Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-01 / 256. szám

Van-e kiút a Danko-lelepröl? Beszélgetés a cigányügyi albizottság munkájáról Az elmúlt hónapok »urán Jó néhány megyében létrejöt­tek .t tárnicsok mellett mű­ködő cigányügyi albizottsá­gok Az augusztusa megala kuláx után, megyénkben már met; ts Uez.dődöti a precíz helyzetfelmérésre alapozd ér­demi munka. Erről beszél­gettünk Mészárát) .György el ganológussal, az albizottság titkárával, akinek nevél szak- berkekben nagyon jól lame­rik, hiszen hosszai éveken ál tanulmányozta a cigányság élet kör ü 1 m ényeí í. kultúráját, s Hutterer Miklós tanszék Ve­zető egyetemi tanárral kar­öltve megírta u tóvári, cigány dialektus leíró nyelvtanát, s emellett rendszeresen jelent­kezett, jelentkezik tanulmá­nyaival a szakfolyóiratokban. — Miért jött létre, r)lí a célja az albizottságnak? — Sokat beszéltünk mái* a cigánykérdésről, tettünk, nem is keveset az előrelépés ér­dekében. Kétségtelen, vannak eredmények, amelyekre büsz­kék lehetünk, j de legalább annyi — ha nem több — a megoldatlan gond. Kellett már egy szerv, amely figye­lemmel kíséri, számon tartja a kérdésben érdekelt egyes szakágak intézkedéseit, s «mikor keß. véleményt nvond, ■tanácsot ad, intézkedésekéi; reális programtervezetet ja­vasol. Az erők kon centráli­sával sokkalta többel tehet tenni, mint szétforgácsolva. Erre, ha úgy tetszik, karmes­teri szerepre vállalkozik az albizottság. — Helyzetfelméréssel kezd­ték, lényegében feltérképezve a megye cigányiakosságának megannyi problémáját Erről kérnénk rövid összegezést. — 1041-ben csak 2214 ci­gány élt a megye területén, 1968-ban már 18 698-an vol­tak, s számuk évről évre je­lentősen gyarapszik, Közülük 15 408 magyar anyanyelvű, 1077 az oláh, 33 a kárpáti ci­gány dialektust beszéli, 15 román nyelvű. Sajnos a mun­kaképes korúnknak csak 48 százaléka dolgozik folynmo- tosan, még rosszabb a hely­zet a nőknél, közülük Igen kevesen vállalják a rendsze­res munkát. Problémái je­lent az Is. hogy 100 keresőre •'*00 eltartott tut. ez a megyei Átlag, S.S-saereM'. Nem vi­gasztaló a kétszáfculékosszak- képzettségl arány sem, A 01 telep közül tízen n leg­alapvetőbb közegészségügyi feltételek sincsenek biztosit- vo, A cigányok zöme a má­nak él, nem ismeri a takaré­kosság fogalmát k m-ra is képtelen, hogy a nagyon is kedvező lakásépítéshez szük­séges minimális anyagi mit előteremtse. Különösképp ag­gasztó azok. helyzete, akik anyanyelvükhöz ragaszkod­nak. megőrizve csoporttuda­tuk minden negatívumát. Asszociációrendszerük eltér a mienktől; fogalomrendszerük, etikai szemléletük torz. A lo­pást például természetes cse- tekedtnek, a létfenntartás «útközének tartják. Az első osztályos gyerekek legalább kétéves hátránnyal indulnak, az otthoni környezet és a szociális körülmények hát­ráltatják fejlődésüket A nyolcadik osztályt csak két százalékuk végzi el, a többiek már az ötödikben vagy a hatodikban kimaradnak. — Mi a magyarázata an- nak. hogy a mind szélesebb körű jobbító törekvések zö­me kudarcba fullad, s a visz- szahúzóerök változatlanul ér­vényesülnek. — A közelmúltban a Ma­gyar Tudományos Akadémia Szociológiai Kutató Intézete megvizsgálta a cigányság kulturális, művelődési hely­zetét, A színvonalas anyag azonban eggyel adós maradt; a visszahúzóé rők okainak fel­tárásával, elemzésével, holott, szerintem, — s úgy érzem, nem tévedek — éneik ül nem tehet a felemelkedést, az A Nxovjei kuli líra hete a ma «var rádióban Az idén november 5—1L között rendezi meg a ma­gyar rádió a szovjet kultú­ra hetét; November 5-én. a szovjet rádió napján elsőként a Kossuth adón Halló, tít a Junosztyl címmel jelentke­zik az Ifjúsági Eódió össze­állítású. Ezen a napon hang­zik el Jurij Naglbin Így kezdődött című elbeszélése, majd az esti órákban Klara Kagyinszkaja felvételeiből nyújtanak át egy csokrot a szerkesztők, A Petőfi adón grúz, orosz, észt, kazalt Mii- tők versei hangzanak el Hab Zsuzsa fordításában Pilla­natkép címmel, majd a Moszkvai Állatni Filharmó­nia szimfonikus zenekarának hangversenyét közvetítik a moszkvai rádió programjá­ból. November 6-án Ének vilá­gosságért címmel Majakovsz­kij verseiből sugároznak vá­logatást Szabó Lőrinc, Som­lyó György, Tamkó Sirató Károly fordításában. Az esti órákban a Petőfi adón a 6- os stúdióból Viktor Jeresko zongofaművész estjét közve­títik, november 7-én Szer- gej Jeszenyin költeményéit tolmácsolják ismert művé­szek a Kossuth adón Rab Zsuzsa és Nagy László for­dításában. Beethoven- és Mozart-művek csendülnek fel Leonid Kogan hegedű- művész interpretálásában, a szovjet Melódia Hanglemez- gyár újdonságait bemutató műsorban. Csapó György Utazás, szovjet földön című műsorában szovjet emberek kel való találkozásait, útiéi menyeit eleveníti fel. Az es­ti órákban adják Konsztan- tin Pausztovszklj Útközben című elbeszélésének rádió Q »mim 1073. nuvember 1- csütörtök változatát Leonyíd Beloku­rov átdolgozásában, Daios László fordításában. A Magyar Rádió és Tele­vízió Szimfonikus Zenekara stúdióhang versennyel egé­szíti ki a nap. programját. Breítner Tamás vezényleté­vel Ruhmaninov- és Scised- rin-művek csendülnek fel. A Petőfi adón november 7-én Buch-mflveket játszik Szvja* tószlav Richter. November 8-ati sugároz­zák Halltovlcs János műso­rát; Látogatás a■ Pjatnyicki) együttesnél címmel. Az esti órákban Szovjetunióról szóló riportmüsort sugároznak. Az URH-n a 6-os stúdióból kor­iám szovjet zeneszerzők mü­veiből összeállított koncertet közvetítenek. November 9- én Szergej Rahmaninov ját­szik felvételről, saját mű­veiből és Chopin alkotásai­ból szólaltat meg. A késő éj­szakai órákban mai szovjet zeneszerzők műveivel is­merkedhetnek meg az ér­deklődők. November 10-én y Kossuth adóm Ardi Liives A negye­dik portré című rádiójátéka szerepel a programban. A Petőfin Lázár Eszter és Zsol­dos Péter . a moszkvai Csaj- kovszkij Konzervatórium tör­ténetéből elevenít fel érde­kes epizódokat. November 11-én Alekszan- der Biok verseiből hangzik el válogatás Lator László fordításában, majd szovjet előadóművészek klasszikus szerzők műveit játsszák. A Petőfin a reggeli órákban kerül a mikrofonok elé Ka- balevszklj „Kantáta■ a reg­gelről, a tavaszról és a bé­kéről” című műve, Házy Erzsébet, Szőnyt Olga, az MRT gyermekkórusa és szimfonikus zenekara elő­adásában. A harmadik adón Vuszil Bikov Az út vége című re­gényének rádióváltózatát hallhatjuk Cseres Miklós dr. rendezésében, (MTI) .i-iszirnllálódást elősegítő leg­hatásosabb módszereket sem kutatru, sem megtalálni. Al­bizottságunk. éppen ezzel kezdte es folytatja munkáját. Azokkal értünk egyet, akik t tudati és erkölcsi fejlődés hiányában' látják a vtsezahü- zóerők táptalajét A közmon­dás így fogalma/: .t cigány úgy szereti a munkál, mint a ló a megrakott szekeret, Sok köztük a pszichopata, aki ugyan nem súlyosan neurotikus alkat. a norma !ls társadalmi életre mégis alkalmatla.n: zömük antiszo­ciálisa« viselkedik, magatar­tásuk motiválatlan. A meg­oldás? Véleményünk szerint u megfelelő Iskolai, nevelés tehet a legtöbbet, erősebb szátdhkal kötve a gyermeket, mint. a szülőt húz. Törődni kell a eigányfiátalokkal nyolcadik osztály elvégzése után is, mind a szakmunkás képző intézet ékbe a, mind a munkahelyeken. Ez az utóke­zelés fedezel« tehet a fel- emelkedésnek. — Kétségtelen, az előrelé­pés igen lassú folyamat, a jól megválasztott fogások azonban meggyorsíthatják. Közülük melyek a legfonto­sabbak? 9. — Célszerű tenne az egyes városokban, községekben ci­gányokból álló összekötő al­bizottságokat létrehozni, ezek biztosítanák a rendszeres tá­jékoztatást és az információ* szolgáltatást. Anyagilag sok­kal több1 megbecsülés járna azoknak a pedagógusoknak, tanácsi m egészségügy) dol­gozóknak. akik munkaidejük jelentős részét a clgánylakos- ság szociális. kulturális problémáinak megoldásával töltik, lelhetne olcsóbb laká­sokat építeni, «kár úgyis, hogy a leendő tulajdonosok is besegítenek. ,s a munkadí- jat beszámítanák az építési kölcsönbe. Mindenképpen meg kell akadályozni, hogy újabb cigánytelepek jöjjenek létre, jó módszer erre a szét- telepítés támogatása, még akkor is. ha a kiszakítás Eredménye ideiglenes beí'elé- fordulás, elidegenedés lesz. Sokat tehetnének nemcsak a pedagógusok, hanem a fia­tal, önkéntes népművelők ie, többek közt azzal, hogy _ a művelődési házakban cigány- és vegyes klubokat hoznának létre, ének- és tánckarokat szerveznének. Nem kevés feladat vár a termelőszövet­kezeti vezetőkre: ők helyi munkalehetőséget biztosíthat­nának, hiszen a tapasztalat azt igazolja, hogy a cigányok legszívesebben mezőgazdasá­gi munkával, állattartással foglalkoznak. Módszerekben lehet válogatni, ötleteket szí­vesen ad az albizottság, s gondoskodik arról is, hogy ezek eljussanak minden köz­ségi tanácshoz. A lehetőség adott, élni kellene vele rend­szeresen, következetesen. (pécsi) ■— Gyere már ki! Ennyi idő alatt egy víziló is Má­zott volna — üvöltötte egyi­kük. A paraszt hosszasan .ká­romkodott. Na majd, adok én az öreg­nek! Méghogy Piroska néném boldog lesz! A szobában megdöbbentő látvány fogadott. Az asztalnál a B.-i FMSZ vezetői ' ultiztak, a K.-i re­formátus lelkész kibicelt. ne­kik. A kihúzható rekamiéri négy ember feküdt, ezek kö­zül kettőt ismertem, az egyik a B.-i tsz mezőgazdasági bri­gádvezetője, a másik egy ré­szeges vincellér. A harmadik olvasott, a könyv eltakarta az arcát, A negyedik egy szakállas — őt nem ismer­tem. A szekrénynek támasz­kodva aludt Mór János, fa­lunk tűzoltóparancsnoka, a sarokban Valér bácsi egy fiatalemberrel sakkozott. Barátságosan intett felém, büszkén köriilmutatott: — A fiúk itt szoktál szállni — mondta. — is­mersz mindenkit, nem? — Azt a szakállast, azt num. Ma este premier Festen pillangók Ma este mutatja be as egri Gárdonyi Géza Színház Aldo Nicglaj Festett pillangók eimü színpadi játékát. A nép­szerű olasz szerző műve az emberi kapcsolatok törékenysé­gét, a hangulatok és Illúziók, a képzelgések és hazugságok hiábavalóságát példázza. ’ A játék szereplői: Demeter Hedvig, Abrahim István és Zoltán Sára. Kendezte: illés István. Heves megyei előadók a szegedi ruszisztikai napokon A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán ok l ó­ba* 29-én és 30-án rendez­ték meg u nemzetközi ru- szisztlk'al konferenciát. A két nap alatt több mint öt­ven előadás hangzott el orosz nyelvészeti. irodalmi és módszertani témákról. Az egri Ho Sí Minh Ta­nárképző Főiskolát négy előadó képviselte. Dr. Biha­ri József, a nyelvtudomá­nyok doktora az orosz (szláv) nyelvvel kapcsolatos magyar munkákról tartott megnyitó előadást, L. Ny. Gyugyuhina docens, vendég- oktató. napjaink szovjet köl­tészetének mondaiszerkeNZ- tési sajátosságairól szólt. Pe­tő Zsigmond adjunktus az egri főiskola nyelvi labora­tóriumában végzett kísérle­tek eredményeit ismertette, Saiga Attila tanársegéd pe­dig az országban egyedülál­ló módszerrel oktatott ige­szemlélet-kategória elsajátí­tásának .tapasztalatairól szá­molt be. A' főiskolai ruszisztikai na­pok rendezvényein — egye­Lázár Ervin; bek között az egriek előadá­sai nyomán — széles körű tapasztalatcsere bontakozott ki a tanácskozás hivatalos nyelvén — oroszul. Mai ív-ajánlatunk: 18.00: Radar ifjúsági érdekvédelmi mű­sor. Az e havi adás első ri­portja az elmúlt év szomorú emlékű tüzvészszín helyére viszi el a nézőket — a Csér­tő u. 14. számú házba. Am nem a tragikus tűzesetről lesz szó A ház lakói most újabb i ellenséggel küzdenek.* a rovarokkal. Valóságos In­vázióról van szó, mivel a tűzoltáskor a pincéket el­öntötte a víz, s ezt csak hosz- szú idő után szivattyúzták ki. Ez pedig valóságos táptalaj­nak bizonyult, úgyhogy ma bogarak ezrei korzóznak a házban. Ilyen előfordul, mondhatná bárki, de a foly­tatás még meglepőbb. A KÖ­JÁL ugyanis úgy nyilatko­zott. hogy a lakók megszok­hatták ezt a helyzetet. In­tézkedni nem kell!,.. A la­kók panaszaira — válaszul — a kerület járványvédclmí fe­lelőse még azt is hozzátette, hogy nekik csak akkor lenne módjuk a féregirtást végez­ni, ha a ház valamennyi lai­kusában találnának rovaro­kat, és azt megvizsgálni nem ál! módjukban. Nem kevés­bé kellemetlen a kaposvári fiatalok helyzete, akiket 3 éve hitegetnek azzal, hogy települ az ifjúsági ház, ami­hez a KISZ már évek óta biztosította a pénzügyi fede­zetet. a terveket, sőt még a kivitelezőt 1«. De az építke­zéskor kijelölt területen még éli egy bontásra ítélt épület, s a bontásra kötelezett gyár­nak esze ágában sincs meg­kezdeni a bontást. A kapos­vári fiatalok joggal tarthat­nak attól, hogy a huzavona miatt el fog veszni a pénz. s persze ezzel együtt az ifjúsá­gi otthon szép terve 1» med­dőnek fog bizonyulni. Az il­letékeseit válasza: talán 1070-ban,,, Végül a Buda­pesti Porcelángyárba kalau­zol az adás, ahol egy auto­mata tekepálya áll a sporto­lók rendelkezésére, amely maisa állítja fel a bábukat, automatikusan jelzi, számol­ja a találatokat, úgyhogy ideálisnak lenne tekinthető, ha... há jól működne. Korrekciós osztályok létesülnek Esztendőről esztendőre visszatérő gond azoknak a kisgyermekeknek a beisko­lázása. akik ugyan szellemi­leg épek, de fejlődésükben időlegesen lemaradtak, s emiatt akadályozták a folya­matos oktató-nevelő munkát az iskolákban. Ezért Buda­pesten és egyes vidéki vá­rosokban kísérleti jelleggel már néhány esztendeje lé­lektani -pet) agógi ai vizsgáló­dással is kiegészítették azt az orvosi vizsgálatot, amely az iskolába lépést megelőzi.__ A szellemileg ép, de fejlődé­sükben időlegesen lemaradt gyerekeket — a szülök egyet­Emlékmű A*z öreg szemügyre vette a szakállast. — Érdekes — mondta —, azt én sem. Piroska! Piroska néni a szekrény mellett aludt egy matracon. Felemelte a fejét. — Mi van? — Ki az a szakállas? — A te ismerősöd. — Az enyém aztán nem Az öregasszony hosszasai*. nézte az alvó szakállast. — Azt mondta. valami inspektor. Lovakat vesz, vagy mi. Hadd aludjon szegény: Ezt az éjszakát Benedek­kel és Gézával töltöttem a konyhában. Éjfél felé meg­lelem egy pocakos kopasz férfi a fürdököpenyemben és háborgott, hogy itt még fü- lödni sem hagyják az em­bert, majd szó nélkül meg­itta Géza borát. Géza az asz­tal alól bokán rúgta, de ké­sőbb «wszebarálkoztunk ^ A< pocakos papíéle lehetett, mert csak egyházi énekeket tudott. Reggelfelé kiürült a ház, kicsit lehetett aludni. Bevall­hatom, azon az éjszakán többször támadt az a gon­dolatom. hogy máshová me­gyek lakni. Aztán többé so­ha. Két évig, amíg'meg nem nősültein, Valér bácsinál laktam. Később már köny- nyedén ki lehetett számíta­ni, mikor lesznek erős na­pok, mikor gyengébbek, s eszerint jártam haza fekhe­lyet foglalni. Szép élet volt. Kirívó esetek voltak ugyan, de ritkán. Egyszer a B.-i VIEDOSZ SC két közép játé­kosa a fürdőkádban uludt, mert máshol nem jutott ne­kik hely, nem sokkal később, az ugyancsak B.-i állatorvost véletlenül bezártak az élés­értésével —* 12—-15-ös lét­számú. úgynevezett korrek­ciós osztályokba helyezték. A korszerű módszerekkel, szinte az .egyes tanulókhoz mért foglalkozások eredmé­nyeként a gyermekek fejlő­désbeli hátrányait pótolhat­tak s tanulmányaikat a nor­mál tanulólétszámú osztá­lyokban folytathatták. A kí­sérlet jó eredménnyel járt —, s a Művelődésügyi Mi­nisztérium rendel ete alap- , jén a megyék most fokoza­tosan megszervezik a kis létszámú korrekciós osztá­lyokat. (MTI) kamrába. Megevett tizenkét befőttet és két szál kolbászt. Egy ízben pedig a vízveze- (ék-Bzerelőt vendégnek néz­ek. s három napig ott tar­tották. A rendőrség talált rá, miközben enyhén spicces ál­lapotban Valér bácsival egy új vízvezetékrendszer elmé>- letét dolgozták ki. A vízve« zetéket nem csinálta meg, Aztán az öreg meghalt. Akkoriban már nem lak.« iám ott; a temetésére m tudtam elmenni, mert haza­vitette magát B.-re, a falu­jába. Sokkal később látogat­tam meg Piroska nénit. Le­fogyott, ázott, öreg kis ve­rébként ült a szobában. Lát­tam rajta, a csengőt figye­li. — Senki se jön — mond­ta —, istenem, senki. S a tavaszon lementem Valér bácsi sírjához. Zöld fű nőtte be a halmot, s fejét a sír- dombon nyugtatva egy csa­vargó aludt. Na öreg, ez neked az iga­zi koszorú, gondoltam, lám. még a sírodon nőtt fű is hívogató! (VEGE.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom