Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-14 / 266. szám

8.20 9.00 9.11 10.05 10.40 10.50 11.30 12.20 12.35 13.20 13.50 14.05 14.30 15.10 15.45 16.05 16.26 16.36 17.20 18.10 18.25 19.23 19.35 20.25 20.56 21.16 22.20 23.18 0.10 |rO**T7TH Musicalrészletek Colas Breugnon. (Befejező rész.) Operarészletek NyHinkék Riport Zenekari muzsika A Szabó család Ki nyer ma? Tánczene Népi zene Válaszolunk hallgatóinknak! Éneklő világ Nőkről nőknek Harsai) a kürtszó! Operettdalok A külkereskedelmi vállalatokból Az élő népdal t Katonaének. in. rész Játsszunk együtt! Pro és kontra Nóták Asztalitenisz-bajnokság Dokumentum játék Csokonairól. II. rész Táncdalok Adottságok, lehetősége* Yehudi Menuhin hegedűestje Meditáció Könnyűzene Debussy: Kis szvit PETŐFI 8.05 Zenekari muzsika 8.03 Tánczene 9.40 Gyalogolni jó! 12.00 Kamarazene 12.40 Falurádió 13.03 Brahms- és Kodály- kórusművek 13.25 Iskolarádió 14.00 Kettőtől — hatig *«; Zenés délután 38,20 Asztalitenisz-bajnokság 18.30 Az első tanító. Ifjúsági hangjáték 19.23 Liszt: Les Preludes* 19.40 Táncdalok 20.25 Asztalitenisz-bajnokság 20.35 Kis magyar néprajz 20.40 Kórusművek 20.51 Népzenei fesztivál Üjvidéken 23.15 Operareszletek Szolnoki Rádió Alföldi Krónika A szolnoki Kodály Káron népdalokat énekel Mesterségek dicsérete A módszerek mindenha**- sága Tangóritmusbaa Kétlakiak Zenés autóstop MAGYAR 9.15 Iskola-tv 10.03 Salto mortale, VI. mss. Párizs 11.05 őrjárat a földek felett 16.40 Irány az egyetem! 17.25 Hírek r 17.30 Japán rajzfilm 17.45 Tízen Túliak Társasaga 18.35 Kólád van szó! 19.15 Esti mese 19.30 Tv-hiradó 20.00 Maigret felügyelő. kJ 20.55 Jogi esetek 21.35 A Tv Zenei Újságja 22.20 Tv-híradó POZSONYI 18.15 52 komikus: Jacauos Tatt 19.00 es 21.30 Híradó 19.30 NDK—Csehszlovákia j egkorong-mér kőzés EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4, fél 6 és 8 órakor fon nem látok, te nem beszélsz, ő nem, hall Színes, szinkronizált olasz bűnügyi fllmvigjáték. EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) Fél 4. fél 6 és Kl I órakor Alom luxuskivitelben Színes, szinkronizált amerikai film. GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmbarátok napja! Hamu és gyémánt GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Fél 4 és este 7 órakor Spartacus r—n. rész HATVANI VÖRÖS CSILLAG Szovjet filmnapok 1 Andre] Rubljov I—n. rész HATVANI KOSSUTH Síkos út [színházi Egerben, eáte 7 órakor 8 Y BILL (Bérletszünet) SUGÁR ISI VÁM: A tanúk megszólalnak... 4. Hitler és Horthy találkozója Klessheimben Emlékszünk rá, hogy Willy Hott] emlékiratot terjesztett Berlinbe, melyben Magyar- országnak szeltdebb körül­mények közötti láncba veré­sét javasolta. Lássuk tehát, hogy miként hatott ennek a kulcsférfiúnak a véleménye a hitleri államvezetésre. Dr. Wilhelm Höttl az SS volt Hauplsturmführere így vallott erről a bíróság előtt. — „A memorandum, bár kerülő úton, Schellenberg ré­vén, végül is Adolf Hitler kezébe került. Láthatóan ha­tott is, és ennek a folyo­mányaként döntött úgy a Führer, hogy Horthy Miklóst meghívja Klessheimbe ma­gához. Az volt az egyik cél­ja a magyar kormányzóval, hogy rávegye, ha kell rá­kényszerítse, egyezzék bele Magyarország „BARÁTSÁ­GOS MEGSZÁLLÁS"-ábal így jött létre tehát a híres (szerintünk azonban inkább hírhedt) és annyit emlege­tett klessheimi találkozó. Biztos tudomásom van ar­ról, hogy a klessheimi tár­gyalások teljes eredménnyel végződtek. (! t) Horthy ugyanis a kezdeti berzenke­dés után estére már meg­tört és beleegyezését adta Magyarország békés meg­szállásához! Ráadásul még a zsidókérdésben TELJESEN SZABAD KEZET ADOTT A NEMETEKNEK! így jutottam azután én és az Eichmann vezette Sender- kommandó Budapestre™. Magyarország megszállása Warlimont tábornok szerint De vajon mi újat tudha­tunk meg a nácik magyaror­szági katonai akciójáról? Ügy hisszük, hogy erről a leghitelesebb forrás maga Walter Warlimont tábornok lehet, a Wehrmaht Füh- rungsstabjának helyettes pa­rancsnoka, a Margarete-terv készítője. íme, ezt adta elő a Bad-Reichemhail-i esküdt­szék bírái előtt arról a fon­tos kérdésről. — „Magyarország meg­szállása símán, a módosított Margarete-terv szerint, min­den incidens nélkül folyt le. Kisebb zavart csak az új kormány kinevezésének ké­sedelmeskedése, valamint a kaszárnyákba internált és ott lefegyvcrzett magyar csapa­tok további sorsa feletti tár­gyalás okozott. Egy hét múl­tán azonban minden a leg­jobban elrendeződött és a Margarete-terv április 1-ére hivatalosan ie is zárult. Az én véleményem szerint az akkori katonai akció el­len panaszt nem lehet emel­ni, mert megelőző intézke­désről volt szó. Erre a keleti front helyzetére való tekin­tettel stratégiai okokból el­engedhetetlenül szükség volt! De az a meggyőződésem, hogy pusztán politikai esz­közökkel, katonai megszál­lás nélkül is ugyanezt az eredményt el lehetett volna érni...” Ezután a bíróság elnöke a fasiszták magyarországi zsi­dóellenes terrorakciói felől faggatta Warlimont generá­list. — „Mit mondhat ön a zsi­dókérdésről?” — kérdezte az elnök. — „Az SS- és SD-külö­nítmények zsidóellenes ak­cióival mi nem foglalkoz­tunk. Azonban természete­sen tervezésünk során fi­gyelembe kellett vennünk a hátmögötti térségek megkí­vánt biztonságát. Még ma­gát a magyar hadsereget is veszélyeztető tényezőnek te­kintettük és legfelső helyről kiadott igen szigorú paran­csunk volt, hogy a magyar honvédség minden ellenállá­sát fegyverrel le kell tör­nünk:’ — — „A magyarországi -lakosság zsidó részénél lá­tott ön, tanár úr olyan ve­szélyeztető elemeket, akiket el kellett távolítani Magyar- országról V — szólt az el­nök következő kérdése. — „Ez olyan téves nézet — vallotta Warlimont tá­bornok —, hogy arra egy­szerűen csak nemmel tu­dok válaszolni! A zsidó egyáltalában nem illett ab­ba a képbe, amelyet az el­lenségről mi a hivatali szo­báinkban alkottunk ma­gunknak.” A biroság ezután felolvas­ta az 1944. március 12-en kiadott. Margarete-akció Htt­ler-fogalmazta bevezető passzusát. Íme: „Hosszabb idő óta tud­juk, hogy a Kállay-kormány árulásra készül. A Magyar- országon mindent uraló zsi­dóság és egyes reakciósok, valamint az arisztokráciának a zsidósággal rokonságba került és korrupt elemei hozták ebbe a helyzetbe az irányunkban barátságos ma­gyar népet. Megdönthetetlen bizonyítékok fék úsznék előt­tünk, hogy a magyar had­sereg bizonyos magasabb rangú tisztjei is az árulók közé tartoznak .. (Következik: Munkában as SS.) Texli'műrésze ti biennale Szombathelyen első ízben rendezték meg az ipari tex­tilművészeit kiállítást. A rangos seregszemlére 255 mü érkezett, amelyből a zsűri 60 alkotást javasolt kiállításra. A müvek elbírálásánál fi­gyelembe vették, hogy a pá­lyaművek iparilag sokszoro­síthatók legyenek. A kiállí­tás december 7-ig tekinthető meg. (MTI Foto Jászai Csaba felv.) Úttörők a bányában Merész és bátor kezdemé­nyezést haj tottak végre a mikófalvi úttörők. Megláto­gattak bennünket az egercse- hi bányában. Tisztelet illeti őket, két tanárukkal egye­temben. A véletlen folytán én lettem a kalauzuk a bá­nyabeli népesen. A moz­donyvezető Balog Dezső, a mozdonyok „javító orvosa” lett. Mi, öreg bányászok, nem túlzók, örömmámorban úsz­tunk, harminc bátor gyere­ket vonatoztattunk a bányá­ban, Papp Jánosnak, a bánya igazgatójának kíséretében. Milyen büszkék voltak azok a gyerekek. Fiúk és lányok vegyesen. Szinte perceken belül lettünk jó barátok. Kü­lönösen Jocóval barátkoztunk össze, akit a bányászkobak majdnem egészen betakart. De ha a legkisebb is volt, azért a legbátrabb. Daloltak a gyerekek, ami a bányában ugyan tilos, de nekik szabad volt A II. ereszke végállomá­sán szálltak le, s irány a déli- front Olyan is akadt a gye­rekek között akinek apja, vagy testvére a bánya dol­gozója. Visszafelé sem látszott * gyerekeken a fáradtság, mó­kásan mondták ét mit kép­zelték a banyáiét és mit lát­tak a valóságban. Véget ért a bányajárás, s 30 gyerek aj­káról hangzott el az ősi bá­nyászköszöntés: Jó szeren­csét! Köszönjük a látogatást a bányászok nevében. id. Badari István vájár Ünnepi tanácskozás — a munkáról Ünnepi termelési tanács­kozást tartották a pétervásá- ri ÁFÉSZ dolgozói. A szövet­kezet feladata a hozzátarto­zó 10 község kereskedelmi el­látásának megoldása. Összes­ségében javult az áruellátás a községekben, 6 ezzel ará­nyosan nőtt az itt lakók vá­sárlási kedve is, s ezzel a szövetkezet áruforgalma. Az áruellátás további javításá­ra is jók a kilátások, beimé­Egerben : 19 órától csütörtök * • eggí9! 7 óráig, a Bajcsy-Zsi- < ínszky utcai rendelőben. (Tele- ‘ ; >‘n; ll-lü). Rendelés gyermekeké részére is. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök < reggel 7 óráig, a Jókai utca 41, szám alatti rendelőben. (Tele- < tóm: 117-27). Könqlen és injekció A fiatal nyelvészt meg­operálták. A vakbelét kellett ettávolítani, s ha csak pár órával később fektetik mű­tőasztalra, mar aligha lehe­tett volna segíteni rajta. A műtét ezért meglehetősen komplikált volt, úgyhogy a kórházi ápolás után még hosszabb otthoni utókúrára is szorult a beteg. — Sokat szenvedtél? — kérdezte a lábadozót egyik barátja. — Rettenetes volt — felel­te a nyelvész, és a kínzó visszaemlékezéstől görcsbe rándult az arca. — Ha elő­re tudom, hogy annyi gyöt­relemben lesz részem, *-ilu nem is hagytam volna ma­gam megoperálni. A látogató elcsodálkozott — Ezt nem értem. Neken sincs már meg a vakbelem s mindenki tudja, hogy egy ilyen műtét ma már úgy­szólván semmi fájdalommal nem jár. Legfeljebb közvet­lenül utana. amíg a seb be­heged és amikor a varrato­kat kiveszik. i — Nem a műtétről besze- 'ek és nem a fizikai fajdal ‘iákról — legyintett a fialó• adós. — Az egy. férfiember •lek semmi De a műiét után csupa operait beteg közt fe­küdtem a közős kórterem­ben, és ott mindenki a ma­ga bajáról beszélt. Csak úgy röpködtek a szavak a rönt­genről és az injekciókról. De; ha igy mondták volna! "sah'hogy ott mindenki röng-‘ enröl. röngenyrO! vagy rö-[ yenről beszéli, meg inek-i ciórol. Ez az, amit alig/ bírtam elviselni... | Heves Ferenc f szelesen ez azonban már múlik a nagykereskedelem folyamatos szállításán is. Nőtt az OTP-hitellevelek- kel vásárlók száma is. Kö­zel egymillió forinttal vásá­roltak többet a hitellevelek igénybevételével, mint az elmúlt esztendő első 10 hó­napjában. örvendetesen nőtt a tőke­hús és húskészítmények for­galma, és természetesen eb­ből következik, hogy az ellá­tás is javult. A szajlai és az istenmezeji kisvendéglőkben megoldották a tsz-tagok rendszeres napi étkeztetését, s ennek különösen a nagy mezőgazdasági munkák ide­jén van jelentősége. Növeke­dett a tej és tejtermékek for­galma is, sajnos az iskolai tejellátás viszont még min­dig megoldatlan. Itt is előbb­re kell lépnie a szövetkezet­nek. A jó munkát végző szövet­kezeti dolgozók jutalomban és fizetésemelésben részesül­tek. Nagy József Pétervására Zeneiskolai tagozat Boldogon Hetven esztendős múltra tekinthet vissza a boldog! fú­vószenekar. Kezdetben még a .maszek koosmárosok” pat­ronálták, később leventeze­nekar néven működött. A felszabadulás után a tömeg- szervezetek segítségével, majd a kultúrotthon támoga­tásával kezdett újjáéledni és működni. 1963-ban vetődött fel az a gondolat, hogy mivel a zenekar tagjainak többsége önkéntes tűzoltó, be kell szer­vezni a zenekart is az önkén­tes tűzoltók testületébe. Ezt a gondolatot tett követte: a rendkívüli gyűlésén, amelyen rósz vettek a községi tanács vezetői is, elhatároztuk az egyesülést. A megyei vezetők azzal válaszoltak a döntésre, hogy rövidesen egy garnitúra hangszert küldtek a zenekar részére. Már a Magyar Rádió és Televízió is készített felvé­telt a boldog] „rezesbandá­ról”. Erre a munkára figyelt fel a hatvani zeneiskola Igaz* gatója 1«, felkeresték a boldo- giakat, és zeneiskolai tagozat létrehozását javasolták a ze­nekedvelő községben. A be­szélgetés következtében, 13 iskolás fiú meg is kezdte ze­neiskolai tanulmányait a boldogi fúvóstagozaton. Min­denkinek köszönet, aki segí­tett abban, hogy ez a nagyon is élő hagyomány továbbfej­lődjek. Varga Lajos Boldog Levonjuk a tanulságot A Il-es számú gyakorló ál­talános iskolában folyó út- törősportéletről elmarasztaló sorok Jelentek meg a Népúj­ság sportrovatában. Szüksé­gesnek tartjuk a teljesség kedvéért, hogy néhány dolgot még elmondjunk. A Csebok- szári lakótelepi iskola torna­termének átadására rende­zett sportvetélkedőre három csapattal mi is beneveztünk, de sajnos téves címzéssel a IX-es iskola címére. A téve­dés kiderülte után viszont nár nem fogadták el a neve- ..isiinket. A kispályás labda- jgásban indultunk, azonban a második mérkőzésen tanú­sított fegyelmezetlen maga­tartásért hazahoztam a csa­patot.. Erre nevelési szem­pontból szükség volt. Ezt az eseményt a rendezőségnek be is jelentettem. A lányok lab­darúgásába szintén benevez­tünk, sajnos az egyik lány megbetegedett, kettőnek a végén nem engedélyezték s szülei, s így kénytelenek vol­tunk visszalépni. A tájékozó­dó futóversenyre megindulta felhívás után a szervezési munka, azonban közben se­gítségét kértem a rendezők­től. mert délután is óráim voltak, s segítségre lett vol­na szükség a gyermekek mel­lé. Sajnos a segítséget nem kaptam meg, így az érdeklő­dő szülőknek nem tudtam megnyugtató választ adni, s így a szervezést nem is foly­tattuk. A Népújság segítő szándékú bírálatát minden­esetre köszönettel fogadjuk, s le is kell vonnunk belőle a megfelelő tanulságot. Néhány szóban azonban beszélni kell eredményeink­ről is. Több mint háromszáz úttörő vett részt a Blikkben rendezett gyalogtúrán, har­madik testnevelési óra beve­zetése óta rendszeres látoga­tói vagyunk a fedett uszo­dának, s igen elenyésző azok­nak a gyermekek a száma, akik nem tudnak úszni. Ré­szükre viszont megteremtjük a .szülőkkel..SSy.éledésben. a lehetőséget. Ezenkívül szá­mos sportrendezvényen vesz­nek részt a gyermekek Nagy Dezső tanár Eger A legojbb kollégium Hosszú, küzdelmes és ál­dozatos munka eredménye­ként a gyöngyösi József At­tila Szakmunkás-kollégium el­nyerte, — mint a megye leg­jobb kollégiuma, — a me­gyei KlSZ-bizottság vándor- serlegét. A szívós munka, a helyes célkitűzések. a minden év­ben megtervezett és meg is valósított kisebb-na.gyobb előrelépés, fokozatosan javí­totta a közösség munkáját, s a kollégiumi cím elnyerése után reáLis elképzelésnek bi­zonyult a legjobb kollégiumi cím elnyeréséért versenyben indulni. Kiemelkedőnek a kollégiu­mi közösségek munkája te­kinthető. A közös sport- és kulturális rendezvényeit, a nagyszerű versen ymoz (alom. a társadalmi munkák min­denkor a közösségi ember ki­alakítását célozzák, amely nélkül a jövő munkásosztá­lya el sem képzelhető. A közös programokat úgy szervezték, hogy azok ne akadályozzák a tanulmányi előrehaladást. Erre meggyő­ző bizonyíték, hogy a kollé­gisták átlaga több tizeddel megelőzi az intézeti átlagot. E szép eredményben nem kis része van a tanulókat irányító KISZ- és diákta­nács önálló munkájának, se­gítségükre a nevelőtestület mindenben számíthat. A nagyszerű eredmény nem volt váratlan, hiszen a diá­kok is, a nevelők is mindent megtettek azért, hogy elsők legyenek, de tisztában van­nak azzal is, hogy a serlegét megtartani csak még jobb munkával leket. Dr. Papp Lajos tanár Gyöngyös 1973, november 14., szerda

Next

/
Oldalképek
Tartalom