Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)
1973-12-16 / 294. szám
I Fárttaggyű 1étekről jelentjük Építő kritika, több bizalom Az egyesülés után: Mezőgazdasági nagyüzem Detk-Ludason... A napokban megtartotta évi beszámoló taggyűlését a kékestetői Állami Gyógyintézet pártszervezetének vezetősége is. A taggyűlés elé nagy várakozással tekintett a tagság, s ez a tanácskozás azért is különös jelentőséggel bírt, mivel a jelenlegi vezetőség csak néhány hónapja funkcionál. Alapos munkát kellett végezni ahhoz, hogy kellő önkritikával, bírálattal értékelhessék az idei pártmunka eredményeit, hiányosságait. Részletesen taglalva az eseményeket, a beszámoló a pártcsoportok munkájának jelentős szerepét hangsúlyozta. A pártcsoportok azok a fórumok, ahol a tagok közvetlenül tehetnek javaslatokat, s itt az aktivitásuk is nagyobb. Szó esett a beszámolóban arról is, hogy az utóbbi időben tartalmasabbak lettek a taggyűlések, intrikák, személyeskedések helyett előtérbe került a pártszerű bírálat, az építő kritika. Az intézet speciális feladata: a klíma lehetőségeit kihasználva, eredményes gyógyítás. A kommunistáknak fő feladatként kell tekinteni jó munkahelyi légkör kialakítását a kollektív szellem megszilárdítását — éppen a minél eredményesebb gyógyító tevékenység érdekében. Sokkal több segítséget kell nyújtani a párttagoknak abban is,, hogy az intézet három éves fejlesztési terve eredményesen megvalósuljon. Részletesen foglalkozott a beszámoló a kiszesek munkájával, e eredményesebb politikai tevékenységet kért a fiataloktól is. A pártvezetőségnek es a véleménye, hogy a párttagok nagy része lelkesedéssel, nagy ambícióval végzi feladatait. A csoportmunka növelte a tagság bizalmát, aktivitását, javította a szervezeti életet. Ugyanakkor hangsúlyt kapott az is, hogy a fiatal vezetőségnek sok támogatásra van szüksége. Az Ide! esztendő nem valami jól kezdődött a kxsnánai termelőszövetkezetben. A szövetkezet gazdálkodása tavaly nem hozta meg a várt eredményeket, ennek következtében, a szövetkezeti gazdák körében elég rossz volt a hangulat. A tavasz folyamán — miután a régi vezetőség mandátuma lejárt — új vezetőség vette át a gazdálkodás irányítását A választás óta szervezettebb, átgondoltabb lett a szövetkezet munkája s érezhetően javult a közhangulat. Sajnos, a gazdaságot érzékenyen érintette az év folyamán az, hogy a szőlőterületeken jelentékeny számban kipusztultak a tőkék — hasonlóan más szőlős gazdaságokhoz —, s ez bizony éreztette hatását a termésben is. A jelentős termés- kiesés ellenére sem veszítette él kedvét a tagság, ez megmutatkozik abban is, hogy az őszi munkákat időben és jó minőségben végezték eL A termelőszövetkezet párt- alapszervezetének beszámoló taggyűlésén érthetően a szövetkezet gazdálkodása, • A hozzászólások, javaslatok biztosítékot ígértek a jövő pártfeladatainak eredményes végrehajtására, Dr. Gyetvai Gyula, intézeti igazgató felszólalásában elmondta, hogy egyik legfontosabb jövőbeli célnak tekinti a dolgozók szociális és kulturális ellátottsága színvonalának javítását. (O. I.) pártvezetőség és a szövetkezeti vezetők kapcsolata, a kommunisták helytállása volt az egyik központi téma. A beszámoló és hozzászólások egyaránt azt tükrözték, hogy a kapcsolat javult, a szövetkezet vezetői minden fontos kérdésben kikérték a pártvezetőség véleményét. A közös munka eredménye az, hogy a gazdák, a nehézségek ellenére is, bíznak a szövetkezet jövőjében, s képesnek tartják a jelenlegi vezetőket arra, hogy irányításukkal megszilárduljon a gazdálkodás. A beszámolóban és a hozzászólásokban is igen jelentős helyet kapott a szervezeti élet javítása és a pártépítés. A hozzászólók félhívták a pártvezetőség figyelmét arra, hogy az alapszervezetben az idős kommunisták mellett, igen nagy szükség van a fiatalokra, különösen a fizikai dolgozókra. Mindent meg kell tehát azért tenni, hogy az arra alkalmas fiatalok bekerüljenek a pártba. Ennek a szövetkezet, de a község is hasznát látja. flt L) Amikor az egyesülés gondolata felmerült, előbb a két szomszédos termelőszövetkezet kommunistái beszélték meg, hogy hogyan is kezdjenek hozzá. Természetesen elsősorban az volt a központi kérdés: eljött-e az ideje, megértek-e a feltételei az egyesülésnek? A tanácskozások, a beszélgetések végeredménye mind a ludasi, mind a detki pártalapszervezetben az lett: közös érdek, egyformád előnyös az egyesülés a két termelőszövetkezet számára. Ezért ajánlották a tagságnak, amely egyöntetűen meg is szavazta 1973. november 6-án az egyesülést □ □ □ — Az igazi nagyüzem kialakítása volt a legfőbb szempont az egyesülés elhatározásakor — mondlja Szabó Imre, a detki szövetkezet, — s 1974. január elseje után immár az egyesült „Űj Erő” — elnöke. — Mérlegeltük az összetartozás elemeit, s arra a megállapításra jutottunk, hogy közös úton kell a jövőben haladnunk. Talán azzal kell kezdenem, hogy a ludasi emberek lelkülete, gondolkodás- módja is megegyezik a det- kiekéveL Ez fontos dologi . Nincs és nem is volt soha semmiféle ellentét, vagy rosszízű rivalizálás községeink között. Ez megmutatkozott az első, együttes közgyűlésünkön is: azonos módon ítéltük meg a jövőnket. Abból indultunk ki, mint az elején már mondottam is, hogy jelenlegi eredményeinket már csak egy nagyobb mezőgazdasági nagyüzemben fokozhatjuk. — Mennyi földje'- lesz az egyesült közös gazdaságnak? ■— Több, mint háromezerkétszáz hektár. Ugyanakkor mintegy 260 dolgozó taggal — összesen közel 650 fős tagsággal — látunk munkához a megnövekedett közös területen. — Változik-e a detki, illetve ludasi gazdaság termelési szerkezete? — Detken is és Ludason is külön-külön körülbelül azonos volt az arány a szántóföldi növénytermesztés és az állattenyésztés között Ehhez jött még Detken a szőlő: 172 hektár, amelyből jelenleg 60 hektár már termő. Plusz az idén átadott sorpalackozó. Terveink szerint változik majd néhány év múlva ez az arány. A fő termelési ágazat a szántóföldi növénytermesztés lesz. Főleg sörárpa, búza, valamint kukoricatermesztés zárt rendszerben. Ennek megfelelően új, nagy teljesítményű gépeket — kombájnokat és traktorokat — vásárolunk, s a jelenlegi 30 hektáros táblákat 100—150 hektárnyira növeljük, hogy a gépek kihasználása minél gazdaságosabb legyen. Fokozzuk a kemizálást, s tovább növeljük átlagterméseinket — Mivel a détki telepet — amely egyébként nem régi, • ma még korszerűnek is nevezhető — a visontai bányaművelés miatt szanálni fogják, újat kell építenünk. A tervek már készülnek: egy kötetlen tartási rendszerű, a legkorszerűbb szarvasmarha-telepet építünk ludasi területen, amely 1975 végén már üzemelni fog... A detki és ludasi „házasság” tehát nem Volt elhamarkodott. Valóban csakis így válhat igazi mezőgazdasági ' nagyüzemmé a két község határa. Az egyesült szövetke- zet megválasztott elnöke azt í is elmondta, hogy a jelenlegi 2000-res sertésállományt is ötezerre, a 400 anyajuhot pedig ezerre növelik. A detki termelőszövetkezeti kereskedelmi boltok mintájára Ludason is építenek és üzemeltetnek majd hús-, tej- és zöldség-gyümölcs boltot, amely nagymértékben javítja a ludasi lakosság ellátását i&. Egyébként eddig a ludasi földben csupán szőlőoltványt neveltek, de az egyesült közös gazdaság vezetősége máris elhatározta, hogy rnintegy 60 hektár szőlőt telepítenek Ludason is. Ezzel több, mint 230 hektárra növekszik a jelenlegi szőlőterület, amely ha teljes egészében termőre fordul — a nemrég épült korszerű detki feldolgozóval Bizakodó hangulat Kisnánón Ifjúsági parlament - és ami utána történt Apcon... ügy Séf és 80 Nőnappal ezelőtt, szeptember 3-án zsúfolásig megtelt az apci Qualität Vállalat egyik nagyterme.- A termelés és az adminisztráció különböző munkaterületein dolgozó fiatalok gyűltek ősze a helyiségben, $í»ol Nagy Imre műszaki titkár megnyitotta a vállalat első ifjúsági parlamentjét. Az akkori hangulat jellemzéseként csak annyit: szinte záporoztak a kérdések a párt-, a gazdasági-, a társadalmi és az ifjúsági vezetők felé. S a legtöbb az úgynevezett „kényes” kérdések közé tartozott (bár vitatott, hogy vannak-e ilyenek a vállalatnál!) Egy tény: mind-mind olyan égető, megoldásra váró gondra terelte a pódiumon ülő vezetők figyelmét, amely a vállalatnál dolgozó fiatalok legtöbbjét -foglalkoztatta. Ami tehát az apci ifjúsági parlamenten elhangzott, tulajdonképpen 605 fiatal szak- és segédmunkás, műszaki értelmiségi, adminisztrátor érdekében és nevében került a közösség ülése elé. A vezetők akkor csaknem minden kérdésre feleletet adtak, néhányra pedig — ezek főként a műszaki technológiához kapcsolódtak — írásban ígértek választ. És ígértek még valamit: nem merül a feledés homályába az, amiről itt szó esett. A parlament jegyzőkönyve pedig állandóan ott■ fekszik majd az illetékesek asztalán, hogy bármikor kéznél legyenek. ha intézkedni kell... □ □ □ Ezután önkéntelenül adódik a kérdés: vajon intézkedtek-e? m jrtént-e valami az ifjúsági parlament után az elmúlt két és fél hónap alatt? Nagy Imre, a vállalat műszaki titkára válaszul egy jókora aktacsomót tett elénk. — A dossziéban megtalálható minden kérdés és minden válasz, amely a parlamenten elhangzott. Melléjük pedig odatettük azokat a feljegyzéseket, amelyek az azóta tett intézkedésekről készültek — mondta Találomra kiemeltünk egy fürdést: „Az iskolai és gver- feekmtézmények szűk férőhelyei sok gondot okoznak. Ennék javítása érdekében mit kíván tenni a vállalat?” Veres litván igazgató akkor a következőket válaszolta: „...nem fogunk elzárkózni a segítség elől...” Ez a pár szavas mondat ugyan nem derítette jókedvre a fiatalokat, ma mégis elégedettek... Hogy lehetséges ez? Ügy, hogy a vállalat vezetői felvették a kapcsolatot a helyi tanáccsal és közösen — anyagi támogatással, társadalmi munkával — kibővítették a régi óvodát. 20—23 gyermek kapott helyet a napokban átadott helyiségben. S azóta még egy örömhírt kaptak az apciak: a vállalat 1974—75-re, csaknem 1 millió forinttal járult hozzá egy új óvoda építéséhez. Gyémánt Ferenc, a nyomásosöntödei KlSZ-alapszerve- zet titkára a vállalat valamennyi fiatalja nevében tette fel a kérdést: mikor kapnak az ifjúmunkások önálló helyiséget a szórakozáshoz, KISZ-munkához? — Akkor azt a választ kaptuk, hogy megvásárolnak a számunkra egy épületet a gyár mellett, ott majd lesz helyünk. Nem nagyon. bíz- tunk a dologban, ezért néhány napja kellemesen csalódtunk. A vállalat vezetői értesítették a KISZ-vezetőket, hogy egy 100 négyzetméteres földszinti részt kaptunk az említett épületben. Most már csak rajtunk múlik, hogy mikor látunk hozzá az átalakításihoz. Ügy terveztük, hogy egy tánc- és > tanácskozóhelyiséget, egy könyvtár- és játékszobát alakítunk M, s ha minden jól megy februárban megnyitjuk a fiatalok klubját — újságolta a legújabb elképzeléseiket az alapszervezezeti titkár. Még egy kérdést ragadtunk ki a sok közül: „A munkás- szállítás egyre nehezebb. Miért nem szerzünk be egy új autóbuszt? Mint a jegyzőkönyvből kitűnt,,az illetékesek akkor azt válaszolták, hogy nem a vállalaton, hanem a MERKUR-on múlik a vásár lebonyolítása. Az autókereskedelmi vállalat ugyanis csak 1975-re igazolta visza a szállítást, ennek ellenére megpróbálnak tenni valamit. Tettek fs, méghozzá sikerrel, mert az újabb érdeklődésié ' kiderült, hogy már jövőre az új Robur autóbusszal utazhatnak munkába a dolgozóké □ □ □ — Senki sem . gondolta, hogy ilyen nyílt és őszinte légkörű lesz ez a találkozó a vezetők és a dolgozók között. Mindenesetre rendkívül hasznos volt a parlament, mert a kérdések és a válaszok nyomán mindenki értesülhetett a vállalat terveiről, az elképzelésekről, a termelési feladatokról, s mindarról, amit a vezetők tenni kívánnak d dolgozók munka- és szociális körülményeinek a javítása érdekében. A parlament Sikerén felbuzdulva határoztuk el, hogy évente — lehet, hogy kétszer is — megrendezzük. Ügy érezzük, hogy megtalál- 1 tűk a kölcsönös informálás útját — vélekedtek a vállalat vezetői. Mindehhez, úgy véljük nem kell kommentár... Szilvás István Az apci dolgozók gyermekei az új óvodában... (Foto; Puskás Anikó) — Es az állattenyésztésben lesznek-e változások? —- Azzal kell kezdenem, hogy már készülnek a tervei a korszerű rét- és legelőgazdálkodásnak. Ugyanis jelentősen növelni kívánjuk — éppen az állattenyésztési ágazat fejlesztése érdekében — a szálastakarmány termelésünket is. A közös tehénállományt 500-ra bővítjük. Először, 1974-ben lecseréljük a jelenlegi ludasi állományt 50 detki növendékkel, e «gy teljesen egészéges, tbe-men- tes tehenészetet alakítunk ki magyar tarka fajtából. Ugyanakkor a szaporulatot meghízlaljuk, s foglalkozni kívánunk bika-neveléssel is. — Hol lesz a szarvasmarhatelep? együtt — az egyik legjobban jövedelmező ágazata lesz a detki—ludas! „ Üj Erő” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetnék. Detk—Ludason azonban már a jövedelemnövelésen is túl tekintenek: egyre több intézkedés születik a tagság szociális ellátásának, munka- „i körülményeinek javítására. Üzemi konyhát, öltözőt, fürdőt építenek. Egy-két éven belül valamennyi határban dolgozó ember, higiénikus körülmények között, főtt ételt ebédel, s a munka után megfürödve, tiszta utcai ruhában tér haza... Valahogy ilyennek képzeltük el hajdan a szocialista mezőgazdasági nagyüzemet Falud! Sándor Egy félreértés tanulságai elkeseredett hangú levelet írt szerkesztőségünknek egy apci termelőszövetkezeti tag. Azt panaszolta, hogy háztáji földjét be kell szolgáltatni a közösbe. De hadd álljon itt az idevonatkozó idézet: „Az apci Béke Tsz ve- zetosége olyan értesítést adott ki, hogy értesíti a tagságot, amennyiben a háztáji földjét nem adja be a közös művelésre a háztáji földjét nem fogja megszántani...” Amint később kiderült, a következőkről volt szó. A háztáji földek egymás mellett fekszenek a hegyoldalban, mintegy 12 hektáron. A termelőszövetkezet értesítette a háztáji földek gazdáit, hogy közösen megműveli, felszántja, elveti, betakarítja a termést. Azért közösen, mert a másfél, kétméter szélességet alig elérő- táblákon nem lehet nagyüzemi gépekkel dolgozni. A termelőszövetkezet már ezt a módszert követte tavaly is. Igaz, két háztáji gazda a negyven közül akkor sem adta közös művelésbe a földjét. A termelőszövetkezet a termést még házhoz is szállítja, s a termés nem is akármilyen. Azokon a földeken, ahol a háztáji gazdák maximálisan 8,7 mázsás termést értek el árpából, a közös művelés után — bőségesen felhasználva műtrágyát is, amelyet önköltségi áron számolt el a tsz — 19.1 mázsás hektáronkénti átlagot mondhattak magukénak a háztáji tulajdonosok. Szó sem volt tehát arról, hogy a termelőszövetkezet el akarja venni a háztájit a tagoktól. Annyi viszont igaz, hogy felületesen fogalmazták meg a stencilezett értesítés egy mondatát a termelőszövetkezet vezetői. Az értesítésben ugyanis azt írják, hogy amennyiben nem kívánja a termelőszövetkezeti tag, hogy háztáji földjét nagy táblában, közösen szántsák, közösen vessenek és géppel takarítsanak be, akkor a tsz „már a szántást nem fogja elvégezni". A termelőszövetkezet így is elvégzi a szántást a nagy többség háztájijának megművelése után. Mert azt ugyebár a két , háztáji gazda sem kívánhatja, hogy előbb az 5 kétméter széles parcellájukon forgolódjanak. ‘bajlódjanak a gépek, s csak azután lássanak neki a harmincnyolc tulajdonos háztáji nagyüzemmé fejlesztett gazdaságának. Sz. Am
