Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-02 / 257. szám

V < *>u<oiHkk (íalj éku1| i.ukaj Óbszeiu^iuiouk A népek vHágközgyülése ELHANGZOTTAK Beethoven IX. szimfóniája záró­akkordjai, kihuny,tak a Kreml kongresszusi termének lám­pái, befejeződött a világ népeinek eddigi legnagyobb bé­kekongresszusa. Korai lenne még mérleget vonni a 3200 küldött egyhetes munkájáról, ami azonban már is meg­állapítható, hogy — miként azt a 14 bizottság tevékenysé­géről szóló záróközlemény kifejti —, „a békeerők világ- kongresszusa fordulóponttá vált a béke fejlesztésében és megszilárdításában”. Fordulópont? Hiszen a békeszerető erők. a béke vi­lágmozgalma az elmúlt 25 évé alatt is nagy sikereket ért el és hatalmas tömegeket tudott csatasorba állítani a béke megvédése érdekében. Ez a kongresszus azonban sokkal szélesebb volt minden eddiginél r\A Béke-világta- nács vezetőivel az ■elmúlt napokban olyanok tanácskoz­tak, folytattak párbeszédet, akik korábban soha nem vet­tek részt az összehangolt akciókban. A kommunisták, a szocialisták mellett most ott voltak a kereszténydemok­raták, a liberálisok, szinte valamennyi egyház képviselői, a pacifisták, polgári parlamenti képviselők. Természetes, hogy ilyen sokrétű, sokféle ideológiai beállítottságú ember felfogása sok kérdésben eltér egymástól. Ezek az eltérések a több mint ezer felszólaló során felszínre is kerültek. De az is kitűnt, hogy a végső cél, a népek békéjének és biztonságának elérése tekintetében vala­mennyien azonos álláspontot foglaltak el. Ezt tükrözték í végső soron a bizottságok munkájáról kiadott zárójelen­tések és a közösen elfogadott felhívás, amely leszögezi, hogy „a bekeszerető erők sikerei következtében az utób­bi időben realitássá vált az a remény, hogy a mai és a jövőbeni nemzedékek megmenekülhetnek a nukleáris katasztrófa rémségeitől.” A felhívás meghatározza a követendő utat is a népek számára, amikor felhívja a békeszerető erőket „követeljék a nemzetközi biztonságon és kölcsönösen előnyös együttműködésen alapuló békés együttélés érvényesülését, szorgalmazzák a fajüldözés, a gyarmatosítás és a neokoloniaiizmus felszámolását. Kö­veteljék az általános és teljes leszerelést, a katonai tá­maszpontok és szövetségek felszámolását, a nukleáris fegyverek alkalmazását eltiltó nemzetközi konvenció el­fogadását, valamint az agresszió összes formáinak be­szüntetését. Követeljék, hogy a háborús célokra előirány­zott összegeket fordítsák a nyomor megszüntetésére, az írástudatlanság felszámolására, az oktatás, az egészség­ügy fejlesztésére.” VOLT VALAMI JEl.KF.PES abban, hogy n népek világközgyülésére Moszkvában és éppen a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 56. évfordulójának előestéjén ke­rült sor. Hiszen a lenini békegondolat öltött itt testet, a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének megvalósítása szerepeit a napirenden! Ennek a gondolatnak élharcosa a vendéglátó Szovjetunió — az SZKP főtitkárának beszéde magával ragadta a £ kongresszus valamennyi résztvevőjét. Ez kifejezésre ju- > tott abban is. hogy a plenáris ülésen és a bizottságokban $ nagyon sok küldött használta fel a Brezsnyev beszédéből > kölcsönzött érveket. < A résztvevők a kongresszus egész ideje alatt érezték a ..béke fővárosa” lakóinak meleg szeretetét és rokonszen- vét. az egész szovjet nép mély együttérzését. A tanácsko •és világpolitikai jelentőségét támasztja alá. hogy azo- képviseltette magát a legnagyobb világszervezet, az ENS>: és sok más nagy tekintélyű nemzetközi szervezet is. Nem volna teljes krónika, ha nem emlékezne meg • küldöttségünk, a Kállai Gyula vezette magyar delegáció , tevékenységéről. A magyar küldöttek részvételükkel, fel- szólalásaikkal a nagy ügyhöz méltóan vették ki részű- í két a kongresszus munkájábóL MINDENKI ELŐTT VILÁGOS, hogy a békeerők most befejeződött moszkvai világtalálkozója újabb mun­ka, újabb erőfeszítések kezdetét jelenti. Még több jó­szándékú embert vont be a világ békéjéért és bizton- , ságáért folytatott küzdelembe. Ez a feladat vár a béke megszaporodott híveire. Ez biztosíthatja késő nemzedé- í kék számára is az igazságos és tartós békét az egész vi- > lágon, \ Nixon - Meir találkozó Nixon elnök csütörtökön délben fehér házi hivatalá­ban fogadta Golda Meir iz­raeli kormányfőt, aki ezt megelőzően munkareggelin folytatott megbeszéléseket Kissinger külügyminiszter­rel. A miniszterelnökasszony kérésére létrejött fehér házi megbeszélést Washingtoni diplomáciai források az ame­rikai—izraeli kapcsolatok „sorsdöntő találkozójának” minősítik. Golda Meir szerdán — kö­zép-európai idő szerint — késő esti órákban érkezett Washingtonba, nem sokkal azután, hogy Nixon elnök Kissinger társaságában tün­tetőén szívélyes légkörben fejezte be 45 perces megbe­szélését Iszmai] Fahmi (az­nap kinevezett) egyiptomi külügyminiszterrel. A Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek tanácskozása Ez év október 30-tól no­vember 1-ig Prágában Ja- kubovszkij marsall, főpa­rancsnok elnökletével meg­tartotta esedékes ülését a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek katonai tanácsa és esedékes értekezletét az egyesített fegyveres erők vezető testü­leté. A katonai tanács és a ve­zető testület összegezte az 1973-as évi gyakorlati és har­ci képzés eredményeit, meg­vitatta és kitűzte az 1974. évi feladatokat. Az ülés és a tanácskozás részvevői véle­ményt cseréltek az egyesített fegyveres erők folyamatos te­vékenységének kérdéseiről. Közlemény (Folytatás o* 1. oldalról) Eredményesnek értékelte pártunk és kormányunk kép­viselőinek a szocialista és más országok kormányainak vezetőivel folytatott tárgya­lásait: — a magyar—vietnami kapcsolatok kiemelkedő ál­lomása volt a Vietnami De­mokratikus Köztársaság Pham Van Dong elvtárs ve­zette párt- és kormánykül­döttségének magyarországi látogatása 1973 júliusában. A Magyar Népköztársaság a vietnami nép áldozatos harca iránti őszinte és mély elis­meréseként lemondott az ed­dig nyújtott hitelek visszafi­zetéséről. A látogatás során újabb fontos megállapodások születtek partjaink, országa­ink és népeink sokoldalú együttműködésének további megerősítésére. A vietnami párt- és kormányküldöttség­gel folytatott eszmecserék so­rán kölcsönösen megerősítet­tük nézetazonosságunkat és közös cselekvőkészségünket a nemzetközi politika lő kér­déseiben. Hazánk, miként eddig, a jövőben is következetesen eleget tesz a nemzetközi el­lenőrző és felügyelő bizottság tagjaként vállalt kötelezett-, ségének a párizsi békemegál­lapodások végrehajtása érde­kében. — a Központi Bizottság e kérdés kapcsán áttekintette az indokínai helyzetet, s ki­fejezte, hogy pártunk, kor­mányunk, népünk a jövőben is szolidáris az indokínai né­pek nemzeti függetlenségi har­cával és támogatja a térség problémáinak idegen beavat­kozástól mentes megoldását, A Központi Bizottság tá­mogatja a vietnami kérdések igazságos rendezését. Nagy jelentőséget tulajdonít az in­dokínai térség katonai, poli­tikai feszültségének enyhíté­sét szolgáló laoszi megálla­podásoknak. amelyek "meg­nyitották az utat e térség bé­Sclieell á1»a«i Walter Scheel, az NSZK külügyminisztere Moszkvába érkezett, ahol tárgyalásokat folytat Gromiko szovjet kül­ügyminiszterrel. (Népújság-telefoto — TASZSZ—MTI—KS) Ezután rabszolga...?! Ilyen még nem volt! Chilében árgus szemekkel ügyelik, kiejti-e valaki a száján a nemes szót: mun­kás ... Mert ezt a szól — mint egy rémtörténetekkel zsúfolt, kétes értékű pony­varegényt —, betiltották! Ugyanis Pinochet tábornok zsarnoki köre már e szóra is megborzong. Nem csoda: a munkás vagya a szabadság, a munkás harca a nép har­ca, s a munkás szava, amely c távoli országban egyre erő­sebben vádol, az igazság sza­va. Mindaz, amitől a junta és a vezér, Pinochet fél. Ezért lépett életbe a szigo­rú cenzúra, miszerint nincs többé ilyen szó: munkás. Jobb kifejezést szeretnének alkalmazni helyette, azt a szót: rabszolga... 1 Csak azt felejtették el a népi hatalom bitorlói, hogy rabszolgából van a legkevesebb a chilei raunká- eek között Fogo!jszoIi<c(és Írországban Vakm őgolys-'öktetést hajlott végre az IHA az ír Köztársaság* in. A betiltott 1. Köztársasági ííilsereg tagjai elraboltak egy ík »ptert, majd azzal a d ni Mountjoy nevű börtön udvarán leszálltak. A tátiévá, hörtönzött három vezeti kiszabadítot­ták és egy olt várakozó gépkocsival eltűntek. Képünkön: a foa-olvszókJ' ez hasznait (Négújs ágteleíoto — AP— MlXI—K§)| kéjének megteremtéséhez, új szakasz kezdetét jelentik a la­oszi hazafias erők harcában. A Központi Bizottság nagyra értékeli azokat a je­lentős sikereket, amelyeket a kambodzsai hazafias erők az elmúlt időszákban a nemzeti függetlenségükért vívott har­cuk során értek el. Szolidárisak vagyunk a hazafias erőkkel, a felszabadító erők oldalán állunk, támogatjuk Norodom Szihanuk kormányát. — Kádár János elvtárs ez év júliusi jugoszláviai láto­gatása és Joszip Broz Tito elvtárssal és más jugoszláv vezetőkkel folytatott tárgya­lásai jelentősen hozzájárul­nák a két testvérpárt, a két szomszédos szocialista ország barátságának és együttmű­ködésének fejlesztéséhez. A találkozó további ösztönzést ad kétoldalú kapcsolataink­nak és megerősítette a nem­zetközi kérdésekben való együttműködést. — Fock Jenő, elvtárs au­gusztusi megbeszélései Alek- szej Koszigin elvtárssa!, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökével a két or­szág gazdasági együttműkö­déséről kedvező alapot nyúj­tanak a következő ötéves terv folyamatban levő kiala­kításához, hazánk további biztonságos gazdasági fejlő­déséhez. — Fock Jenő elvtárs és Piotr Jaroszevvicz elvtárs, a Lengyel Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének augusztusi varsói megbeszé­lésén született megállapodá­sok a magyar—lengyel gaz­dasági együttműködés to­vábbi bővítéséi, újabb közös vállalkozások megvalósítását szolgálják. — A Finn Köztársasághoz fűződő kapcsolataink jelen­tős eseménye Kádár János elvtárs látogatása Finnor­szágban és megbeszélései Urho Kekkonen elnökkel és más finn vezetőkkel. A lá­togatás eredményeképpen tovább fejlődnek a magyar —finn kapcsolatok. A Köz­ponti Bizottság megelégedés­sel állapítja meg, hogy fon­tos nemzetközi kérdésekben, mindenekelőtt az európai béke és biztonság ügyében egyetértés van a két ország között. —- Pierre Messmer fran­cia miniszterelnök júliusi budapesti látogatása az ál­láspontok alaposabb megis­merésével hozzájárul a kü­lönböző társadalmi rendsze­rű országok kapcsolatainak bővítéséhez, a magyar— francia kapcsolatok fejlődé­séhez, különösen a gazdasá­gi együttműködés útjában álló akadályok elhárításá­hoz. 5. A Központi Bizottság megtárgyalta a közel-keleti helyzetet és megállapította, hogy a háború ki új üléséért minden felelősség az 1967-es háborút kirobbantó, s azóta is kihívó, agresszív magatar­tást tanúsító izraeli kor­mányt terheli. A válság ki­éleződésének alapvető oka az, hogy Izrael több mint hat éve arab területeket tart megszállva és makacsul el­zárkózott a politikai rende­zés minden kísérlete elől. Az izraeli uralkodó körök ag­resszív politikája, amely el­lentmond az izraeli nép va­lóságos érdekeinek is, a vi­lág közvéleménye előtt le­lepleződött és mindinkább elszigetelődik. A Szovjetunió, a szocialis­ta országok, köztük a Ma­gyar Népköztársaság követ­kezetesen és hatékonyan tá­mogatta és támogatja az arab népek jogos törekvé­seit. A Központi Bizottság üdvözli és támogatja a Biz­tonsági Tanácsnak a Szov­jetunió és az Egyesült Álla­mok közös javaslatára elfo­gadott ez év október 22-i tüzszüneti határozatát, amely előírja, az 1967 novebiberi határozatának végrehajtását is. A Biztonsági Tanács ha­tározatainak következetes végrehajtása lehetővé teszi a közel-keleti térségben élő valamennyi nép súlyos prob­lémáinak igazságos politikai rendezését. 6. A Központi Bizottság hangsúlyozza, hogy a nem­zetközi enyhülés folyamatá­ban változatlanul megkülön­böztetett jelentősége van az európai földrésznek. — A Központi Bizottság üdvözli az európai biztonsá- ki és együttműködési érte­kezlet Helsinkiben, július­ban lezajlott, első szakaszá­nak eredményeit. — Európa országainak kö­zös érdeke az is, hogy a fegyveres erők és a fegyver­zet csökkentéséről tárgyaló, október 30-án ismét meg­nyílt bécsi értekezlet — fi­gyelembe véve az egyenlő biztonság elvét — eredmé­nyes munkát végezzen. — A Központi Bizottság üdvözli a két német állam felvételét az Egyesült Nem­zetek Szervezetébe. — A szocialista országok és a Német Szövetségi Köz­társaság viszonyának teijes normalizálásához elengedhe­tetlen,. hogy az NSZK Kor­mánya tartsa magát az el­múlt években megkötött egyezményekhez és a négy nagyhatalom Nyugat-Berlin- re vonatkozó megállapodásá­hoz. Ennek figyelembe véte­lével kerülhet sor a magyar —nyugatnémet diplomáciái kapcsolatok felvételére. 7. A Központi Bizottság megállapította, hogy az el­múlt időszakban újabb len­dületet kapott a nemzetkö­zi munkásosztálynak a mo­nopoltőke elleni harca, a nemzeti függetlenség, a bé­ke, a haladás erőinek anti- imperialista küzdelme. — Jól szolgálta a nem­zetközi munkásosztály érde­keit a Várnában ez év ok­tóberében megtartott Vili, szakszervezeti világkongresz- szus, amely ösztönzést adott a világ szakszervezetei kö­zötti együttműködés erösíté-. sének, a szakszervezeti ak-. ci óegységnek. — Az el nem kötelezett országok algériai csúcsérte­kezlete eredményesen járult; hozzá az imperializmus és a neokoloniaiizmus ellen har­coló erők frontjának kiszé­lesítéséhez. — Az elmúlt napok ki­emelkedő eseménye volt a békeszerető ■ erők moszkvai világkongresszusa, a béke- mozgalom eddigi legnagyobb fóruma, amely eredménye­sen segítette elő a béke hí-; veinek összefogását áz egész emberiség javára. A magyar társadalom, a Magyar Nép- köztársaság üdvözli és tá­mogatja a kongresszusnak a világ népeihez intézett béke­felhívását. ★ A Központ.) Bizottság át­tekintve a nemzetközi hely­zetet megállapította, hogy minden ok megvan a biza­kodásra, a szocializmus, a haladás, a béke erői a reak­ció minden gáncsvetését, minden akadályt leküzdve előretörnek, erősödik a kü­lönböző társadalmi beren­dezkedésű országok békés egymás mellett élésének irányzata. Pártunk, kormá­nyunk a jövőben is minden tőle telhetőt megtesz, hogy ezt a kedvező folyamatot elősegítse. Tovább erősíti szövetségét és testvéri együttműködését a Szovjet­unióval. a baráti ézocialista országokkal, a kommunista és munkáspártokkal, követ­kezetesen munkálkodik a nemzetközi enyhülés folya­matának megszilárdításán, a békés egymás mellett élés politikájának további kibon­takoztatásán, cselekvőén hozzájárul a nemzeti függet­lenségért, a békéért es ha­ladásért folytatóit világmé­retű küzdelemhez. A Központi Bizottság sze­mélyi kérdésekben az aláb­bi döntéseket hozta; — Maróthy László elvtar- sat, a KISZ központi bizott­ságának első titkárát bevá­lasztotta a Központi Bizott­ság tagjai sorába. — Jóváhagyta a művelő­désügyi miniszterré megvá­lasztott Nagy Miklós elv-társ felmentését a Központi Bi­zottság osztályvezetői meg­bízatása alól, — Kornidesz Mihály elv- társat kinevezte a KB tudo­mányos, közoktatási és kul­turális osztálya vezetőjévé, s egyben megválasztotta a Központi Bizottság mellett működő agitációs és propa­gandabizottság tagjává. — Javaslatot tett a Nép­köztársaság Elnöki Tanácsá­nak a megüresedett minisz­terelnök-helyettesi tisztség betöltésére . Budapest, 1973 november l.

Next

/
Oldalképek
Tartalom