Népújság, 1973. november (24. évfolyam, 256-280. szám)

1973-11-28 / 278. szám

MAI MUSOROK: 8.20 0.05 •.25 10.05 10,40 11.00 12.20 12.35 13.20 13.50 14.05 14.30 15.10 15.45 10.05 16.14 16.36 16.39 17.20 19.25 19.35 20.20 21.13 21.43 22.20 22.50 23.00 23.30 0.10 KOSSUTH Hallgassuk együtt! liiüui a bakidba*. 5. folytatás Könnyűzene Nyitnikek Barokk muzsika A Szabó család Ki nyer ma? Tánczcno Nóták Válaszolunk hallgatóinknak! Kiport Nőkről — nőknek liarsan a küctszo! Citeramuzsika A differenciálásról, IL rész Kamarazene Az MUT kőzönseeszolgálata A francia forradalom dalai Emlékezetes hang­versenyek. Hl. rész Kritikusok fóruma Tauczene Kilátó Szellemi munkások; diplomások, értelmiségiek. 4. rész , Schumann-dalok Nóták Meditáció Könnyűzene Hindemith: Mise I Umkeringők PETŐFI 8.05 8.30 9.03 11.55 12.00 13.03 13.36 13.40 14.00 17.03 18.05 18.50 19.40 21.30 21.35 22.17 23.15 22.30 Bartók és az Ifjúság Népdalok, néptáncok Kiváncsiak klubja Néhány perc tudomány Zenekari muzsika Hazunk tája Dalok Orvosi tanácsok Klubrádió Ötórai tea Honvéd—R. rhorzów IJEFA-kupa labdarugó* mérkőzés. II. félidő Jugoszlávia irodalmából A Liszt F. Kamarazenekar hangversenye Kis magyar néprojs Opercttdalok A zencmester. Vigopera Kamarazene Népi zene Szolnoki Rádió Alföldi krónika A Jászapáti citorazenekar játszik Tervek, prognózisok, előrejelzések Tangóritmusban /.cnes autóstop MAGYAR 9.15 9.35 10.05 10.30 11.30 15.40 Ifi. 48 16.55 18.50 19.15 19.30 20.00 20.40 21.40 21.50 15.25 19.00 20.00 EGRI VÖRÖS CSILLAG (Telefon: 22-33) Fél 4 órakor Bab herceg Színes magyar fUm. Fél 6 és 6 órakor Fellini — Róma Színős olasz—francia fi hm EGRI BRÖDY (Telefon: 14-07) B’él 4, fél 6 és fél 8 órakor Nászéjszaka a börtönben Színes olasz fii ni vígjáték. GYÖNGYÖSI PUSKIN Filmbarátok napja! Germinal GYÖNGYÖST SZABADSÁG Fél 4 és este 7 órakor A „Saturnus” csapdájába r I—II. rész HATVANI VÖRÖS CSTT.LAG Egy wác fehér lovon hatvani Kossuth A holnap lovasai j B bicikli reneszánsza Iskola-tv Delta Tízen Túliak Társasága Salto mortale. Bécs Játék a betűkkel Irány az. egyetem! Hírek Bp. Honvéd—'R. Chorzów UEFA Kupa labdarugó- mérkőzés Jugoszlávia nemim ünnepén Esti mese , Tv-híradö Teatro 10. Olasz zenés film Iszlám. (Befejező rész) Tv-hiradó Agyak a horizonton. Tv-játek. (16 éven felüli) pozsonyi Juventus Torino— Independiente Buenos Aires . labdarugó-mérkőzés es 21.30 Híradó l'inom kis háború. Krartcia—roman ülro- vlgjátek Évente 300 000 kerékpárt ad el külföldre az ..Univer­sal’' Külkereskedelmi Válla­lat, amely többek között a lengyel sport- és turistacik­kek exportőre. A ..Made in Poland” jelzésű kerékpárok iránt egyre nagyobb a ke­reslet, s így az export csak részben fedezi a közel 50 or­szágból beérkező megrende­léseket. Az exportált kerékpárok standard-, ifjúsági, gyermek-, „póló”- és sportvultozatban készülnek. Vásárlóik között szerepel több nyugat-euró­pai ország, főként az NSZK es Svédország, A japán pia­con pedig Lengyelország az egyetlen kerékpár-exportőr (tegyük' hozzá, hogy Japán ezeknek a .járműveknek vi­lágviszonylatban egyik leg­jelentősebb gyártója.) A lengyel kerékpárgyártó ipar a világ több nagy ke- rekpáralkatrészt gyártó 'üze­mével működik együtt, pél­dául az angol „Kaley” a ja­pán „Schinamo” gyárral (többsebességes kerékagyak), valamint francia és olasz cé­gekkel. Az Egyesült Kerékpárgyár tó Művek’ állandóan korsze rűsíti és tökéletesíti új mo delijeit, figyelembe véve a piac igényeit. Rövidesen megkezdődik a többfunkciós, univerzális kerékpárok nor­mál- és összecsukható vál­tozatának gyártása, s az idén először kerülnek piacra az összecsukható, kétüléses ke rékpárók, más szóval tan­demek. A kerékpár világszerte re­neszánszát éli. Ennek egyik oka a városok és országutak zsúfoltsága, a másik a ke­rékpár alacsony ára, általá­nos hozzáférhetősége. Jelen­leg a földkerekség minden tizedik lakosa használ kerek­párt. Az első helyet e te­kintetben Hollandia foglal­ja el, ahol minden második lakos biciklitulajdonos. Ezt megközelíti a skandináv or­szágok mutatószáma. Olasz­országban és Japánban 3 fő­re, az NSZK-ban és az Egye­sült Állam., oan 4 főre, Len­gyelország'); .1 (1970-ben) 5 főre jut e -y Kerékpár. 9 kanadai M tornya Az emberiség 5sl vágya egyre magasabbra tárni az ég feléi És es a törekvés nem szűnt meg korunkban sem, amikor pedig már ra­kéták lövik ki a földi em­bert idegen bolygók felé. A ma már 84 éves párizsi Eiffel-torany 300 méter ma­gasságával sokáig világcso­dának számított. Dicsőségét Moszkva Osztankino-tornya ragadta el 535 méter magas­ságával. Ez már valóban korunknak megfelelő világ­rekord volt A kanadai Torontó városa azonban ezt is túl akarja szárnyalni. A városi tanács elhatározta, hogy megépíti a minden eddiginél magasabb „bábeli” tornyot. Ezzé] nem­csak az eddigi magassági re­kordot akarja megdönteni, hanem egyben föléje akar kerülni nevezetességben örök vetélytársának, Montreálnak, amely mindedddig Kanada legjelentősebb metropolisa volt A terv szerint a torony 550 méter magas lesz, és a látványosságon kívül hir- adastechnikai célokat is szol­gál. Az ókor legendás Bá­bel-tornyához csak annyiban fog hasonlítani, hogy a szá­mos országból származó munkások fogják építeni, a rádió és televíz-ó műsorait különböző nyelveken, főleg angolul és franciául fogják innen sugározná A kör alakú, 8 emeletes forgatható kilátót 335 és 365 méter magasságban építik meg. Belsejében egy 360 vendéget befogadó éttermet, bárt, előadótermet, továbbá televízió- és rádióstúdiót he­lyeznek el, a nyitott terasz­ról pedig messzeláton át gyönyörködhetnek a látoga­tók a kilátásban. Nem lehe­tetlen, hogy 450 méter ma­gasságban egy másik kilátót is építenek. A kilátókhoz három felvonó szállítja majd a látogatókat, mindössze egyetlen perc alatt. A terv szerint a csodatorony kb. 21 millió dollárba kerül. A torony megépítésével a mérnökök egyúttal bizonyí­tani akarják, hogy a modern technika eszközeivel még mindig lehet újabb es újabb rekordokat elérni. Minden­esetre a torony éppúgy jel­legzetessé teszi majd Toron­tó városképét, mint az Eiffel - torony Párizsét, amely már a francia főváros szimbólu­ma lett, és érthető, hogy a franciák felháborodva tilta­koztak az ellen, hogy a tor­nyot — elöregedése miatt — lebontsák. Foxlcsalád Olykor vállalni kell a kockázatot Az átlag újságolvasó már megszokta az olyan gondo­kat, amelyek általában egy- egy áruféleség hiányával, vagy minőségi problémáival kapcsolatos. Mindenképpen újszerű az a gond, amiről Kaposi Levente Irt, a tejter­melés kedvező alakulásáról, — a termelést illetően. A kedvező termelésalakulás mellett már gondként jelent­kezik a feldolgozás és az ér­tékesítés a jövőt illetően. Részben a szarvasmarha- programból adódóan, részben a kedvező felvásárlási ár miatt még több tej várható, amii azt hiszem, mindany- nyiunknak örömet jelent, még akkor is, ha a feldolgo­zás és a tárolás gondot okoz a tejipar vezetőinek. Természetesen csak azzal, hogy beszélünk a tejipar gondjairól, azok még nem oldódnak meg, még akkor sem, ha a kereskedelmen ke­resztül egyre nagyobb a lej­fogyasztás propagandája. Tény az, hogy a jó propa­ganda kell. De nem elégsé­ges! Mert hiába látja a fo­gyasztó a tv-ben a tejtermé­kek ízléses és kívánatos rek­lámjait, ha azok történetesen nem kaphatók. Távol álljon tőlem, hogy csak a szövetke­zeti kereskedelmet okoljam azért, hogy falun még közel sem áll a fogyasztók rendel­kezésére az a tej- és tejter- mék-kinálat, amely egyéb­kent már van. Nemrégiben az egyik élel­Szurkolók • 19 órától csütörtök óráig, a Bajcsy-Zsi- \ Uns/K- mucii rendelőben. (Te­lei m: n-Uh. Kendelés gyerme- ! kék rgs''ére '£. Gyöngyösön: 19 órától csütörtök ■ reseel í óráig, a Jókai utca 41. ezám alatti rendelőben. CTele- *M> 117-27). Ranga,d6 volt... A hu­szonkét játékos meg a leg­jobb barátságban lépett a pályára. Megszokták, hogy a kollégáiig szeretet, amely a magánéletben egymáshoz fű­zi őket, a pályán néha üsz- szezördüléssc változik. Vgy voltak mint az ügyvédek, akik a tárgyalóteremben ve­szekednek. később pedig ke­délyesen beszélgetve söröz­nek a vendéglőbe a. Ezen a mérkőzésen a kö­zönség ís csendesen viselke­dett, egészen addig, amíg a bíró tizenegyest nem ítéli az ukkersárga-halvanykék me­ző csapat javára. Kovácsi, akinek a szíve ezekért a színekért rajon­gott, lelkesen tapsolt a dön­tésnek, míg Borólcai, aki szenvedélyesen szurkolt a fekete-csau színű csapatnak, ordítani kezdett: — Csalás! Szemüveget a bírónak! Aljasság ezért ti­zenegyest ítélni! — Tiszta tizenegyes! — szólt oda egyelőre még hal­kan Kovácsi. Erre most már a bíró he­lyett Kovácsira zúdult a dur­va kifejezések özöne. ’Ó sem volt rest. és többrendbeli becsületsértést vágtak egy­más fejéhez. Vagy tíz per­cig ordítoztak, amikor Bo­rókai megelégelve a szóbeli inzultusok sokaságát, tegez­ni kezdte ellenfelét, mégpe­dig így: — Na. gyere ide. te háj­fejű. hogy palacsintát csi­náljak belőled! Majd adok én neked iogos tizenegyest! Tizenegy iogos pofont kapsz! A másik nevetni kezdett: —- Te girhes alak! Te akarsz velem kikezdeni? Már rég kitapostam volna a beledet, ha nem lenne ma­gas a vérnyomásom! A drukker, aki palacsintát akart Kovácsiból csinálni, szelíddé változott hangon kerfiez te: — Mennyi? — Ha nem vigyázol '.el­szán. — Az semmi Az enyém gyakran kétszáz húsz. — Mit szed? — Rausedilt. — Erposvdot. — És ha felmegy, erősen', lüktet a halántéka? — De mennyire! — Hátul a tarkónál? — Mintha mázsás súly, lenne rajta. — Pontosan így érzem. Séta? — Este jó másfél óra. — Kevés. Sétáljon vacsora előtt egy órát és utána még; eg-J jó órát. — Gondolja? — Meglátja, jót tesz. Ami pedig a tizenegyest illeti,? lehet, hogy magúnak van$ igaza. Talán valóban túl szigorú volt a bíró. — Egyáltalán nem. Most,; hogy visszagondolok a gáncs­ra. azt hiszem, valóban na-; gyón durva volt. Es lövő-; helyzetben gáncsollak el «; játékost. Jogos volt a tizen-; egyes! Amikor véget ért a mér-i kőzés, betértek a közeli esz-' presszóba. Duplát rendelteké egy kicsit erősködtek, nagyi ki fitessen. Kovácsi Erpo-i siddal kínálta ma ' mási-i kát, aki Rausedilt lukmálii sporttársára. < !qy kérdődön zgy burái I mg > miszerboU vezetőjétől kefir es joghurt készítményekről érdeklődtem. Egyszerűen az­zal adta meg a választ, hogy nem keresik a vevők, így ha rendel Is, nem kei el, vagy csak minimális mennyiség­ben. Első hallásra úgy tűnt, hogy a kereskedőnek igaza van. Kis gondolkodás után azonban rájöttem, hogy ez az állásfoglalás nem helyénvaló. Bár valóban kellemetlen do­log visszáruzni, de... Ügy gondolom, a több tej fogyasz­tása érdekében vállalni kell a kockázatot, A fogyasztói kedv növelése mindenkép­pen elsődleges feladat, éppen ezért nem hagyhatom szó nélkül a cikk írójának azt az utalását, ami az eladatlan tejmennyiség ipari célokra való felhasználását helyezi kilátásba. Tény az, hogy a tejnek tejporrá, vagy más egyéb takarmánnyá való fel­dolgozásának lenne piaca, megítélésem szerint azonban ezt a megoldást jóval később­re kell programozni. Annál is inkább, mert elképzelhető megoldásként jelentkezhet a megemelkedett tejtermelés tartóssá válása, mellett a fo­gyasztói árak kedvezőbb ki­alakításával az egy lakosra jutó átlagos tej és tejtermék fogyasztásának növekedése. Jóllehet, ez csak egy fo- 'gyaszto megállapitasa, de a gondolat nemcsak bennem vetődik fel, hanem mások­ban is, és talán a közgazda- « szók is bizonyítják ennek társadalmi szintű élelmezési hasznát. Ha sikerül a meg­növekedett tejmennyiseget ilyen szempontok figyelem­bevételével forgalmazhatóvá tenni, valószínű, hogy a tej­ipar gondjai a múlté lesznek. Varga Gyula Kai Iskolások a Parlamentben B8 verpeléti úttörő a kör­zeti általános iskolából, a társadalmi szervek segítségé­vel jutalomki rándulást tett Budapestre. A kirándulás, amely a centenáriumát ünneplő fő­városba történt, a hazafias nevelést is szolgálta, hiszen a gyermekek megismerked­hettek közelebbről főváro­sunkkal. Az úttörő-önkor­mányzat osztályonként válo­gatta ki azokat a tanulókat, akik magatartásukkal, s ta­nulmányi eredményeik alap­ján megérdemelték, hogy a kiránduláson részt vegyenek. Belépési engedélyt kaptak az Országházba is. Megtekintés« maradandó élményt jelentett a gyerekeknek. Megnézték a Nemzeti Galériát, sétáltak a Halászbástyán, a Hősök te­rén és utaztak a Metrón. Kö­szönet illeti a helyi Dózsa Termelőszövetkezetet, amely segítséget adott a kirándulás megrendezéséhez. Bőd Adám Verpelét Játékkiállítás Szihalmon dig még nem próbált kfsér- letet tett egy -játékkiállítás megszervezésére. A vásár gondolata a Várnai Zseni brigádtól ered, az igazgató­ság pedig támogatta kezde­mény etesü két. A kiállítassál egybekötött vásárt, amelyet az irodaházban rendeztek be, 'az igazgatóság támogatta. A játékvásár haszna a brigádé, melyből az Egri Gyermekvá­ros kis lakóit kívánják meg­ajándékozni. A gyermekek és ;? felnőtt lakosság egyaránt tetszéssel fogadták a kezdeményezést. A „legilletekeseöbek” már megtekintették a kiállítást, általános tetszést arattak a különböző társasjátékok és • babák. Ami külön említésre méltó, a vásáron „hiánycikk” a háborús játék. Joó Sándor Szidalom Már keresd a szakma» utánpótlást Bélapátta va új gyárához Jól sikerült pályaválasztá­si nap volt a közelmúltban a bélapátfalvi, körzeti általá­nos iskolában, ahol ez alka­lommal filmvetítéssel, szak­mai előadásokkal, kiállítással próbálták a rendezők felkel­teni a fiatalok érdeklődését a különböző munkaterületek iránt. Barta Károly, a helyi ce­ment- és méezmü osztályve­zetője, pályaválasztási felelő­se, a saját erőből létrehozott tanműhelyben folyó képzés­ről szólt, az üzem gondjait ismertette, majd a következő években felépülő új, nagy­teljesítményű cementgyár létszámigényéről tett emlí­tést. Elmondotta, hogy foko­zottabban számítanak a jö­vőben a fiatalokra, szeret­nék. ha kellő számban jelent­keznének szakmunkástanuló­nak, vagy éppen az építő- anyagipari szakközépiskolába Orosz Gyula a pélervásári. Gáspár László pedig az egri Mezőgazdasági Szakmunkás­képző Intézetben szerezhető ismeretekről adott tájékozta­tást azok számara — akik a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok felé vonzódnak. A pályaválasztási nap iz­galmas eseménye volt az is­kolások vetélkedője, amelyen a tanulók megnyugtatóan mutatták, hogy érdeklődnek az egyes szakmák iránt, s komoly szándékkal készülnek leendő hivatásukra. A résztvevő szülők elége­detten nyilatkoztak tapaszta­lataikról, örömmel fogadták a pedagógusok törekvéseit, s azon reményüknek adtak ki­fejezést, hogy a pályaválasz­tás előtt álló fiatalok végül is megtalálják a jövőjükhöz ve­zető legszimpatikusabb utat Mustos Miklós iskolaigazgató Bélapátfalva Közeledik az "lékozá- sok ideje, amci. re a helyi ■föidművesszövetkezet jól és szervezetten készült fel. Ed­1973. november 28., Menüs f PALÁSTI LÁSZLÓ:

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom