Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)
1973-11-04 / 259. szám
Búcsú a gőzmozdonytól Tél, tiirefés néOT..,! Egy Ilii beruházás Büszkéd hívott a minap mozdonyvezető ismerősöm: legközelebb tartsak vele, üljek mellé a patikatisztaságú villamosmozdonyba, hogy két és fél óra alatt robogjunk el a fővárostól 138 kilométerre levő országhatárig, öltözhetek kedvem szerint; ő is nyakkendőt köt, fehér ingben lesz. mert az ő mozdonyának vezetése tisztább munka, mint egyik-másik laboránsé. Lassan nyugdíjba vonulnak a szikrát köpködő, füstöt okádó gőzösök — amelyekből száz évvel ezelőtt gyártották hazánkban az első; —, rohamtempóban korszerűsödik a magyar vasút. Az alig egy évtizede megjelen Űj Magyar Lexikon szerint még csupán félezer kilométernyi pályaszakasz fölött húzódott villamos felsővezetők. A lexikon tavaly kibocsátott pótkötete már hozzávetőleg 800 kilométert említ (1970-es adat), s ehhez hozzátehetjük: 1974 végére a villamosított vasútvonal hossza eléri az-1100 kilométert, vagyis az összvanalhá- lózat mintegy 14 százalékai. (E 14 százalék a legfontosabb vonalszakaszokat érinti, azokat, amelyek a vasúti szállítás összteljesítményének 45 százalékát adják!) Qroszváry Lászlóval; a MÁV gépészeti igazgatójával a múltba és a jövőbe tekintünk: — Kétségtelen,. hogy a vasút életében a legnagyobb megújulást a vontatás korszerűsítése: a dieselesítés és a villamosítás jelenti — mondja. — Voltaképpen a MA- VAG már 1928-ban gyártott Diesel-motorkocsit, s 1932- ben megnyílt az első villamosított vonalszakasz is Budapest ás Győr, majd 1934- ben Győr és Hegyeshalom között, ám ezek hatására a haza) vontatásnak csupán öt-hat százaléka korszerűsödött, - lépéshátrányban voltunk: Ausztriában,. Svájcban, Németországban .és ; Svédországban-már messze előttünk jártak a villamosításban,.. A háborús károk nagy részét már az újjáépítés, az első hároméves terv időszakában pótolták, s 1951-ben — mikoris az 1938. évinél már lényegesen többet szállított a MÁV — a vasúti vontatásban a gőzösök és a korszerű mozdonyok aránya megközelítően azonos volt. — A budapest—miskolci szakasz villamosítása már a háború előtti tervek között szerepelt — halljuk —, ám erre csak 1956-ban került sor. A hatvanas években felgyorsult a tempó: ma már villamosmozdonyok vontatják a szerelvényeket Miskolc—N y íregyháza—Záhony, Miskolc—Diósgyőr, Tatabánya—Oroszlány, Budapest—Cegléd—Debrecen— Nyíregyháza, Budapest—Űj- szász—Szolnok és Budapest— Szob—Sturovo között, Szajol —Békéscsaba—Löküsháza— Curtici között pedig épül a felsővezeték... Ma a vasúti vontatás 46 százaléka jut a Dieseleknek, 38 százaléka a villamosmozdonyoknak, s mindössze 16 százaléka a gőzösöknek. — Miként gyorsult a vasúti közlekedés a korszerűsítés hatására? — A gőzösök legnagyobb sebessége óránként 90—100 kilométer, a Dieseleké 100, a villamosmozdonyoké pedig 130 kilométer, de hangsúlyozni szeretném: a korszerűsítés elsődleges célja nem a gyorsítás, hanem a gazdaságosság. A gőzösök is me- hetneknék gyorsabban, a mi 424-es mozdonyainknál lényegesen nagyobb teljesítményűeket is ismerünk, ám ezeknek az üzemköltsége is rendkívül magas. Magyarországon a fővárostól három- négy óra alatt valamennyi országhatár elérhető, leggyorsabb személyszállító vonatunk, a Tokaj-expressz 1 óra 57 perc alatt tesz! meg a Budapest—'Miskolc közötti 182 kilométeres utat, s ez nem rossz utazósebesség. A lényegesen gyorsabb közlekedés a pályától,: a járműtől és a karbantartástól függ, de az NSZK-ban néhány rendkívül súlyos vasúti baleset miatt épp a közelmúltban csökkentették az óránkénti . 200 kilométeres sebességet 160 kilométeresre... Néhány adat, amely a korszerűbb vontatás gazdaságosságára utal: 1 tonna 100 kilométerre továbbítása (a kocsi súlyát is ide számítva) villamos vontatás esetén 3 forintba, Diesel-vontatáskor 4 forint 50 fillérbe, a gőz- mozdonyoknál pedig 7—9 forintba kerül. Első hallásra a villamos vontatás a legren- tábilisabb, ám ehhez transz- formátor-alállomások, felsővezetékek szükségesek, s az így megnövekedő üzemköltségek csak ott térülnek meg, ahol nagy a forgalom. Részben a forgalom alakulásától teszik függővé, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban merre folytatódjék a villamosítás. Már fontolgatják a lehetőségeket; valószínűleg sor kerül az Aszód—Vác és a Hatvan—Új szász közötti vonalak villamosítására (a kettő együttesen 86 kilométer), és szó lehet — ha a román vasutak üzemi csatlakozása ezt lehetővé és szükségessé teszi — a Püspökladány—Biharkeresztes közötti 51 kilométeres szakasz villamosításáról is. A vülamosmozdanyókat a Ganz, Villamossági Müvek készíti, a kisebb Dieseleket a Ganz-MÁVAG-tól, a kétezer lóerős Diesel-mozdonyokat — pedig a Szovjetunióból vásárolja a MÁV. Eközben a meglehetősen öreg kocsiparkot is fiatalítják: a személy- kocsikat a Magyar Vagon- és Gépgyár, valamint a MÁV Dunakeszi Járműjavító Üzem készíti, a tehervagonokat elsősorban a szocialista országoktól szerezzük be, de a székéi fehérvári járműjavítóban is készülnék, Az új. kocsik üzembe - helyezésével egyidejűleg a régieket kiselejtezik. Földes Tamás Az udvaron már áll a modern tmk-műhely, a kazánház. A szarvasmarha istálló és a kémiai laboratórium azonban nincs kész. Sok még a tennivaló, nincs vakolat a falakon és hiányosak a berendezések is. A kép a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat gyöngyösi központjának udvarán látható. A vállalat 14 milliós beruházása, csigalassúsággal valósul meg. A kémiai laboratóriumot például még tavaly december közepén kellett volna át adni, de nem lett belőle semmi. A beruházó és a kivitelező. 1 a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat között azonban nem alakult ki megfelelő kapcsolat, amely segítette volna e nagy jelentőségű élelmiszeripari beruházás határidő szerinti átadását. A dosz.- sziét megtöltő leveleit és ügyiratok sokasága ellenére, különböző okokra hivatkozva, módosították az átadás határidejét De lássuk, hogyan vélekednek erről az illetékesek. ★ Molnár Gábor, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat igazgatója: — Tavaly áprilisban áttértünk a kétműszakos termelésre. Ezzel a napi sertésvágás is megduplázódott. A nagyobb termeléshez dupla mennyiségű gőzre van szükség. A meglevő regi, széntüzelésű kazan már elavult es kicsi, nem tud elegendő gőzt előállítani és működtetése sem kellően biztonságos. Ezért döntött a vállalatunk a rekonstrukció mellett. Az új beruházások egyik legfontosabb tartozéka az új kazánház. A kivitelező 1973. január 5-én kezdte meg ennek az építését. Vállalták, hogy augusztus 15-re átadják rendeltetésének, az új olajtüzelésű kazánnal együtt. A már korábban elkészült tmk-mű- helyben, szerelőink, fáznak, mert a kazánház nem készült :el határidőre. Ölajkályhával .sem tudunk fűteni az új épületben, ínért nincs kémény. Az öltözők, a mosdók, a pihenőhelyiségek is hidegek a központi fűtés hiányában. A feldolgozó üzemben novemberben és decemberben az átlagosnál többet, heti 5500 sertést vágunk és dolgozunk fel különböző húsipari termékeknek. A folyamatos termelést viszont veszélyezteti a hiányos gőzellátás. Vállalatunk az építőipari vállalat vezetőivel október elején helyszíni szemlét tartott, ahol az építők november 15-re tűzték ki az átadási határidőt. Az ÁFOR viszont levélben közölte velünk, hogy csak szeptember 30-ig vállalta a kazán olajtartályainak feltöltését. Azóta néhány hét eltelt és szinte minden maradt a régi. A kivitelezési munkák üteme nagyon aggaszt, mert pillanatnyilag nem látszik valószínűnek, hogy november 15-re átadják az új kazánházat. Ebben a bizonytalanságban a komoly anyagi áldozattal épülő beruházás ellenére kénytelenek leszünk más megoldáshoz folyamodni. A Qualität vállalattól vásárolunk egy kiselejtezett mozdonyt és ezzel próbáljuk biztosítani a termeléshez nélkülözhetetlen nagyobb gőzmennyiséget. ★ Sápi István, a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat műszaki igazgatóhelyettese: — Az augusztus 15-re vállalt átadási határidőt valóban módosítanunk kellett. A Láng Gépgyárban készített kazán szerelését ugyanis nem tudtuk időben elkezdeni. A kazán gáztüzelésre tervezték, holott a megrendelés olajtü- zelésesre szólt. Az átalakítás után sem volt megfelelő a Megyeszerte folytatódik a műszaki hónap rendezvény- sorozata, változatos programja. Vasárnap Egerben, a Makazán műszáki felszereltségei, Augusztus 15-én az építési naplóba a következőket jegyeztük be. Hiányzott többek között a tápszivattyú, az olaj- szivattyú, a nyomáscsökkentő, a gőzmennyiségmérő. A kazánban pedig folyást észleltünk. Ezért tűz- és baleset veszélyes volt. Bár később kijavították, a kazán azonban teljes szerelésre még most sem alkalmas. Pedig már csak a festés és a műszeres nyomáspróbák lennének hátra, amit november 10-ig befejezünk. A Láng Gépgyáron múlik az átadási határidő, attól függően, hogy mikor fejezik be a szerelést, és a kazánbiztos mikor ad engedélyt a begyújtáshoz. A kémiai laboratóriumot valóban tavaly december lóért, kellett volna átadnunk.. de ez meghiúsult, miután a tervezése nem volt megfelelő A tervdokumentációk átdolgozása miatt állt az építkezés, így kénytelenek voltunk átcsoportosítani brigádunkat más munkahelyre. A laboratóriumot december 31-ig elkészítjük, a szarvasmarha istállót pedig a tervnek megfelelően november 30-ra átadjuk az állatíorgalmi és húsipari vállalatnak. ★ Levelek, jegyzőkönyvek., módosított határidők. Vajon kinek jó ez? Semmiképpen sem segíti e fontos beruházás mielőbbi befejezését. A kazánház késése pedig egyenesen veszélyezteti a húsipari vállalat termelését, végső soron pedig a fogyasztók jó ellátását.,. Mentusz Károly A műszaki hónap eseményei Deita-ankéfc Egerben — Gyängyös! filmbemutató az újításokról I Egy szép, meleg, őszi délutánon, október első napjaiban, Simonies Antal agrármérnök, az Egri Mezőgazdasági Szakiskola mérnöktanára megtartotta utolsó óráját — a határban. Kissé elfogadott volt ezen a napon. Afféle szomorkás öröm járta át a Lelkét, örült, mert hivatását majd négy évtizeden keresztül, töretlen hittel gyakorolhatta, s kissé szomorú volt, hogy többé nem szól már neki az óra kezdetét és végét jelző csengő.. „ A szakiskola tanarai — kartársai és vezetői — meghitt kis ünnepségen köszöntötték a közelmúltban az iskola hangulatos klubjában. Elhangzottak a méltató szavak, a hosszú és küzdelmes pálya felelevenítése. Megjelentek a diákok, a tanítványok ünneplőbe öltözött képviselői is: • csillogó szemek, vers és virág, a tisztelet és a szeretet megannyi - . Iluma. Akkor is, ott is és később, a beszélgetések során is világosan kitűnt: Simónics tanár úr személyisége a mezőgazdasági szaktanár fogalmát jelenti, azzal eggyé vált az egri-szakiskolában, az eltelt évtizedek alatt. Amikor már, mint nyugdíjast, felkerestem egyik délután az iskola könyvtárában — mert könyvtárosi státuszában továbbra is aktív maradt — örömmel és lelkesedéssel mutogatta a szépirodalmi könyvek mellett a mező- gazdasági szakkönyveket, amelyek megszerettetése egyik legfontosabb tanári feladata volt azelőtt is. — Négy éve vezetem az wm. novembac t, vasárnap „Emberségre és a mezőgazdaság szeretőiére neve’tem,.." iskola könyvtárát, s annyira megszerettem ezt a munkát, hogy tavaly télen, Tatán elvégeztem az alapfokú könyvtárosi tanfolyamot is. Most különösen örülök e mellékhivatásomnak, mert ez köt össze továbbra is a tanulókkal, kartársaimmal, a hivatással.., Ezt a néhány délutánt kitevő munkát úgy érzem, hogy minden nagyobb megerőltetés nélkül, még hosszú évekig el tudom végezni. Nem mondhatom, hogy kimerültnek, fáradtnak érzem magam, de azért mégis jól jön a kötetlenség, a nyugdíjasélettel járó, nagyobb szabadság. Mos jut igazán idő olyan olvasmányokra, amelyeket nem egy- egy tanóra, hanem a belső igény és a spontán érdeklődés inspirál. Aztán itt van a kis autóm. Beülünk a fe- ' leségemmel, aki ugyancsak nyugdíjas pedagógus, s kirándulunk, elmegyünk a gyerekekhez. Bejárjuk — ez még csupán terv — azokat a tájakat, vidékeket, amelyek egykor a munka, a tanulás színterei voltak. Simonies tanár úrnak igen sokfelé kell utaznia, ha aktív életének állomásait nyugdíjasként be akarja járni. A Budapesti Kertészeti Intézet (a mai Kertészeti Egyetem elődje) elvégzése után gyakornoknak ment Zalaszent- grótra, Károlyi György uradalmába, egy ezer holdas gyümölcskertészetbe. Ez volt 1937-ben, de egy év múlva már a Szolnok megyei Tápió- györgyén dolgozik egy, a dunántúlihoz hasonló nagyságú kertészetben. Innen jött ■ Egerbe. Még a dátumra is pontosan em(i vw. i ci l> *ua. w/it) lékszík: 1939. február 6-án, a Gyümölcstermelők Országos Egyesülete Heves megyei tagegyesületének egri körzetébe. Lényegében ekkor és itt került közeli kapcsolatba a mezőgazdasági szakoktatással: tanára, vezetője lett a kőlyuk-tetői kertmunkás- képző iskolának, s óraadóként tanított az akkoriban Mezőkövesden működő téli gazdasági iskoláteg Mindezt — ahogy ma nevezzük — csupán másodállásban, hiszen előbb az egyesület szak- tanacsadojakent, később a szőlészeti-borászati szakfelügyelőkent, nap mint nap jarta az egri, a pétervásári járás hőségeit. A mai egri szakiskola- elődjével, az egykori vincellériskolával 1942- ben került közvetlen kapcsolatba: akkor ugyanis a szakiskola es a mai kutatóintézet elődje egy szervezethez tartozott: Szőlészeti és Borászati Szakiskola és Felügyelőség néven. A háború az ő életet is megzavarta. 1944-ben munkaszolgalatra szólította a behívó. Újra a Dunántúlra került, s ott esett fogságba is. Szerencsére 1945 őszén már újra Egerben, majd két évig Sátoraljaújhelyen dolgozhatott, a hivatásának élve. 1949- ben aztán végleg megtelepedett családjavai együtt Egerben, de inkább csak felesege és két fia éltek itt. öt ugyanis országjáró munkára szólította a hivatás: 1950- ben bekapcsolódott, é vezető munkatársa lett az akkor meginduló szölömo- nográfia-gyűjtésnek. A munka lényege azt volt, hogy feltérképezzék az ország szőlőkultúráját: hol, milyen éghajlati, domborzati és talajviszonyok mellett, milyen szőlőfajták teremnek. Egyben azt is vizsgálták, hogy melyik vidék milyen fajtáknak kedvez a legjobban. — Csavargóélet volt ez, hat éven keresztül — mondja —, de később sem bántam meg soha. Bejártam, megismertem szinte az egész országot. Rengeteg szakmai tapasztalatai szereztem, amely később, majd két évtizeden keresztül, az egri szakiskolában igyekeztem hasznosítani. Ugyanakkor jól eső érzéssel tölt el az a tudat is, hogy a monográfia elkészültével — melynek alapján indulhattak meg hazánkban a nagyüzemi szőlőtelepítések — én is hozzájárultam az egyre jelentősebbé váló hazai szőlészeti-borászati kultúra felvirágoztatásához. Simonies Antal így vált, szinte „személyes” ismerőjévé valamennyi hazai, mégoly ritka szőlőfajtának is. Igazán megsem ennyi az, ami az ő munkássága révén ennek az ősi kultúrának az új, nagyüzemi alapjaiba „beépült”, hanem az a sok száz szakember, akiket ő tanított meg a kertészet szeretetére. — Emberségre es a mezőgazdaság szeretetére neveltem — mondja. — Azt igyekeztem elérni, hogy tanulóink ne érezzenek soha, egyetlen ipari szakma képviselői előtt sem alárendeltséget. hogy megszabaduljanak attól a kisebbségi érzéstől. hogy ők „csak" mezőgazdasági szakmunkások Mert szerintem egy szakma, egy hivatás U! fisánál' az a legfontosabb, hogy a tanuló, a kezdő ember tudatában legyen annak a szák mának a társadalmi fontosságával, hogy bízzon érezze: rá, az ő munkájára szükség van... A szakma, a hivatás — élelmiszert termelni, esvre többet a növekvő emberiség, számára — Valiban a legszebb, legemberibb hivatások egyike. Simonies tanár úr ezt a hivatásszeretétet testesítette meg egész pályáia során, s ezt szolgálja még ma is nyugdíjas éveiben, a szakiskola könyvtárában. I Faludi Sándor J gyár Agrártudományi Egyesület Heves megye Szervezetének növényvédelmi szalo- osztálya tart vezetőségválasz- tó ülést. A csoport munkájáról, a jövő évi tervekről készülő belszámolót az egri Növényvédő Állomás előadótermében tárják a részvevők elé. Hétfőn a szervezet másik közössége, a gépészeti szakosztály tanácskozik majd a MEZŐGÉP Vállalat Lenin úti központjában. Ugyancsak november 5- én, hétfőn kerül sor tv-s laptársunk, a Delta szerkesztőségi ankétiára a Megyei Művelődési Központban. Áz est vendége Kudlik -Júlia műsorvezető, Várhelyi Tamás főszerkesztő, Soós Árpád rendező és Kővári Péter gyártásvezető lesz. Az ankét során érdekes, színes műszaki-technikai filmújdonságokat is bemutatnak a részvevőknek. Gyöngyösön, az Építőipari Tudományos Egyesület Heves megyei csoportja és a Heves megyei Állami Építőipari Vállalat várja az érdeklődő szakembereket nétfőn délután. A vállalati munkás- szálló kultúrtermében rendezik meg ugyanis Építőipari újdonságok, címmel azt. a filmbemutatót, amelyen a jelentős anyagi megtakarítást eredményező munkamódszerekkel ismerkedhetnek meg a vendégek. Néhány kiállítás megnyitásáról is beszámolhatunk olvasóinknak. Abasáron, a művelődési központban a modellező- és barkócskör tagjai mutatják be készítményeiket. Ecséden fotókiállítás várja a művelődési otthon látogatóit, a könyvtárban pedig a legújabb műszaki könyveket mutatják be. Novaion háztartási kisgépek ki- I állítása nyílt meg az ÁFÉSZ ! vegyesboltjában.
