Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-14 / 266. szám
Nők között, akik a nők munkáját könnyítik... AMIKOR arról esik szó. hogyan Kellene a másod it m&uAKui könnyebbé tenni, a •zolgé Itatások felsorolása kozott első helyen szerepel « Patyolat. Az igény, hogy nagy roosrW terhei levegyék a nők válláról, igen nagy'. A Patyolat egri tizemében évente több mint hatezer mázsa ruhát mosnak ki. Igaz. bőven van ebben ..közületi munka is. de nagyon sok a háztar t.ási fehérnemű. S ha ehhez még hozzátesszük, hogy több tízezer ruhanemű másféle tisztítását is vállalják és elvégzik. nem nehéz megáll* pítani, csakugyan sokat igyekszik a vállalat magára vállalni a kettős műszak könnyítéséből. Ám az itt dolgozó nők is viselik a kettős műszak ezernyi terhét, s a nőpolitika kedvezményeiből nekik is kell részesülniük. Kell, de hogyan? A kifejezetten női vállalat vezetéséből is kitűnik, hogy itt túlnyomórészt asszonyok vannak. Nő az igazgató, a főmérnök, a párttitkár, és az szb-tltkár S nyilvánvaló, hogy mivel maguk is asszonyok és anyák, érzékenyebben reagálnak a nők problémáira, S ha reagálnak. Igyekeznek is tenni azért hogy könnyítsék a munkát. De az. is igaz,, nem könnyű megoldást keresni ott, ahol mindenki asszony. A TERHEK könnyítése kétirányú. Az egyik, a fizikai munka könnyítése. Bár rengeteg gép segít, a fizikai megterhelés egyik-másik helyen mégis nagy. Az új, modern üzemrészben- —, amely sajnos még legalább annyi gondot Is okoz. mint örömöt —, már gépesítették a ruha szállítását. Könnyű targoncák, szállítószalagok beszerelése mentesíti a nőket a cipeléstől. Am a vasalás és a mosodai részleg még ma is nehéz fizikai erőfeszítést kíván. Igaz, ezt Már nem késik az ebéd, de még mindig tehertaxin szállítják Két válasz egy újságcikkre előírásoknak megfelelő — gépkocsi beszerzésére. A fentiekből is kitűnik, hogy a cikk nyomán régóta húzódó probléma megoldása van kialakulóban. Lapunk október 7-i számában Miért késik az ebéd? címmel riportot írtunk, amelyben megkérdőjeleztük az ebédszállítás módszereit és szóvá tettük azt is, hogy késve, és bizonytalanul érkezik az egri általános iskolások ebédje. Cikkünkre két választ kaptunk. ★ A Volán 4-es számú Vállalat leveléből megtudtuk, hogy az igazgató csupán a mi riportunkból értesült mindazokról a hiányosságokról, amelyek az iskolaebéd szállításával kapcsolatosan tapasztalhatók. Megtudtuk a továbbiakban azt is, hogy a megyében 14 gépkocsi szállít ebédet, annak ellenére, hogy a közegészségügyi szabályok világosan előírják: készételeket csakis zárt gépkocsikban szabad szállítani. Idézet a levélből: „Vállalatom jelenleg nem rendelkezik az előírásnak megfelelő gépkocsikkal, így az ebédszállítást ez év végéig még a jelenlegi gépkocsikkal végezzük. Figyelembe véve az egészségügyi előírásokat, a jövő évtől szállítási szerződésünket nem tudjuk megújítani’’. Végül a vállalat igazgatója a gyermekélelmezés fontosságára való tekintettel az érdekeltek bevonásával egyeztető tárgyalást javasol. ★ A másik választ az Egri Városi Tanács V. B. művelődésügyi osztályától kaptuk: Az ebédszállitás problémájának megoldásában — írja az osztályvezető — nagy segítségünkre volt az újságcikk. A gépkocsik azóta pontosan ■ megjelennek, vásároltunk csereedényeket, megkezdte működését a IX-es számú iskola konyhája. — így legalábbis ami a pontosságot illeti, nincs hiba. Más kérdés a riport további mondanivalója: az előírt higiénikus feltételek figyelmen kívül hagyása. Ezzel kapcsolatban a Volán 4- es számú Vállalat igazgatója közölte, hogy 1974. január 1-től nem vállalják az egri iskolás gyerekek ebédjének szállítását. Figyelembe veve a Volán igazgatójának levelét, a városi tanács vezetői elhatározták, hogy sürgősen javaslatot tesznek két zárt —, az O tjmUsäß 1973. november 14,, szerda Az iskolás gyerekek és a pedagógusok nevében is örömmel fogadjuk a városi tanács vezetőinek döntését, amely szerint gépkocsivásárlással igyekeznek megoldani az ebédszállítást. A Volán válaszának már kevésbé örülünk. Mi ugyanis még most is hisszük, hogy szállítással — ebédszállítással is! — elsősorban annak a vállalatnak kell foglalkoznia, amelyik éppen erre kapta „iparengedélyét”. S ha a vállalatnak nincs megfelelő gépkocsija, akkor... lehet vásárolni is. Már csak azért is, mert a tanács két gépkocsija csak az iskolák ebédjét szállítja majd. De hogyan szállítják az ebédet az üzemekhez, a vállalatokhoz? Reméljük, azon a bizonyos egyeztető tárgyaláson ez a másik, ez a kézenfekvőbb variáció is szóba kerül. igyekeznek a bérben honorálni, nz itt dolgozó nők kereseté havi 1800—2700 forint között Ingudozlk. A7 anyagi és erkölcsi megbecsülést juttatja kifejezésre az is. hogy a 105 dolgozó közül már 21 a Kiváló dolgozó kitüntetéssel rendelkező, hatan pedig a könnyűipar kiváló dolgozói. Az esetenkénti jutalmazások ősz- szege is a Jól végzett munkát igyekszik hangsúlyozni, összegében Js. Ahol mindenki két, sőt, esetenként húrom műszakban dolgozik, ott nem köny- nyű a kisgyermekes mamák helyzetének javítása. Mégis igyekeznek megoldani, általában a legnehezebb időszakokban az üzletekben, egy műszakban foglalkoztatják ezeket az asszonyokat. De segítenek óvodai, bölcsődei elhelyezések megoldásában is. S ha már a segítésnél tartunk, az is Idekívánkozik, hogy évente, az iskolakezdés idején, 3—r500 forint segélyt kapnak a gyermekes anyák, ha szociális helyzetük megkívánja. A gyermekgondozási segélyt itt szinte 100 százalékban igénybe veszik az asszonyok. Nyilván az is hozzájárul ehhez, hogy a dolgozók 80 százaléka a környező falvakból1 jár be. Kapcsolatuk az üzemmel azonban ezekben az években sem szűnik meg. A szocialista és nem szocialista brigádok egyaránt számon tartják otthon levő tagjaikat, s maga a párttitkárnő is rendszeresen meglátogatja őket. Nehezebb a szakmai továbbképzés. A fiatalok mint szakmunkástanulók kezdik itt a munkát, ám sok az idős asszony, aki a bejárás és a gyermeknevelés terhei mellett már nem vállalja az általános iskola elvégzését, amely alapfeltétele a szakmunkásvizsga letételének. De ők sem maradnak ki teljesen a továbbképzésből, — hiszen a munka technológiája itt is állandóan változik es fejlődik. Számukra helyi és budapesti szakemberek tartanak rendszeres továbbképzést, előre kidolgozott oktatási terv alapján. NEM KÖNNYŰ azoknak a nőknek a dolga, akik a többiekét igyekeznek könnyíteni. Mégis, most, amikor a helyiipari szakszervezet nőbizottsága a Patyolat nődolgozói helyzetének felmérésével kívánja megvitatni a nők helyzetét, jó példát választott. Mert a módszerekben sok olyan van, ami máshol is alkalmazható. — ti — Mai tv-ajánlatunk: 20.55: Jogi esetek Rövid idő alatt az egyik legnépszerűbb műsorrá vált az adás Ezúttal a/, apajog a téma A megvitatásra kerülő eset: egy vidéki kislány budapesti ismerősöknél talált, szállást, majd egyszer sírva mondta el. liogy állapotos. A csatád egyik fiatal, emberszámba menő fia felajánlotta, hogy szívességből!!) nevére íratja a gyereket, hogy úgymond mégse legyen „törvénytelen"; azt az únoe-ún- tálán elhangzott igazságot tálán meg se kéne említeni, hogy jogunkban nincsen törvénytelen gyerek, mert sajnos a fejekben még mindig létezik ez az átkos kategória. A gyerek tehát ilyen körülmények között megszületett. Igenám, de másfél év múlva új helyzet adódott. Megkerült az igazi apa. s a botcsinálta is szabadulni akart a gyerektől. Csakhogy erre a jogszabály már nem ad lehetőséget. A nézők érdeklődését jelző több száz levélből kétfajta álláspont rajzolódik ki: az egyik szerint a „szívességi apának” van igaza, hiszen becsapták, a másik vélemény azt tartja, hogy a gyerek nem játék! A vitában a szakértők is állást foglalnak, s a szakszerű magyarázat melleit felvetik azt is, hogy az ilyen, nyilvánvalóan életszerűtlen esetekben nem kellene-e az ügyésznek jogot biztosítani a bíróság előtti fellépésre? S ez azért is időszerű, mivel jelenleg folynak az új családjogi törvény előkészületei, amiben — a többi között — ezek a kérdések i6 rendezésre kerülhetnének. HssMIjáli o pnpspoíai gótikus templomot Az Országos Műemléki Felügyelőség vezetésével 1999- ben megkezdődtek a gyöngyöspatai gótikus templom feltárási és restaurálási munkálatai. Régészek irányítása alatt az építőbrigádok folyamatosan végzik a korabeli templom eredeti formájába való helyreállítását, amely előreláthatólag 1915-ben fejeződik be. Képünkön: a templom kerítésének helyreállításán dolgozik az építőbrigád. (Foto: Perl Márton) A Debreceni MÁV Filharmonikusok hangversenyéről Hétfőn este, a Gárdonyi Géza Szíházban rendezte meg az Országos Fi harmónia az évad második hangversenyét, a Debreceni MÁV Filharmonikus Zenekar közreműködésével. A műsoron két Brahms- mű szerepelt. A Tragikus nyitány a maga férfias pátoszával és ünnepélyességével, a vívódásról, a kétségekről szóló belső híradással mintha kissé idegenül érkezne korunk hallgatóinak füléhez és szívéhez. Elhisszük a zenetörténeti magyarázatot, hogy ez a mű esetleg a fausti sors ábrázolásához, vagy a fausti lélek megrajzolásához készült volna. A Kettős verseny hegedűre Befejező részz — Maki, azt nem lehet, kezdőnek nem lehetnek kikötései. — Szóval, ne vegyem meg a jegyet? — Nyugodtan megveheted. Legfeljebb eladod valakinek. A járda tele emberrel, a nap eltűnt a háztetők mögött, a házaspár köré árnyék nőtt a reklámoszlop tövében. A férfi hirtelen megemeli a táskáját, mintha a súlyát becsülgetné. aztán egy szuszra kimondja: — Nézd. Pötyi, távol áll tőlem beleszólni az öltözködésedbe, tudod, hogy sose szóltam bele. A nők ehhez jobban értenek. — Mit akarsz ezzel mondani? — Te is nagyon jól értesz hozzá — válaszol a férti. Pötyi vékonyan mosolyog a férjére: — Baj? — Azt hittem, érted, miről van szó — mormolja Miklós. — Mukikám, miről van szó? A férfi kissé meghokken habozik Éppenséggel nem baj, ha Pötyi nem érti, ha csakugyan nem érti. Sőt. De a tüskétől műszói megszabó dúlni Egyszer muszáj tis tázn ezt a d >lgoi Elfogja . idegesség i,:rál' hangon te lel: — Hogy miről, azt én is szeretném tudni. Most csak DÉKANY KÁLMÁN: SÉTA KÖZBEN és gordonkára nemcsak virtuozitásával, hangulatával; ritmusaival is leköti a hallgató figyelmét. Nnemcsak a hegedű és gordonka két Itt egymással versenyre, hanem a zenekar is a két szólóhangszerrel, hiszen itt nem kíséretül, kiegészítésül és mintegy alátámasztásul szólal meg időközönként a teljes zenekar, hanem a mondanivaló legszebb és legmélyebb részeit még külön is ismételten is hangsúlyozza. A debreceni zenekart Szabó László vezényelte. Az egri közönség bizonyos időtávolságból emlékszik vissza erre az együttesre és megállapíthatja, hogy nagy fiatalítás és „átépítés’ zajlott le Mért kényszerítess hazug-$ ságra? — Pötyikém! Én kénysze-$ vitelek? azt tudom, hogy azelőtt otthon vetted föl a szép holmikat, mikor hazavártat. Most meg fordítva van. Pötyi válasza természetesen hangzik: — Mukikám, otthon az ember kényelembe teszi magát, olyan ruhába öltözik, amire nem kell folyton vigyázni. Ez magától értetődő. Nem? Miklós a járdaszegélyt nézi. — Rendben van — düny- nyögi kínlódva, saját maga előtt megalázónak tűnik a helyzete, mindig nevetségesnek tartotta a féltékeny férfiakat. — Magától értetődő. Cigarettavég pottyan a lába elé, még parazsa van; rá- lapos. . a talpával szétnyomkodja — De szerintem az is magától értetődő — találja meg a hangot, — hogy munkába az ember ne hordja el a jó holmijait. Te pedig újabban ezt teszed. Tudom, mit akarsz mondani — vág szavába Pötyi. — Vines igazad, Muki, eleinte a reklámosokhoz is az ócskában jártam. Emlékszel? — De aztán abbahagytad. A szép holmikat gyűröd, koptatod. Futkosni, cipekedni az ócska is jó. Pötyi fölvonja szemöldökét: — Nézd. Muki, nem szeretném, ha megszólnának. — Miért szólnának meg? — Hogy csak egy ócska pulcsim van. — Ki szólna meg? — Tulajdonképpen már meg is szóltak. — Kicsoda? — Többen. — De ki? — A.. . a portás. — Miféle portás? — A portás, a cégnél. Azt mondta, ha ö volna a férjem, annyi pulcsim lenne. hogy mindennap másikat vehetnék föl. — Hülyeség — mordul Miklós Azt kérdi: — Hány éves a portás? — Nem tudom. — Mégis. — öregedő férfi. Azt hiszem. öregedő. Miklós Pötyit nézi Aztán m.'uemeli a táskáját. Újra Polyit nézi. — Hogy-hogy ízt átszed '' Pötyi szája hullámosa megremeg. — Muki, ne kény szer its — szól el vékony ujt hangon. — — Igen, te! Nem a portási mondta. — Ügy! Szóval... — Senki se mondta. Egyál-< talán senki. — Néni? Akkor te mért< mondtad? — Muki — a lányos arcú; asszony a férjére néz. Mukikám, értsd meg, utál-’, tam a bankot. Gyűlöltem. Itt meg szeretek. — Nyitott; enyérrel a reklámoszlop« üvegét nyomogatja. — Háti olyan komplikált ezt megér-\ teni? ennél a nagy múltú zenekarnál. A fegyelmezett zenélés, a műben való elmélyedés bizonyára a karmester Szabó László érdeme is, hiszen invencióval és energiával magával ragadja a zenészeket, de meg kell állapítanunk, hogy az együttes méltó módon folytatja a Rubanyi Vilmos karmestersége idején folytatott sikeres munkát. A műsor második részében Bartók III. zongoraversenyét hallhattuk. A debreceni együttes és a fiatal magyar pianisták egyik kiválósága, Ránki Dezső játékát nagy tapssal és ovációval fogadta a közönség. Ez a mű ugyan búcsúzás az élettől, Bartók utolsó műve, mintegy művészi testamentuma, s mégis mekkora szárnyalása hallatszik itt az életnek, a neszeknek, a léleknek talán más formában ki sem fejezhető élményednek. Ránki Dezsőt a közönség percekig ünnepelte és kétszer is zongorához kellet ülnie, hogy ráadással adjon újabb és újabb ízelítőt virtuóz tudásából. Ez az ünneplés nem alaptalan. A fiatal művész a zenében fellelhető indulatokat, szenvedélyeket és emberi érzéseket átszűri egyéniségén és a magától értetőd és emberi örömével adja azokat vissza hallgatóságának. Innen van az, hogy az élettől búcsúzó Bartók a fiatal Ránki előadásában nyer megkapó színeket A zenetörténeti bevezetőket Pándi Mariann mondotta el. Fontosnak tartjuk az S előkészítő munkáját egy-egy müsorszáni előtt Utalunk arra, hogy a Lipcsei Gewandhaus Orchester vendég- szereplésekor ez a szóbeli előkészítés hiányzott, pedig a műsorfüzet kellő tájékoztatást nyújtott a vendégegyüttesről és műsoráról. És dicséretére mondjuk azt is, hogy most megjelent kétkötetes Hangversenykalauzának . anyagán felül ad többletet azzal a szándékkal, hogy a Közönség egyre mélyebben hatolhasson a zeneművek világába, tartalmi mélységeibe. Farkas András
