Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

Papír és valóság f Yőbb mint harminc vál­lalat, szövetkezet és intéz­mény adatszolgáltatására, valamint a helyi tanács szak­igazgatási szerveinek infor­mációjára épült az a jelen­tés, mely az 1971-ben hozott ' ifjúsági törvény érvényesülé­sét tükrözi, s amelyet né­hány héttel ezelőtt vitatott meg Hatvan város tanácsá­nak végrehajó bizottsága. A tnűvelődésügyi osztály által elkészített összefoglaló elég­gé pozitív képet fest ilyen tekintetben a helyi viszo­nyokról. Mondhatni úgy is: szinte rózsásnak tünteti fel a hatvani üzemekben ta­pasztalt állapotokat. Hogy kétkedésünket, gya­núnkat eloszlassuk, váratla­nul bekopogtattunk az egyik hatvani üzem, a mint­egy száz főt foglalkoztató Cipészipari Szövetkezet aj­taján. Keresve sem talál­hattunk volna jobb kísérleti „alanyt”. Az üzemben dol­gozók több mint ötven szá­zaléka fiatal szakmunkás, vagy éppen most igyekszik megszerezni a szükséges is­mereteket. NEMCSAK A KIS26 — Második esztendeje, hogy a szövetkezet vezetősé­ge intenzíven foglalkozik az ifjúsági törvény különböző paragrafusainak érvényesí­tésével. Nekünk erre azért is fokozott figyelmet kellett fordítanunk, mert ezekre az évekre esik az üzem megif- jodása. Legalább tucatnyi szakmunkás került munka- padjainkhoz, szalagjainkhoz, a helyi tanintézet­ből, s ugyanennyire tehető azok száma, akik első, má­sod-, vagy harmadéves nö­vendékként most végzik a szakmunkásképző iskolát, s gyakorlati képzésük a mi műhelyeinkben folyik — mondja Horváth János, a szövetkezet elnöke. — Mi, vezetők, természetesen jól tudjuk, hogy az ifjúsági tör­vény nem hatósági feladat, nem is csak az üzemi KISZ- szervezetekre tartozik, ha­nem minden részfeladatnak bele kell épülnie a szövetke- zet termelési tervébe, műkő-' dési szabályzatába. Úgy vé­lem, e tekintetben nincsen szégyellni valónk. De ne én beszéljek róla! Hogy hol ál­lunk, győződjön meg az új­ságíró a saját szemével... 2 KÉTHETI FIZETÉS Az ifjúsági törvény igyek­szik biztosítani, hogy a kü­lönböző jutalmazások, kitün­tetések odaítélésénél a fiatal dolgozók ne kerüljenek hát­rányba. Továbbá minden üzem biztosítsa az arra ér­demesek továbbtanulási le­hetőségét, Nos, e tekintet­ben mindjárt kedvező benyo­mást , szereztünk a Cipészé ipari | Szövetkezet portáján. Gonda Ferenc, Szabó Mihály, Kukái Lajos, Vudi József személyében rövid idő ajatt négy fiatal szakmunkás ju­tott kiválódolgozó-jelvény­hez, illetve az oklevéllel já­ró kétheti fizetéshez. S az sem megveténdő, hogy az üzem két ifjút küldött díj­mentes külföldi kirándulásra jó munkája elismeréseként. — Továbbtanulásunk útját is egyengeti a szövetkezei vezetősége! Én például a Bajza Gimnázium harmadik osztályába járok, s minden héten munkaidő-kedvez- . ményben részesülök a jobb tanulmányi eredmény érde­kében — mondja Kiss Jó­zsef tűzőmunkás. — Kívülem Tóth Mária, valamint Szen­tesi László folytat középis­kolai tanulmányt... Hogy mi ezzel a célom? Ha si­kerrel végzek, magasabb fo­kon, s szakmai intézetben szeretném folytatni a tanu­lást. FUTBALL, SAKK, TOLLASLABDA Itt jegyezzük meg, hogy o hatvani Cipészipari Szövet­kezet törzsgárda-szabályza- tár.ak var. még egy igen ér­dekes, talán megyei szinten j egyedüli pontja Még ez is a továbbtanulással kapcsolatos, s arról intézkedik, hogy a középiskola egy-egy osztá­lyát jó eredménnyel elvégző fiatalok tanév végeztével öt­száz forint jutalomban része­süljenek. Ä natal munkások egész­séges fejlődését, testkultúrá­ját szintén támogatja a szö­vetkezet elnöksége. Évről évre tetemes összeget juttat­nak a Hatvani Spartacus Sportkörnek, hogy az ott működő futball, sakk, tollas­labda-szakosztályokban az ifjú szakmunkások sportolá­si lehetőséghez jussanak. Gyurcsó Gábor ezért kerget­heti a labdát a járási baj­nokságban szereplő felnőtt tizenegyben, Deménj) András pedig ezért lehet az ificsa­pat tagja. De ott találni a cipésziparosokat a sakktáb-' Iák mellett, s az OKISZ ál­tal kiírt különböző sereg­szemléken is. Egy dologtól húzódoznak érthetetlenül a szövetkezet fiataljai: a vezetőség minden évben díjtalan üdülőjegyeket biztosít nekik a Szabadság- hegyen, Hévizén, Balatonbe- rényben, Hajdúszoboszlón, Visegrádon, s nincs akit el- küldjenek e festői vidékek­re. ASSZONYOK MEGBECSÜLÉSE Népesedéspolitikánk sikere szintén összefüggésbe hozha­tó az ifjúsági törvény érvé­nyesülésével A fiatal, gyer­mekes asszonyok megbecsü­lésére gondolunk itt! S fris­sen szerzett tapasztalataink nyomán csak azt mondhat­juk: a Cipészipari Szövetke­zet e tekintetben megint el­ismerést érdemel. Az üzem­ben olyan cipőkikészítő rész­leget hoztak létre, ahol a szülési szabadságról visz- szatérő fiatal anyák viszony­lag könnyebb munkával megkeresik azt a pénzt, ami­hez szülés előtt jutottak, Kronovetter Jánosné ebben a műhelyben keresi meg most is a havi 2400 forint­ját, s ennyi jövedelem vár majd Medveczky Ferencné- re, Nagy Istvánnérá, akik nemrég adtak életet gyerme­küknek, de tavasszal már új­ra „csatasorba” akarnak áll­ni. Szorosan e témához kap­csolódik a munkahelyi higi­énia követelményeinek biz­tosítása. Nem szerencsés a szövetkezet különböző műhe­lyeinek elhelyezése, kialakí­tása. A mostoha műhelyvi­szonyokat azonban sokban feledtetik a legújabb beru­házások, amelyek során pél­dául fürdőhöz jutott a tag­ság. EGYENLŐ ELBÍRÁLÁS Az órabéres üzemekkel szemben . helyzeti előnyben van a Cipészipari Szövetke­zet. Ott az évek dominálnak. Vagyis a szalagnál, munka­padnál eltöltött idő alakítja ki egyazon tevékenység óra­díját, honorálását. Itt a tel­jesítmény. Ki mennyit vé­gez, úgy keres. Ez vonatkozik természe­tesen a fiatalokra is, légyen bár betanított munkás, vagy a szakmunkásképzőből ép­pen kikerült ifjú cipész az illető. Tehát bérezés dolgá­ban az egyenlő elbírálás elve jut kifejezésre a szövetkezet­nél. így keres havonta 3200 forintot a konfekciós szala­gon dolgozó Tusor László, s így tornássza havi jövedel­mét rendszeresen 3500 forint fölé Kiss József, akivel ko­rábban a továbbtanulásról beszélgettünk. Egyedül a nyereségrészese­dés területén differenciál a szövetkezet vezetősége. Ez ellen azonban, egyetlen fia­talnak sínes kifogása. Nyil­ván többre jogosult a közös haszonból az, aki húsz esz­tendeje építgeti az üzemet, mint az az ifjú, aki egy-két esztendeje, s üres kézzel lé­pett a tagok sorába.. . Ezzel tapasztalataink végé­re is értünk. Úgy véljük, nem volt haszontalan a kis üzemben tett látogatás. Meg­győzött arról, hogy a hatva­ni Cipészipari Szövetkezet­ben az egyén és a nagy kö­zösség javára érvényesül az immár kétesztendős ifjúsági törvény. S megnyugtatott afelől, hogy papír és való­ság nem esnek messzire egymástól. Moldvay Győző Csempegyártó üzem 'lófejen A Zalaegerszegi Kerámiagyár Tófejen 50 millió forintos költ séggel új csempegyártó üzemet épített. Az üzemben évente 300 ezer négyzetméter színes csempét készítenek majd. Az új csarnokban már megkezdődött a próbagyártás. (MTI-foto — Koppány György — KS; ......- ......- .................................................................................................... ' T öbb gyermekruha, bővülő kereskedelmi hálózat, szigorú ái ellenőr zés Három főhatóság a gyermekek ellátásának helyzetéről A Minisztertanács a kö­zelmúltban hozótt népese­déspolitikai határozata köte­lezi a könnyűipari és belke­reskedelmi minisztert, to­vábbá az Országos Anyag- és Árhivatal elnökét, gon­doskodjanak arról, hogy a gyermekek ellátásával kap­csolatos alapvető cikkek kellő mennyiségben és mi­nőségben álljanak rendel­kezésre.­Az MTI munkatársai meg­kérdezték a három említett főhatóság illetékes vezetőit, milyen intézkedéseket tettek a Minisztertanács határoza­tának végrehajtására. Könnyűipari Minisztérium Gyermekholmiből az idén a terveknek megfelelő meny- nyiség készül. A megkülön­Október 31: takarékossági világnap Köze! kétmilliárd a takarilbiléleklin É| székhazat kapott a füzesabonyi takarékszövetkezet Október 3í-én a takarékos- sági világnap alkalmából Varga József, az OTP Heves megyei igazgatója tájékoztat­ta lapunkat az OTP szolgálta­tásainak eddig elért eredmé­nyeiről. A tájékoztatóból lei- derült, hogy Heves megyében örvendetes növekedés tapasz­talható a takarékbetéték ősz- szegében: 1957-ben 27,8 mil­lió forintot, 1965-ben 582,8 millió forintot, jelenleg pe­dig már közel kétmilliárd fo­rintot kezelnek a takarék- pénztárak. A takarékossági célok kö­zött változatlanul pz első he­lyen az otthonalapítás áll, ez tűnik ki az ifjúsági takarék- betét növekedéséből is. Bár több új takarékossági formát bevezettek, vátozatlanul a f^aihatozó betét a legnépsze­rűbb. Ezzel kapcsolatban Varga József elmondotta, hogy állandóan növekszik a betétek átlagos elíékvési ide­je, vagyis az embérek egyre hosszabb ideig tartják pén­züket takarékban. A népsze­rűség „ranglistáján” máso­dik helyen a gépkocsinyere­mény-betétkönyv áll. Nem­csak a mind nagyobb takaré­kossági cél, hanem a közvet­len anyagi előny is ösztönző a takarékosságra. Országosan 1971-ben például közel két­milliárd forintot tett ki a lakosságnak kifizetett ka­mat, s ez 1975-re mintegy há- rimmilliárdra nőhet. Me­gyénkben ez az összeg 1972- ben hatvannégymillió forint volt! A lakosság betétállomá­nyának kedvező alakulása lehetővé teszi, hogy az OTP — összhangban a népgazda­sági érdekekkel — elsősor­ban a lakásépítésekhez hitelt , nyújtébn. Megyénkben jelen­leg ez 1 milliárd 3,7 millió forint, melyhez hozzászámít­hatjuk még »a takarékszövet­kezeti 169,7 millió forint hi­telállományt is.1 Varga József ezután tájé­koztatójában részletesen fog­lalkozott a különböző szol­gáltatásokkal. Elmondotta, hogy az OTP által kezelt ősz- szeg betéteknek a 66 százalé­ka a kamatozó betét, 10,4 szá­zaléka gépkocsi-nyeremény- betét, elenyészően kevés a pénznyereménybetétek állo­mánya, s a többi betétforma — például, az átutalási az ifjúsági csekkszámla, a KST-betót — az állomány 23,4 százalékát teszi ki. Je­lentős szerepet tölt be a ta­karékosságra való nevelésben az iskolai takarékbetét: egy- egy iskolai évben körülbelül négymillió forintra tehető megyénkben ez az összeg. A takarékpénztár nagy feladat­köre a hitelezési tevékeny­ség, amelyben a legnagyobb helyet a hosszú lejáratú épí­tési és lakásvásárlási köl­csönök; foglalják el. Az OTP lakásépítési akciójában az idén, szeptember 30-ig 841 lakás építése fejeződött be, s még 1862 építése van folya­matban. A negyedik ötéves tervben az OTP-nek Heves, megyében saját beruházásá­ból 2505 lakást kell megépíte­nie, ebből 1973. szeptember 30-ig 1104 készült el, s min­den remény megvan arra, hogy az előírt feladatot a továbbiakban is teljesíteni tudják. A közép- és rövidlejáratú hitelek nyújtásával kerül kapcsolatba a lakosság leg­nagyobb részével az OTP. A fejlődés igen szembetűnő; az áruvásárlási kölcsön tizenöt­éves fennállása óta meghúsz- szorozódott, s ugyanez a fej­lődés tapasztalható a szemé­lyi kölcsönnél is. Ez utóbbi hitelfajta különösen népsze­1972­ösz­rü a lakosság körében, ben 10 442 személynek szesen 42 millió 331 ezer fo­rintot fizetett ki a megyében az OTP. 1972-től az Országos Taka­rékpénztár .veile át a tanácsi és költségvetési intézmények bankszámláinak vezetését, a fejlesztési alapszámlákat va­lamint a hitelezéssel össze­függő feladatokat. A taná­csok bankjának a szerepét az eddig eltelt időszak alatt jól töltötte be megyénkben is az OTP. Befejezésül a szeren­csejátékokkal kapcsolatban elmondották, hogy a totó- és s. lottószelvények, valamint a borítékos sorsjegyek értéke­sítésével megyénkben ki­lenc OTP-fiók, két üzemi ki- rendeltség, négy totózó. 128 postahivatal és 81 takarék- szövetkezet foglalkozik. A múlt évben, több mint 15 millió totó- és lottószelvényt vásároltak. Az utóbbi tíz évben 131,7 millió forintot fi­zettek. lei nyereményként, melyből 1972-re több mint. 18 millió forint jutott. A takarékossági világnap­ról megemlékeztek a megye takarékszövetkezeteinek dol­gozó: is. E nap kiemelkedő rendezvényére Füzesabony­ban került sor szerdán dél­után, ahol ünnepélyes kere­tek között átadták a helyi ta­karékszövetkezet újonnan felépült, korszerű üzletházát. Az ünnepségen megjelent Patay János, a SZÖVOSZ el­nökhelyettese, dr. Havellavt Ferenc, a MÉSZÖV elnöke és Veres István, a füzesabo­nyi járási pártbizottság első titkára is. Äz 1 millió 300 ezer forintos beruházással felépült új létesítményt Pa­tay János adta át rendelteté­sének, böztetett figyelem már az év második felétől érezhető volt. Gyorséul pótolták az időszeiki hiányokat. Jövőre tovább fokozzák a termelést, és a gyermekholmik gyártá­sa kiemelt helyen szerepéi a most készülő 5. ötéves tervben is. A belkereskedelemmel együtt most közösen mérik fel a jövő évben várható igényeket, hogy az adott le­hetőségek között ezekhez iga­zíthassák az ipar munkáját. A vállalatokat erkölcsileg és anyagilag egyaránt ösztön­zik az ellátás javítására. Jövőre az ideinél jóval több hazai gyártású gyer- mekholmi kerül a boltokba, így például a legnagyobb szállítók egyike, a Férfi Fe- hémeműgyár fiúingből az idei 770 000-rel szemben jö­vőre 900 OOQ darabot szál- . lit, a Zalaegerszegi Ruha­gyár gyermekkabátból 97 ezerről 119 ezerre növeli bel­földi szállítását. Előreláthatólag jövőre is . kevés lesz a hazai kötött­áru, ezt importtal kell majd pótolni. Azonban mindegyik érintett gyár maga is meg­teszi a szükséges erőfeszíté­seket. A budapesti Finomkö­töttárugyár például az idei 51,6 tonnáról 56,2 tonnára emeli belföldre szánt ter­melését. Az ellátás javításá­ba bevonják a szövetkezeti ipart is. A legkisebbeknek a Győri Textilipari Vállalat „szállítja” a pelenkát, vár­ható igényeiknél még vala­mivel többet is. Fokozzák a gyermeklábbe- lik termelését is. Az év má­sodik felében ugyan átme­netileg probléma volt a 19— 22-es méretű kis gyermekci­pőkkel, ám gyorsan és hat­hatósan intézkedtek. 1974—■ 75-ben — a belkereskede­lem jelzéseinek megfelelően — az ideihez képest körül­belül 100 ezer párral növe­lik a termelést. Belkereskedelmi Minisztériumi Bár a ruházati ipar már több rendelést fogad a ke­reskedelemtől, mint eddig, a kínálat kiegészítésére és a választék növelésére tovább­ra is importálnak eseten­ként gyennekholmikat az NDK-ból, Olaszországból és Romániából. Az Úttörő Áruházban megszüntetik a nem kifeje­zetten gyermekruhák árusí­tását, Mind nagyobb vá­lasztékban bérelhetők a kis­gyermekek ellátásához rövi- debb ideig szükséges tartós fogyasztási cikkek.' Az Ipar­cikk-kölcsönző és Szolgálta­tó Vállalat a jelenlegi 3716 gyermekkocsihoz jövőre 20 iker-, ezer mély- és 100 sportkocsit vásárol. Újdon­ság lesz az összecsukható lengyel sportkocsi, a felfúj­ható mózeskosár, az etető­szék és a háton hordozható szék. Gyermekmérlegből jö­vőre már több mint tízez­ret kölcsönöz a vállalat. A kölcsönzés:: árak évek óta változatlanok, jövőre 3,6 millió forintot fordítanak beszerzésre, az ez évi 2,2 millióval szemben. Bébié telekből ez évi 900 tonna helyett jövőre 1300 tonnát készít a konzervipar, 12 féle pépes ételből. Bul­gáriából nyolcféle bébiételt importálnak mintegy 30 va gonnal, s a választékot tőkés behozatallal is bővítik. A csecsemők tejporellátását a hazai gyártás 16—17 százalé­kos növelésével és 95 vago- nos szocialista importtal biz­tosítják, a minisztérium ja­vasolja: árusítsák az élelmi­szerboltokban is a most csak gyógyszertárakban kap ­ható csecsemőtápszereket Országos Anyag« és Árhivatal A tapasztalatok szerint most ínár ritkábban fordul elő helytelen kalkuláció, indoko­latlan áremelés, s nemcsak a maximált árú cikkek,1 ha­nem a szabadárasok árai is stabilizálódtak. Azon a cí­men sem engedélyeznék ár­emelést, hogy a gyerekek ma magasabb növésűek, mint ezelőtt, s így a ruhához több anyagot használnak feL Bebizonyosodott ugyanis, hogy szakszerű szabással, a hulladékok csökkentésével valóban a nyúlánkabb mé­retekhez sem kell több anya­got felhasználni. Más a hely­zet az új divattal járó egy­re szélesedő nadrágokkal, amtelyek több anyagot emész­tenek fel a normál szabású­aknái. Ilyen esetekben bizo­nyos áremelkedést nem le­het megakadályozni, arra azonban. az árhatóságok ügyelnek, hogy divatos sza­bás címén se kalkuláljanak az indokoltnál magasabb árakat. Az Arhívatal valamennyi; árhatóságot felhívta, hogy továbbra is szigorúan ellen­őrizzék a gyermekellátás: cikkek árait. A legjelentő­sebb témákat maga az Or­szágos Anyag- és Árhivatal vizsgálja. Az ev hátralevő szakaszában széleskörűen el­lenőrzi a többi között a gyermektápszerek, iskolasze rek, gyermekbútorok árait, s valamennyi árhatpság fo­lyamatosan figyelemmel ki séri a gyermekruházati pik­kek árainak alakulását Szükség esetén fegyelmi, bír­ságolási, esetleg büntetőeljá­rást kezdeményeznek, a ta­pasztalatokról mindem ne­gyedévben tájékoztatják a tárcaközi ár- és termékfor galmazási bizottságot, illet­ve a kormányzati szerve két. <MTI> 1973. november 1.. csütörtök

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom