Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Hi jól figyelmet o versenyre! Biztatóan fejlődik Heves megye gazdasága. S e meg­állapításnál elegendő csupán az idei első félév néhány ■ eredményére pillantani is­mét: ipari termelésünk az országos átlag több mint há­romszorosával nőtt, a terme­lékenység pedig közel há­romszorosával javult. Az át­lagos tapasztalatoknál pozi­tívabbak az építőipar erősö­désével kapcsolatos észrevé­teleink. kedvezőek a változá­sok építőanyag-iparunkban is, « — többi között — szem­betűnően fokozódott a kül­kereskedelmi értékesítés. A teljesítmények mögött nem nehéz észrevenni a szo­cialista munkaversenyt, amelynek hatása tagadha­tatlanul érződik úgyszólván valamennyi területen. ör­vendetes ez a felismerés, méltán váltott ki elégedett­séget a napokban a Szak- szervezetek Heves megyei Tanacsanak elnökségéből is. S még jobban megnyugtatta a testületet, hogy a brigád­mozgalom napjainkban mind jobban áthatja a vállalatok politikai, kulturális életét is, egyre eredményesebben ösz­tönzi a dolgozókat a minden­napi helytállásra, a tanulás­ra, az ideológiai fejlődésre, a társadalmi segítségnyúj­tásra, az „erkölcsi pluszok­ra.” Mindebben pedig nyilván­valóan tükröződik, hogy az utóbbi időkben is törődtek a versenymozgalommal. Két­ségtelenül sokat lendített, hogy több helyütt, is elké­szült a szocialista munka­verseny vállalati szabályza­ta, tudatosan fejlesztették az egyéni versenyformákat, fel­jebb emelték a minőségi mércéi. Kétségtelenül jóleső ta­pasztalatok ezek — de $aj- nos, még mindig nem lehe­tünk igazán elégedettek. Ha­mis lenne a kép, ha figyel­men kívül hagynánk, elhall­gatnánk a ma is előforduló hibákat. Nem mehetünk el szó nél­kül amellett, hogy több he­lyütt például a minősége he­lyett, változatlanul csak a mennyiség a követelmény. Nincs fejlődés az újítómoz­galom tömegessé válásában, a komplexbrigádok terjedé­sében, s — jóllehet, tulajdon­képpen még csak most van kibontakozóban — úgy érez­ni, hogy nem használják ki eléggé a DH-munkarendszer es a szocialista versenymoz­galom összekapcsolásában rejlő kitűnő lehetőségeket. Hiba, hogy az értékelések gyakran sablonosak. Sérel­mes, hogy a teljesítmények megítélésénél gyakran. fi­gyelmen kívül hagyják a vállalat mulasztásait, az eredményekhez szükséges feltételek elmaradását. S — több más mellett — helyte­len az is, hogy nem törődnek kellően a propagandával, az elismerésre méltó brigádok, egyéni versenyzők népszerű­sítésével. Okkal és joggal kifogásol­ható, hogy a megyei vállala­tok egy részénél még nem készült el a murtkaverseny- szabályzat. másutt pedig az okmány több „paragrafusa”, rendelkezése jogszabályelle­nes. Gyakori a hatásköri túl­lépés. Az AGRIA Bútorgyár esetében például a „Kiváló dolgozó-’ kitüntetés odaítélé­sénél figyelmen kívül hagy­ták a termelési tanácskozás jogkörét, az egri Köz- útépitő Vállalatnál a szabályzat megalkotásánál egyszerűen nem vet­Közös érdek az ügy vitel gépesítése Évekkel ezelőtt szinte hi­tetlennek tűnt, hogy egy- ir okos számítógépek, ektronikus adatfeldolgozók e ; -rögzitők termelési prog- w zisokat összeállító beren­dezések veszik át az arány­lag kisebb vállalatoknál is a m nka zömét az emberek­től. Nehéz volt ugyanis el­képzelni, hogy egyetlen üzemnek telne ezekre a mil­liós értékű berendezésekre. Nem beszélve, arról, hogy az ev nagyobb részében ott áll- a valamennyi, kihasználat- anuL Nos, a helyzet azóta lé- i'.'gesen megváltozott. Az ykor” elérkezett. Csak 'm abban a formában, ■ hogy mi régebben elképzel- :ük. Nincs szükség ugyanis irra, hogy egyetlen vállalat s mérhetetlen adósságokba \ : magát, ha a szervező­ás tervezőmunkáját gyorsan, pontosan akarja elvégezni. Hogy mégis adott a lehető­ség a korszerű ügyviteli munka megteremtésére, ar­ra megyén belül is akad már példa. A napokban ültek össze ugyanis a megyei tanácshoz tartozó vállalatok vezetői és közgazdász, hogy előbbre lépjenek e fontos munkate­rület — az ügyvitel — kor­szerűsítésének útján. Nem tettek óriási dolgokat, csu­pán megvizsgálták, hogy mi­lyenek a gépesítés lehetősé­gei, s ezek közül számukra melyik a járhatóbb. Egyet mindjárt az elején leszögeztek: csak együtt, kö­zösen valósítható meg a tér- ■ vezeti korszerűsítés. így sok­kal könnyebben megvásárol­hatják a méregdrága, de szükséges gépeket, s mivel mind a hét vállalatnál egy sor megoldandó feladat vár a közgazdászokra, nem lesz üüresjárata” a berendezések/­öl­nek. Ám minden időt — folytassuk ,az ismeri1 reklám szavainak a felsoro­lását? — pénzt, a dolgozók pedig fáradságot takarítanak meg. Egy hasonló példáról már beszámoltunk egy alka­lommal: a »iroki Mátravi- déki Fémművek egy teljes félévi termelési programjá­nak a megtervezése emberi „erővel és ésszel’ mérhetet­lenül sok időt venne igény­be. A gép ugyanezt elvéti néhány óra, maximum pár nap alatt. Ha nem a legkor­szerűbb elektronikus beren­dezést hívják segítségül, ak­kor is sokkalta gyorsabb munkát végezhetnek a ter­vezők, az előkészítők, az anyagkalkulátorok vagy a létszámtervezők... Hogy mennyit nyerünk ez­zel? Felmérhetetlenül sokat, ha csak arra gondolunk, hogy az „ajándékba” kapott időt a munka minőségének a ja­vítására fordíthatják, hogy több lehetőség adódik az emberekkel való foglalko zásra, hogy nem kell állniuk a gépeknek, a szakemberek­nek anyaghiány vagy a mun­ka rossz szervezése miatt S nem utolsósorban, könnyeb­ben megvalósítható a több szabad idő biztosítása is. Mindez ennek a pár gép­nek és a képzett kezelőgár­dának köszönhető majd. Ezért fontos hát az ügy­vitel gépestiése, még annak árán is, hogy az első időben sokba kerül a korszerűsítés. Az igazi nyereség azonban rövid időn belül jelentkez­ni fog. Ha egyelőre másban nem, legalább abban, hogy megfelelő alap lesz a napja­inkban égető üzemi feladat — a munka- és üzemszerve­zésre gondolunk itt — meg valósításához, smam msm ték figyelembe a KISZ sze­repét, s a brigádérdemek megítélésénél kiiktattak az ifjúsági szervezet közremű­ködését még a Galarin Hő­erőmű Vállalatnál is. A to­vábbi tallózások alkalmával pedig kiderült, hogy például a Heves megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalatnál alacsony most is a brigá­dokkal szemben támasztott követelmény, míg a Heves megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalatnál, vagy ép­penséggel az Eger—Gyöngyös vidéki Állami Pincegazda­ságnál — a brigádok jutal­mazása szerény. Még szomo­rúbb, hogy az említetteket csak úgy „kapásból” válasz­tották mérlegelésre a szak- szervezeti vezetők, s ennél­fogva valószínű: másutt is találhatók hasonló hibák. Akkor sem lennénik igaz­ságosait — ha elhallgatnék a szakszervezet hibáit. Ugyanis, mint az SZMT elnöksége nagyon józanul megállapítot­ta: sajnos a választott tiszt­ségviselők, testületek is lu­dasak bizonyos fokig. Egyes megyebizottságok a tenniva­lókat csupán, megbeszélték szb-titkáraikkal, ám a végre­hajtásról már nem tájéko­zódtak. Legalábbis: kellően. S bizony • a szakszervezeti bizottságok sem álltak min­dig hivatásuk magaslatán. Mindössze két megyei bi­zottság számoltatott be válla­latot a munka elvégzéséről és csupán egy tervez hason­lót. A versenyszabályzatok felülvizsgálása is csak né­hány helyen történt meg, s előfordult, hogy az észrevett hiányosságokra nem konk­rétan, a vállalat felé címez­ve reagáltak, hanem többel is csak általánosságban kö­zölték a tapasztalatokat. összességében tehát már más a kép. Az általános meg­elégedés helyett, az alapo­sabb, következetes munkára sürget. Nyilvánvaló, hogy az ügy érdekében még sókat kell tenni. S valószínű, hogy ehhez néni is kell különö­sebb buzdítás, hiszen éppen elég ösztön zőek a már emlí­tett jó eredmények, önma­guk helyett beszélnek, mind­ennél ékesebben bizonyítják, hogy a munkaversenyért igazán érdemes tenni. Gyóni Gyula Chile sötét napjai Halvány reménysugár a diktatúra éjszakájában VENDÉGEM VAN: egy új­ságíró és egy egyetemi tanár. Mindketten meggyőződése« kereszténydemokraták és a Népi Egység kormányzásának éveiben sokat vitatkoztunk Chile jövőjéről. Már nagyon régen nem láttuk viszont egymást. A tavaly októberi sztrájkmozgalom idején he­vesen összeszólalkoztunk és később — bár a közelben laknak — csak nagyritkán találkoztunk. Utoljára két héttel az államcsíny előtt egy véletlen találkozáskor azt fej­tegették, hogy Chilében most már minden annyira össze- kuszálódott, az alkotmányos intézmények annyira meg­rendültek, a mindennapi élei oly reménytelenül megbénult, hogy csakis egy erős főhata­lom segítségévei lehet a dol­gokat visszazökkenteni a he­lyükre. Erre szerintük csak a hadsereg vezetői volnának képesek, hiszen ők a fegyve­res erőkre támaszkodva hely­re tudnák állítani a rendet. Ezért — mondották az akkor oly divatos kereszténydemok­rata formulát — a cél az, hogy „színtiszta katonai kor­mány alakuljon”, Allende mondjon le elnöki tisztségé­ről. Ezek után új választáso­kat kell tartani, melyeken, véleményük szerint, Frei volt elnök, a szenátus akkori el­nöke kapná a legtöbb szava­zatot. ■ Vendégeim most látogatá­sukat amolyan „lovaglás gesztusnak” szánták, hogy ezzel is kifejezzék- előttem: ellenzik azt ami most Chilé­ben történik. Újságíró kollé­gám először letörten meséli, hogy a La Prensanál, ahol dol­gozik egy nyugalmazott ezre­des öt katonai cenzorral be­költözött a főszerkesztő szo­bájába és csakis az jelenhet meg, amit ők jóváhagynak! Az egyik lapszámban az el- oldalon nagy'TetTér fölt tál jelent meg az újságá mert'-a- kereszténydemokrata ‘ ;pái;t, ,a -junta hatalomátvételét egyéb­ként helyeslő hivatalos nyi­latkozatának mintegy felét a nyugalmazott ezredes azon­nal töröltette. Ezekben a passzusokban arról volt szó, hogy a pártvezetés reméli, hamarosan visszatérnék majd az alkotmányos rendhez és választásokat tartanak a par­lamenti mandátumok és az elnöki tisztség betöltésére. A kereszténydemokrata nyilat­kozat kifejezte reményét, hogy a rend helyreállítása után meg lehet szüntetni az ostromállapotot és a hadibí ráskodást, és azok a szemé­lyek, akiket a Népi Egység évei alatti magatartásuk miatt felelősségre kell vonni az alkotmányos rendnek megfelelő, igazságszolgáltatás elé kerülnek.., A KATONAI cenzorok e törölt rész helyett azt iktat-* ták önkényesen a szövegbe, hogy a kereszténydemokrata pártvezetés helyesli, hogy ar­ra alkalmas bizottság új „.az idők szellemének megfelelő alkotmányt” dolgozzon ki és hogy egyetért azzal, hogy az Allende kormányzatot „nagy áldozatok árán” megdöntő hadsereg e szerepének az új pax-lament összetételében is érvényesülnie kell. Azt átírt változat szerint a keresztény- demokrata párt helyesli a Népi Egység kormányzása idején „bűnöket elkövetett politikusok” szigorú ielelős- ségrévonását. A kereszténydemokrata pártvezetés, amely a lap nyo­mása előtt szinte az utolsó pillanatokban értesült arról, hogy a katonai cenzorok meghamisították még az óva­toskodó nyilatkozatot is, azzal fenyegetőzött, ha ez így meg­jelenik, a pártvezetés külföl­di újságírók tudomására hoz­za a történteket. Ezért jelent meg végülis fehér folttal az újság. „Nem ezt akartuk” — tör­deli kétségbeeseten kezeit a professzor is. Mi az alkotmá­nyos demokrácia hívei va­gyunk és gyűlöljük a véreng­zést, a diktatúrát. Nem hit­tük volna, bogy a hadsereg' ilyen vadállati módon igye­kezzék vérbe folytani minden kísérletet, amely akadályozza hatalmánák megszerzését.” Némán nézem őket. Talán olvassam most a fejükre, hogy az elmúlt hónapokban mennyire kivették ők maguk is részüket a mostani katonai hatalomátvétel előkészítésé­ből? A chilei középosztály tipi­kus képviselői ők. Bár sápí- tozva beszélnek a vérengzé­sekről, a tömeges kivégzések­ről, melyek idegenek a „chi­lei demokratikus hagyomá­nyoktól” és az „egész nemze­ti jellemtől”, mégis mint ki­derül azt szeretnék, ha a jun­ta uraival „ki lehetne egyez­ni-’ és valamilyen engedmé­nyek árán az ellenzéki pár­tok politikusai is szerepet kapnának. Akkor mindjárt vége szakadna a kegyetlenke­déseknek és a tömeges kivég­zéseknek, hiszen e vezetők belülről — mint fejtegetik — „a hatalom reszbirtokosai- ként befolyásolhatnák a ka­tonai vezetőket”. A Népi Egységre a legutol­só márciusi parlamenti vá­lasztáson a lakosság 44 szá­zaléka szavazott. A keresz­ténydemokrata partból pedig az elmúlt négy év leforgása alatt kétszer is kiszakadt egy- egy olyan frakció, amely nem tudta elviselni, hogy a hiva­talos pártvezetés a jobboldal­lal keres szövetséget. Azt sem szabad elfelejteni, hogy alig három éve megtartott 1970-es választásra e párt kongresa- szusa egy olyan liberálisabb gondolkodású, a párt közép­bal irányzatához tartozó el­nökjelöltet indított, mint Tö­rnie. Ez a politikus ugyan az elmúlt hónapokban a pártve­zetésben eluralkodott légkör hatására „jobbra csúszott”, de most, ha későn is, „önkritikát gyakorolt” és fájlalja, hogy az államcsíny előtt a keresz­ténydemokrata pártvezetés nem fogadta el a Népi Egy­ség által akkor felajánlott tárgyalásokat a válságból va­ló kibontakozásra, a puccs megelőzésére. MIKOR EGY nagyáruház parkolóhelyén a közben meg­szerveződött és az üldözötte­ket, lebukottakat és család­tagjaikat támogató „vörös se­gély” megbízottadnak átadom azokat a takarókat, edénye­ket, ruhaneműket, melyeket családunk elhatározásából nem hozunk haza Budapest­re, stencillel sokszorosított összefűzött papírlapokat csúsztatnak kezembe. Később amikor megnézem, örömmel látom, hogy az El Siglo, a Chilei Kommunista Párt első illegálisan megjelentetett pél­dányát tartom kezemben, melynek vezércikke a Népi Egység erőinek földalatti új­jászerveződésére mozgósít. Feltámadt tehát az első hal­vány reménysugár a chilei fasiszta diktatúra kietlen sö­tét éjszakájában... (Véget Árkus István Felavatják a BCHl-el November heledike tiszteletére, az ünnep előestéjén uvai- jak fel hazánk egyik jelentős ipari létesítményét, a lierc- mendi Cement Műveket. Képünkön; az űj gyár, {(MTI Foto — Fényes Tamási Hol tart a szovjet zeneműkiadás? Kiállítás a Mérvéi Könyvtárban November 7. tiszteletére a szovjet zeneműkiadás ered­ményeit dokumentáló kiállí­tást rendez az egri Megy ei Könyvtár. A megnyitót no­vember 5-én, hétfőn délután 5 órákor tartják. A változa­tos, színes anyagot novem­ber 15-íg tekinthetik meg az érdeklődőik. yimsMuO 1973. mvtmher vas* yg

Next

/
Oldalképek
Tartalom