Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-16 / 294. szám

I Fárttaggyű 1étekről jelentjük Építő kritika, több bizalom Az egyesülés után: Mezőgazdasági nagyüzem Detk-Ludason... A napokban megtartotta évi beszámoló taggyűlését a kékestetői Állami Gyógyinté­zet pártszervezetének vezető­sége is. A taggyűlés elé nagy várakozással tekintett a tag­ság, s ez a tanácskozás azért is különös jelentőséggel bírt, mivel a jelenlegi vezetőség csak néhány hónapja funk­cionál. Alapos munkát kel­lett végezni ahhoz, hogy kel­lő önkritikával, bírálattal ér­tékelhessék az idei pártmun­ka eredményeit, hiányossá­gait. Részletesen taglalva az eseményeket, a beszámoló a pártcsoportok munkájának jelentős szerepét hangsúlyoz­ta. A pártcsoportok azok a fórumok, ahol a tagok közvet­lenül tehetnek javaslatokat, s itt az aktivitásuk is nagyobb. Szó esett a beszámolóban ar­ról is, hogy az utóbbi időben tartalmasabbak lettek a tag­gyűlések, intrikák, szemé­lyeskedések helyett előtérbe került a pártszerű bírálat, az építő kritika. Az intézet speciális felada­ta: a klíma lehetőségeit ki­használva, eredményes gyó­gyítás. A kommunistáknak fő feladatként kell tekinteni jó munkahelyi légkör kiala­kítását a kollektív szellem megszilárdítását — éppen a minél eredményesebb gyógyí­tó tevékenység érdekében. Sokkal több segítséget kell nyújtani a párttagoknak ab­ban is,, hogy az intézet három éves fejlesztési terve eredmé­nyesen megvalósuljon. Rész­letesen foglalkozott a beszá­moló a kiszesek munkájával, e eredményesebb politikai te­vékenységet kért a fiatalok­tól is. A pártvezetőségnek es a véleménye, hogy a párttagok nagy része lelkesedéssel, nagy ambícióval végzi feladatait. A csoportmunka növelte a tagság bizalmát, aktivitását, javította a szervezeti életet. Ugyanakkor hangsúlyt kapott az is, hogy a fiatal vezető­ségnek sok támogatásra van szüksége. Az Ide! esztendő nem va­lami jól kezdődött a kxsnánai termelőszövetkezetben. A szövetkezet gazdálkodása ta­valy nem hozta meg a várt eredményeket, ennek követ­keztében, a szövetkezeti gaz­dák körében elég rossz volt a hangulat. A tavasz folya­mán — miután a régi veze­tőség mandátuma lejárt — új vezetőség vette át a gazdál­kodás irányítását A válasz­tás óta szervezettebb, átgon­doltabb lett a szövetkezet munkája s érezhetően javult a közhangulat. Sajnos, a gaz­daságot érzékenyen érintet­te az év folyamán az, hogy a szőlőterületeken jelenté­keny számban kipusztultak a tőkék — hasonlóan más sző­lős gazdaságokhoz —, s ez bi­zony éreztette hatását a ter­mésben is. A jelentős termés- kiesés ellenére sem veszítette él kedvét a tagság, ez meg­mutatkozik abban is, hogy az őszi munkákat időben és jó minőségben végezték eL A termelőszövetkezet párt- alapszervezetének beszámoló taggyűlésén érthetően a szö­vetkezet gazdálkodása, • A hozzászólások, javaslatok biztosítékot ígértek a jövő pártfeladatainak eredményes végrehajtására, Dr. Gyetvai Gyula, intézeti igazgató fel­szólalásában elmondta, hogy egyik legfontosabb jövőbeli célnak tekinti a dolgozók szo­ciális és kulturális ellátott­sága színvonalának javítását. (O. I.) pártvezetőség és a szövetke­zeti vezetők kapcsolata, a kommunisták helytállása volt az egyik központi téma. A beszámoló és hozzászólások egyaránt azt tükrözték, hogy a kapcsolat javult, a szövet­kezet vezetői minden fontos kérdésben kikérték a pártve­zetőség véleményét. A közös munka eredménye az, hogy a gazdák, a nehézségek ellené­re is, bíznak a szövetkezet jövőjében, s képesnek tart­ják a jelenlegi vezetőket ar­ra, hogy irányításukkal meg­szilárduljon a gazdálkodás. A beszámolóban és a hoz­zászólásokban is igen jelen­tős helyet kapott a szervezeti élet javítása és a pártépítés. A hozzászólók félhívták a pártvezetőség figyelmét arra, hogy az alapszervezetben az idős kommunisták mellett, igen nagy szükség van a fia­talokra, különösen a fizikai dolgozókra. Mindent meg kell tehát azért tenni, hogy az ar­ra alkalmas fiatalok bekerül­jenek a pártba. Ennek a szö­vetkezet, de a község is hasz­nát látja. flt L) Amikor az egyesülés gon­dolata felmerült, előbb a két szomszédos termelőszövetke­zet kommunistái beszélték meg, hogy hogyan is kezdje­nek hozzá. Természetesen el­sősorban az volt a központi kérdés: eljött-e az ideje, megértek-e a feltételei az egyesülésnek? A tanácskozá­sok, a beszélgetések végered­ménye mind a ludasi, mind a detki pártalapszervezetben az lett: közös érdek, egyfor­mád előnyös az egyesülés a két termelőszövetkezet szá­mára. Ezért ajánlották a tagságnak, amely egyönte­tűen meg is szavazta 1973. november 6-án az egyesülést □ □ □ — Az igazi nagyüzem ki­alakítása volt a legfőbb szempont az egyesülés elha­tározásakor — mondlja Sza­bó Imre, a detki szövetkezet, — s 1974. január elseje után immár az egyesült „Űj Erő” — elnöke. — Mérlegeltük az összetar­tozás elemeit, s arra a meg­állapításra jutottunk, hogy közös úton kell a jövőben ha­ladnunk. Talán azzal kell kezdenem, hogy a ludasi em­berek lelkülete, gondolkodás- módja is megegyezik a det- kiekéveL Ez fontos dologi . Nincs és nem is volt soha semmiféle ellentét, vagy rosszízű rivalizálás közsé­geink között. Ez megmutat­kozott az első, együttes köz­gyűlésünkön is: azonos mó­don ítéltük meg a jövőnket. Abból indultunk ki, mint az elején már mondottam is, hogy jelenlegi eredményein­ket már csak egy nagyobb mezőgazdasági nagyüzemben fokozhatjuk. — Mennyi földje'- lesz az egyesült közös gazdaságnak? ■— Több, mint háromezer­kétszáz hektár. Ugyanakkor mintegy 260 dolgozó taggal — összesen közel 650 fős tag­sággal — látunk munkához a megnövekedett közös terüle­ten. — Változik-e a detki, il­letve ludasi gazdaság terme­lési szerkezete? — Detken is és Ludason is külön-külön körülbelül azo­nos volt az arány a szántó­földi növénytermesztés és az állattenyésztés között Ehhez jött még Detken a szőlő: 172 hektár, amelyből jelenleg 60 hektár már termő. Plusz az idén átadott sorpalackozó. Terveink szerint változik majd néhány év múlva ez az arány. A fő termelési ágazat a szántóföldi növénytermesz­tés lesz. Főleg sörárpa, búza, valamint kukoricatermesztés zárt rendszerben. Ennek megfelelően új, nagy teljesít­ményű gépeket — kombájno­kat és traktorokat — vásáro­lunk, s a jelenlegi 30 hektá­ros táblákat 100—150 hektár­nyira növeljük, hogy a gépek kihasználása minél gazdasá­gosabb legyen. Fokozzuk a kemizálást, s tovább növel­jük átlagterméseinket — Mivel a détki telepet — amely egyébként nem régi, • ma még korszerűnek is nevez­hető — a visontai bányamű­velés miatt szanálni fogják, újat kell építenünk. A tervek már készülnek: egy kötetlen tartási rendszerű, a legkor­szerűbb szarvasmarha-telepet építünk ludasi területen, amely 1975 végén már üze­melni fog... A detki és ludasi „házas­ság” tehát nem Volt elhamar­kodott. Valóban csakis így válhat igazi mezőgazdasági ' nagyüzemmé a két község határa. Az egyesült szövetke- zet megválasztott elnöke azt í is elmondta, hogy a jelenlegi 2000-res sertésállományt is ötezerre, a 400 anyajuhot pe­dig ezerre növelik. A detki termelőszövetkezeti kereskedelmi boltok mintá­jára Ludason is építenek és üzemeltetnek majd hús-, tej- és zöldség-gyümölcs boltot, amely nagymértékben javít­ja a ludasi lakosság ellátását i&. Egyébként eddig a ludasi földben csupán szőlőoltványt neveltek, de az egyesült kö­zös gazdaság vezetősége már­is elhatározta, hogy rnintegy 60 hektár szőlőt telepítenek Ludason is. Ezzel több, mint 230 hektárra növekszik a je­lenlegi szőlőterület, amely ha teljes egészében termőre for­dul — a nemrég épült kor­szerű detki feldolgozóval Bizakodó hangulat Kisnánón Ifjúsági parlament - és ami utána történt Apcon... ügy Séf és 80 Nőnappal ezelőtt, szeptember 3-án zsú­folásig megtelt az apci Quali­tät Vállalat egyik nagyterme.- A termelés és az adminiszt­ráció különböző munkaterü­letein dolgozó fiatalok gyűl­tek ősze a helyiségben, $í»ol Nagy Imre műszaki titkár megnyitotta a vállalat első ifjúsági parlamentjét. Az ak­kori hangulat jellemzéseként csak annyit: szinte záporoztak a kérdések a párt-, a gazda­sági-, a társadalmi és az if­júsági vezetők felé. S a leg­több az úgynevezett „kényes” kérdések közé tartozott (bár vitatott, hogy vannak-e ilye­nek a vállalatnál!) Egy tény: mind-mind olyan égető, megoldásra váró gondra te­relte a pódiumon ülő vezetők figyelmét, amely a vállalat­nál dolgozó fiatalok legtöbb­jét -foglalkoztatta. Ami tehát az apci ifjúsági parlamenten elhangzott, tulaj­donképpen 605 fiatal szak- és segédmunkás, műszaki értel­miségi, adminisztrátor érdeké­ben és nevében került a kö­zösség ülése elé. A vezetők akkor csaknem minden kér­désre feleletet adtak, néhány­ra pedig — ezek főként a műszaki technológiához kap­csolódtak — írásban ígértek választ. És ígértek még valamit: nem merül a feledés homá­lyába az, amiről itt szó esett. A parlament jegyzőkönyve pedig állandóan ott■ fekszik majd az illetékesek asztalán, hogy bármikor kéznél legye­nek. ha intézkedni kell... □ □ □ Ezután önkéntelenül adó­dik a kérdés: vajon intézked­tek-e? m jrtént-e valami az ifjúsági parlament után az el­múlt két és fél hónap alatt? Nagy Imre, a vállalat mű­szaki titkára válaszul egy jókora aktacsomót tett elénk. — A dossziéban megtalál­ható minden kérdés és min­den válasz, amely a parla­menten elhangzott. Melléjük pedig odatettük azokat a fel­jegyzéseket, amelyek az az­óta tett intézkedésekről ké­szültek — mondta Találomra kiemeltünk egy fürdést: „Az iskolai és gver- feekmtézmények szűk férő­helyei sok gondot okoznak. Ennék javítása érdekében mit kíván tenni a vállalat?” Veres litván igazgató akkor a következőket válaszolta: „...nem fogunk elzárkózni a segítség elől...” Ez a pár szavas mondat ugyan nem derítette jókedvre a fiatalo­kat, ma mégis elégedettek... Hogy lehetséges ez? Ügy, hogy a vállalat vezetői fel­vették a kapcsolatot a he­lyi tanáccsal és közösen — anyagi támogatással, társa­dalmi munkával — kibőví­tették a régi óvodát. 20—23 gyermek kapott helyet a na­pokban átadott helyiségben. S azóta még egy örömhírt kaptak az apciak: a vállalat 1974—75-re, csaknem 1 millió forinttal járult hozzá egy új óvoda építéséhez. Gyémánt Ferenc, a nyomá­sosöntödei KlSZ-alapszerve- zet titkára a vállalat vala­mennyi fiatalja nevében tet­te fel a kérdést: mikor kap­nak az ifjúmunkások önálló helyiséget a szórakozáshoz, KISZ-munkához? — Akkor azt a választ kaptuk, hogy megvásárolnak a számunkra egy épületet a gyár mellett, ott majd lesz helyünk. Nem nagyon. bíz- tunk a dologban, ezért né­hány napja kellemesen csa­lódtunk. A vállalat vezetői értesítették a KISZ-vezetőket, hogy egy 100 négyzetméteres földszinti részt kaptunk az említett épületben. Most már csak rajtunk múlik, hogy mikor látunk hozzá az átala­kításihoz. Ügy terveztük, hogy egy tánc- és > tanácsko­zóhelyiséget, egy könyvtár- és játékszobát alakítunk M, s ha minden jól megy feb­ruárban megnyitjuk a fiata­lok klubját — újságolta a legújabb elképzeléseiket az alapszervezezeti titkár. Még egy kérdést ragadtunk ki a sok közül: „A munkás- szállítás egyre nehezebb. Miért nem szerzünk be egy új autóbuszt? Mint a jegyzőkönyvből kitűnt,,az il­letékesek akkor azt válaszol­ták, hogy nem a vállalaton, hanem a MERKUR-on múlik a vásár lebonyolítása. Az autókereskedelmi vállalat ugyanis csak 1975-re igazol­ta visza a szállítást, ennek ellenére megpróbálnak tenni valamit. Tettek fs, méghozzá sikerrel, mert az újabb ér­deklődésié ' kiderült, hogy már jövőre az új Robur autóbusszal utazhatnak mun­kába a dolgozóké □ □ □ — Senki sem . gondolta, hogy ilyen nyílt és őszinte légkörű lesz ez a találkozó a vezetők és a dolgozók között. Mindenesetre rendkívül hasz­nos volt a parlament, mert a kérdések és a válaszok nyo­mán mindenki értesülhetett a vállalat terveiről, az elképze­lésekről, a termelési fel­adatokról, s mindarról, amit a vezetők tenni kívánnak d dolgozók munka- és szociális körülményeinek a javítása érdekében. A parlament Si­kerén felbuzdulva határoztuk el, hogy évente — lehet, hogy kétszer is — megrendezzük. Ügy érezzük, hogy megtalál- 1 tűk a kölcsönös informálás útját — vélekedtek a válla­lat vezetői. Mindehhez, úgy véljük nem kell kommentár... Szilvás István Az apci dolgozók gyermekei az új óvodában... (Foto; Puskás Anikó) — Es az állattenyésztésben lesznek-e változások? —- Azzal kell kezdenem, hogy már készülnek a tervei a korszerű rét- és legelőgaz­dálkodásnak. Ugyanis jelen­tősen növelni kívánjuk — éppen az állattenyésztési ága­zat fejlesztése érdekében — a szálastakarmány termelésün­ket is. A közös tehénállo­mányt 500-ra bővítjük. Elő­ször, 1974-ben lecseréljük a jelenlegi ludasi állományt 50 detki növendékkel, e «gy teljesen egészéges, tbe-men- tes tehenészetet alakítunk ki magyar tarka fajtából. Ugyanakkor a szaporulatot meghízlaljuk, s foglalkozni kívánunk bika-neveléssel is. — Hol lesz a szarvasmar­hatelep? együtt — az egyik legjobban jövedelmező ágazata lesz a detki—ludas! „ Üj Erő” Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zetnék. Detk—Ludason azonban már a jövedelemnövelésen is túl tekintenek: egyre több intézkedés születik a tagság szociális ellátásának, munka- „i körülményeinek javítására. Üzemi konyhát, öltözőt, für­dőt építenek. Egy-két éven belül valamennyi határban dolgozó ember, higiénikus körülmények között, főtt ételt ebédel, s a munka után megfürödve, tiszta utcai ru­hában tér haza... Valahogy ilyennek képzel­tük el hajdan a szocialista mezőgazdasági nagyüzemet Falud! Sándor Egy félreértés tanulságai elkeseredett hangú levelet írt szerkesztőségünknek egy apci termelőszövetkezeti tag. Azt panaszolta, hogy háztáji földjét be kell szolgáltatni a közösbe. De hadd álljon itt az idevonatkozó idézet: „Az apci Béke Tsz ve- zetosége olyan értesítést adott ki, hogy értesíti a tagságot, amennyiben a háztáji földjét nem adja be a közös mű­velésre a háztáji földjét nem fogja megszántani...” Amint később kiderült, a következőkről volt szó. A háztáji földek egymás mellett fekszenek a hegyoldalban, mintegy 12 hektáron. A termelőszövetkezet értesítette a háztáji földek gazdáit, hogy közösen megműveli, felszántja, elveti, betakarítja a termést. Azért közösen, mert a más­fél, kétméter szélességet alig elérő- táblákon nem lehet nagyüzemi gépekkel dolgozni. A termelőszövetkezet már ezt a módszert követte tavaly is. Igaz, két háztáji gazda a negyven közül akkor sem adta közös művelésbe a földjét. A termelőszövetkezet a termést még házhoz is szál­lítja, s a termés nem is akármilyen. Azokon a földeken, ahol a háztáji gazdák maximálisan 8,7 mázsás termést értek el árpából, a közös művelés után — bőségesen fel­használva műtrágyát is, amelyet önköltségi áron számolt el a tsz — 19.1 mázsás hektáronkénti átlagot mondhattak magukénak a háztáji tulajdonosok. Szó sem volt tehát arról, hogy a termelőszövetkezet el akarja venni a háztájit a tagoktól. Annyi viszont igaz, hogy felületesen fogalmazták meg a stencilezett értesítés egy mondatát a termelőszövetkezet vezetői. Az értesítés­ben ugyanis azt írják, hogy amennyiben nem kívánja a termelőszövetkezeti tag, hogy háztáji földjét nagy táblá­ban, közösen szántsák, közösen vessenek és géppel taka­rítsanak be, akkor a tsz „már a szántást nem fogja elvé­gezni". A termelőszövetkezet így is elvégzi a szántást a nagy többség háztájijának megművelése után. Mert azt ugyebár a két , háztáji gazda sem kíván­hatja, hogy előbb az 5 kétméter széles parcellájukon forgolódjanak. ‘bajlódjanak a gépek, s csak azután lássa­nak neki a harmincnyolc tulajdonos háztáji nagyüzemmé fejlesztett gazdaságának. Sz. Am

Next

/
Oldalképek
Tartalom