekeknek, Az egri, a gyöngyösi, a füzesabonyi és a hevesi ve­télkedők győztesei kaptak meghívást a megyei döntő­re, amelynek a Hámán Ka­tó Megyei Üttörőház adott otthont. Már a csapatok be­mutatkozását pontozta a zsű­ri, rímbe szedve és énekelve ismertették szűkebb hazájuk jellegzetes iparát, mezőgaz­dasági termékeiket, A ma­gukkal hozott tablókon mindezt szemléltetniük is kellett. A továbbiakban magnóról különféle munka­(Foto: Szántó György) zajokat kellett megismerni­ük, képekkel kombinált kér­désekre válaszolni, mester­munkát építeni, riportot ké­szíteni egy igazi szakmun­kással. Péli Béláné, a me­gyei KISZ-bizottság titkára, megyei úttörőelnök, a zsűri elnöke értékelte a csapatok szereplését, majd átadta az értékes jutalmakat A pá­lyaválasztási vetélkedő me­gyei győztese Ostoros lett Második Karácsond, harma­dik Kompolt és negyedik a Heves község végzős úttö­rőit képviselő válogatott, A javításokat elvégezni nem mindig sikerül a kivárni időre, mert szűk a hely, de a speciális szerszámok, gé­pek hiánya is erre vezet Kevés a gépésztechnikus és a gépészmérnök is, tehát a gépek gondja-baja a trakto­rosokat terheli több helyen. 4 A termelés és a vezetés ____Nem nagyon örülnek an nak a gazdaságok, hogy a termelési költségek jobban növekednek, mint a bevéte­lek. Ennek egyik oka, a termelésben egyre több ipa­ri eredetű anyagot használ­nak fel, ezeknek az ára pe­dig emeLkedik. Jellemző a vezetési mód­szerek változására. hogy egyre több helyen alkalmaz­zák a döntési jog kiterjesz­tését. Ennek következtében annak a személynek az el­határozásán múlik egy-egy fontos kérdés megoldása, aki a terület gazdája, szak­embere. Így nő a testületi felelősség is. Ugyanakkor tág teret kapnák az egyes szakemberek az alkotóké­pességük kibontására. Az ellenkező módszer, a centralizáltság . odáig -juthat, hogy az egyes ágazatok a feladatukat a részletekig nem ismerik, azok ellenőrzé­se tehát szinte lehetetlen. Jó volna, ha a vezető tes­tületek tagjai olyan rendsze­res továbbképzésben része­sülnének, amelynek segítsé­gével a közgazdasági kérdé­sekben. otthonosan, tudnának eligazodni. Ennek jelentősé­gét nem kell hangsúlyozni. 1 rj I összegezésül. Van te- 1 * *1 hát még erő, belső tartalék a mezőgazdasági üzemekben. Ezeknek egy ré­szét jobb szervezéssel, na­gyobb körültekintéssel, kor­szerűbb vezetői módszerek­kel lehet felszínire hozni, más részét pedig a hatályos szabályozó rendszerek fino­mításával, az adott körül­ményekhez való igazításá­val. G„ Molnár Ferenc 03 ezer mosógép, 15 féle televízió hazai gyárakból javult a tartós fogyasztási cikkek ellátása A tartós fogyasztási cik­kek ellátása tovább javul az idén, a csupán néhány’ cikkből nem tudja biztosí­tani a kereskedelem üteme­zési, illetve választékkíván­ságát, ez azonban a lakosság ellátásában nem okozott za­varokat. A megrendelés hű­tőszekrényből 26 ezerre] volt több a tavalyinál. Mosógép­ből az igényelt 133 ezernél többet adott át az ipar a ke­reskedelemnek- Centrifugá­ból néhány ezerrel keveseb­bet szállitottak a megren­delésnél. de 20 ezerrel töb­bet, mint tavaly. A 13 féle rádióból 83 ez­ret rendelt a kereskedelem és maradéktalanul át is vet­te a Videotontól. A 15 féle televízióból 71 ezret -szállí­tott a vállalat. Az Oriontól megrendelt teljes mennyisé­get még át sem vette a ke­reskedelem, pedig a gyár ' többletigényt is ki tudna elé­gíteni. Ebben az évben a két vállalat több mint 180 ezer tv-készüléket gyártott belföl­di megrendelésre. A Buda­pesti Rádiótechnikai Gyár a megrendelt 28 ezer magne­tofon-készüléket a kívánt választékban, határidőre le­szállította. Jelentősen javult az xzzó- lámpaellátás. A kereskede­lem már szeptemberben át­vette az Egyesült Izzótól az 1973-as egész éves mennyi­ségben megfelelő 26 millió darabot, az év további részé­ben pedig még 8 milliót ka­pott a gyártól. (MTI) MßGmß 1933o december 1&, kedd

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom