Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

\ Könyvtári séták Itt az olvasószolgálat — Dem jón tiii '«.*n*r»te éveik­kel, úttíftiua/.itu>- kérek — Mikorra óha.ii.m su iro­dalom jegyzői.ot? ív,. jük. vagy ste melye.«: n ina érte? A válás* meglepet«'*.- nem- csak a* érdeklő ő. hanem a kölcsönzőstül! melleit a lo többi olvasó N/á: tára is. Ért­hető, hiszen iöb- -sauUk meg-, szokta már. host csak a sza­badpolcokról válogasson. Ez a (gyakorlat a malira utal, a könyvtáros válasza tájékoztatása már a jövőt jelzi, a holnapok könyvtárát, a majdani információs köz­pontot. Az úttörők a megyei könyvtár dolgozói, az olva­sószolgálat ■ munkatársai. Könyvtári sétánk során — Fekete Petemé csoportveze­tő segítségével — az ö tevé­kenységükbe nyújtunk be­pillantást. abba a munka ’ ba, amelyet igen sokan még hallomásból sem ismernek. Azok a bűvös katalógusok A gyakorlott kutató ts csak a végeredményt, a gond­dal rendezett katalóguscédu­lák sorát látja, böngészi, ar­ra igen ritkán gondol, hogy mennyi munka rejlik ezek mögött, hogy milyen kitar­tó, precíz, szorgos tevékeny­ség produkálja ezeket az iránytűként szolgáló útmuta­tásokat. Kezdetben volt a betűrendes, a szerzői és a címszavas katalógus. a folyvást gyarapodó, differen­ciálódó igények azonban újak sorát hozták létre, megköny- nyítve az eligazodást, gyor­sítva a tájékozódást — Az országban az elsők közt kezdtük meg a gazdag helytörténeti anyag feldol­gozását. Nem volt könnyű, hiszen segítséget sehonnan sem kaphattunk, így hát ma­gunk, saját metódusunk sze­rint mértük fel a gazdag és folyvást gyarapodó irodal­mat, kialakítva a cikk, az analitikus, a tárgyszó és a keresztkátalógusőkat. Most már könnyebb, hiszen ma már a Szabó Ervin Könyv­tártól rendszeresen megkap­juk az újabban megjelent művek és cikkek jegyzékét, s elsősorban rendszereznünk kell bibliográfiagyűjtés he­lyett. Persze ezzel is van munka, de a nehezén már túlvagyunk, Nézzünk szét tovább a katalógusok birodalmában! Az olvasószolgálat munka­társai feldolgozták a külön­böző és kedvelt sorozatok — a Delfin, a Kozmosz — anyagát is. Jól jár ezzel az olvasó, hiszen nem kell drá­ga perceket töltenie a keres­géléssel, hanem a katalógus­ból választhatja ki a kívánt könyvet, s a kölcsönző rövi­desen felhozatja a raktár­ból, vagy megkeresi a pol­cokon. Ugyanez a helyzet a folyóiratokkal és cikkekkel. <; Ez az útmutató különösen ? nagy segítséget jelent, mert alig negyedóra alatt megta­lálható a keresett tanulmány, dolgozat, recenzió. Fénymásolat Szombathelyről — öniik elsősorban a he­lyi anyagot dolgozzák fel A kutatót esetenként' azok a művek, cikkek is érdeklik, amelvel; más megyékben, vagy a fővárosban élő szer­zek tollából születtek. Ezek- r5l hogyan értesül, miként juthat hozzájuk? — Rendkívül sokat Jelent a szombathelyi Berzsenyi Dá­niel Megyei Könyvtár segít­sége. Együttműködési, kölcsö­nös tájékoztatási megállapo­g| ,Némm »73. november S8-, szerda dást kötöttünk. Ök tu. orszá­gos anyagot is számon furf- /ák. s á bibliográfiáknr rend*- szeresen küldik nekünk. f(ty, ha Heves megve valamelyik községéről vagy a palóc mű­vészetről bárhol megjelenik egy cikk vagy tanulmány, mi rövidesén értesülünk ró­la; s bedolgozzuk sajat ka­talógusunkba Ha az olvasó számára feltétlen szükséges, s á mi gyűjtésünkben nem szerepel a keresett írás. ak­kor kevésre fénymásolatot ké­szíttetünk róla. , Ahány kutató, annyi igény, első hallásra néha egészen különleges kívánságok. Van, aki például a kiskörei vízlép­csőről az elmúlt évben meg­jelent újságcikkekre kiván­csi.' Az olvasószolgálat mun­katársai az ilyen speciális igényekre is gondoltak. A központi és a helyi fqlyóirat- katalógus úgyszólván teljes. Ezt segíti' elő az is, hogy a Magyar Sajtófigyelő rendsze­resen megküldi az országos, a megyei és a szaklapokban megjelent, Heves megyéről szóló cikkeket, sőt a hír­anyagot is. Ezeket aztán kar­tonokra ragasztják, rendsze­rezik, katalógust készítenek róluk, megkímélve az érdek­lődőt a hetekig tartó nyomo­zástól, a ,sokszor eredmény­telen keresgéléstől. Mit iejt a referensznapló? Kötetek sora. bennük ne­vek, címek, adatok, bibliog­ráfiák. Mindez első pillan­tásra az adminisztráció ad­minisztrálásának tűnik, de a tüzetesebb szemlélődés egy­kettőre meggyőz arról, hogy ez az olvasószolgálat munka­társainak különlegesen érté­kes ajándéka a búvárkodók számára. Keletkezésének sa­játos indítéka volt. 1970-ben, amikor Egerben, átadták ren­deltetésének az Unicornis Ét­termet és Szállodát egy ér­deklődő jelentkezett telefo­non, arra kérve választ, hogy mit jelent a név, s miért éppen ezt választották. — Nekiálltunk, kinyomoz­tuk, a választ elküldtük írás­ban, s a másolat lett a re­ferénsznapló első bejegyzése. Először kevesen tudtak léte­zéséről, idővel azóta ban mind többen jelentkeztek sajátos kérésekkel. így aztán meg­osztottuk. ki-ki azzal foglal­kozott. amihez leginkább ér­teit. , Nézzük csak á naplókat! Aki Gárdonyi pedagógiai né­zeteiről irt szakdolgozatot, az a pedagógiai szolgalat, veze­tőjénél jelentkezett. S nem­hiába, mert néhány hét myltán majdhogy teljes bib­liográfiát kapott. Elvégezték helyette a munka sok időt, türelmet igénylő, rendkívül fontos, de kevéssé látványos részét. Nem csalódott az sem, aki filozófiai, szakmódszerta­ni, zenei, vagy műszaki té­mával kopogtatott, az útba­igazítás nyomán könnyen fel­készülhetett előadására, meg­írhatta cikkét, vagy dolgoza­tát. Az évek során terjedel­mes anyag gyűlt össze a naplókba. Az olvasószolgálat munkatársai gondoskodtak ezek hasznosításáról, törődve azzal, hogy a nagy munka többszörösen kamatozzék. A leferensznaplóról i6 muta­tó készült: így ha valaki a már feldolgozott irodalom iránt érdeklődött, azonnal megkaphatta a kész anyagot. Bevált a szombathelyi könyv­tárral kötött megállapodás is; Irodalomkutatások című rendszeres kiadványuk eljut Egerbe, de innen is küldik a vasiakat érdeklődő anya­got. I — Arra törekszünk, hogy mind szélesebb körben is­merjék meg szolgáltatásain­kat. Pedagógiai szakszolgá­latunk helyileg megjelente­tett prezíc irodalomjegyzéke­it eljuttattuk a középiskolák­hoz, a szombathelyiek külde­ményeit a járási könyvtárak­hoz. Csak úgy va*n értelme munkánknak, ha mind töb­ben hasznosítják, mert így kerülünk mind közelebb az élethez. Kétségtelen, így igaz. S az is tény, hogy csak igy for­málódhat a ma könyvtára a jövő információk özönét gyor­san nyújtó és szétsugárzó bibliotékájává. Helytörténeti kiadvány Az atkári tsz huszonöt éve Hazánkban I9t»2 tavaszára befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése. Az­óta több mint tizenegy év telt el. Az átszervezés ese­ményei immáron történe­lemmé váltak. Eljött az ide­je annak, hogy ezt az Idő­szakot a történészek érté­keljék s megfogalmazzák a tanulságokat. Ez nem öncélú munka. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek eddigi, bátran írhatjuk, hősi útjá­nak ábrázolása erőt adhat a közös gazdaságok jelenlegi dolgozóinak további munká­jukhoz. Nem véletlen az. hogy az utóbbi években, fő­leg a felszabadulás 25. év­fordulója alkalmából 1 or­szágszerte számos tsz-törté- neti könyv és tanulmány je­lent meg. Megyénk kutatói kisst késtek e munka megindítá­sával. Ebből következett 3?., hogy az utóbbi három év­ben mindössze két tsz-törté- neti munka jelent meg. Az egyik, Hacsavecz Béla mun­kája. a gyöngyös—visontm Reménység Termelőszövet­kezet életéről még 1971-ben megjelent. A másik kiad­vány pedig aa elmúlt hetek­ben hagyta el a sajtót. Dr. Misóczki Lajos gyöngyösi pedagógus: „Az atkári Üj Élet Mezőgazdasági Terme­lőszövetkezet 25 éve” cím­mel írt egy 64 oldalnyi ter­jedelmű, fényképekkel il­lusztrált könyvecskét. Dr. Misóczki Lajos munkája több szempontból figyelem­re méltó alkotás. Ez az első igényes írás a 25 éve ala­kult közös gazdaság törté­netéről. A kiadvány megírá­sához nemcsak szóbeli visz- szaemlékezéseket használt fel. hanem alapos, körülte­kintő munkával — számos levéltári és irattári forrást is feltárt. Ez utóbbi tény különösen fontos, mert egyes a megyékben eddig megje­lent tsz-történeti munkák egy részére jellemző az. hogy elsősorban visszaemlé­kezések alapjáéi íródtak. A visszaemlékezés a tsz-törté- netírás fontos, de nem egye­düli forrása. Az elsődlegesek a levéltári és az irattári for­rások. Ezek hézagait kell pótolnunk a kortársak visz- szaemlékezésével. Végül figyelemre méltó az ismertetett kiadvány abból a szempontból, hogy az at­kári tsz vállalta a kiadás költségeit. Szecskó Károly Gazdag kulturális program ' a budapesti Bolgár Kulturális Központban Dr. Sztojan Radev igazgató nyilatkozata Mintegy 600 rendozvérty- üyel: irodalmi esttel, kon­certtel, kiállításéul, nagygyű­léssel stb. járult hozzá idén a budapesti Bolgár Kulturá­lis Központ a magyar és a bolgár nép hagyományos ba­rátságának elmélyítéséhez, népeink kölcsönös megisme­réséhez, egymás tapasztala­tainak kicseréléséhez —nyi­latkozta dr. Sztojan Radev igazgató, az MTI munkatár­sainak Rendítivül hasznosnak bi­zonyultak azok a barátsági estek, amelyekkel több mint 150 alkalommal tartottunK a Hazafias Népfronttal kö­zös szervezésben. Bensősé­ges ünnepségekkel köszön­töttük a különböző kiemel­kedő évfordulókat, így Hriszto Botev születésének 125., a szeptemberi felkelés 50. évfordulóját. Barátsági heteket tartottunk Győr-Sop- ron, Veszprém megyében, és másutt. Az együttműködés új formáját jelentették a ■különböző pplitikai, szép- irodalmi kiadványok is. A Kossuth Kiadóval együttmű­ködve jelentettük meg a Bolgár Kommunista Párt ta­valyi plenáris ülésétiek anyagát, mig a TIT-tel együttműködve adtuk közzé az 1923-as szeptemberi fel­kelésről összeállított anya­got. Az elkövetkező hetek, hó­napok terveiről szólva dr. Sztojan Radev elmondta hogy december 4-én egy fia­tal bolgár festőművész. Di- mítar Kirov munkaiból nyí­lik kiállítás, amely egy hó­napig fogadja a* érdeklődő­det. Ugyancsak kiállításokat nyitnak a . Nyugati és a Ke­leti pályaudvaron Bulgária fejlődéséről, szociális átala­kulásáról. Fotódokumentá­ciós tárlatot rendeznek, egyebek között a fővárosi tanács klubjában és néhány fővárosi moziban. November 28. és december 5. főzött a gyöngyösi kertészeti főisko­lán bolgár témájú vetélke­dőkre, kiállításokra, iro­dalmi estekre kerül sor — A jövő évi programot Bulgária felszabadulásának' 30. évfordulója jegyében ál­lítottuk össze. Ebből az al­kalomból filmbemutatók, ki­állítások, előadások, élmény- beszámolóik, stb. segítségével elevenítjük fel a történelmi jelentőségű eseményt, az el­múlt három évtized legfon­tosabb epizódjait. Bolgár vendégművészek részvétélével sor kerül ün­nepi koncertek rendezéséra Budapesten, Szegeden, Kecs­keméten és Győrött. Másutt filmheteket szervezünk, fel­vonultatva a legújabb já­ték-, rajz- és dokumentum- film-termést. Ugyancsak a felszabadulási évforduló tisz­teletére több ezer példány­ban jelentetünk meg egy, mintegy 400 oldalas évköny­vet, amely felöleli a két nép közötti kapcsolatok min­den vetületét. Barátsági he­teket tartunk az előzetes elképzelések szerint Vas, Baranya és Csongrád megyé­ben, s számos más helyen. Mai tv-ajáníatunk 21.50: Ágyak a horizonton Az író már a felszabadulás előtt sikerrel publikálta mű­veit, 1937-ben egyik regé­nyével Mikszáth-díjat nyert. Vészi Endrét elsősorban a munkások, kisemberek éle­te, gondolatai érdeklik, ver­seiben, szociográfiai írásai­ban, cikkeiben és elbeszélé­seiben a hétköznapok drámai konfliktusai játsszák a fő­szerepet. Az Ágyak a hori­zonton a 60-as évek közepén született, s már rádiójáték­ként is bemutatták. Most — komoly dramaturgiai át­alakítás után — tv-játékká formálta Szántó Erika dra­maturg és Mihályfi Imre rendező. Ez az átalakítás — tv-esítés persze nem változ­tatott azon az — íróra oly jellemző — alaphangon, amely Vészi Endrének ezt az elbeszélését így jellemzi: komor színekkel rajzolta fel történetét. A sötét tónúsú darab három ember össze­zártságáról, egy idős asszony és albérlői-ágyrajáröi életéről szól. A főszerepeket Patkós Irma. Horváth Sándor, Val­lói Péter és Medgyesí Mária alakítják. — Hát* már csap is ::", 0- letve csap so — mondta a nénike. — A fiókból kul­csot vett elő. felállt. — Ma­gán csak a kutyás ember se­gíthet — mondta határozot­tan. — Nem látott itt a sar­kon, a kocsma előtt egy pi­ros micisapkás iangaléta embert egy kis sái-ga kutyá­val? Mondtam, hogy nem em­lékszem. — Na az nem létezik — mondta a traf i kos néni. — Jöjjön, megyék magával. Bezárta a tráfity ajtaját, s mentunli a csehó felé. A sarkon ott állt a piros mici­sapkás, valószínűtienül .ma­gas férfi, mellette az autók kipufogógázai­tól megsárgult szőrű helyes kis medveszerű kutya, A néni bemutatott egymásnak bennünket, • miután a ku­tyával is már egy fülvakarás erejéig összeba­rátkoztam, el­búcsúzott s kö- szünetemre csak legyiníve, visszament a trafikjába. — Helyes ku­tya — mond­tam. — Kutya — felelte a piros micisapkás ma­gasról. mint egy daru. — Miről van szó? Nyitni kezdtem az akta- láskát, de a kutyás ember megfogta a karom. — Csak nem fogunk Itt az utcán ki­rakodóvásárt rendezni! — mondta. — Gyerünk, ledo­bunk egy pofa sort, jó? — Jó — mondtam. Bementünk, megvettem a két blokkot, aztán a korsó sörök közé kitettem a csa­pot. Ö fogta a korsót, koc­cintottunk — azt mondják, sörrel nem Illik koccintani, de ón tisztán megéreztem, hogy ilyen esetekben, mikor a sarkon egy kis medvesze­rű kutya ül ránk varakozva s a sörök között egy beteg csap fekszik. a koccintás nemcsak hogy illő, hanem egyenesen szükségszerű is. A micisapkás egy billen­tessél eltüntette a sört, s mivel láttam, hogy fél szem­mel figyel — tudtam, hogy most ez amolyan vizsgafé­le —, ha nem is egy billen­tőre, de követtem példáját. — Jó kis sör — mondta a kutyás ember, a száját meg­törölve. — Megszomjazi'k tőle az ember. — Megfogta a csapot, felemelte, megfor­gatta az ujjai között, aztán mindjárt vissza is tette a két üres korsó közé. — Üz­letben persze nem kapható — mondta. Nem kérdezte, kijelentette, s mint aki a bizonyításomra nem is kí­váncsi, hozzátette: — Maga szereti a sört? — Igen — mondtam. Mentem s hoz­tam még két korsóval. Mi­után az előbbihez hasonló egybillentős módszerrel ezt is eltüntette, s én kissé le­szakadva bár, de követtem példáját, egy ujját a csapira helyezve, Így szólt hozzám: — Most négy Ara van. Fél öt után öt perccel Itt lesz Safranek. Nem ide jön, ha­nem Flippingerhez, akinek itt van a második utcában'a műhelye. Egy ötliteres gáz­bojler ügyében van találko­zójuk, de Flippinger ebben az életben még soha nem volt pontos, most sem lesz. Safranek a műhelyt zárva találja, s akkor bizonyos, hogy betér ide. Lesz csap, fej a fejjel! — Az üres kor­sókra pillantott, s mindjárt ■utána rám. t 'Megittuk a harmadik kor­sót is, g mindjárt utana a negyediket &, mert eppen friss csapolás volt, s azt iga­zán nem lehet kihagyni. Éreztem, hogy sok lesz, s az ötödiknél csak neki hoztam, de olyan megvetéssel mért végig, hogy azonnal hoztam magamnak js. Nem fogom az utolsó percekben elját­szani a bizalmát egy rohadt korsó sörrel! Fél öt után öt perccel be­lépett a csehóba Safranek, dühöngött, hogy Flippinger rpűhelvén kinn a tábla; AZONNAL JÖVÖK! Miután lekezeltünk, men­tem, s hoztam három sört. Megittuk, megmutattam a csapot. — Van ilyen a FMppinger- nek! — mondta Safranek. — Na, isten-isten, ma any- nvira hajtottunk, hogy ‘egé­szen ki vagyok száradva. Kihoztam az újabb korsó söröket, a aztán megkérdez­tem, hogy lehet az, hogy Fii pp ingernek van ilyen csapja, én meg voltam vágy- húsz szerelőnél, lakatosnál s egyiknek sem volt Safranek megbökte a ku­tyás embert: +- Hállod, apa- l’ej, jó, ml ? — A micisap­kás hangtalanul nevetett. Safranek hozzám fordulva folytatta: — Hol él maga, mondja? Mit képzel, bemegy az utcáról egy szerelőhöz, s az a nyakába borul egy olyan csappal, amit se égen se földön kapni nem tehet. Mert a hivatalos árnál drá­gábban adni — rázós dolog. Ugyanannyiért adni, abban meg mi az üzlet? Mert ha kihívja a szerelőt, s kivárja azt az egy-két hetet amíg kimegy, az ugye egészen maa. Um kán egy. foe kiszállás, kócozás, olajozás, más csapokról is kiderül a lakásban, hogy nem egészen tökéletesek, ez az, mittu- domén, szóval ugrik valami. Na de így, hogy ráront va­lakire, felmutat egy csapok., édes Istenem! — A micisap­kás egyfolytában nevetett '■ Én megéreztem Safranek szavaiban a győzhetetlen igazságot, s szó nélkül hoz­tam újabb három sort összemelegedtünk, beszél - gettünk, s hét óra tájt mi­kor elbúcsúztunk, a piros micisapkás így okította Saí- ranekot: — Az az illető ha­ver az unokaöcséd Flippin­ger előtt. Megnyomod a szót és kész. Kell neki a csap, és abban már benne van a gázbojler is. Ami neki kell! Na! Visszafelé Safranek hí­vott meg egy sörre engem és a kutyás embert. Aztán a kutyás ember hívott meg mindkettőnket Én is ren­deltem még egy búcsúrun- dót..J Most éjfél van, itt ülők a kád szélén, már felszerel­tem a csapot Prímán műkö­dik'. Kinyitom, zuhog a víz, elzárom, puhán, simán tö­mik semmi csepegés, nagy­szerű. Most aztán jöhet a KIK-től vagy a VlZMÜ- VEK-től az a bizottság, nem tudnak megbírságolni... Kinyitom... elzárom ... a fejem nehéz, de azért az gyönyörű, ha valami jól működik. Az istenségit, nem világ­rengető dolog, ha egy csap tönkremegy! ______t mozi

Next

/
Oldalképek
Tartalom