Népújság, 1973. december (24. évfolyam, 281-305. szám)

1973-12-01 / 281. szám

IwWSW. ‘ ■ N* V\^\MA/'A\^AMAA/NAAAAAAA/‘/*AV////V . V- .*>/ I < tVutek esti külpolitikái kommentárunk $ A Dawson sziget foglyai KÍSÉRTETIESEK a párhuzamok. A dühödten ha­ladásellenes, a törvényes kormány ellen fellázadó, a hatalmat puccsal átvevő chilei katonai junta Santiago nagy sportstadionjában rendezte be első, hatalmas in­ternálótáborát, mert a börtönökben már nem volt hely annyi ember számára, amennyit „begyűjteni” Pinocheték jónak láttak. És a sportstadiont használta fel Athénben a görög jobboldali kormány is a haladó elemek fogva tartására (mégha később az történt is, hogy még ez a jobboldali rezsim sem bizonyult eléggé jobboldalinak a tőle a hatalmat elragadó, még jobb­oldalibb új junta számára.) Páncélosok, terror, sport­stadion, mint internálótábor — igen, a párhuzamok kísértetiesek, a fasizmus módszerei újra meg újra megismétlődnek. Most például Dawson sziget esetében is. Chile leg­délibb körzetében, a Magellán-szoros vidékén, a leg­egészségtelenebb éghajlat alatt fekszik ez a sziget, amelyet a chilei fasiszta hatalom most börtönnek, in­ternálótábornak , rendezett be. (Emlékezzünk: amikor 1967 áprilisában a görög katonai junta puccsal átvet­te a hatalmat. Ugyancsak távoli szigeteken, Leroszon, Jaroszon rendezett be börtönnél 'is rosszabb kon­centrációs táborokat a haladó emberek fogva tartá­DAWSON SZIGETÉRE szállították át Luis Cor­valant, a Chilei Komunista Párt főtitkárát és Allende Népi Egység kormányának több tagjátj köztük szocia­listákat, s radikálisokat Fokozódik tehát és még szélesedik is, mert egy­re több embert érint a chilei fasiszta terror. A törté­nelemből azonban jól tudjuk, hogy a szélsőjobboldali zsarnokság mindig megszüli a maga ellenfeleit is, azokat, akik a legkegyetlenebb megtorlások közepette is vállalják a harcot népük szabadságáért. ÉS AZ ELLENÁLLÓK, a demokraták, a haladó chilei emberek harcát szerte a világon támogatja az emberiség jobbik fele. Naponta újabb és újabb jelen­tések érkeznek a széles szolidaritás megnyilvánulásai­ról. Pénteken például a Morning Star című angol na­pilap figyelmeztetett a Dawson szigeti állapotokra, s arra, hogy Corvalant újból életveszély fenyegeti. S ugyanezen a napon jelentették Svájcból, hogy az ország értelmiségének 500 kiemelkedő képviselője írta alá Genfben azt a petíciót, amely elítéli a chilei ka­tonai puccsot és támogatásáról biztosítja a chilei el- t lenállási mozgalmat. VWvWVVNAAMA/VVWWVWVM/\MWAV\AAA/ MWléWWWV vVWWVW ­ürezsnyói hazaérkezett MOSZKVA: Pénteken hazaérkezett Moszkvába Leonyid Brezs- nyev, az SZKP KB főtitká­ra, a Legfelsőbb Tanács el­nökségének tagja, aki In­dira Gandhi miniszterelnök vendégeként ötnapos, hiva­talos baráti látogatást tett Új-Delhiben. Brezsnyewel együtt érke­zett vissza Moszkvába And­rej Gromiko külügyminisz­ter, Dinmuhamed Kunajev, a Kazah KP KB első titkára, valamint a kíséret több más tagja. Az érkezőket Nyikolaj Podgornij és több más szov­jet vezető fogadta a Vnuko- vói repülőtéren. Új-Delhiben szovjet—indi­ai közös nyilatkozatot adtak ki. Gustáv Husák zárszava a CSKP KB plénumán A párt eredményes munká­ját, a népgazdaság sikereit méltatta Gustáv Husák, a CSKP KB főtitkára a két­napos pártplénumon elhang­zott zárszavával, amelyet pénteken hoztak nyilvános­ságra. Megállapította, hogy ebben az évben tovább szi­lárdult mind a-CSKP belső egysége, mind pedig a dol­gozók tömegeivel való kap­csolata. A párt és a nép egy­sége — jelentette ki — egész munkánk politikai alapjává válik. Igen jók a tapaszta­latok a kommunisták és pártonkívüliek jelenleg or­szágszerte folyó együttes gyűlésein, amelyeken a párt a dolgozókkal közösen vitat­ja meg a problémákat. “ műszaki értelmisé- aktívan részt vesz Heves megye gazdasági, politikai célkitűzéseinek megvalósításában (Folytatás as 1. oldalról) November 30-án, pénteken, az egri Technika Házában tartotta négyéves munkáját értékelő, s tisztújító küldött- értekezletét a Műszaki és Természettudományi Egyesü­letek Szövetségének Heves megyei Szervezete. A megye műszaki értelmi­ségének küldötteit, a meghí­vott vendégeket — közöttük Fekete Győr Endrét, a me­gyei tanács elnökét, Barta Alajost, a megyei pártbizott­ság titkárát, dr. Varga Já­nost, az Egri Városi Tanács elnökét, dr. Varga Józsefet. a MTESZ alelnökét, Gael Ödönt, a MTESZ titkárát, Fóti Jenőt, a Hazafiás Nép­front Heves megyei Bizottsá­gának titkárát, Ambrus Jó­zsefet, a megyei KlSZ-bizott- ság titkárát, Juhász Tamást, a TIT megyei szervezetének titkárát — dr. Mátrai Tibor, a MTESZ megyei szervezeté­nek elnöke üdvözölte, majd Szalay István, a megyei ta­nács elnökhelyettese köszön­tötte a küldöttértekezlet résztvevőit. Ezután az 1969 óta végzett munkáról készült beszámolót Domán László, a MTESZ Heves megyei Szer­vezetének titkára terjesztette a küldöttek elé. A beszámoló bevezetőjében hangsúlyozta: a MTESZ me­gyei szervezete a tudomany- nyal kapcsolatos központi és megyei párthatározatok nyo­mán végezte munkáját, ösz- szefogta, mozgósította a me­gye műszaki értelmiségét, akik az eltelt négy év során is aktívan részt vettek, sokat vállaltak Heves megye gaz­dasági, politikai célkitűzései­nek megvalósításából. Ezt követően azt a munkát értékelte a beszámoló, ame­lyet a MTESZ különböző bi­A BOLGÁR proletariátus telkesen fogadta az 1919- március 21-én, Magyarorszá­gon kikiáltott tanácshatal­mat. Ä Bolgár Kommunista Párt vezette munkások, ki­zsákmányolt tömegek ha­tározottan kiálltak a Magyar Tanácsköztársaság mellett, és bámulattal adóztak a szo­cialista intézkedéseknek. A Magyarországon élő bolgárok mozgósításában nagy érdemeket szerzett az ismert pártmunkás, Nikolaj Gramovszkij alapította bol­gár kommunista csoport. Út­ban Bulgária felé, 1919. már­cius 23-án érkezett Buda­pestre, s itt, a ’Magyaror­szági Szocialista Párt Köz­ponti Bizottságának megbí­zásából megszervezte az in­ternacionalista föderáció bolgár kommunista csoport­ját. „Nagyon örültem ennek a felkeresésnek —• jelentette ki később büszkén a bolgár endőrségen — annál is in­kább, mivel így alkalmam nyílt megismerkedni a Ma­gyar Tanácsköztársaság dol­gozóival.” A csoport politikai Szer­ező munkájáról fennmaradt hiányos adatokból tudjuk, hogy 1919. április 13-án a bolgár munkások, kerté­szek, parasztok, katonák ‘vűtést tartottak a budapes­ti bolgár étteremben, s itt Mit akarnak a kommunis­ták” címmel beszámoló hangzott el. Gramovszki lel­kesítő beszédét gyakran sza­kította meg helyeslő közbe­szólás, viharos taps. A bol­gár munkások és kertészek konferenciája is lelkes han­gulatban folyt le. A részt­vevők egyhangúlag elhatá­rozták, hogy „kommunizál- ják az összes budapesti bol­gárkertészeket.” A tanácshatalom megszi­lárdítására mozgósította a tagyarországon élő bolgáro­kat, s Öntudatuk növelésében jelentős szerepet játszott az az újság, melyet Gramovsz­ki szerkesztésében a bolgár csoport adott ki Budapesten. S3& rfecemh.gr L. szambái Hz 1919-ss magyar pra'elárfarrada'om bolgár résztvevői írta: Sztela D mitrov, a történettudományok kandidátusa A „Vörös Zászló” címet vi­selő lap fennmaradt első, 1919. április 16-i számából láthatjuk, hogy bolgár nyel­ven jelent meg, hetenként egyszer (minden szerdán), ■ négy, kis alakú oldalon. A lap első számában a bolgár kommunista csoport kifejezte a magyar proletá- riátus történelmi győzelme felett érzett lelkesedését. „A magyar munkások szenvedé­se és boldogsága” című be­vezető cikkében Gramovsz­ki ezt írja: „A magyar mun­kás és paraszt március 21- én egy emberként kelt fel, puskát ragadott, és készen utolsó csepp vérének felál­dozására, messzehangzóan kiáltja: Éljen a proletárdik­tatúra! Le a kizsákmányo- lókkal és az elnyomókkal! Éljen a dolgozók uralma! A SZAVAKBÓL tettek lettek. Elkergettek minden kizsákmányolót és a kizsák­mányoltak lettek az urak... „Aki nem dolgozik, ne is egyék. Mindent a dolgozó­nak, mindent a munkásnak!” Az újság lapjain a bol­gár kommunisták hangoztat­ták, hogy a magyar szocia­lista forradalom a kizsák­mányolt, elnyomott tömegek millióinak az ügye, amely­nek mély társadalmi-gazda­sági gyökerei vannak, s oka ä kegyetlen kizsákmányolás, éhség, terror, politikai jog- fosztottság és a háború sok borzalma. A bolgár kommunista cso­port a magyar kommunis­tákkal szoros kapcsolatban végezte tevékenységet a ma­gyar tanácshatalom érdeke­ben. Gramovszki találkozott és kapcsolatot tartott a ma­gyar proletárforradalora ve­zérével, Kun Bálával. A magyarországi bolgár kommunista csoport proletár ' cm^etközisége iránt érzet: illájának kifejezéseképp a magyarországi Szocialista Párt Nikola Gramoysakit, a budapesti I. kerületben ta­nácstagnak jelölte, majd ké­sőbb beválasztották a buda­pesti városi tanácsba. A bolgár kommunista cso­port energikus tevékenysé­get fejtett ki avégett, hogy a bolgár munkásokat és ker­tészeket bevonja az inter­venció elleni fegyveres harc­ba. A „Vörös Zászló” c. új­ság hasábjain azzal a fel­hívással fordultak honfitár­saikhoz, hogy lépjenek be önkéntesként a Vörös Had­seregbe és a magyar munká­sokkal, parasztokkal vállvet­ve küzdjenek a tanácshata­lomért. Egy külön kiadott felhívásban így szólnak a bolgár munkásokhoz: „Gyer­tek és lépjetek be a nem­zetközi Vörös Hadseregbe, amely azért harcol, hogy az egész emberiség felszaba­duljon a kapitalizmus, az imperializmus igája alól.” A bolgár kommunista cso­port' felhívásai visszhangra találtak a munkások, a ker­tészek és a katonák között. Sok bolgár jelentkezett az Internacionalista Föderáció szekciójába, vagy egyenesen a nemzetközi hadseregbe, hogy önkéntesként a Vörös Hadsereg soraiban harcoljon. Mintegy ötven, a kaposvári szerb hadifogolytáborból szö­kött bolgár katona is belé­pett a Vörös Hadseregbe. Sok bolgár önkéntes teljesí­tette nagy önmegtagadással internacionalista kötelessé­gét. Bátran harcoltak Ta- nács-Magyarországért, védel­mezték szocialista vívmá­nyait A történelem ma csak 20 olyan bolgár nevét ismeri, akik aktívan részt vettek az tt)19-es magyar proletárfbr- radalomban; ezek: Hriszto Botev Gicsev Gabrovóból, a bolgár kommunista csoport vezetőségének a tagja, Be- lev kapitány, a budapesti forradalmi század parancs­noka, Petai' Szojanov Geor­giev Vidinből, Peter Karad- zsov Gabrovóból és Hriszto Andonov Kramer Gorna- OrjahovicábóL Ugyancsak is­mertek a Vingáról (Romá­nia) származó bánáti polgá­rok nevei: Martin Markov Csulják, Franc Markov Csulják —, aki felelősségtel­jes megbízást hajtott végre a Népbiztosok Tanácsának utasítására — Sttefan Kali- kin, Nikola Dobroszlavov, Anton Fermendzsin, Gjuro Petrov Romanov, Petar Go- ranov és Nikola Csokanov. Ütban Bulgária felé érkez­tek Magyarországra. Petko Szmilov, C. Goldstein és Pet­rov bolgár forradalmárok, akik közül a_z első kettő Kun Bélával is találkozott A tanácshatalom leverése után a bolgár vöröskatonák egy része Ausztriába emig­rál mások rokonaiknál búj­tak meg, s később hazatér­tek Bulgáriába. Nikola Gramovszki idegen útlevéllel, Hriszto Botev ál­néven menekült, s így sike­rült visszatérnie Bulgáriába. A BOLGÁR proleta­riátus testvéri szolidari­tása a Magyar Tanácsköz­társaság történelmi ügye iránt, s különösen a bolgá i rok önfeláldozó részvétele az 1919-es szocialista forrada­lomban, elmélyítette a két nép barátságát. A fasiszt diktatúra és a második vi­lágháború nehéz éveiben a bolgár és a magyar kommu nisták, antifasiszták, s egy­szerű' dolgozók kölcsönös se­gítségnyújtása. egviittműkö- dese tovább erősödött. A bolgár nép internacionaliz­musa, a magyar munkások és parasztok hősi küzdelmei iránt táplál f tvéri rokon szén ve a honvédő háború éveiben nvi’várcul* meg leg­fényesebben arcúkor bol­gár katonák fo ti - -> ' ezre.1 harcoltak, s álltovi ’<’< életü­ket Mag.satország felszaba­dulásáért, J' wHsék % ■ zottságai végeztek Egerben, Sírokban, Gyöngyösön, Mál- rafüreden, Hevesen. Az ok­tatási bizottság által szerve­zett tanfolyamokon, szakmai továbbképzéséseken nem ke­vesebb, mint 7800 szakmabeli vett részt. Tanfolyamokon is­merkedhettek meg az érdek­lődők a számítógépek progra­mozásával, a Gépipari Tudo­mányos Egyesület irányítá­sával több sikeres tanfolya- rriot szervezett a bizottság Egerben, Gyöni vésőn és He­vesen is, ame1' okén szak munkások g •’ ar api th állá bővíthették elsősorban isme rét siket. Az Urbanisztikai Bizottság rendkívül hatékony segítsé­get adott a megye település- hálózat fejlesztési tervének elkészítéséhez, a nemzetközi kapcsolatok bizottsága pedig, a szocialista országok testvér­szervezeteivel épített ki igen széleskörű és eredményes kapcsolatot. A külföldi tesí- vérszervezetek, a lengyel NOT, a bolgár NTSZ, a cseh­szlovák CSVTS, az NDK-beli „Kammer der Technik”, a Szovjetunió Tudományos Műszaki Szervezete, a Román Mérnökök és Technikusok Tanácsa rendszeresen infor­málódik a * Heves megyei szervezet munkája iránt. A MTESZ megyei szerve­zete is rendezője volt a FAO II. Kormányközi Szőlészeti és Borászati Csoportjának Eger­ben tartott ülésének, 1970- ben ugyancsak itt rendezték meg a Pneumatikus Automa­tika Elemek Alkalmazása cí­mű konferenciát, 72-ben pe­dig a III. Hűtőgépgyártási Kongresszust is. A 16 tagegyesület a 21 szakmai csoport munkáját a tervszerűség, az igényesség jellemezte. Érzékenyen, idő­ben reagáltak gazdasági éle­tünk aktuális kérdéseire. Ezen belül is elsősorban olyan kérdésekkel foglalkoz­tak rendszeresen, amelyek az üzemekben, a vállalatoknál is napi, vágj’ hóé 'út;V á 1 -1- adatként szerepeltek. Budapest ul. i a megyék közül elsőként Heves megyé­ben szervezték meg a közép­vezetők tanfolyamát. A He­ves megyei műszaki hónap rendezvényei évek óta orszá­gos visszhangot, elismerést váltottak ki, a GTE egri Szervezete nem kevesebb mint 11 különböző tanfolya­mot és 127 szakmai előadást szervezett a megye gépipará­ban dolgozó műszaki értelmi­ség szakmai továbbképzésére. S hogy a vállalatok mennyi­re igényelték ezt a munkát, azt mi sem bizonyítja jobban, hogy amíg négy évvel ezelőtt mindössze három szakosztály működött a város vállalatai­nál, addig jelenleg mar hat szakosztályban tevékenyked­y nek a szakemberek. Részt vet­tek az egyesületek szakembe­rei Eger város rendezési ter­vének kialakításában, az eg­ri ialpari technikum esti ta gozatának m:e tervezésében, a megye közlekedésének fej­lesztését segítő célkitűzések megvalósít ásói,un, keresték, kutatták a cukorrépa, a do­hány, a zöldségtermesztés, a szarvasmarha-lény sztés fo­kozásának lein tő. egeit, szá­mos kutató eg; sólettel tar­tanék kar -i ’’a1 t. az SZVT , ezdemenye:.. '.re alakult meg megyé é.' i ,. gazdasági vezetők klubja is. összefoglaié un*n n.gallapí Lot- :a a beszámoló,'hogy az egri' Technika Háza — amelynek megvalósításáért elismerését* köszönetét fejezi ki az elnök­ség a megyei párt és állami vezetésnek. valamint a MTESZ országos vezetőinek — valóban a tudomány ott­hona, a társadalmi munkát önként vállaló szakemberek több ezres kollektívájának adott otthont a közös tanu­láshoz, a szakmai ismeretek, vélemények kicseréléséhez, a közös feladataink megbeszé­léséhez, segítéséhez. Szó esett a beszámoló be­fejező részében a tervekről', a legfontosabb feladatokról is. Az eddigieknél is jobban kel] és lehet is kihasználni a megye műszaki értelmiségé­nek szellemi értékeit, javítani, kell a szervezet, a tagegyeS'ü- 1 ■■'■ok. a csőn tok infonriá-1 elós-rendszerét, biztosítani' a, ..» nogy a tudományos, gazdasági témákkal kapcso­latos dokumentációk a lehéto legrövidebb időn belül jussa­nak el az érdeklődő szakem­berekhez, a jelenleginél isi több nőt1 és fiatalt, kell be­vonni a szervezőt, az egyesü­letek munkájába. A beszámolót élénk vita kö­vette. Felszólalt többek kö­zött dr. Varga József, a MTESZ elnökhelyettese, Bar la Alajos, a mégy éri pártbi-. zottság titkára, Ambrus Jó­zsef, a megyei K ISZ-bizott- ság titkára is. Valamennyien elismerően szóltak a MTESZ négyéves munkájáról. Ezután Kácsa Inire, ismer­tette a jelölőbizottság javas­latát az új tisztségviselőkre A küldöttek titkos szavazás­sal választották meg a vá­lasztmányi, elnökségi tago­kat. A MTESZ megyei elnöké­nek dr. Kovács Jenőt, titká­rának pedig újból Domán Lászlót választották meg. Ezt követően a MTESZ me­gyei szervezetének elnöksége fogadást adott a küldöttek tiszteletére, amelyen Fekete Győr Endre mondott, pohár- köszöntőt. kívánt sok sikert megyénk műszaki értelmisé­gének további munkájához. — koós — Norvég ifjúsági deVgáció megyénkben Pénteken délelőtt Heves megyébe érkezett a hazánk­ban tartózkodó norvég if­júsági delegáció három tag­ja. A Centrum Ifjúsági Szervezet elnökhelyettesét, Hallver Fjorstadot és két, társát Egerben Németh László, a megyei KISZ-bi­zotbság titkára fogadta, majd tájékoztatta az itt folyó if­júsági mozgalmi munkáról, a KISZ-fiatalok élet- és munkakörülményeiről. A norvég fiatalok küldöt­tei ezután látogatást tettek az Egri Dohánygyárban, il­letve a Gép- és Műszeripari Szakközépiskolában. Huszonöt éves a Kéithadsureg 1948. december 1-én, hu­szonöt esztendővel ezelőtt hagyta el a nyomdát a Nép­hadsereg első száma. A „Néphadsereg” első vezércik­ke „Feladataink” címmel programot adott, amelynek egyik pontja a többi között kimondja: „Mindent el kell követnie lapunknak, hogy hadseregünk tagjai a marxiz­mus—leninizmus tanításaival is fel legyenek fegyverezve”. Az elmúlt 25 esztendő tör­ténete bizonyítja, hogy az újság eleget tett a párt- és katonai vezetés elvárásainak. A párt határozatainak szelle­mében jelentős részt vállalt sííscJ a hivatásos, mind « sorállomány kommunista szellemű, internacionalista nevelésében, marxista—leni­nista világnézetének formálá­sában. Nem kevésbé fontos az újságnak az. a tevékenysé­ge sem., amellyel a hadsereg­be áramló n, <>ó h. tech nika megismertet"* i. kezelé­sének elsajátítását es hatéko­nyabb alkalmazását segítette elő. Most e szép sikerekben bő­velkedő évforduló alkalmá­val köszöntjük a Néphadse­reget és további sikereket kí­vánunk felelősségteljes és szép munkájukhoz. (KSj

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom