Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-04 / 259. szám

Erősek é. gyengék Nő-e a különbség a szövetkezetek között? A 31000. KORÁBBAN IS, de mos­tanában különösen sok szó esik arról, hogy a mezőgaz­dasági termelősaöv étkezőtek között egyre erőteljesebb a differenciálódási folyamat. Sokan úgy fogalmaznak, hogy •c erős szövetkezetek még erősebbé, a gyengék pedig még gyengébbekké válnak az idő előrehaladásával. S a megállapítás után rögtön megfogalmazódik a kérdés is, jó-e ez, s ha igen, kinek jó? Nyilvánvaló az is, hogy a probléma elsősorban a gyen­gébb anyagi lábon álló szö­vetkezetekben merül fel, nem pedig ott, ahol a közös és a tagság bevétele is erőteljesen növekszik évről évre. A kérdésre nem egyszerű választ adni, s nyilván első­sorban nem is egy újságcikk feladata, hogy széles körű elemzést végezzen s ennek alapján megnyugtató vála­szokat adjon. Azt azonban feltétlenül érdemes megemlí­teni, hogy a differenciálódási folyamatot nem lehet és nem is szabad egyértelműen nega­tív folyamatnak Ítélni és ne­vezni. Mert például, ha két hasonló természeti és közgaz­dasági adottságú termelőszö­vetkezetet figyelembe véve azt mondhatjuk él, hogy az egyiknél előrelátóbb és meg­alapozottabb gazdálkodás fo­lyik, ennek következtében több a bevétele s a tagok jö­vedelme, a másiknál pedig szerényebb eredményeket tudnak csak felmutatni, ak­kor semmiképpen sem ma­rasztalhatjuk el a jobbat. Sőt, az is biztos, hogyha ez a fo­lyamat tartós, akkor a job­ban gazdálkodó szövetkezet bizony jelentős előnyre tehet szert. Ha viszont tovább foly­tatjuk a gondolatsort, akkor azt is el lehet mondani, hogy a gyengébben gazdálkodó ter­melőszövetkezet tagjaiban előbb-utóbb felmerül a kér­dés; hasonlóak az adottságok s miképpen fordulhat elő, hogy ök mégsem tudnak olyan eredményt elérni, mint a másik szövetkezet. S ebben az esetben a szövetkezet ve­zetőinek választaniuk kell, '••agy megpróbálják gyorsíta­ni 9 fejlődés ütemét, vagy Pedig át keil adniuk a helyü­ket az arra érdemesebbeknek. A differenciálódás tehát bi­zonyos körülmények között egészséges versenyt szül, késztet a, hatékonyabb gaz­dálkodásra, az üzem- és munkaszervezés korszerűsíté­sére, a tartalékok feltárására. S miután elvileg, de gyakor­latilag is lehetetlen, hogy minden gazdaság azonos szin­tet érjen ej, a differenciáló­dás a verseny állandó és ki­meríthetetlen forrása. Ugyan­akkor viszont azt is hozzá szükséges tennünk, hogy a szabályozó rendszer ,,állandó készenlétben” van, tehát nem lehet, hogy amíg az egyik gazdaságban abszolút módon halmozódnak a pénzeszközök, addig a másik teljesen elsze­gényedik. Nyilvánvaló, hogy ahol több termelődik, onnan az elvonás is nagyobb, ahol pedig kevesebb képződik, on­nan az elvonás is kisebb. MAS A PROBLÉMA az úgynevezett kedvezőtlen adottságú termelőszövetkeze­teknél. Rosszabb természeti és közgazdasági viszonyok között nyilvánvalóan nem le hét olyan eredményt elérni, mint ahol a feltételek sokkal kedvezőbbek. E termelőszö­vetkezetek éppen ezért más elbírálás alá esnek, mint a többiek, megkülönböztetett állami támogatásiban része­sülnek. Sajnos azonban — a tapasztalatok ezt bizonyítják — a megkülönböztetett támo­gatás ellenére is elmarad fej­lődésük üteme a többiekétől, s évről évre súlyos gondokkal küzdenek. Megyénkben külö­nösen az egri járás északi ré­szén levő szövetkezetek van­nak nehéz helyzetben. Még a kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek között is nehéz a „versenyképességüket” bizto­sítani. Fejlesztési alapjuk — bár talán nekik kellene a leg­jobban —• rendkívül kevés, még a legszükségesebb beru­házásokra sem futja. S ha még hozzátesszük azt is, hogy a csekély fejlesztési alapnak is mintegy 60 százaléka a kü­lönböző hitelekre megy, ak­kor világosan kitűnik, hogy éppen csak fenn tudják ma­gukat tartani. Érdemes meg­említeni, hogy amíg a gyön­gyösi körzetben levő öt- ked­vezőtlen adottságú szövetke­zetnek mintegy 15 millió fo­rint biztonsági alapja van, addig az északi körzet 14' szö­vetkezete mindössze 2.6 mil­liót mondhat magáénak. Sokszor felvetődött már. hogy a szabályozó rendszer nem eléggé differenciál a jobb és a kedvezőtlenebb adottságú gazdaságok között. A természeti, közgazdasági viszonyok közötti különbséget még inkább ki kellene dom­borítani, hogy meg lehessen gyoi-fítani a rosszabb adott­ságú- szövetkezetek fejlődését. A DIFfEREXCIÄLÖDAS­RA — eppen a hatékonyabb gazdálkodás miatt — az ész­szerű keretek között szükség van, azonban arra is feltétle­nül ügyelni szükséges, hogy a kedvezőtlen adottságú szövet­kezetek előtt is nyitva legyen a fejlődés útja. Kaposi Levente Talán éppen ez a lappéldány, amelyet * a kedves olvasónk most a kezében tart, a 31 pOU-ik, Egy hónap alatt a párt- szervezetek, a tömegszervezetek aktivistái, a posta dolgozói mintegy kétezer uj előfize­tőt, és reméljük tartó6, hű barátot szerez­tek lapunknak. A párt megyei végrehajtó bizottsága 1973. augusztus 28-i határozatában — amelyet a Népújság megjelenése 25. évfordulójának előkészületeire és ünnepi programjára ho­zott — feladatul tűzte azt is, hogy decem­ber 1-ig hatezerre] növekedjen a Népújság előfizetőinek a száma. Megállapította azt is a határozat, hogy a példányszám fejlesztése reális, ezt közös munkával meg lehet való­sítani, s az előkészítő, a szervező munka akkor éri el igazi célját, ha az új előfizetők rendszeres olvasóivá válnak a megyei párt- bizottság és a megyei tanács lapjának. En­nek segítségét, támogatását írja elő a hatá­rozat, s ezt kérte Oláh György, a megyei pártbizottság első titkára és Fekete Győr Endre, Heves megye Tanácsának elnöke, a megye kommunistáihoz, tanácstagjaihoz írt levelében. Ezt írták többek között: „Kérjük a me­gye kommunistáit, tanácstagjait, az aktivis­tákat, s mindazokat, akiknek a kommunista sajtó fejlesztése szívügyük, akik a Népújság olvasótáborának növelésével a párt- és kor­mányhatározatainak szélesebb körű nyilvá­nosságot kívánnak biztosítani, mindazokat, akik a helyi politikában fel tudják használni megyei lapunkat, hogy terjesszék a. Nép­újságot”. A 2000 új előfizető már azt bizonyítja, hogy jó néhány helyen „mozgásba jött a gépezet”, a kommunisták, az aktivisták meggyőző szavai után 31 000 családhoz jut­tatjuk el az ország és a világ hírei mellett szűkebb hazánk, Heves megye mindennap­jairól, a hétköznapok és az ünnepek örö­meiről, gondjairól, terveinkről, céljainkról, tennivalóinkról szóló beszámolóinkat. Szeretettel üdvözöljük hát új előfizetőin­ket, új olvasóinkat. Kívánjuk, hogy lapunk megnyerje tetszését és kapcsolatunk, a szer­kesztőség és az olvasó kapcsolata baráti, tartós legyen! Köszönet a pártszervezeteknek, aktivis­táknak, akik például Verge léten 18, Bátor­bon, Márkázott, Visontán 13—13, Abaséron 20, Csányban 34, Horton 30, Besenyőtelken 40, Füzesabonyban 51, Kápolnán 33, Mezö- szemerén 36, Poroszlón 34, Sarudon 22, Szi- halmon 19, Hevesen 89, Tamaőrsön 14 csa­ládot nyertek meg a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának olvasására. Köszönet a posta dolgozóinak, akik Andor- naktályán 23, Tarnaleleszen 16. Vécsen 17, Csányban 11, Heréden 14, Füzesabonyban 19, Poroszlón 15 új előfizetőt szereztek lapunk­nak. Hatvanban 237, Gyöngyösön 101. Eger­ben pedig 246 új olvasót köszönthetünk. A munka tehát elkezdődött es van, ahol már szép sikereket hozott. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy vannak helysé­gek, ahol sem a pártszervezet, sem a posta nem látott még munkához, keveset, vagy alig tettek valamit a megyei pártbizottság és a megyei tanács lapjának terjesztéséért. érésünk természetesen csak egy lehet: segítsen minden pártszervezet, tö­megszervezet — és tömegmozgalmí aktivis­ta, a posta minden dolgozója, hogy minél több család asztalán legyen ott december 1-től a 25. évfordulójára készülő Népújság. IC Bemutatkozás, sikerrel Beszélgetés az újpesti napok rendezvénysorozatáról Mint szombati lapszámunkban már hírül adtuk, pén­teken este — az egri Daman Kató Megyei Ctlöroha/.ban — tartották az újpesti napok záróünnepségét. A rendez­vényen — többek között —■ megjelent Oláh György, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei párt- bizottság első titkára. Mezősi János, a IV. kerületi tanács elnöke. Szalay István, a megyei tanács általános elnök­helyettese, Pelyhe Szilárd, az egri városi pártbizottság első titkára és Varjú Vilmos, Éger Város Tanácsának vb-titkára. Scheidl Róbert, az MSZMP IV. kerületi bizottságának titkára, zárszavában méltatta a megye és Eger város párt­ós álami vezetőinek segítségéi az újpesti napok előkészí­tésében és lebonyolításában. Hangsúlyozta azt is. hogy ez a rendezvénysorozat is hozzájárult a már kialakított baráti kapcsolatok bővítéséhez, mélyítéséhez. Ezután az újpesti Egyesült Izzó nagy múltú Kodály Kórusa, valamint az Egri Szimfonikus Zenekar adott nagy sikerű, közös műsort. Iparosaik a vidék a Habselyem ái K- «ttárugyár kazin t - lkai üzemét, aho? évente min g., nyolcmillió darab női és gyermek í hír nemű készül. Foto; Erezi K. Gyula felvétele) Közel egy hétre Eger vá­ros tagadta a megyénkkel i stvérkapcsolatban levő Új­pest népes kulturális delegáci­óját. melynek vezetői és tagjai elsősorban azért jöttek el, hogy beszámoljanak eredményeik­ről, gondjaikról, hogy ízelítőt adjanak a munkáslakta ke­rület mindennapi életéből, jövöjéból, hogy érzékeltessék azokat a sikereket, amelye­ket kulturális téren produ­káltak. Ezt dokumentálták a foto- és képzőművészeti kiállítá­sok és a baráti találkozók egyaránt. Az ünnepélyes zárás után. a tapasztalatok összegezésére kértük fel a vendégek és vendéglátók képviselőit: Scheidl Róbertot, az MSZMP IV. kerületi bizottságának titkárát, valamint Szalay Istvánt, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettesét SCHEIDL RÓBERT: — Ügy érzem, hogy sike­rült megvalósítani azt, amit szerettünk volna, egyszóval: bemutatkozni barátaink előtt, ezzel is elősegítve azt, hogy a már kialakult kapcsolat tartalmasabbá, szélesebbé, mélyebbé váljon. Ezért állí­tottunk össze olyan progra­mot, amely viszonylag sok­rétű, hiszen nemcsak doku­mentálta kulturális törekvé­seinket, próbálkozásaink eredményeit, hanem bepil­lantást; is nyújtott kerüle­tűik életébe, nap mint nap jelentkező gondjainkba, s természetesen arra is lehe­tőseget adott, hogy az egriek találkozzanak az újpestiek­kel. Rendkívül jól esett az a figyelmesség, amellyel a me­gye és a város párt- és ál­lami vezetői fogadtak ben­nünket, s kellemes meglepe­tés volt a bemutatkozás kö­rültekintő előkészítése is. Azt hiszem, legnagyobb sikere az egri és az újpesti szocialista brigádvezetök találkozójának volt. Itt valóban nyílt, alko­tó légkör uralkodott, s olyan vita alakult, amely mindkét fél képviselőit hasznosítható tapasztalatokkal gyarapította, nem egy jó ötletet adva a művelődési vállalások tartal­masabbá formálásához, ösz- szegezve, csak azt mondha­tom, hogy ez a bemutatkozás a kezdet volt, az első olyan lépés, amelyet több követ majd, hiszen az együttműkö­désnek mind gazdasági, mind kulturális téren nagyon sok lehetősége van. Egyeztetjük elképzeléseinket a munka­erő-gazdálkodás során. Arra is alkalom adódik, hogy se­gítsünk megoldani a Heves megyében még jelentős egészségügyi szakember- hiányt, hiszen nálunk jól felszerelt egészségügyi szak- középiskola működik. Ez csak ízelítő az együttműkö­dést, a kölcsönös segítség nyújtást szolgáló elképzelé­sekből. Egy azonban tény: s ezt bizonyították az újpesti napok: hogy reális alapra építünk SZALAY ISTVÁN: — Valóban jól sikerült ez a bemutatkozás. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy új­pesti barátaink változatos, színes programmal jelentkez­tek, s közérdeklődésre szá- mottartó, színvonalas pro­dukciók sorát láthattuk, néz­hettük. Tehetséges, fiatal képzőművészek, fotósok alko­tásai kerültek Egerbe, olyan művek, amelyekre valóban érdemes felfigyelni, hiszen még rangosabb folytatást ígérnek. Kétségtelen, hogy mindkét partner javát szol­gálták a foto- és a képző­művészeti körök baráti ta­lálkozói, hiszen * fiatalok nemcsak egymás munkáit is­merhették meg, hanem a művészetről vallott felfogá­sukat is egyeztethették. Leg­többen az újpesti és egri szocialista brigádvezetők ta­nácskozását dicsérték, ter­mészetesen nem véletlenül, mert itt valóban alkotó esz­mecsere jött létre, méghozzá nem szép szavakba öntve a keveset, hanem keresetlenül, konkrétan megfogalmazva a lényeget, s keresve a kiutat. Amiről itt szó volt, az nem hangzott el hiába, hiszen a gyakorlat, a mindennapok során mindkét fél felhasz­nálhatja egymás ötleteit, ja­vaslatait. -Rendkívül szín vív nalas volt a záróprogram is. Az újpesti Egyesült Izzó Ko­dály Kórusának bemutatko­zása az egri Hámán Kató Megyei Úttörőházban, a vál­tozatos, gonddal kidolgozott műsor nem hiába vonzott nagy számú érdeklődőt. Pe­dagóguscsoport is érkezett az újpesti kulturális d?)egáció- val: meglátogatták Ege. óvodáit, általános és Közép­iskoláit, beszélgettek taná­rainkkal. Hasznos volt ez is, akárcsak a többi program, mert a későbbiek során lehet rá építeni, a kialakult ba­rátság szálait tovább erősí­teni. Ez annál is inkább fon­tos, hiszen hamarosan Újpes­ten találkozunk barátaink­kal: november 12—18-ig He­ves megye mutatkozik be a munkúslakta kerület iakói- V Szeretni..!:, ha ez a ta k ás ugyanúgy sikerülne mint az egri... (pécsi) A KISZ-'<üldött- értekezetekről jelentjük: Tanácskoztak a MÁV gyöngyösi Kitéri)- gyártó üzemének ifjúkommiinistái (Kovács János tudósítónk­tól): A MÁV gyöngyösi Kitérő­gyártó üzemében dolgozo 129 KISZ-fiatal képviselői érté­kelték a napokban az elmúlt két év munkáját, a KISZ Vili. kongresszusának, vala­mint az üzemi KlSZ-értekez- let határozatainak megvaló­sítását. Az ifjúmunkások tanács­kozását Mocsáry László, az üzem főkönyvelője — ak; a KISZ küldött gyűlés elnöki tisztjét töltötte be — nyitotta meg. Köszöntötte a küldöt­teket és az elnökségben he­lyet foglaló vendégeket: Né­meth IÁszlót, a KISZ Heves megyei Bizottságának titká­rát, Papp Lajost, a gyön­gyösi városi pártbizottság osztályvezetőjét, Boross Vin­cét, az. üzemi pártvezetőség titkárát, és Patócs Lászlót, a gyöngyösi városi KISZ-bi- zottság titkárát. Az elnöki megnyitó után Medve Lajos az üzemi KISZ-csúcs vezetőség itkára tartott vitaindító előadási, amellyel kiegészítette a "kü- dötteknek írásban kihűl 'ott beszámolót. Ez.t k"v*t 5en többen kértek szót. Az ifjú­sági szervezetek nevelő- és gazdasági munkájáról, a tag­ság létszámának növe: - 'föl, a szabadidő kulturált eltöl- éséről esett a legtöbb szó. Beszéltek a felszólalók az ifjúsági klub munkájáról, a sportköri tevékenység fel­lendítéséről, valamint a Szakma ifjú mestere mozga­lom fejlesztéséről is, A tanácskozás további ré­szében került sor az új veze­tőség megválasztására. A fia­talok döntése értelmében az üzemi csúcsvezetőség titkára ismét Medve Lajos lett. Hmm 1973. november L, vasárnap

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom