Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-18 / 295. szám

' •.'.•'.■'•wvwiwí/ Hétfő esti külpolitikai kommentárunk Újra Párizsban AMIKOR ANNYI megújuló és elhalványuló re­mény után a francia fővárosban végre létrejött a Viet­nammal kapcsolatos egyezmény, a két legmagasabb rangú tárgyaló fél nevétől volt hangos a világsajtó.. Ez a két név máris újra az újságok első oldalára került: Le Due Tho, a Vietnami Dolgozók Páríja Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára már meg is érkezett Párizsba, hogy „valamikor a hét fo­lyamán” ismét tárgyalóasztalhoz üljön Henry Kissin- gerrel az Egyesült Államok külügyminiszterével. A párizsi egyezmény megkötése előtti hónapokban Le Dúc Tho és Kissinger találkozója mindig azt jelentet­te, hogy a nemzetközi közvéleményben a derűlátás ke­rekedett felül. Ezúttal, sajnos a képlet távolról sem ilyen egyszerű. A mostani találkozó éppen azért jött létre, mert súlyos bajok bánnák a párizsi egyezmények betartásá­val. Nincs nap, sőt nincs óra, hogy a saigoni rezsim ne kísérletezne valamilyen provokációval a Dél-vietnami Köztársaság Ideiglenes Forradalmi Kormánya által irányított, felszabadított dél-vietnami területek elen. EZEKEN A TERÜLETEKEN a szó szoros értel­mében egyik kezében fegyverrel kénytelen élni, dol­gozni és alkotni a lakosság. A földeken gőzerővel fő­ijük a munka, sőt újabb, feltöretlen vidékeket vettek művelés alá. Egy legutóbbi jelentés szerint az elmúlt hónapokban 100 ezer felnőtt, írástudatlan oktatása kezdődött meg. De miközben főijük az új élet építése, Saigon gondoskodik arról, hogy új romok, új áldoza­tok tegyék még rögösebbé az amúgy sem könnyű utat A kétoldalú katonai vegyesbizottság DIFK-tago- zata éppen most kérte a Nemzetközi Ellenőrző és Fel­ügyelő Bizottságtól, vizsgálja ki azt a tényt, hogy Thieu légierői immár hatodszor bombázzák Loc Ninh város sűrűn lakott negyedeit. Ilyen körülmények kö­zött a DIFK kénytelen volt visszaütni. Ez érintette annyira fájdalmasan Saigont, hogy azt kérte Wa­shingtontól: „járjon közbe”. Ilyen előzmények után született meg amerikai kezdeményezésre a párizsi találkozó terve, amelyet Hanoi részről elfogadtak. Hogy milyen alapon, azt vi­lágossá tette Le Dúc Tho Párizsba érkezésekor adott nyilatkozata. A VDK — mondta —, egyetért a DIFK- nek azzal aZ álláspontjával, amely szerint nem lehet megengedni, hogy a másik fél azt tegyen, amit akar. HOGY MIT KELI. TENNIE, azt előírják a párizsi megállapodások. De kölcsönösség nélkül nem létezik hatékony egyezmény. Kissinger elutazott Izraelből Késedelmet szenved a genfi konferencia megnyitása Fort Péter, az MTI külön­tudósítója jelenti: Genfben hétfőn semmiféle meglepetést nem okozott az a hír, hogy elhalasztották a közel-keleti békekonferencia keddre tervezett megnyitá­sát, sőt, a genfi ENSZ-köz- pont jól tájékozott köreiben azt sem tartják lehetetlen­nek, hogy a megnyitás eset­leg további késedelmet szen­ved. „Minden lehetséges és az ellenkezője is” — közölte hétfőn az újságírók kérdésé­re „válaszolva” egy ENSZ hivatalos személyiség. Hozzá­fűzte, hogy semmiféle hitelt érdemlő értesülés sem érke­zett a halasztás pontos oká­ról, illetve a várható esemé­nyekről. A konfliktusban ér­dekelt felek közötti nézetel­téréseken kívül — mint Genfben hangsúlyozzák —, nehezíti a helyzetet az is, hogy a tárgyalófelek „időza­varba kerülhetnek”. A közel­gő ünnepek minden bi­zonnyal lerövidítik az ér­demi tárgyalások idejét. A kialakult helyzetben va­lószínű, hogy a felek a ko- ferencia első, decemberi sza­kaszában csak a BT leg­utóbbi tűzszüneti felhívásá­nak végrehajtását célzó hat­pontos egyiptomi—izraeli egyezmény második paragra­fusának végrehajtásáról, vagyis, a csapatok szétvá­lasztásáról tárgyalnak. Így azonban meglehetősen nehéz lenne megmagyarázni a töb­bi országnak, mindenekelőtt Szíriának a részvétel szük­ségességét. A sürgető idő okozta prob­léma az is, hogy rohamosan közeleg Izraelben a decem­ber 31-re kitűzött parlamen­ti választások időpontja, ami­kor az izraeli küldöttség nyil­vánvalóan a megbeszélések felfüggesztését kívánja. A svájci lapok terjedelmes cikkben foglalkoznak a ha­lasztással. A Neue Züricher Zeitung kiemeli: igen fon­tosnak tartja Kissinger kül­ügyminiszternek az izraeli vezetőkkel vasárnap és hétfőn folytatott tárgyalásait A Biztonsági Tanács decem­ber 15-i határozatáról, mely Waldheim ENSZ-főtitkárt „teljes és cselekvő hatás­körrel ruházta fel”, a béke- konferencián való elnöklés esetére, a lap megállapítja: a BT-ülés nem vitt közelebb a meglevő ellentétek elsimí­tásához. „Anglia és Francia- ország úgy érzi, hogy az ENSZ-főtitkár felhatalmazá­sa a Biztonsági Tanácsnak mint határozathozó szervnek háttérbe szorítását jelentheti. A Szovjetunió és az Egyesült Államok pedig nyilvánvalóan úgy vélekedik, hogy elsietett egy ilyen döntés mindaddig, amíg az érdekelt országok nem egyeztek meg a konfe­rencia tényleges ügyrendjé­ben” — írja a lap. TEL AVIV: Kissinger amerikai kül­ügyminiszter befejezte az iz­raeli vezetőkkel folytatott tárgyalásait és hétfőn kora délután különrepülőgépén Lisszabonba indult. A repü­lőtéren adott nyilatkozatában kijelentette, hogy teljes egyetértésre jutott az izraeli vezetőkkel a genfi békekon­ferencia eljárási kérdéseiről és abban is megállapodtak, hogy a munkát a szemben­álló csapatok szétválasztásá­nak megoldásával kell kez­deni. Mindkét külügyminisz­ter nagyon elégedetten szólt a tárgyalásokról. Izrael el­küldi képviselőit Genfbe, ha a többi érdekelt országok is jelen lesznek — közölte vé­gül Kissinger az újságírók­kal Brüsszeli csúcstalálkozó Kiss Csaba, az MTI tudó­sítója jelenti: Alig két nappal a koppen­hágai csúcstalálkozó után, Brüsszelben újabb fontos ta­nácskozások indultak a Kö­zös Piac tagállamai között. A csúcstalálkozó döntése alap­ján a külügyminiszterek az úgynevezett regionális fej­lesztési alapról, a pénzügy- miniszterek pedig a nyugat­európai gazdasági és pénz­ügyi unió második szakaszá­ra történő áttérésről kezde­nek hétfőn délután megbe­széléseket. Az első kérdés eddig nagy viták központja volt. Az alap arra szolgál, hogy a közös piaci tagállamok egy részé­nek gazdaságilag kevéssé fejlett területein közös erő­vel indítsák meg a íejlesz­A BIZOTTSÁGOK, albi­zottságok délelőtti ülései fél tizenegykor, a délutániak fél négykor kezdődnek- Hazánk valamennyiben képviselteti magát. A legnépesebb kül­döttségek: a szovjet, a dán, a francia, az NSZK, és az NDK, a legkisebbek: Mona­co, Ciprus és San Marino e :y-egy főt delegáltak Genf- oe. A Helsinkiben kidolgozott ajánlások szerint három nagy k rdéscsoport feldolgozása, illetve, szövegezése vár a szakértőkre: 1. Az európai biztonság kérdései, 2. együtt­működés a gazdaság, a tudo­mány és technika, valamint a környezetvédelem terüle­tén, 3. együttműködés huma­nitárius és más kérdésekben. Az első kérdéscsoportban az együttműködés, a bizton­ság és béke fenntartásának a’n pel veit, a vitás kérdések békés megoldásának módsze­reit dolgozzák ki. A másik csoportba tartozó kérdéseken öt albizottság osztozik; a) kereskedelem, b) ipari kooperáció és közös ér­d-kő beruházások, c) gazda­ság és technika, d) környe­zetvédelem. e) közlekedés, idegenforgalom, hírközlés és egyéb kérdések. A három „kosár” közül, genfi vélemények szerint, az első és a harmadik a „legne­hezebb”. tehát az a két kér­déscsoport, amely egyrészről az alapelveket, másrészt vi­szont az információk' áram­lását és az emberi kapcsola­tokat tartalmazza. Megkérdeztem a magyar delegáció tagjait, mi a véle­ményük a nehezebb és kevés­bé nehéz, illetve az egvsze-- rűbb és bonyolultabb kérdé - sekrő! Ha .egyáltalán fokoza­tokról beszélhetünk, mond­ják. akkor talán az együtt­működés alapelveinek tisztá­zása a legfontosabb, mivel ennek alapján fejlődhet majd Genfi sziámii! - európai remények 2. Zárt ajtók mögött nyílt sósakkal 1973. december Európa népeinek, országai­nak kapcsolata a jövő évti­zedekben. Minden más kér­dést : kereskedelmi, ipari, idegenforgalmi, tudományos és műszaki, kulturális és em­beri kapcsolatok csakis a kölcsönös elfogadott alapel­vek szerint lehet rendezni, kialakítani, illetve erősíteni. NEM TITOK, hogy néhány ponton eléggé eltérnek vagy éppen ellentétesek, tehát kölcsönösen elfogadhatatla­nok az egyes pontokról val­lott nézetek. Nem titok, de nem olyan akadály, amely miatt meg­állna a munka a bizottságok­ban. A szabad információ- csere nyugati értelmezése például nem rekeszti ki a szándékos megtévesztésre gyártott, vagy a gyűlölet szí­tására, pornográfia terjesz­tésére alkalmas információt, márpedig ezeket több euró­pai ország törvényei tiltják. Feltehető, hogy egyetlen or­szág sem változtatja meg ezeket a törvényeket, marad tehát a kölcsönös engedmé­nyekre alapozott, vagyis a kompromisszumos megoldás: szabad út mindkét irányba a közérdekű, a hiteles infor­mációknak, a megértést segí­tő újságoknak, folyóiratok­nak, tudományos és szépiro­dalmi kiadványoknak, tila­lom, vagy korlátozás a káros információkra. A kérdés körül zárt ajtók mögött nyílt sisakkal folyik a diplomáciai küzdelem. Látványos külsőségek, és drámai fordulatok nélkül, kitartóan és következetesen, néha egy-egy látszatütközet szócsatáit is beleszámítva. A TÁRGYA'-OTFBEMBEN — körben — egymáss: szemben foglalják helyeiket a delegátusok, kiteregetik munkapapírjaikat, az előző ülésen vitatott anyag jegy­zetekkel, megkérdőjelezett betoldásokkal ellátott példá­nyait Felteszik a fejhallga­tót, megnyomják a tolmácso­lásra kiválasztott nyelv gombját, s amikor valameny- nyien „vonalban vanngk”, megkezdődik az érdemi vita. A magyar küldötteit a vá­lasztható hat közül általában angol, francia és orosz nyel­vű fordításban hallgatják a felszólalókat, s e nyelvek va­lamelyikén mondanak véle­ményt, tesznek megjegyzése­ket, kérdéseket, vagy terjesz­tenek elő új javaslatokat Bármelyik nyelvet választ­ják, az általa kifejezett gon­dolat már túlnő a nemzeti kereteken, a szó valódi ér­telmében össz-európai célo­kat, törekvéseket fejez ki. A köjös nyelv keresése közben félreértések is adód­nak. Ha egy nyugati küldött például javaslatot tesz, mondjuk az árucsere meg­könnyítésére, s javaslata nyilvánvaló ellentmondásra késztető pontokat tartalmaz, akkor konferenciakörökben megjegyzik: „bedobta a cson­tot, rágódjanak rajta”. Ez a kirívó példa nem jellemzi, — csak tarkítja, s némileg lassítja — a konfe­rencia munkáját. A szöveg­javaslatok legtöbbjét komo­lyan kell venni, s ha első hallásra részben elfogadha­tatlannak tűnik is, érdemes az alapos elemzésre, vitára. Az 1. sz albizottság délutá­ni üléséről érkező magyar delegátusok például a tárgyi­lagos optimizmussal, de vér­mes remények nélkül beszél­nek a konferencia kilátásai­ról. — A muHm eléggé Inten­zív, az ér: -A ok sűrűségi megfelelő, tehát nem panasz­kodhatunk, dolgunk van elég. Ha rajtunk múlik, a tempót is gyorsítjuk.,, ________ A Varsói Szerződés tagál­lamain és a NATO-országo- kon kívül ott a semlegesek is: Ausztria, Finnország, Svájc, Svédország... Az 6 szerepük lehetne, s lehet is, a hídverés, a közvetítés Eu­rópa két fele között, hisz ne­kik sem közömbös, hogyan alakul a holnap Európája körülöttünk. A IV. számú teremben egyik délután túlságosan so­káig elhúzódott az ülés. Meg­kérdeztem Marcel Planchard urat, akinek az a tiszte, hogy az ülés zavartalanságáról gondoskodjék, történt-e va­lami rendkívüli esemény. — Ó, semmi — mondta szabadkozva —, ha csak az nem, hogy alig kezdték meg a tárgyalást, hirtelen szüne­tet rendeltek el, majd is­mét visszamentek, s azóta ki se mozdultak... — Vagyis történt... Érde­mes várakozni. Hogy a várakozás unalmát agyoncsapjuk, beszélgettünk. Planchard úr egy régi fény­képet mutat az 1925. évi lo- carnói egyezmény aláírásá­ról. Az apja ott volt, ő hozta a dedikált fényképet. Ha minden jól megy, Planchard úr a sikeres genfi szakasz vé­gén készült fotóval gyarapít­hatja a családi albumot. Beszélgetésünk kétszer sza­kadt meg, egyszer a svájci kultuszminiszter jött oda né hány szót váltani, másodszor a tekintélyes svájci lap, a Neue Zürcher Zeitung mun- kätärsä A VÉLETLENEK találko­zása nem volt véletlen: a te­remben ezalatt új svájci ja­vaslatot tárgyaltak az albi zottsági tagok. Ezért volt a meghosszabbított „játék Idő”.... Bertalan Lajos (Következik: w HL Az út Helsinkibe vezet) . . . tést A segélyek haszonélve­zője elsősorban Olaszország, Írország és Anglia lenne, és ezek az államok természete­sen azt követelik, hogy a kö­zös alap minél nagyobb le­gyen. A többiek viszont csak kisebb összegeket kívánnak befizetni. Nem tisztázott, mi­lyen elveknek megfelelően történjék a részesedés az alapból és mi legyen a fel- használás pontos célja. Mind­erről már egy éve folyik a vita, és most, az utolsó pil­lanatban kell döntést hozni, mivel a csúcstalálkozó dönté­se alapján az alapnak janu­ár elsejére működnie kell. A gazdasági és pénzügyi unió kérdéseiben a pénzügy- miniszterek december elején nem tudtak megegyezni, most viszont a csúcstalálkozó kö­telezte őket, hogy január el­sejéig ezt a vitát is döntsék eL A legbonyolultabb prob­léma a közös valuta-tarta­lékalap kibővítése, de a töb­bi területen is távol állnak egymástól a nejetek. PRAGA: , Csütörtökön a kora dél­utáni órákban a nyugat­csehországi Tachov „Plastí- mat” nevű üzemének .mun­kásszállójában súlyos robba­nás történt! A Cseh Szocia­lista Köztársaság kormány­bizottsága, amely vizsgálja a robbanás okait, hétfőn kö­zölte: a mentési munkák be­fejeződtek; 25 embert sike­rült megmenteni. A robba­nás következtében 47 ember életét vesztette. Minden valószínűség sze­rint gázszivárgás okozta a robbanást. ATHÉN: Athéni illetékes források-, ból származó értesülések sze­rint a görög kormány úgy döntött, hogy további egy vagy két hónappal meghosz- szabbítja a rendkívüli álla­potot, amelyet — mint em­lékezetes — a november 17-i diákmegmozdulások nyomán hirdettek ki. Athénben hétfőn nyuga­lom volt, bár a hatóságok komoly biztonsági erőket vo­nultattak fel az utcákon, attól tartva, hogy egy hónappal az egyetemisták megmozdulása után újabb incidensekre ke­rülhet sor. BUENOS AIRES: A chilei katonai junta dek­rétumot bocsátott ki, amely-, ben megtiltja a szakszerve­zeti, továbbá a politikai, di­ák- és egyéb tömegszerveze­ti választásokat. A dekrétum leszögezi, hogy a jelenlegi és a jövőben keletkező szemé­lyi hiányokat a katonai ha­tóságok belátása szerint fog­ják pótolni. A junta egyidejűleg meg­tiltotta a lapoknak, a rádió­nak és a televíziónak a „po­litikai bebörtönzöttek” kife­jezés használatát és elren­delte, hogy ■ a fasiszta rend­szer vezetőinek jobbam.. tet-i sző „katonai és államelle- nes bűncselekmények miatt letartóztatottak” megjelölést használják közleményeikben. MOSZKVA: Leonyid Brezsnyév, az SZKP Központi .Bizottsága főtitkárának meghívására hétfőn baráti látogatásra Moszkvába érkezett Edward Gierek, a Lengyel Egyesült., Munkáspárt Központi Bi­zottságának első titkára. Római repülőgéprablás A római repülőtéren egy háromtagú palesztin csoport bombát dobott a Pan American Légitársaság Boeing 707-es típusú repülőgépére. Képünkön: a gép, a detonáció nyomán keletkezett jókora lyukkal. (Népújság-telefoto — AP—MTI—KS) A római Fiumicino repü­lőtéren hétfőn délben tör­tént géprobban tásnak és gép­rablásnak az olasz hatóságok első jelentései szerint 15—20 halottja is lehet. Belehalt sé­rüléseibe az az olasz vám­tiszt, aki az elrabolt Luft- hansa-gép mellett tartózko­dott. A PAN-AmeriCán légitár­saság még lángokban álló gépén, amelyen az első hí­rekkel ellentétben már uta­sok is tartózkodtak, a felté­telezések szerint legkevesebb 15 halott lehet, de a pontos számot addig nem lehet megállapítani, amíg a tüzet nem sikerül eloltani. A Lufthansa légitársaság kölni központjának tájékoz­tatása szerint az elrabolt re­pülőgép felszállásra készült és ezért tartályai tele voltak üzemanyaggal, ATHÉN: A Lufthansa nyugatnémet légitársaságnak a fiumicinói repülőtérről elrabolt Boe­ing—737-es gépe helyi idő szerint 16 óra 57 perckor le­szállt Athén nemzetközi Re­pülőterén. A repülőtér épü­leteit és a gépet azonnal: megerősített rendőrkordon vette körül. A terroristák az esti órákban lejáró ultimá­tumot adtak a görög hatósá­goknak, amelyben annak a fogva tartott két palesztínnék a szabadon bocsátását köve­telik, akik augusztus 5-én követtek el merényletet az athéni repülőtéren. A Palesztin Felszabadítás! Szervezet Bejrutban közle­ményt adott ki, s ebben ha­tározottan elhatárolta magát az akciótól.

Next

/
Oldalképek
Tartalom