Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-29 / 279. szám

Népesedés és gazdasági fejlődés „Szántunk, de nem gélünk" f Ez. a mondás járta a szá- ' Sad elején az egykéző, azaz a vagyon, a birtok egyiitt- maradása miatt családon­ként csak egy utódot világ­ra hozó Ormánságban. Jo­gos a kérdés: minek akkor a szántás, ha nem kerül be­le a mag? A társadalom ezerféle kötelezettséget lát el, hogy fenntarthassa ma­gát. E kötelezettségek leg- fontosabbjai közé tartozik a „vetés”, az utódok nevelése. Magyarország népessége 1850-ben ■— a mai területé­re átszámítva — négymillió lélek volt 1970-ben, az el­ső hivatalos népszámlálás­kor 5 011310. 1920. decem­ber 31-én 7 990 471. Az 1970- es népszámláláskor 10 mil­lió 315 ezer 597. Mit takar a számok köpönyege? Hegyről vSIgvfe© Tíz év alatt, I960 és 1970 között a tényleges szaporo­dás 3,5 százalékkal, 354 553 fővel gyarapította hazánk lakosságát Az átlagos évi szaporodás mértéke 0,35 szá­zalék; nagyon alacsony. 1890 és 1900 között még 1,25 szá­zalékra rúgott. Hegyről völgybe érkeztünk, ez — nemzetközileg is — a gaz­dasági fejlődés csaknem tör­vényszerű kísérője. Ám a völgyből még tovább lép­kednénk, a legmélyebbe? Ezt már csak jövőjét kockára téve tehetné meg a társada­lom. Azaz nem teheti meg. Sálért? mert ellenkező esetben kockáztatja jövőjét; veszélybe sodorja a gazda­sági fejlődést. Aminek lé­nyeges tényezője a — szak- kifejezéssel —■ népességre»- sodukció. Miért kívánatos a gazdasági növekedés? Mert társadalmi haladásnak ez az egyik alapja, közepesen Íejlett országunk csakis így maradhat versenyben a fej­lettségi szintek kiegyenlítő­déséért; mert a társadalmi, gazdasági egyenlőség elvét csakis az anyagi javak bő­ségének nagyobb tömegével, más minőségű összetételével valósíthatjuk meg. Egy régi tanú Iskolásízű okoskodásunkat mentsük egy régi tanú, a nagy hírű jogász, történész, Bolgár Elek szavalnak föl- idézésével, aki a „Huszadik Század” című folyóirat 1903. decemberi számában ezt ír­ta: „Magyarország népmoz­galmi tényei háromféle eredményben nyertek kife­jezést: a gyermekhalandó­ságban, a mind jobban ter­jedő egy gyermek rendszer­ben és a kivándorlásban. Míg az előbbi kettő a mo­dern Magyarország anyagi és szellemi kifejlődése szem­pontjából mérhetetlen luc­rum cessans (elmaradt ha­szon), addig a legutolsó ef­fektive nyilvánuló damnum emergens (tényleges kár)...” A gazdasági növekedést alapvetően három tényező- csoport határozza meg: a műszaki fejlődés és a ter­melőeszközök bővítése; a munkaerőforrás nagysága és minőségi, kor szerinti össze­tétele: a természeti és társa­dalmi környezet. A munka- erőforrás táplálója a termé­szetes szaporodás. (Vendég- munkások \ tényleges alkal­mazásáról hazánkban alig­ha lehet szó.) Vált©?:© arányok Az 1661—1717 között élt Anna angol királynő tizen­hét gyermeket szült, de csak egyetlenegy érte meg az egyéves születésnapját. A napjainkban szólásként használt középkori állapotok iszonyú rendet vágtak az új­szülöttek soraiban. Törté­nelmi tapasztalatok alapján a tudósok négy szakaszt kü­lönböztetnek meg az egyes nemzetek, népcsoportok gya­rapodásában. Az első: ma­gas születési és magas ha­lálozási arány, azaz alacsony természetes szaporodás. A második: a születési arány magas marad, a halálozási — a társadalmi, egészség- ügyi stb. fejlődés következ­tében — lényegesen mér­séklődik, a természetes Sza­Hárotn éves az iffiaság-poliliiiai határozat felmérés a közalkalmazottak szaksz ervezetéb en Váradi Anna tudósítónk­tól): A Közalkalmazottak Szak­szervezetének elnöksége szé­les körű felmérést végzett az Ifjúsági Törvény végrehajtá­sáról, ez 72 alapszervezetben csaknem 6200 fiatalt érin­tett. A felmérésben részt vett a Heves megyei bizott­ság is. Ennek során a pálya­kezdő fiatalok lehetőségeit és helyzetét vizsgálták, szakmai, politikai képzettségüket, munkájuk anyagi és erköl­csi elismerését, továbbá ki­terjedt a felmérés életkö­rülményeik elemzésére is. A fiatalok összlétszáma a Közalkalmazottak Szakszer­vezetében 26 762 fő, a tag­ság 27,5 százaléka. A közal­kalmazott fiatalok zöme a közhivatalokban éli át az el­ső munkavállalás örömeit, gondjait, és jelentős*mérték- ben befolyásolja további munkáját a munkahelyi lég­kör. A fiatal munkavállalók fogadása megyénként, illet­ve munkahelyenként igen el­térő. Kedvező azonban az a tapasztalat, hogy a közalkal­mazotti munkahelyeken az idősebb és a fiatal dolgozók közötti kapcsolat jó. A Közalkalmazottak Szak- szervezete megállapította, hogy a fluktuáció mértéke a fiataloknál magasabb, mint az idősebbeknél, de az előző évekhez viszonyítva a mun­kaerőmozgás csökkenő ten­denciát mutat, hozzájárult ehhez a munkaidő-csökken­tés, bérkorrekció, valamint • jutalomkeretek felemelése. Megyénkben az elmúlt évi felmérés alapján a fiatalok 34—36 százaléka kívánt mun­kahelyet változtatni. Ha figyelembe vesszük, hogy Heves megyében a fia­talok 65 százaléka középisko­lát, 14, százaléka egyetemet, főiskolát végzett, akkor je­lentős eredménynek számít, hogy a 30 éven aluli közal­kalmazottak csaknem 80 szá­zaléka végzettségének, illet­ve képzettségének megfelelő munkakörben dolgozik. Az ifjúságpolitikai határo­zat óta eltelt három év alatt a fiatalok 70—75 százaléka kapott fizetésemelést és ju­táimat, azonban a fiatalok bérezése még nem probléma- mentes, Itt kell megemlíte­nünk, hogy szükséges volna például a kezdő jogászok bérének egységes megállapí­tása, annál is inkább, mivel az igazságügy területén a kezdő fizetés 1900—2300,— Ft között van, ugyanakkor más munkaterületeken, vál­lalatoknál, tsz-eknéf 3000— Ft fizetést ajánlanak a pá­lyakezdő fiatalnak. A fiatalok munkájának anyagi-erkölcsi elismerése a lehetőségeknek megfelelően változik. Az ifjúságpolitikai határozatok végrehajtásának tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy az eddiginél még többet kell tenni, elsősorban a közszolgálati pálya népsze­rűsítése, az utánpótlás biz­tosítása, a fiatalok erkölcsi megbecslésének fokozása érdekében. , . porodás tekintélyes. A har­madik: a halálozási arány tovább süllyed, de a szüle­tési arány is gyorsan apad, azaz a természetes szaporo­dás ismét mérséklődik. Vé­gül a negyedik: mind a szü­letési, mind a halálozási arány alacsony színvonalon stabilizálódik. Papíron vilá­gos modell... Hazánkban 1910-ben száz keresőre 136 eltartott ju­tott. A harmincas években átlagosan 70—100 ezer kö­zött volt a teljes munkanél­küliek száma. Most líéljes a foglalkoztatottság. Hol van a baj? Öregebbek lettünk 1941-ben Magyarországon a férfiak átlagos élettarta­ma •— azaz a születésükkor várhatóan elért életkor \ — 54,9 év volt, a nőké 58,2 esz­tendő. 1970-ben ez már 66,3 illetve 72,1 évre módosult. Öregebbek lehetünk, tovább élhetünk, mint elődein!!:. Ám ha túl kevés a gyermek, túl kicsiny azok tábora, akik át­veszik a sokat emlegetett stafétabotot, öregségünk a nemzet jelenére, jövőjére nehezedik. Tavaly 153 265 élveszülöti jött a napvilágra hazánk­ban, s 118 991 embert te­mettek el. Gondoljuk vé­gig. A most meg korábban született kis létszámú kor­osztályok tizenöt-húsz év múlva a mainál is kevesebb utódot szülnek, nevelnek... a népesség fogyni kezd, Ku$2a térkép Nem kizárólagosat* ma­gyar probléma ez. Hasonló folyamat ment végbe a Né­met Demokratikus Köztár­saságban, Csehszlovákiában, kü|.önböző tőkés országok­ban. Tudjuk, hogy a,család, mint termelői közösség sze­repének csökkenése magá­val hozza — falun ennek mindenki tanúja vagy éppen részese — a születések szá­mának csökkenését. Tudjuk, hogy a nem azonos társa­dalmi rétegből házasodók — világszerte! — mindig az alacsony népesedési arányú réteg demográfiai szokásai­hoz igazodnak. Tisztában va­gyunk azzal, hogy a falun lakó ipari munkások család­jában több a gyerek, minta városban élő társaikéban...-Kusza térkép ez, m^rtbár ezernyi jelzést, ábrát látha­tunk, sűrűn hiányzik a leg­fontosabb, a jelmagyarázat. Nehezen, tétovázva igazo­dunk csak el rajta; a térkép egyszerre tükrözi a társada­lom és az egyén életének bonyolult viszonyait, egy­másra gyakorolt hatását. Mészáros Ottó (Következik: Egy kérdője! sorsa.) B Az építők február 28-ig átadják az áruházat B Harmincmiiliős raktárkészlet várható gg Jó hírek az egri tenlrutni ól ' Amikor legutóbb foglal­koztunk az egri Centrum Áruház igencsak hosszúra nyúlt építésével, írásunk ezt a címet kapta: Nincs határ­idő. Valóban nem volt, hi­szen az építő vállalat ak­kor nem tudott pontos ha­táridőt mondani, mer-t bi­zonytalan volt a légkondi­cionáló berendezés szállí­tása. Cikkünk megjelenése után a Centrum Áruház ve­zetői többször is mondták, írjunk már valami jót is az építkezésről. Ed,dig sajnos, nem volt alkalmunk erre. Csupán az elmúlt napokban kaptunk jó hírt Koppány Jánostól, az egri Centrum Áruház igazgatóhelyettesétől. Sietünk is közreadni: Az elmúlt hónapok szor­gos munkája, nagy igyekg­Heredi Üzlet, szövetkezeti iroda, vendéglő, majd a tanácsháza. Ezek váltják 'egymást, aho­gyan Heréd főutcáján halad az ember. No, és, takaros, tiszta, képeslapra kívánkozó családi otthonok, amelyekből hétszáz található a 2276 lel­ket számláló községben. Ezek a házak utóbb nem csupán külsejükkel tüntet­nek, hanem belső világuk is egyre jobban hasonlít a na­gyobb városok lakásainak kulturáltságához. Érzékelte­tésére most csak annyit: két­százötvenben ott a palackos gáz, amivel nemcsak tűzhe­lyet, hanem fürdőszobai boj­lereket is működtetnek. E 'téren egy gondja volt mind­máig a tanácsvezetésnek. He­réd nem rendelkezett korsze­rű csereteleppel. Guti Lajos- né a tanácsháza udvarán szolgálta ki fogyasztóit. Ma rrr azonban nincs ez-a prob­léma. A tanács telket biztosí­tott, feltöltette azt, s a TI- GÁZ támogatásával, előre gyártott elemekből, korszerű palacktárolót, kiszolgálófül­két építtetett rajta. Az új cse­retelepre hetenként érkezik a gáz, s bőséggel elegendő a háztartások ellátására» ★ Egy évvel ezelőtt öreg, el­avult épületek éktelenkedtek a heréd"’ Arany' János utcá­ban. Az apaállatgondozói la­kás, meg a hajdani könyvtár. Bántotta ez nemcsak a helyi vezetők,, hanem a falubéli polgárok szépérzékét is. így vetődött fel a gondolat: le kellene bontatni, miután sem­mi haszna az egésznek1 De miből? Elsőként Viczi&n Mihály Iskolaigazgató jelentkezett a tanácselnöknél, 120 felsős diák élén. Ök vállalnak tár­sadalmi munkát. Erre fel, persze, a tanácstagok sem ákartak szégyenben maradni. Majdnem mind1 a harmincegy feljegyeztette a nevét, hogy szombat-vasárnapját a bon­tás körüli munkálatokra szánja. így aztán, hogy most megint a községben jártunk, hűlt helyét találtuk a rozoga, lakásnak, könyvtárnak. Mi lett a bontási anyag sorsa? Egy részét értékesítet­te a tanács, a falakból kike­rült téglát pedig tárolják. Van egy dédelgetett tervük, Űj óvodát szeretnének a he­réd! apróságoknak. S hátha könnyebben megy a dolog, ha az építőanyag egy része már a tanács rendelkezésére áll! ★ A Mátrávidéki Termelőszö­vetkezet központjában, mi­ként szerte a megyében min­denütt, a számítgatások he­tét, hónapját élik vezetők, tagok egyaránt. Mit hoz az esztendő? Ho­gyan sikerül a zárás? Ezúttal a közös gazdaság baromfitelepére látogattunk él, ahonnan az év végéig 125 ezer jószágnak kell kikerül­nie. Ahogyan hallottuk, a mennyiséggel nem lesz külö­nösebb gond. A tenyésztés gazdaságossága azonban már kérdéses. Birinyi Mihály fő­könyvelő szerint fel is vető­dött az a gondolat, hogy las­san felszámolják a tenyésze­tet. Túl sokba kerülne a kor­szerűsítés. Anélkül pedig nincs értelme a bajlódásnak. Tóth Józsefné gondozót láthatóan nem zavarták az ilyesféle gondok. A tőle meg­szokott lelkiismeretességgel végezte dolgát a csibék kö­rül. Szórta eléjük a friss élelmet, s hordta a vizet az Hatókba. ★ A község egyre inkább lük- tető élete, a családi otthonok gazdagodása, a lakások nő- vekvő igénye magávál hozza a közutak forgalmának pezs­gését. Egyre több Heréden a motor, a gépkocsi. Ezzel azonban megemelke­dik a baleseti veszély, ami parancsolóan írja elő a kor­szerű közlekedés biztosításá­hoz szükséges közúti jelző­táblák felállítását. Gondoltak erre a helyi vezetők, s kér­ték á probléma megoldásá­hoz a hatvani városi tanács műszaki osztályának támoga­tását. Az nem is volt rest, munkatársai a községbe láto­gattak, s a rendőrkapitányság közlekedésrendészeti osztálya vezetőjének társaságában ki­jelölték azokat a pontokat, ahol indokolt a különböző tiltó, eligazító táblák felállí­tása. A helyi vezetők ' feje most már csak azért fő, hon­nan kaparják össze a közleke­dés korszerűsítéséhez szüksé­ges összeget? Mert nem olcsó mulatságról van szó. Egyetlen tábla megvétele, lehelyezése megközelíti az ezer forintos költséget. (Szabó Sándtyr felvétele.) Heréden jártunkban hal­lottunk még egy fontos távla­ti célkitűzésről. Terjeszked­ne a település, mert egyre több fiatal marad idehaza, s növekszik azok száma is. akik megfelelő anyagiakhoz jutva, külön költöznének szüleiktől, testvéreiktől. Az ilyesféle igény kielégí­tésére, 61 ezer forintos költ­séggel, házhelyrendezési ter­vet készíttetett a helyi tanács a megyei tervező irodával. S mint mondják, kora tavasszal meg is indul a telkek értéke­sítése. A szakemberek a haitvanl és pusztai utak által határolt területen, a falu szé­lén jelölték Ili a terjeszke­désre, építkezésre alkalma* telkeket, szám szerint száz­húszat. Indok: közelben a víz, a különböző kommunális feladatok legfontosabbja, így olcsóbban lehet áruba bocsá­tani a házhelyeket. Befejezésül néhány sort a község kereskedelmi eüátott- ' ságáról! Kilenc különböző üzlet tart nyitva napról napra Heréden. Működésükkel ülésen foglal­kozott a helyi végrehajtó bi­zottság, s ennek nyomán ar­ra kérte a lőrinci fogyasztási szövetkezetét, létesítsen zöld­ségboltot a faluban. Zöldség­ből ugyanis hiány mutatko­zik A lőrinciek dicséretére legyen mondva: nem sokat késlekedtek. Már áll a stand, s bár ellátása lehetne jobb, mégis sokat enyhít a hiányon. Ami még nagyon élkelnei mobilkút, a téli tüzelőolaj helyi biztosítása. Jelenleg ugyanis Hatvanból hurcolják Herédre az olajat mind?-ok, akik e tiszta, korszerű fűtés- technikára tértek át. Remél­jük, az ő kívánságuk teljese­désére sem kell sokáig v<jr- ni. Moldvay Győző Nem áprilisi tréfa Van határidő zete biztató eredményt ho­zott, A Lehel Hűtőgépgyár leszállította a már említett légkondicionáló berendezést, amelyet már be is szereltek. November 15-én megkezdő­dött a gázszolgáltatás, s így minden lehetőség adva van a belső munkák elvégzésére. Nemsokára megkezdik pél­dául a mozgólépcső- szerelé­sét is. S ami a legfontosabb, a Heves megyei Állami Épí­tőipari Vállalat vezetői nyi­latkoztak: 1974. február 22- ig befejezik a munkát, s február 28-ig átadják az áruházát. — Mi történik ezután? — Felszereltetjük a beren­dezést, megtöltjük árukkal a gondolákat, a raktárakat és jöhetnek a vásárlók. — Mikor? — Április első napjaira tervezzük a nyitást. Lehet hogy elsején. — A nyitás reményében most már megkérdezhetjük: milyen lesz az ellátás? — Harnáncaiiliió gorint értékű raktárkészlettel dol­gozunk. Ez nagy mennyisé­gű árut jelent. Összehason­lításul megemlítem, hogy jelenleg mindössze kilenc­millió forint értéket képvi­sel a raktárunk. Az új áru­házban hét osztály lesz és egy büfé. Osztályainkon ön­kiszolgáló rendszerben áru­sítunk majd. — Milyen lesz « válasz­ték? — Egész biztos, hogy elé­gedettek lesznek a vásár­lók, ki tudjuk elégíteni Eger és a környék lakosságának igényeit. A nyitásra ter­mészetesen tavaszi és nyári cikkekkel készülünk. A már említett 30 millió forint ér­tékű raktárkészletünk mint­egy 45 százalékát a központi árukészletből kapjuk. Ennek jelentős része olyan import­cikk lesz, amely csak a Centrum Áruházakban kap­ható. Megtudtuk még, hogy az elkövetkező hónapokban 60, dolgozót vesz fel a Cent­rum; s így nyitásra az áru­ház létszáma eléri a 180-at. Nem rossz hír az sem, hogy csúcsidőben, egyszerre 24 gép számolja majd, meny­nyit kell fizetni A beszélgetés befejezése­ként megnéztük az építke­zést. Valóban alakul, s nem­csak kívül, hanem belül is. Mintegy 40 ember dolgozik. A krónikás csupán az épít­kezés zűrzavarait látja, de az igazgatóhelyettes már' úgy te­kinti végig a falakat, osz­lopokat, hogy pontosan tud­ja, hogyan lesz majd beren­dezve az áruház. A végső határidőt jő len­ne még egyszer hallani. Mé­száros István, az építkezés művezetője mondja: — Tartjuk a határidőt; Megleszünk. Akkor nyitás: 1974. április 1-én. Reméljük, nent lesz ép« rilisi tréfa ez a határidő (markusz) itfmiüsäf! Gk 1973, november ”9,, csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom