Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

Szerda esti külpolitikai kommentárunk: drab csúcs - az egység jegyében SZERDÁN AZ ALGÍRI NEMZETEK palotájában véget ért a hatodik arab csúcstalálkozó. Mint az vár­ható volt, a résztvevők — zárt ajtók mögött tartott megbeszéléseiken —, „arab belügyként” kezelendő ha­tározatot hoztak, annak katonai, illetve gazdasági vo­natkozásait egyelőre titok fedi. Annyi azonban a zárónyilatkozatokból is kiderül, hogy az arab politikusok eszmecseréit az egységre tö­rekvés jellemezte. Sikerült pédául megerősítést sze­rezni annak a korábban is több oldalról hangoztatott, de a mostanihoz hasonló hangsúlyt még nem kapott állásfoglalásnak, amely szerint a palesztin nép szó­szólója Jasszer Arafat. Ezzel összefüggésben az első kommentárok megjegyzik: az arab csúcs nem tett lé­péseket egy száműzetésben levő palesztin kormány felállítására. Egyetértés alakult ki abban is, hogy mindaddig a h~rcok kiújulásával kell számolni a Közel-Keleten, amíg Izrael nem üríti ki valamennyi, általa megszáll­va tartott arab területet és nem állítják helyre a pa­lesztin, nép jogait. Ebben a „bizonytalan és robbané­kony helyzetben” — így fogalmaz a záróokmány —, méltán érheti vád az imperialista országokat, minde­nekelőtt az Egyesült Államokat, amely további gazda­sági, műszaki és katonai támogatásban részesíti Izra­elt. Rámutat a nyilatkozat: bizonyos európai kormá- ; nyákban — bár korábban hagyományosan Izrael-ba ' rát politikát folytattak —, kételyek merültek fel a nemzetközi együttműködést és a békét súlyosan ve- $ szélyeztető kalandorpolitika jogosultságával kapcso­latban. Félreérthetetlen utalást is tartalmaz ezzel ösz- szefüggésben az okmány: „Európának világosan kör­vonalazott álláspontot kell elfoglalnia jogos ügyünk mellett.” TÖBB FONTOS DÖNTÉS fűződik az algíri csúcs- ^ hoz. így például elhatározták a résztvevők, hogy ezen- ? túl minden évben megrendezik az arab vezetők tá­ji lálkozóját, legközelebb 1974. áprilisában. Ezenkívül | létrehozták az arab ipari és mezőgazdasági fejlesz- < tési bankot, 125 millió dolláros alaptőkével. Egyetér- $ tettek abban is, fiogy szigorú olajembargót érvénye- \ sitenek a fajüldöző afrikai rezsimek, Dél-Afrika és í Rhodesia, valamint a gyarmattartó Portugália ellen. Anvar Szadat egyiptomi elnök a záróülésen han- \ goztatta: „Minden megszállt területet vissza kell adni * és helyre kell állítani a palesztin nép összes jogait”, AZ ARAB EGYSÉGTÖREKVÉSEK világosan ki- l fejezésre jutottak a legutóbbi háború három hetében. £ Híven tükröződnek a meghirdetett olajembargóban, | s most, Algírban néhány fontos döntésben öltöttek testet. J Végei ért az arat* országok algíri csúcsértekezlete Szerdán kora délután ple­náris üléssel véget ért az arab országok háromnapos algíri csúcskonferenciája. A plenáris ülésen, amely­re a konferencia kezdete óta első ízben léphettek be a sajtó képviselői is, Bumedi- en algériai, Burgiba tuné­ziai, Asszad Szíriái, Szadat egyiptomi és II. Hasszán marokkói államfő szólalt fel. Bumedien al 3ér iái elnök kijelentette: a konferencián résztvevő arab vezetők ki­cserélték nézeteiket a térsé­get érintő összes fontos kér­désről. Az októberi háború eseményeiről szólva, meleg hangon méltatta az arab or­szágok szolidaritását csak­úgy, mint az arab katonák­nak a háborúban tanúsított magasfokú harci morálját. Az algériai elnök köszöne­tét mondott az afrikai kon­tinens államainak, valamint az el nern kötelezett orszá­goknak azért a támogatásért, amelyet az arab országok­nak a harc Idején nyújtot­tak. Dicsérő szavakkal em­szállt területeket és nem állítják helyre a palesztin nép jogait. 1A konferencia megerősítette azt a korábbi álláspontot, amely szerint a résztvevők Jasszer Arafa tot tekintik a palesztin nép szó­szólójának. A hírügynökségi tudósítások ugyanakkor meg­jegyzik, hogy nem tettek lé­péseket egy száműzetésben levő palesztin kormány meg­teremtése érdekében. A nyilatkozat bírálja az imperialista államokat es különösképpen az Egyesült Államokat azért, mert to­vábbra is tényleges gazda-. sági, műszaki és katonai támogatásban részesíti a ter­jeszkedni vágyó Izraelt. Egy­idejűleg leszögezi a nyilat­kozat: e vonatkozásban fi­gyelemre méltó, hogy bizo-' nyos európai kormányokban, amelyek hagyományosan Iz­rael pártján álltak, kételyek merültek fel a nemzetközi együttműködést és békét sú­lyosan veszélyeztető kalan- dorpolitika jogosultságával kapcsolatosan. „Európának részvevők számos „arab bel ügyként” kezelendő határo zatot hoztak katonai és gaz­dasági kérdésekről egyaránt, ezeket azonban nem hoztak nyilvánosságra. Figyelemre méltó — mu­tatnak rá a hírügynökségek — az arab vezetőknek az a döntése, hogy szigorú olaj- embargót. léptetnek életbe- a fajüldöző afrikai rezsimnek. Dél-Afrika és Rhodesia, va­lamint a gyarmattartó Por­tugália ellen. Az .ez cél kap­csolatos nyilatkozat felszólít­ja az említett országokkal való mindenféle diplomáciai és gazdasági kapcsolatok megszakítása rá azokat az arab országokat, amelyek ezt még nem tették meg. Algír­ban ugyancsak döntés szüle­tett arab ipari és mezőgaz­dasági fejlesztési bank lét­rehozásáról. A záróülésen felszólaló Anvar Szadat egyiptomi el­nök nyomatékkai hangsú­lyozta, hogy az arab népek egy talpalatnyi földet sem fognak átengedni senkinek saját területükből. „Minden megszállt területet vissza kell adni és helyre kell ál­lítani a Palesztinái nép ösz- szes jogait.” Corvaláu megmentéséért „Meg kell menteni Corva. Ián életét és mindent elkeli., követni annak érdekében, hogy véget érjenek a chilei, véres kegyetlenkedések” —. - ezzel a fejhivassa] jelent meg az Auelatne, a para­guayi kommunisták lapja. A katonai junta — mu­tat rá a lap — jelenleg nyilvánvalóan hamisított „bl-- zonyítékpk” összetákolásán fáradozik r. Chilei Kommu­nista Párt főtitkára ellen, azért, hogy a Geergi Di­mitrov elleni bírósági ko-‘ médiához hasonló pert hoz-' zon össze. irlssielirn rémé#» étinek A Közös Piac brüsszeli központjában a legújabb arab állásfoglalások ellené­re abban reménykednek, 1 ' hogy sikerül valamennyire enyhíteni az arab államoik' magatartásán Hollandiával szemben. A holland olaj­probléma a kilencek egysé­gét fenyegeti, s a hágai kor­mány nagyon határozottan vetette fel, hogy azonnali se­gítséget kér közös piaci- tár-.' saitól. fékezett meg Egyiptomról és Szíriáról, valamint azokról az arab országokról, amelyek feltétel nélkül támogatták az említett két államot. A konferencia befejez* vei közzétett zárónyilatkoza szerint a részvevők egyetér­tettek abban, hogy mindad­dig „bizonytalan és robba­nékony, a harcok kiújulásá­val fenyegető helyzet lesz a Közel-Keleten”, amíg Izrael ki nem üríti az összes meg­vHágosan körvonalazott ál­láspontot kell elfoglalnia jogos ügyük mellett” — szö­gezi le a nyilatkozat. A konferencia zárt ajtók mögött megtartott ülésein a Megadták magukat a gépel éritők Szerencsésen véget ért szerda délután Dubai repü­lőterén a gépeltérítések tör­ténetének legújabb epizód­ja. A KÉM légitársaság Baeing 747. típusú gépét ha­talmukban tartó palesztin géprablók szabad elvonulás fejében kiengedték túszai­kat és megadták magukat az Arab Emirátusok Szövetsége kormányának. A Boeingből kiszálló gép­rablókat és túszokat Rasid Al-Maktum miniszterelnök fogadta. A holland gép tíz­főnyi személyzetét, a KLM alelnökét és a gépeltérítőket elővigyázatosságból azonnal kórházba szállították. A géprablók felelőtlen ak­ciójától az arab kormányok és a palesztin gerillaszerve­zetek egyaránt elhatárolták magukat. Megfigyelők sze­rint a gépeltérítés időzítése' különösen szerencsétlen volt, hiszen az akció egybeesett a, .közel-kéléfi közös áráb stra-" tégiá kidolgozását célzó ál-' gíri csúcsértekezlettel. VWVWWV^- ■W^VWWVWWVSAAiVWVvVA'Vv'» v ,VVw\(VVW ■ 30 éves a népi Jugoszlávia Déli szó ú szedünk, a népi Jugoszlávia ma, november i J-in 1 ünnepli fennállásának ■ i). évfordulóját. A 255 804 i őgyzetkilométer területű, 6 izóvetségí szocialista köztár­saságból és 2 autonóm terü­ltből álló Jugoszláv Szocia­lista Köztársaság a Balkán- félsziget legnagyobb országa. 20,8 milliós lakosságának 42 százaléka szerb, 23 százaléka horvát, 9 százaléka szlovén, 5 százaléka magyar, 3 szá­zaléka montenegrói, 2 száza­léka török. Rajtuk kívül még szlovákok, németek, romá­nok, bolgárok, és olaszok is élnek az országban. 1913-ban a partizánegysé- gékből alakult Jugoszláv Fel­szabadító Hadsereg által el­lenőrzött területen fekvő Jajceben fogadták el az új népi Jugoszlávia felépítésé­nek programját és hozták létre Jugoszláv Nemzeti Fel­szabadító Bizottság néven an­nak ideiglenes kormányát. 1945. november 29-én kiál­tották ki a kommunista párt eszmeileg es politikailag irá­nyított népf.rontprogramja alapján a Jugoszláv Szocia­lista Népköztársaságot. 1946. január 31-én életbe lépett al­kotmány rögzítette a felsza­badulás óta elért eredménye­ket, az államosítást, a földre­SB13. november 29., csütörtök formot és a forradalmi rend­szabályokat. Az 1953-as al­kotmány Jugoszlávia társa­dalmi és politikai struktúrá­jának alapjául a termelő­eszközök társa-ülmi tulaj­donát tette. Jugoszlávia 1963. óta szocialista köztársaság, amit az új alkotmányban d daráltak. Megerősítették ( szocialista .tciszo­yk és elosz lóét és ki- , jesz tették a társadalom alapjat képező önigazgatóm rendszert, . „ .... Jugoszlávia « TI. vttághá ború előtt elmaradott agrár- orszag volt, iparában csupán a bányászát, textil- és az élelmiszeripar játszott szere­pet. A 11. világháború után ipa ri agrárországgá alakult át. Az 1965-ben bevezetett gaz dasági reformmal jelentős eredményeket értek el a ter­melés növelésében és az élet­színvonal emelésében is. s MMA ­Marvar vezetik liiSvlzi távirata Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál. az El­nöki Tanács elnöke és Fock Jenő, a Minisztertanács elnö­ke a Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából táv­iratot intézett Joszib Broz Titóhoz, a Jugoszláv Szocia­lista Szövetségi Köztársaság elnökéhez, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége elnöké­hez és Dzsemal Bijedicshez, az JSZSZK Szövetségi Vég­rehajtó Tanácsa elnökéhez: A Jugoszláv Szocialista Szövetségi Köztársaság nem­zeti ünnepe alkalmából a Magyar Szocialista Munkás­párt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsa, a Magyar Nép- köztársaság Minisztertanácsa nevében szívből jövő jókí­vánságainkat fejezzük ki önöknek, a Jugoszláv Kom­munisták Szövetsége1 Elnök­ségének és választmányának, a Jugoszláv Szocialista Szö­vetségi Köztársaság Elnök­ségének, a Szövetségi Végre­hajtó Tanácsnak és a baráti Jugoszlávia szocializmust építő népeinek — hangzott a távirat, amely így folyta­tódott: ......... M ély meggyőződésünk, hogy a pártjaink, kormá­nyaink és népeink közötti sokoldalú eredményes együtt­működés a jövőben is sike­resen szolgálja a béke és a szocializmus ügyét, az orszá­gaink közötti sokoldalú bará­ti kapcsolatok fejlesztését. Albánia 29 éve Huszonkilenc évvel ezelőtt, 1944. november 29-én szaba­dult fel az olasz és a német fasiszták megszállása alól Albánia. A rendkívül elma­radott balkáni ország népe hősies, hosszan tartó parti­zánharcot vívott független­ségéért. Ez a nagy küzde­lem azért járhatott sikerrel, mert a háború fő frontjain a szovjet hadsereg halálos csapásokat mért a hitlerista hadigépezetre és szovjet fel­szabadító erők segítették a balkáni népek küzdelmét is. A háború után nagy lépé­sekkel indult meg az új élet épitése Albániában más test­vért országok, elsősorban a Szovjetunió segítségével. Üj gyárak, erőmüvek létesültek, s az iparosítás a szocialista fejlődés alapjait teremtette meg. Hatalmas lépéseket tet­tek az ország népe kulturális színvonalának felemelése ér­dekében is. A szocialista épí-' tés útjára lépő Albánia ki­léphetett a régi, kényszerű elszigeteltségből és a nem­zetközi életnek is tényezőjé­vé vált. Ebben a fejlődésben törés támadt, amikor mintegy egy évtizeddel ezelőtt' az albán vezetők megváltoztatták Al­bániának a Szovjetunióhoz és az európai szocialista or­szágokhoz való viszonyát — ellentétben a proletár inter­nacionalizmus és a szocialis­ta erők összefogásának elvei­vel. Ez a politika, amelyet mélyen fájlalnak a szocialis­ta országok, nemcsak közös ügyünknek, a nemzetközi munkásmozgalomnak okoz károkat, hanem az albán or­szágépítő munkának is. Miközben örömmel nyug­tázunk minden «lyan lépést, amely az ország és az albán nép előrehaladását, jobb életét segíti elő, továbbra is valljuk; természetellenes az az állapot, amely ma jellem­zi Albánia kapcsolatait a szo­cialista i országokkal, s ez nem felelhet meg az albán nép érdekeinek sem. Ezért is juttattuk mindig kifeje­zésre, hogy a jobb állami kapcsolatok és együttműkö­dés hívei, az albán néppel való barátság elmélyítésének támogatói vagyunk. E gondolatok jegyében kí­vánunk nemzeti ünnepén sok sikert az albán népnek. (KS) Az ITnöki Tansies üdvözlő láv.raia Albánia nemzeti ünnep« alkalmából a Magyar Nép- köztársaság Elnöki Tanácsa a következő üdvözlő távira­tot küldte az Albán Nép- köztársaság Népi Gyűlése Elnökségének: Albánia felszabadulásának 29. évfordulója alkalmából üdvözletünket és jókívánsá­gainkat küldjük önöknek és az albán népnek. Nemzeti ünnepükön kí­vánjuk, hogy az albán nép újabb sikereket érjen el ha­zája szocialista építésében. jzEnmm&Lwm BP. HONVÉD— RUCH CHORZÓW 2:0 Kispest, 3500 néző. Vezet­te: Loraux (belga). Góllövő: Pusztai (2)'. Szerdán befejeződött az algériai arab csiícsért'ekezlet. Képünk: az arab politikusok távozóban a konferenciáról, az előtérben Szadat elnök és Fejszál király. (Nép újság-teleíoto — AP—MTI—KS)

Next

/
Oldalképek
Tartalom